Agroinform

Mérhető-e a fenntarthatóság az agráriumban?

· PT1H6M18S

Összefoglaló

Az Agroinform Podcast legújabb adásában a fenntarthatóság mérését vizsgálják az agráriumban, mint hatékonysági és piaci alkalmazkodási feladatot. A vendégek, Dr. Tikás Szilidkó Edit (Agrár Közgazdasági Intézet) és Csavajda Zsolt (DSM Firmenik) az ESG-szempontok fontosságáról, a…

Röviden

Műsor
Agroinform
Megjelenés
2026. 02. 12.
Hossz
1 óra 6 perc
Szereplők, említett nevek
Koczor Ádám, Kátai-László Károly
Témák
fenntarthatóság, agrárium, esg, hatékonyság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Agroinform Podcast, a mezőgazdaság hangja. >> Sziasztok, ez az Agroinfon podcast legújabb adása.

Engem Pátli Péternek hívnak, és a mai műsort ismételten az Agrár közgazdasági intézettel közösen készítjük el.

Ezért két vendégem lesz, akiket majd bemutatok, de most egy kicsit a témát így fel szeretném felvezetni. a legtöbb ilyen gazdászeményen, ahol így megjelenünk, akár bankoknál, de most már egyre inkább az input gyártó cégeknél, illetve kereskedő cégeknél is egyre több szó esik arról, hogy ESG szempontokat kell követni, illetve bizonyos dolgokról, amikről még most nem tudunk, vagy hát már sejtjük, hogy miket kell majd figyelnünk, mérni kell gazdaként, és ez majd be fog kerülni előbb-utóbb az értékláncba.

Ez mind ugye a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos, a klímahatással, légszennyezéssel ezek az adatok.

És ugye a végső cél azó, ami már Nyugat-Európában is már egyre több helyen van, hogy ha terméket leveszek a polcról, akkor én annak valamilyen szinten lássam azt, hogy milyen klímahatása volt a környezetre annak a terméknek.

És ebben a műsorban két olyan vendéget hívtam, akik ennek a területnek szakértői.

Tikás Szildikó Edit. az Agrár Közgazdasági Intézet igazgatóhelyettese és tudományos munkatársa.

És én is köszöntöm a nézőket és a hallgatókat >> és Csavajda Zsolt, a DSM Firmenik ügyvezetője.

Köszöntöm a hallgatókat én is.

Mielőtt így belevágnánk úgy igazán a sűrűjébe a témának, kérlek pár szóval mutatkozzatok be azért, hogy ehhez a területhez hogy kapcsolódtok, mit végeztek a hétköznapokban, ami ehhez a területhez kapcsolódik. és információs rendszer igazgatóságának vagyok az igazgatóhelyettese.

Alapvetően az igazgatóságon lévő információs rendszerek közül néhánynak a működését támogatom.

A kapcsolódásom pedig a témához igazából egy örökség. jó pár éve elkezdtünk foglalkozni még korábbi osztályom a fenntarthatósági kutatásokkal légszennyező anyagoknak a szemszerűsítésével nyomonkövetésével és igazából amikor csak tudok akkor figyelek erre a témára és az ESG is egy ilyen aspektus volt amivel elkezdtem foglalkozni és így vagyok én most itt >> szuper Zsolt te üesen A DSM-ről néhány szót.

Ez egy globális multinacionális nagyvállalat.

Én annak az Animal Nutrition, tehát az állati takarmányozási területét képviselem, ami egy globálisan egy körülbelül egy 4 milliárd eurós árbevételű cégcsoport.

Röviden a világ legnagyobb vitaminggyártói és takarmány adalékgyártói vagyunk.

Emellett rendelkezünk globálisan körülbelül 50 valahány premixemmel, állati takarmány premixüzemmel.

Köztük egy ilyen van Magyarországon.

Fenntarthatóság, hogy jön a DSM-hez?

Hát az anyavállalatunk Holland.

És ott azért ennek egy mélyebb kultúrája van.

Tehát már 20-25 éve az anyavállalaton belül elindultak ezek a fenntarthatósági úgymond törekvés.

Az állati takarmányozásnál a mi elképzelésünk, illetve a mi, hogy mondjam, meglátásunk az, hogy a termékek, illetve szolgáltatások mellett olyan olyan pluszot is kell a a partnereinknek adni, amellel segíthetjük őket úgymond ezeknek az új kihívásoknak a megoldásában.

Az egyik ilyen az, hogy hogy úgynevezett precíziós szervíszolgáltatásunk van, amelynek része az, hogy fenntarthatósággal kapcsolatosan adatt kalkulációs különböző számolási programokat raktunk össze, amellyel ők nyomon tudják követni a saját működésüket.

Elég gyerekceppőben jár még ez, bár az utóbbi két-három évben ez nagyon komolyan itt Magyarországon is felerősödött.

Ö hát ebben dolgozunk és hát érdeklődéssel várom ennek a beszélgetésnek az eredményét, hogy mit fogunk itt kihozni.

Így én gazdaként ezt ahogy élem meg, ugye én azt látom, hogy azért nagyon sok fogalom így terjeng a levegőben, meg n nagyon sok olyan dolog megy párhuzamosan így a világban, európai szinten, globális szinten, ami így a fenntarthatósághoz kapcsolódik.

De most először tegyük ezt elő tisztába.

Tehát azt, hogy ugye van szakpolitikai szinten, van üzemi szinten, ennek meg van gazdálkodási szinten is egy egy fogalomköre, hogy Éldi, te ezt hogy helyeznéd ezt a környezeti fenntartóságot, milyen kontextusba tennéd első körben? >> Igen.

Tehát, hogy elsőként tisztázzuk, hogy itt ugye a fenntarthatóság fogalma az az annak három pillére van. a környezet, a gazdasági és a társadalmi, mi most itt kifejezetten a környezeti fenntarthatóságról, és azon belül is a légszennyezőkről és a klíma klímavédelemről fogunk beszélni.

Azért, mert jelenleg jogszabályi szinten rendszerszintű számszerűsítés és monitoring kötelezettség ezen a területen van a mezőgazdaságban.

Mit jelent ez a környezeti fenntarthatóság?

Egy kicsit tegyük ezt is tisztába, hogy a mezőgazdaságban ez egy ez egy gyakorlati kérdés. ö hogyan tudunk úgy élelmiszer alapanyagot és végsősoron élelmiszert előállítani, hogy közben ne lépjük túl a természeti rendszereknek az eltartóképességét, és ne veszélyeztessük ezáltal hosszú távon a termelésünket, ne okozzunk olyan károkat, amelyet veszélyeztetni tudnánk. szakpolitikai oldalról és az aki oldaláról ez mit jelent, hogy a környezeti hatásokat megpróbáljuk számszerűsíteni és indikátorokat, trendeket, képezni trendeket felállítani.

Az egyik az az üvegházhatású gázkibocsátás vagy klímahatás, ami a mezőgazdaság esetében ugye itt a az a metán és dinitrogéoxid gázokról van szó, illetve a légszennyező anyagok amely a mezőgazdaságon belül kiemelten az ammóniára és a finomszállóporra koncentrálódik, de még idejön be az energiahatékonyság, vagy erőforrás hatékonyság és a földhasználat és annak változása.

Tehát, hogy ez a kör kifejezetten én most a klíma hatásról és a légszennyezőkről beszélünk.

Milyen kötelezettségeket támaszt ezzel kapcsolatosan a szakpolitika?

Az is egy fontos kérdés, hiszen ez határozza meg a gazda társadalomnak a a az adott időszakban a a helyzetét és a a működ működését.

Ö hát egyrészt kibocsátás csökkentéssel kapcsolatos kötelezettségeket határoznak meg.

Ezek a nemzetközi egyezményekhez kapcsolódnak.

A kibocsátáscsökkentési kötelezettségen túl a szakpolitika riportálási, elszámolási kereteket határoz meg.

Gyakorlatilag egy az ESG is hasonló.

Ha már ezt felhoztad, Peti az elején.

Emellett pedig bizonyos esetekben pedig technológiai működési kereteket, például az ipari emissziók irányben azok a állattartó gazdaságok, amelyek egységes környezethasználati engedélykötelesek, sertés és baromfitartásról beszélünk, intenzív sertés és baromfitartásról.

Enek meg meg vannak határozva, hogy milyen jó gyakorlatokból kell választani a gazdálkodásuk során.

Ha pedig a piaci oldalról nézzük, és csak felvezetem a a [nevetés] Zsoltnak, amit gondolom ehhez hozzá tudna fűzni, hogy a piaci oldalon a fenntarthatóság az és a a fenntarthatósággal kapcsolatos nyilvántartások és számszerűsítések, ez már döntési kérdés és döntést támogató eszköz. abban támogatja a piaci cégeket, hogy például milyen technológiák közül válasz válasszanak.

Kibocsátáscsökkentési kötelezettségek vagy kibocsátáscsökkentési beavatkozásaiokat hol tudnak elvégezni?

Ugye ezt csak akkor tudja meghatározni, hogyha számszerűsíti a tevékenységének a az emisszióját. illetve egy fontos versenyeszköz, és a befektetők is ma már a nem pénzügyi teljesítménye alapján is válogatnak a cégek között, hogy kiket támogassanak, finanszírozzanak. >> Igen, ugye ez ezek a mutatók egyre inkább majd bekerülnek a köztudatba, én úgy gondolom, és egyre több olyan adat lesz, ami majd terjeng így a az adathálókon keresztül.

Zsolt, nálatok ez ez hogy érződik?

Ez a fenntarthatóság így az üzemi szinten meg üzleti szinten? >> Hát hadd kezdjem inkább egy kicsit én is messzebbről, hogy tulajdonképpen a mi szakmánkban ez a fenntarthatóság, vagy mi hogy fordítjuk le?

Tehát az azt gondolom nem kérdés, hogy 8 milliárd embert azt élelmezni kell.

A Földnek pedig ez az élelmezési potenciája az szűkös.

És nem hiszem, hogy megfelelően vagy hatékonyan bánunk az erőforrásainkkal.

És tulajdonképpen itt van egy kulcsszó, hogy hatékonyság.

Tehát ez a fenntarthatóság, ez egy kicsit ilyen mainstream meg, hogy mondjam ilyen divat szó lett.

Sokan irtóznak is tőle, ahol ott alapvetően ha lefordítjuk a köznapi nyelvre, a fenntarthatóság az tulajdonképpen a hatékonysággal egy nagyon-nagyon össze összehangzó dolog.

Tehát nem lehet fenntarthatóan termelni, hogyha nem vagyunk hatékonyak.

Na most ahhoz pedig, hogy tudjuk, hogy hogy termelünk, ahhoz adatokra van szükségünk.

A cégünk az egy, hát angolul jól hangzik, life science vagy science based company.

Magyarul ez azt mondom, hogy tudományalapú vállalat.

Nem hangzik annyira jól, de igazából a tudományba tulajdonképpen amire hatásunk van, azt előtte mérnünk kell.

A mezőgazdaságban, az állattenyésztésben, a takarmányiparban nagyon-nagyon sok adatunk van.

Mérünk telepizeken, vannak telepi menedzsment programok, vannak nálunk is benne az üzemben, takarmányozás, premix üzemben, mindent mérünk.

Igazából szükség van olyan programokra, amelyek ezekből az adatokból tulajdonképpen ezeket a meglévő termelési adatokat különböző képletekkel megfelelően auditált módon, hiteles módon lefordítják úgymond környezeti hatásra.

Tehát mi ezen dolgozunk. nekünk ez a, hogy mondjam, ideológiánk, hogy mérjünk és a mérések alapján hozzunk meg olyan döntéseket olyan eszközök segítségével, mint például ez a ez a SASL, ami egy ilyen életciklus elemző program, amivel amivel olyan eszközt adunk a termelők kezébe, hogy ők utána az alapján jó és konzekvent konzekvens dönt döntést tudjanak hozni, ami a fenntarthatóságot előrébb viszi.

Na most a mi oldalunkról egyrészt az egyik láb, amit amit Ildikó is mondott a ebbe a fenntarthatóságban, ez a politikai jogi szabályozás, úgymond a riportálási kötelezettség.

Talán az elmúlt években kicsit ebbe az irányba mentünk, és ez óriási félelmeket keltett a gyakorlati gazdákba, illetve nem csak a gazdákba, bennünk is termelő üzemekben, mert irdatlan mennyiségű pluszmunkát és költséget jelent ezeknek a úgymond riportálási kötelezettségeknek való megfelelés, de a másik oldalról ugye ott van a a saját tudatos, folyamatos fejlődésünk, hogy a gazdasági, illetve a gazdaságossági, hatékonysági mutatóink mind jobbak legyenek, és ezáltal versenyképesebbek legyünk.

Ott vannak a piaci elvárások Magyarországon, illetve a környezőszágokban talán még kevésbé, de azért itt is én azt gondolom, egy átlagfogyasztó, ha bemegy a bármelyik szupermárketba, és látja, hogy ott van egy mondjuk egy zöld ökocímkés termék, vagy egy nem zöld ekocímkés. és esetleg árban nincs közte nagy különbség, bár általában nagy a különbség, de mondjuk ha látójat nincs, akkor biztos, hogy a zöldet fogja választani.

Tehát van egyfajta úgymond egyre növekvő fogyasztói, illetve a kiskereskedelem oldaláról egy egy úgynevezett húzóhatás, hogy foglalkozni kell ezzel.

A másik pedig nézzük meg a bankokat.

Tehát most már, hogyha mezőgazdasági termelők vagy mezőgazdasági feldolgozók hitelhez akarnak jutni, akkor igen komoly úgymond környezetvédelmi illetve fenntarthatósági követelményeiknek meg kell felelni.

Na most ehhez viszont adatot kell szolgáltatni.

Hát az nagy kérdés, hogy ki milyen adatot tud szolgáltatni, milyen minőségben, mennyire konzekvensen.

Tehát ez ez szerintem egy nagy kérdés most.

És ugye ez főleg úgy probléma még így, én most a gazdálkodókat képviselem valamilyen szinten itt a a mellett, hogy a műsort vezetem, hogy hogy azért hogyha úgy körbejárunk és megnézzük, hogy ki milyen listákat vezet, vagy mi mit naplóz, hogyan naplóz, sokszor már az is egy siker, hogyha a gazdálkodási napló konzekvensen ki van töltve, és akkor ezen felül ugye még milyen adatokat tud az ember szolgáltatni papíralapon még esetleg, de hogy elektronikus formában gyűjtsön bármilyen adatokat, pedig ott vannak most már azért a gépparkunk viszonylag modern, tehát hogy rendelkezésre áll rengeteg információ.

Nyilván ez csak egy része a annak a hatásnak, környezeti hatásnak, amit a gépeken keresztül fejtünk, hiszen azért az inputokon keresztül, meg hát magán a gazdálkodási módon keresztül nagyon sok hatást kifejtünk a környezetre, de de ez szerintem azért tehát a következő 10 évben jelentősen változni fog, és ugye ezeket amiket mondasz adatot kell gyűjteni, azt föl kell tudni dolgozni, ezt el kell kezdeni most.

És ugye a riportokat akkor onnantól kezdve meg az ember csak hátradől és tök mindegy, hogy milyen formába, de meg tudja csinálni pillanatok alatt, hogyha van egy egységes jó adat bázisa.

Ö te említetted ezt, hogy azért a nyugat-Európában már vannak országok, ahol erre jobban odafigyelnek, meg hát Magyarországon is, tehát azért biztos vannak olyan fogyasztók, akik azért megnézik, hogy milyen termelésből hogyan érkezik egy egy áru.

Az USAban is egy nagyon-nagyon nagy szélsőséget látni.

Öt ott például az, hogy egymás mellett is lehet akár ugyanabba a városba két ugyanolyan vagy egy két bolt.

Az egyik az így csillivilli, minden adatot tudsz róla, tényleg ilyen fenntartható, olyan fenntartható.

A másik meg tulajdonképpen egy nagyon, nagyon, nagyon nagy üzemből jött.

Tulajdonképpen semmilyen egészséget nem támogató élelmiszer.

Tehát azért mondom, hogy ezek a kettősségek megvannak a világban, én azt látom.

De mégis ez most itt kellett európai nyelvre fordítva és üzleti szintre.

Ez ez ez előrelépés lehet szerinted majd a jövőben hogyha >> biztos vagyok benne.

Azt még hozzá kell tenni, hogy azért a magyar élelmiszeriparban dolgozó cégek, tehát hogy most hogyha én a földtől az asztalig nézem, azért a magyar agrárvállalkozások jelentős része azért exportorientált.

Tehát most megnézzük a csak az állati termékelőállításnál azért a nagy magyarországi cégek azért jelentős mértékben exportra termelnek.

Természetesen a magyar piacot is ellátják, vagy próbálják ellátni, de azért nagyon komoly exporttevékenységük vannak, és ott azért Nyugat-Európába, ha bármit viszel, ott már azért kérnek ilyeneket.

Sőt, azért a nyugat-európai kiskereskedelmi hálózatok, magyarországi leányai, azok ugyanolyan követelményeket támasztanak.

Tehát ez megvan. az, hogy hogy mi van az emberek…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Agrár Közgazdasági Intézet
  • DSM Firmenik

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mérhető-e a fenntarthatóság az agráriumban?”

Miről szól ez az epizód: „Mérhető-e a fenntarthatóság az agráriumban?”?

Az Agroinform Podcast legújabb adásában a fenntarthatóság mérését vizsgálják az agráriumban, mint hatékonysági és piaci alkalmazkodási feladatot. A vendégek, Dr. Tikás Szilidkó Edit (Agrár Közgazdasági Intézet) és Csavajda Zsolt (DSM Firmenik) az ESG-szempontok fontosságáról, a… Az epizód a Agroinform című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mérhető-e a fenntarthatóság az agráriumban?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Koczor Ádám, Kátai-László Károly.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mérhető-e a fenntarthatóság az agráriumban?”?

Fő témái: fenntarthatóság, agrárium, esg, hatékonyság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mérhető-e a fenntarthatóság az agráriumban?”?

Megjelenés: 2026. 02. 12.. Hossz: 1 óra 6 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agroinform/merheto-e-a-fenntarthatosag-az-agrariumban-4b450cf4

Több epizód a Agroinform-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból