Minner Podcast

Ezzel küzdenek a megtorpant magyar cégek - Magyar cégek elakadásai 4.

· PT22M50S

Összefoglaló

A Minner Podcast e heti epizódja a magyar cégek növekedési akadályait veszi górcső alá. Az adás rávilágít azokra a szemléletbeli csapdákra, amelyek visszatartják a vállalkozásokat a fejlődésben, különös tekintettel az alkalmazotti és cégvezetői gondolkodásmód különbségeire.…

Röviden

Műsor
Minner Podcast
Megjelenés
2026. 05. 14.
Hossz
23 perc
Szereplők, említett nevek
Mándó Milán
Témák
vállalkozásfejlesztés, cégvezetés, növekedési akadályok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Alkalmazott vs cégvezető - Hogyan gondolkodjunk (0:43) Így szoktuk, pedig viszi a pénzt (2:05) Pénzügyi célokkal megindu
  2. — Ebben nincsen több? Ekkora a piac? (7:30) Költségvetés változtatás (9:54) Csak költségeid vannak? Nincs profitod? (10:59
  3. — A cégek top 20% -nak profitja ebből van (17:05) MIkor lesz erre idő? (20:53) A következő lépések a növekedéséhez További

Ebben az epizódban

Amikor cégvezetőként hosszú ideig nem tudunk áttörni egy növekedési plafont, akkor olyan, mintha a gondolkodásmódunk lefokozódna egy kicsit ilyen alkalmaztti gondolkodásmódba, és nem az most nem megbántva az alkalmazottakat, hanem egyszerűen nekik teljesen máshogy kell gondolkodniuk, mint egy cégvezetőnek.

És itt olyan hibákat követünk el, az árbevételünk nem tud áttörni egy szintet, vagy pedig másik oldalt.

A növekedésünk nem olyan, mint egy másik vállalkozásé. és azt érezzük, hogy egyhelyben toborgunk.

Ezt fogjuk most megnézni, hogy mik azok a tényezők, amiket egyébként máshogy kellene gondolkodnunk, és mi az, ami jellemző a gyorsan növekvő cégekre, és hogyan lehet ezt az üvegplafont áttörni.

Kezdjük azzal, hogy általában sok olyan tevékenységet végzünk a vállalkozásban, ami inkább csak viszi a pénzt, és azt mondjuk, hogy ezt még megtartjuk, mert így szokás, így szoktuk, és meghagyunk olyan területeket, ami egyébként nem termel profitot, csak azért, mert mi úgy gondoljuk, hogy ez jó.

Közben az üzleti gondolkodás az teljesen más, és erre a finországi egyetemnek egy kutatása is rámutatott, amibe azokat a vállalkozásokat vizsgálták, akik éppen növekedési fázisba kerültek és éppen újítottak.

Minden vállalkozásnál az látszott, hogy ahhoz, hogy a növekedés beinduljon, egyfajta portfólió tisztítás tevékenységisztítási műveletet is végrehajtottak.

Tehát ez azt jelenti, hogy a vállalkozásunkban vannak részlegek, tevékenységek, amiket egyszerűen leépítünk.

És igen, ez lehet, hogy majd akár járhat elbocsátással is, és lehet az is, hogy termék vagy szolgáltatás kivonással jár, mert éppen az a tevékenység már nem hoz pénzt.

Érdemes megnézni a bevételi és nyereségességi adatokat külön tevékenységenként, részlegenként, külön akár termékek és szolgáltatásonként, hogy lássuk egyáltalán mire is megy el az időnk, erőforrásunk és abból mennyi hasznunk van.

Az Ende Insight szervezet tanulmányából kiderül, hogy akik a pénzügyi célokat előnyben részesítették a többi céllal szemben, ő nálunk gyorsabban megindult a növekedés, mint más piaci szereplőknél. a sikeres cégek rovatunkban bemutatott több mint 20 cégnél és ezt tapasztaltuk, hogy amint átálltak a vállalkozások a havi pénzügyi riportra, ez azt jelenti, hogy havi szinten tudod azt, hogy tényleg mekkora az árbevételed, mekkora a profitod, és nem a bankszámlán lévő pénz határozza meg azt, hogy te eredményes vagy nem, és értelemszerűen különböző dimenziókba tudod vizsgálni azt, hogy a vállalkozásodban hol milyen bevét ételi és költség helyek vannak, akkor rövid időn belül közbe tudsz lépni akár olyan területeken is, ahol elkezd elfolyni a pénz, és nem csak egy év múlva, és sokkal reálisabban látod a költségstruktúráidat, illetve persze a profit rátát is, és azt, hogy miből mennyit profitálsz, hiszen egy fontos dolog, profitért dolgozunk.

Tehát hogyha most itt az van benned, hogy jó, jó, jó, de hát ott a pro igen, a profit számít.

A High Cic kutatásából kiderült, hogy a növekedésnek nem kell a jövedelmezőség rovására menni.

A magas növekedés magas profittal is tud párosulni.

Ehhez az kell, hogy piacot kutassunk.

A gyorsan növekvő cégek a piaci bizonytalanságot piackutatással oldják fel.

Közel háromszor annyi kutatást végeznek saját piacukkal vevőikkel kapcsolatban. mint a sikertelenebb vállalkozások.

Általában mondhatjuk azt is, hogy legalább negyed évente egyszer valamilyen kutatást csinálnak a piacukról.

Ugye azt, amit nem tudunk, hiszen amit tudunk, mondjuk az se biztos, hogy jól, de általában arról szól a piackutatás, hogy megismerjünk valami új információt.

Ott van folyamatosan az, hogy amúgy növekedhetnél mondjuk egy LinkedIn kommunikációval, most főleg B2B cégek felé mondva ezt.

Tudod, hogy ott vannak a döntéshozók elég jó arányban és elég aktívan olvassák is ezeket a posztokat.

Azt mondod, hogy jaj nem tudunk itt növekedni, jaj miről posztoljak?

Miért nincs meg az az információd, hogy egyáltalán mitől lehet jó egy LinkedIn kommunikáció?

Ezt is piackutatásnak hívjuk, hogy te azt csinálod, hogy lekutatott például egy hasonló külföldi piaci szereplő minte, hogyan posztol, mennyit posztol, kinek szól, mi a posztjainak a struktúrája, melyik tartalomra reagáltak a legtöbben, miért?

Ezt egy ez egy kicsit elemezni.

Az is piackutatás, hogy elkezded megkérdezni, hogy milyen más termékeket és miért használnak, miért választják a a konkurenciát, és az az a válasz, hogy te ezt tudod, akkor ez nem igaz.

Tehát, hogy a amiért odajutottál, hogy még mindig nem tudod áttörni a plafont, tehát ugye azt kellet, hogy nem tudod áttörni a plafont, akkor azt kell mondjam, hogy ugye az eddigi tudásod, információ, vagy ahogy gondoltad az egészről, ezt meg kell változtatni. magyarán az, hogy te azt gondolod, hogy azzal ugyanúgy beindul a növekedés, merthogy te azt mondod, ott én tudom, hogy miért választják a konkurenciát, és miért mennek a a másik piaci szereplőhöz, akkor azt gondolom, hogy ugyanott fogsz toporogni egy helyben. [horkantás] Érdemes tehát piackutatást csinálni.

Kérdezd meg az AI-t, a chat GPT-t, írj nekünk a a minderen, hogy na mit érdemes piacut kutatni.

Meg egyébként erről most majd biztos, hogy fogunk cikket is írni.

Lájkold ezt a videót, vagy kommenteld, hogyha azt mondod, hogy hm igen, én ezt szeretném, hogy erről készüljön tartalom.

Van egy ügyfelünk, aki szintén ugyanezzel fordult hozzánk, csak nem azt mondta, hogy elért egy plafont, hanem azt mondja, hogy hát ebbe nincsen több.

Tehát az ő vállalkozásában nem lehet [torokköszörülés] több, és úgy éri, hogy elérte a skálázásának a a maximumát. csak annyi információt átadtunk neki, hogy nem.

Tehát ezen a piacon ez ez abszolút még bővíthető, és hogy igazából csak mit kell még pluszba csinálni ahhoz, hogy mondjuk azt a nagyobb piaci részt megszerezze, erről még lesz majd szó a videóban.

És erre ő rá egy hónapra, mert 70%-kal nagyobb forgalmat ért el.

Ez egy érdekes dolog, hogy nagyon sokszor a korlátok csak a fejedben vannak.

Ezt pont egy vállalkozó nemrég mondta, hogy általában azok a korlátok, amiket meghatározunk vállalkozóként, csak a fejünkben vannak.

Létezzük fel ma csak, hogy egy tesztet csináljunk.

Lehetne 30%-kal több mai nap. 50%-kal szerinted tudnátok dupla annyi ügyfelet kiszolgálni?

Ugye máris teljesen áthelyeztük a korlátokat.

És akkor hogyha pont erről a korlátokról van szó, van egy érdekes kutatás, a Mckinzi kutatása.

Képzeljétek el, hogy a cégeknek a 90%-a a költség tervet nem változtatja, a költségvetést.

Ezt ilyen ezt mondhatjuk azt is, hogy ez ilyen költségvetési torzítás.

Tehát ez azt jelenti, hogy tételezzük fel, az elmúlt években változtattál a marketing költségeiden?

És most egy nagyon alacsony számot mondok, amiről bőv bővülni kell.

Elköltesz havonta 300000 Ft-ot marketingre.

Ugye itt vagy ezen a ponton 300000ret költesz. elmúlt években folyamatosan.

Amúgy közben a Facebookon nőtt is a hirdetési kattintási költségek, tehát eleve nem igazítottad hozzá a költségeidet, tehát már rossz döntést hoztál, hiszen azért ezt hozzá kell igazítani, hiszen most már kevesebb ember fog rákattintani, hiszen többe kerül egy kattintás, egy érdeklődő.

És akkor tétzzük fel, te ide akarsz eljutni, tehát egy egy feljebb lévő szintre, és azt gondolod, hogy ugyanakkor a költséghányaddal ez működni fog, vagy hogy hogy úgy alannyi embert vonzasz be, akkor majd kétszer több fognak költeni nálad.

És hogy miért is kell még mindig hirdetni?

Ezt így nagyon röviden is mutatok itt két ábrát, hogy a Coca-Cola még mindig reklámoz, a neki még mindig reklámoz.

A átlagosan az árbevételünknek a 10%-át elköltik hirdetésre.

Most az árbevételed 10%-a az mennyi?

Tehát ez azt jelenti, hogyha nézzük, akkor egy 100 milliós éves forgalmú cégnek 10 millió Ftot kell marketingre költenie.

Úgymond, hogyha ezekhez a nagy cégekhez akarna hasonlítani, hát ki ne akarna egy Coca-Colához hasonlítani, akkor az 10 millió Ft, tehát 800000 Ft havonta.

Ugye 800000 Ft van egy átlagos magyar KKV-nak ennyi kiadása, hirdetésre, aki 100 millió Ft forgalmuk.

Elmondom nektek, hogy nincsen.

Ebből kihozzák a Coca-Cola meg hirdet.

Hát mekkora ciki már ez a nagy márka.

Nagyon érdekes, de ha már itt a költségeknél járunk, akkor van egy pont, amikor elkezd egy olyan bejönni, hogy csak költségeid vannak.

Nincs profitod, megállt a plafon.

És igazából olyan, mintha csak költségeid lennének.

Egyrészt ez visszamegy oda, hogy amúgy kell tisztítás, tevékenység és portfólió tisztítás.

Ugye ezzel egy kicsit a költségeken is javítasz, meg majd termékfejlesztés, de majd erről beszélünk.

És akkor a túloldalon szükség van vagy termékfejlesztésre, mert az hozza be az innovációt, vagy pedig majd marketing kommunikációs bővülésre, hiszen még egyszer költségeid egy idő után úgy érzed, az elérted a plafont, mert csak költségeid vannak. és az árbevétel szinted az nem nőtt meg eléggé, tehát be kell gyújtanod a rakétákat, mert anélkül, tehát hogy van kiszolgálásod, de a túloldalon, ha nem foglalkozol a marketinggel, akkor nem jön.

És erre tudnám mondani neked a Share of Voice és a Sharof Marketnek a kapcsolatát, hogyha a Share of Voice azt jelenti, hogy a a piaci kommunikációból való részesedésünk, a share of market pedig a a piaci részesedésünk. hogyha a kommunikációból való részesedésünket nézzük, az azt jelenti, hogy mondjuk 100 egység a kommunikációs részesedés az egész a piacon, és abból a te részesedésed mondjuk 1%, merthogy mondjuk kimegy 100 kommunikáció mondjuk a mai nap a te piacodon, abból a tiéd az egy amúgy, hogyha 10 posztot kiraknál, akkor lenne 10% is lehet.

De ugye lehet, hogy napi 10-et nem tudsz kitenni, de most csak egy példa volt, csak hogy érz a kommunikációs részesedés.

Leben van minden hírlevél, Google megjelenés, meg minden minden ilyesmi.

A piaci részesedést azt érted?

Ott értelemszerűen állbevétel alapján a te piaci részesedésed hol van?

Na most itt a kettő között az a kapcsolat, hogyha növeled a kommunikációs részesedésed, az az sokkal nagyobb arányban, mint a piaci részesedésed, akkor növekedni fogsz mind a magyar, mind a nemzetközi vállalkozásoknál.

Egyébként ez egy fontos momentum és fontos tényező a növekedésben.

Erre lehet azt mondani, hogy én nem így gondolom.

Lehet azt mondani, hogy én legyintek rá. miközben a számok teljesen mást mondanak, és pont erről volt szó a videó elején, hogy igazából egy alkalmazotti beállítottságnál te mondhatod, hogy á jó, hát én ezzel nem akarok foglalkozni, hát így is megvagyok, nem?

Hát kapom a fix fizetésemet, ugye mondhatod, így is megvagyok, hát itt van a plafon, úgy is kapom a forgalmat, kicsit nyerünk, kicsit feljebb megyünk 5-10%-kal, hát úgy is elvagyok.

Természetes, ha itt akarsz maradni, akkor így is gondolkodhatsz.

Ha viszont növekedési fázisban akarsz gondolkodni, akkor neked folyamatosan azt kell keresned, mi a tökömtől fog ez növekedni.

És akkor itt van például egy ügyfelünk, aki azt mondta nekem, hogy hogy jaj, hát érted, nem tudom behirdetni az új szolgáltatást, vagy nem tudom, hogy hogyan lenne rajta mennyi ember, mertogy hogy hát nekem nincs ilyen nagy hírlevél listám, nincs ilyen nagy email listám.

Jó, tehát mi a mi akkora, amivel foglalkozni kell? olyan alkalmazt kifogást hallottam, hogy már vártam, hogy nemsokára írja, hogy távpénzre megy, vagy meetinget kér, merthogy fizuemelést kér, pedig egy vállalkozó.

A piackutatásról remélem kiderül valami új tevékenység, hogy azzal mondjuk foglalkoznod kell, de lehet az is, hogy egy termékről kiderül, hogy ezt érdemes lenne bevezetni, vagy egy szolgáltatás.

Mondom is, hogy miért a piackutatásból kiderülhet, hogy mondjuk új termékre vagy szolgáltatásra lehet szükséged.

Ugye tudod piac kütatni több mindent lehet terméket szolgáltatás mi érdekli az embereket, milyen marketing kommunikációt és hol csinálj, vagy hogy csinálják jól a cégek.

Na most nézzük a termék szolgáltatást. jöjjön egy izgi adat, amire azt mondod, hogy na várjunk, hogyha ez igaz ezekre a cégekre, akkor remélem kettéharapod a laptopodat, a mobilodat, és folyamatosan azt keresed, hogy hogyan lehet ezt megcsinálni a te saját vállalkozásodnál.

Magunk között ugye ettől leszel vállalkozó, és ez különböztet meg a jó cégvezetőtől és a sikeres cégvezetőtől.

Majd érdemes megnézni a sikeres cégek rohadunk anyagait.

Ott ezeket ugye láthatod, hogy milyen gyorsan sebességben csinálták a vállalkozások például az új termékek bevezetését.

Hogyha nézzük, még mindig nem az adatot mondom teljesen, bár itt is most lesz egy adat.

Például az abonet az tudja, hogy ha egy új terméket piacra dob, az legalább 300 milliós forgalmat jelent neki.

És akkor ez erre rámutat a Mcin adatai.

A Mcin kutatásából kiderül, hogy a gyorsan növekvő cégek, vagyis hát az a top 25% a piacon, akik ugye a legtöbb pénzt keresik forgalomba nyereségbe, ők a forgalmuknak 36%-át és a profitjuknak a 31%-át teszik ki az új termékek.

Tehát, hogy bevezeted egy új terméket, új termék azért legalább öt évig egy egy termék egyébként ezben a jó.

És akkor tudom a vállalkozásod meg öt éves.

Hát éppen megértem mondjuk azt, hogy egy új termékedés szolgáltatásod legyen, vagy valami nagyon jó bevezetésed, hogy tudod mi a jó az új termékbe.

Beszéltünk itt a kommunikációról meg jaj növelni így a marketinget meg minden, és akkor ugye ott ülsz, hogy miről kommunikáljak, mi les hát tök nehéz a marketing, amit amúgy értek, de hát pont erről szól, hogy ezt növeljük.

De itt jön a lényeg, hát új terméknél tudod mi a jó?

Hát miről kell kommunikálni egy ideig?

Van egy új termékünk egyébként.

Mondom nektek, hogy van egy új termékünk.

Vállalkozóknak, cégeknek adsz el?

Akkor írj emailt a mandomilankukacminner.hu-ra, mert van egy tökgi megoldásunk.

Ez egy új dolog, amit most elkezdtünk bevezetni és felépíteni.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ezzel küzdenek a megtorpant magyar cégek - Magyar cégek elakadásai 4.”

Miről szól ez az epizód: „Ezzel küzdenek a megtorpant magyar cégek - Magyar cégek elakadásai 4.”?

A Minner Podcast e heti epizódja a magyar cégek növekedési akadályait veszi górcső alá. Az adás rávilágít azokra a szemléletbeli csapdákra, amelyek visszatartják a vállalkozásokat a fejlődésben, különös tekintettel az alkalmazotti és cégvezetői gondolkodásmód különbségeire.… Az epizód a Minner Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ezzel küzdenek a megtorpant magyar cégek - Magyar cégek elakadásai 4.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mándó Milán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ezzel küzdenek a megtorpant magyar cégek - Magyar cégek elakadásai 4.”?

Fő témái: vállalkozásfejlesztés, cégvezetés, növekedési akadályok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ezzel küzdenek a megtorpant magyar cégek - Magyar cégek elakadásai 4.”?

Megjelenés: 2026. 05. 14.. Hossz: 23 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/minner-podcast/ezzel-kuzdenek-a-megtorpant-magyar-cegek-magyar-cegek-elakadasai-4

Több epizód a Minner Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból