Klasszis Podcast

Szakértő a vagyonosok megadóztatásáról: nem lenne szabad a fürdővízzel kiönteni a gyereket

· PT43M12S

Összefoglaló

Az Apelso Wealth Management cégtársát, Illés Istvánt kérdeztük a vagyonadókról. Kifejtette, hogy globálisan csökkenő trendet mutat a vagyonadók népszerűsége, amihez szakmai okok, például az elkerülhetőség és a kivezetések társultak. Franciaországban a műkincsek és családi…

Röviden

Műsor
Klasszis Podcast
Megjelenés
2026. 06. 03.
Hossz
43 perc
Szereplők, említett nevek
Wéber Balázs
Témák
vagyonadó, vagyonosok megadóztatása
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Klasszis Podcast. >> Jó napot kívánok, üdvözlöm önöket.

Csabai Kár vagyok, az ENF és a privát bankár főszerkesztője, és önnek a Klasszis podcast legújabb adását láthatják, illetve hallhatják is.

Arra kérem önöket, hogy ha még nem tedék, akkor mindenféleképpen iratkozzanak fel a Klassis Média YouTube csatornájára, ahol ezt a műsort is vissza tudják hallgatni, illetve meg tudják nézni az az egyéb adásainkat, úgy mint a Klassis Klub live-ot, az utcaemberét, és az Ez viszont privát podcastot, ami szerkesztőségünknek a személyes, szubjektív műsora.

Na hát ez ennyi felvezetés után köszöntöm a mai vendégünket, Illés Istvánt, az Appel WS Managedzment cégtársát.

Szervusz István, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Szervusz, köszönöm szépen én is, hogy itt lehetek és üdvözlöm én is a nézőket, illetve a hallgatóságot.

Hát azt hiszem azért is hívtunk téged, mert ugye WS Managedzsment, benne is van a ugye a nevetekben a a vagyon kezelés, a vagyon igazgatás, vagyontervezés, minden amivel foglalkoztok.

És hát most nagyon itt a választások után nagyon nagy fókuszt kapott a új kormánynak az az elképzelése egyrészt, hogy bevezet vagyonadót, ugye 1%-os mértéket az 1 milliárd Ft felti vagyonokra.

Egy másrészt pedig, ami legalább ennyire izgalmas, ha nem talán még izgalmasabb, hogy a bizalmi vagyonkezelésnek az adómentességét megszünteti megadóztatja.

Hát azt gondolom, hogy lesz lesz téma a következő percekben, úgyhogy melyikkel kezdjük?

Rád bízom, szerintem ez egy jó >> kezdjük a jó indítás.

A >> mi a véleményetnek ti, akik a szakmában jó ideje benne vagytok?

Mi a véleményetek a vagyonadóról?

Milyen külföldi példák vannak?

Mennyire tartjátok ezt hatékonynak?

És hogyha ha esetleg más javaslatotok lenne, akkor azt is szívesen vesszük?

Hát a a vagyonadó ez valóban egy, ha már így a adórendszereknek az összességét nézzük, akkor azért a vagyonadó az mindig egy picit unikális adó, nem?

Nem csak Magyarországon, hanem hanem külföldön is.

Ugye ha most csak pusztán megnézzük a nemzetközi trendeket, akkor nagyjából 1990 körül volt 12 olyan állam a az OECD tagállamok közül, ahol volt vagyonadó.

Ugye jelenleg van összesen három, tehát az utóbbi időben mondjuk úgy, hogy a vagyonadó az nem örvendett hatalmas népszerűségnek.

Ennek megvoltak egyébként a szakmai okai.

Viszonylag könnyen lehetett például vagyonoknak a külföldre menekültésével elkerülni a vagyonadóztatás külföldre költözéssel, illetve a legtöbb ország, ahol kivezették, ott voltak olyan mentességi lehetőségek.

Például mindjárt mondok egy példát, Franciaországban volt egy nagyon eklatáns példája, ami igazából erodálta a társadalmi támogatottságát a vagyonadóknak.

Ugye említettem ezt a francia példát, ezt tök jól mutatja, hogy hogyan lehetett trükközni, meg hogyan lehetett a vagyonadót elkerülni.

Ott például az volt a szabály, hogy a műkincsek, illetve egyébként a családi vállalkozások satöbbi, volt még egy-két olyan eszközos osztály, ami mentesítve volt a vagyonadó alól.

Ugye azt talán egy fél mondattal érdemes a a nézőknek, illetve a hallgatóknak is helyére tenni, hogy amikor vagyonadóról beszélünk, és ahogy te is felvezetted, meg am a Tiszakormánynak a javaslatcsomagjában szerepel, ez a vagyonadó, ez mindig az általános és a nettó értelmű vagyonadó. >> Na ez mit jelent?

Na, >> ezt fontos kiemelni, mert bármilyen fura, jelenleg Magyarországon van vagyonadó.

Tehát ugye ha azt nézzük, hogy valamilyen vagyontárgynak az értékéhez kapcsolódóan fizetünk adót, akkor ott van például a helyi adó között építményadó, telekadó.

Ezek valójában a vagyonadó egy megnyilvánulási formái.

Amikor viszont úgy általánosságban jelző nélkül beszélünk vagyonadóról, akkor a általános értelmű nettó vagyonadót szoktuk nézni, ami a teljes vagyonösszességünket terheli, >> és úgy számítjuk ki, megnézzük a vagyonunknak a bruttó értékét, abból levonjuk a tartozásainkat, és a nettó vagyonunk számít a vagyonadó alapjának.

Ez a klasszikus értelemben vett vagyonadó.

Visszakanodok a francia példára.

Mentesítve voltak a műkincsek, családi vállalkozások satöbbi.

Azt csinálták a derékadófizetők.

Fölvettek például értékpapírportfólióra lombardh hitelt.

Lombardh hitelből vásároltak műkincseket.

Ugye egyik oldalon a hitelt le tudták vonni az adóalapjukból, másik oldalról a műkincsek nem tartoztak hozzá a vagyonadó számításának az alapjához. máris a vagyonadó kötelezettségüket le tudták nyomni.

Tehát ha ilyen kiskapuk vannak, azok általában nem szoktak a társadalmi támogatottságnak túlságosan a jót tenni. >> Azt hallottam, hogy Svédországban például azért is vezették ki, hogy Benborg ne külföldre vigye a vacsonát.

Volt egy ilyen, azt hiszem, egy ilyen bomón úgy >> igen.

Tipikus a leggyakoribb reakció a legvagyonosabbak részéről. a vagyonadóra, az általában a külföldre költözés.

Ugyanakkor ez is egy nagyon érdekes dolog, mert mert egy másik nagyon jó példa 202122 környékén Norvégia megemelte a vagyonadónak a kulcsát.

Erre a említett példához hasonlóan reagáltak.

A >> mennyiről mennyire emelték?

Ö >> ezt most fejből nem tudom.

Norvégiában relatíven magas, tehát ott ilyen 1% fölötti kulcsok is vannak. >> Nálunk közül náluk a legmagasabb, mert ugye van Spanyolországban, meg van Svájcban még. >> Igen, a Svájc az alacsonyabb.

A svájcit azt mi általában úgy is szoktuk hívni, az inkább ilyen közteherviselési modell.

Tehát ott alacsony küszöbbe nagyon széles adóalapra vetítve alacsony kulcsokkal dolgoznak.

A norvégok azok ehhez képest magasabb kulcsokkal, egy picivel magasabb belépési küszöbbel. egyébként a norvég vagyonadónak kifejezetten a társadalmi egyenlőség vagy egyenlítés a célja és egy nagyon érdekes módszert alkalmazzak.

Nem a központi költségvetésbe folyatják be a vagyonadónak a a az összegét, hanem közvetlenül a szociális ellátórendszernek a finanszírozására fordítják.

Ez egy apró marketing trükk, de egyébként nagyon látványos, mert így egyértelmű az üzenete a cashfow oldalán is, hogy a gazdagoknak az a feladata, hogy a szociális, a norvég szociális védőhálót erősítsék a >> tehát kvázi rászorultsági alapon ebből az összegből kaphat mondjuk az, aki mondjuk a akár minimálbéren dolgozik, akár mondjuk munkanélküli, akár alacsony a nyugdíja, tehát hogy hogy így megpróbálják a vagyoni különbségeket valahogy nem az, hogy kiegyenlíteni De legalább valahogy valahogy jobbá tenni. >> Pontosan.

Tehát ez az egyenlősítő szerepkör az, ami a norvég vagyonadónak az egyik funkciója.

A svájcia az ehhez képest egy picit más megközelítést alkalmaz.

Ott magának a nagy adórendszernek a szerves részét képezi a vagyonadó.

És pont e ettől válik érdekesső a dolog, hogy amikor Norvégiában megemelték a a vagyonadónak a kulcsát, a norvég gazdagok Svájcba költöztek ki, ahol egyébként ugyanúgy van vagyonadó.

Tehát ez ezt azért is szoktuk egyébként a ügyfelek most tudom, hogy nagyon sokan vannak, akik azon gondolkodnak, hogy mit lehet ilyen helyzetbe tenni, és a zsigeri reakció az nagyon sok esetben az, hogy akkor kültözzünk külföldre és válasszunk egy másik adórezidenciát.

Azért szoktuk ilyenkor elmondani ezt a példát, mert valójában mindig az összképet kell nézni.

Tehát azt kell megnézni, hogy amikor elköltözök vala, akkor az összadóterhelésem az nagyobb, változatlan vagy alacsonyabb lesz, mintogyha Magyarországon maradok.

És ugye ez egy másik fontos dolog, és itt visszakanyarodok a beszélgetésnek a a az elejére, hogy vajon indokolt-e Magyarországon a vagyonadó, vagy sem.

Az adórendszer egészét, hogyha megnézzük Magyarországon, akkor azért az látható, hogy a tőkejövedelmek oldalán azért Magyarország a világ élvonalában tartozik a kedvező adóztatást tekintve.

Tehát korlát nélküli TBS lehetőség.

Öt év után ugye az ingatlaneladás az adómentessé válik.

Nagyon alacsony a társasági adóztatás, egykulcsos 15%-os személyövedelemadó.

Tehát ezek elképesztően >> ne felejtsjük az állampapíroknak az adómentességét. >> Ne felejtsük az állampapíroknak az adómentességét.

Ugye a tipikus privát banki ügyfelek azok ki is használják ezeket a lehetőségeket.

Tehát ha ezt a mixet megnézem és ehhez hozzáadok még egy vagyonadót, könnyen előfordulat, hogy mégis a nap végén még mindig jobban járok, mintogyha elköltözök, nem tudom Ausztriába, Svájcba vagy vagy akár Dubajba.

Hát egyébként lehet olyan is hallani, hogy már a TBS-nek a a konstrukcióját is nem tudom te mennyire hallottál erről, hogy azt is vizsgálgatják.

Hozzám még ez a hír így nem jutott, >> mert az egy nagyon jó konstrukció és az azt hiszem, hogy sikeres és elég sok pénz hozott.

A visszatérve a vagyonadóra, ugye a azok, akik meg támogatják, azt mondják, hogy hát mit problémázunk ezen a vagyonadón.

Van akinek van 10 milliárdos vagyona, hát az 1%-ot kifizet.

Hát a 10 milliárdhoz képest mi az a 100 millió?

Itt ugye az a kérdés, hogy miből? >> Hát ugye a nagyon sok olyan szituáció van, és egyébként a vagyonadó az tipikusan az, ahol az ördög nagyon a részletekben lakozik.

Az egyik ilyen kulcskérdése, amin a szabályozás egyébként hosszabb távon állhat, vagy vagy bukhat, az az, hogy ezt az úgynevezett illikviditási problémát hogyan kezeljük.

Ilyen nagyon sok olyan vagyonelem van, ami egész egyszerűen nem termeli kihowban azt a pénzösszeget, amit utána adóban be kell fizetnem az államkasszába.

Erre nagyon jó példa tud lenni egy céges befektetés, családi vállalkozás, startupok, de van olyan ingatlanportfólió, ami nincsen hasznosítva.

Például ott ott van egy nagy vagyonérték, de az a vagyonérték az nem termel effektíve cashfót, amiből ki tudom fizetni a vagyonadót.

Hogy az ilyen szituációkat, hogy kezelik majd, azon nagyon sok múlik, mind a szabályozás elfogadottsága, mind pedig a hatékonysága szempontjából. >> Meg nagyon fontos kérdés, hogy hogyan értékelik fel a vagyonokat.

Igen, ez a ez a másik nagyon jó kérdés, amire most még szerintem senki, legalábbis a szakma nem tud válaszolni.

Ami fontos, és megint csak így a nemzetközi példákból kikristályosodik, több olyan ország volt, ahol ezeken az értékelési szabályokon bukott meg a vagyonadó rezsim.

Németországban például a családi vállalkozásoknak a felértékelési szabályait a szövetségi alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette.

És erre úgy reagált a jogalkotó, hogy ahelyett, hogy megreformálta volna a szabályokat, azt mondta, hogy hát nem érdemes ezzel az egésszel foglalkozni, inkább megszüntetik az egész vagyonadót úgy, ahogy van.

Ö, ezzel szemben mondjuk például Norvégia, ha már beszéltünk róla, Norvégia egy elég jó példa.

Ott gyakorlatilag a családi vállalkozásoknak az értékelését a mérlegadatokból össze lehet állítani, és az alapján lehet az adófizetési kötelezettséget megállapítani.

Ez nyilván nem fedi a tényleges cégértéket minden szituációba, de nagyjából ez az, ami egy árper teljesítménybe a behajtás, illetve a bevallás költség oldala és mondjuk a igazságos adómérték oldalán egy egy jó balansnak tűnik, hogy itthon hogy lesz, ezt még most egyelőre nem tudjuk.

Igen, mert hát ugye nem csak ugye a vagyon adó teher, hanem hanem a az értékelésnek a díja, a költsége.

Tehát hogy ugye auditálni kell mondjuk a céges beszámolókat, alapból mondjuk auditálni kell, de mondjuk a kisebb vállalkozásoknál erre nincs szükség, de ez esetben most mégis szükség lesz egy külső szemnek, egy független értékelésnek, annak bizon biztos, hogy magas díja lesz.

Tehát azért ez ez nem csak a azt az 1%-ot jelentheti. >> Ezt meglátjuk, mert nem feltétlenül kell könyvvizsgálatot rátelepíteni innentől kezdve minden minden KKV-ra.

Ugye ez tipikusan működhet úgy, hogy mérlegadatok alapján megállapítjuk, bevalljuk, aztán majd a NAV kijön megnézni, hogy az egyébként >> Igen, mert ugye önbevalláson megy az egész történet valószínűleg.

Na most ad még nagyon fontos kérdés, míg áttérünk a másik, mielőtt áttérünk a másik témánkra, hogy ti mint szakértők alapvetően egyetértetek ezzel a konstrukcióval és a mértékekkel egyetértetek-el? >> Én azt gondolom, és nem kitérni akarok a válaszod elől, de alapvetően azt gondolom, ez egy politikai kérdés.

Az tény, hogy ugye kezdettől fogva a Tisza választási kampányában, a Tisza programjában hangsúlyos szerepet kapott a vagyonadó.

Ebből én, és most bocsánat, félreteszem a vagyonkezelői sapkát, én ebből magánemberként arra tudok következtetni, hogy a kormányzatnak van egy felhatalmazása az emberek részéről arra, hogy vagyonadót vessen ki egyébként magával a vagyonadó ötletével vagy gondolatvilágával, illetve amit ez reprezentál, hogy a felsőbb társadalmi osztályok fizessenek magasabb adókat.

Ezzel én azt gondolom, hogy vagy azt látom, hogy hogy nincs egy akkora ellenérzés, mondjuk például, mint Svédországban a tömeges elvándorlás kapcsán.

Úgyhogy úgyhogy szerintem van egy felhatalmazása erre a kormányzatnak.

Az, hogy maga ez a nagyobb adófizetési kötelezettség, ez vagyonadó, vagy más formában.

Ezt gondolom, hogy ez megint egy politikai kérdés.

Ha szakmai oldalról nézzük meg, az egy nagyon fontos dolog, visszacsatornázva az előző részére a beszélgetésünknek, hogy az adórendszer összessége hogy néz ki.

Tehát bele tudom-e illeszteni a vagyonadót az adórendszernek a a teljes egészébe?

És azt gondolom, itt nagyon sokat ugye vizsgáltuk mi is a nemzetközi gyakorlatot, hogyan tud szervesen működni azokban az országokban, Svájc-Norvégia, ahol működik a a vagyonadó, hogyan illeszkedik az adórendszer egészébe.

És ha azt nézzük, amit mondtam a tőkejövedelmek kapcsán, hogy alacsony eszi satöbbi, most nem ismételem el, akkor tulajdonképpen itt a vagyonadó megfér, mert bár valóban ez most egy újabb adóztatási szint, de ha a külföldi példákhoz mérem a magyar tőkejedelem adóztatását akár egy vagyonadóval együtt, az még mindig nem tartozik az extrémitásnak a kategóriájába.

Tehát ilyen szempontból én azt gondolom, hogy a vagyonadó el tud férni a magyar adórendszerben.

Az már egy másik kérdés, hogy vajon a szabályozás az hatékony lesz-e.

Tehát milyen kiskapuk lesznek, lesznek-e kiskapuk, milyen felértékelési szabályok, milyen illikviditáskezelési szabályok?

Egyáltalán a NAV, mint államapparátus, fel tud-e…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Apelso Wealth Management

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szakértő a vagyonosok megadóztatásáról: nem lenne szabad a fürdővízzel kiönteni a gyereket”

Miről szól ez az epizód: „Szakértő a vagyonosok megadóztatásáról: nem lenne szabad a fürdővízzel kiönteni a gyereket”?

Az Apelso Wealth Management cégtársát, Illés Istvánt kérdeztük a vagyonadókról. Kifejtette, hogy globálisan csökkenő trendet mutat a vagyonadók népszerűsége, amihez szakmai okok, például az elkerülhetőség és a kivezetések társultak. Franciaországban a műkincsek és családi… Az epizód a Klasszis Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Szakértő a vagyonosok megadóztatásáról: nem lenne szabad a fürdővízzel kiönteni a gyereket”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Wéber Balázs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szakértő a vagyonosok megadóztatásáról: nem lenne szabad a fürdővízzel kiönteni a gyereket”?

Fő témái: vagyonadó, vagyonosok megadóztatása.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szakértő a vagyonosok megadóztatásáról: nem lenne szabad a fürdővízzel kiönteni a gyereket”?

Megjelenés: 2026. 06. 03.. Hossz: 43 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/klasszis-podcast/szakerto-a-vagyonosok-megadoztatasarol-nem-lenne-szabad-a-furdovizzel-kionteni-a-44c13200

Több epizód a Klasszis Podcast-ből