NewDoor Podcast

#119 Út az önazonos életig

· PT59M27S

Összefoglaló

Tomaskó Bernadett média- és PR-vállalkozó a NewDoor Podcast #119. adásának vendége. Az adásban arról beszélgetnek, hogyan vezetett az út a csillagászattól és régészettől a színházon, TV-n át a műsorszerkesztői és PR-vállalkozói létig. Szó esik a figyelemre való vágyról, az…

Röviden

Műsor
NewDoor Podcast
Megjelenés
2023. 09. 26.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Tomaskó Bernadett, Antóny Kornélia
Témák
önazonosság, karrierút, pr-vállalkozó, műsorszerkesztés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez a nóor podcast csatornája felkavaró témák a bennünkrejlő kérdésekről hallgass minket newdor ajtót nyitunk a [Zene] változásra nagyon sok szeretettel köszöntök mindenkit a mai adásban és hát ez az adás valami olyan izgalmas témát tartogat amire szerintem néhány hónappal ezelőtt még én magam se gondoltam hogy sor kerülhet egyrészt már csak azért is mert elképesztően megtisztelő hogy a mai vendégem elfogadta a meghívást és itt van akit ezutan is nagyon sok szeretettel köszöntök tomasko bernadettről van ugyanis szó szia betti nagyon köszönöm hogy itt vagy szia nelli köszöntöm a nézőket és én köszönöm a meghívást elképesztően meglepődtem amikor rám írtál igen mi bettivel nem olyan régóta ismerjük egymást és bevallom őszintén hogy az amit ő csinál most hogy így az adás előtt egy picit elkezdte felsorolni hogy hogy honnan hova vezetett ez az út az már önmagába véve is nagyon elképesztő elképesztő hiszen ha hétköznapi emberként tekintek erre az egészre akkor még még az is furcsa számomra hogy én egy picit beleláthatok ebbe és hogy egy kicsit lehetek ennek al any vagy cél célcsoport tagja vagy én nem is tudom hogy micsoda céltáblája mert hogy néhány hónappal ezelőtt én is meghoztam azt a döntést köszönhetően csatos erikának aki aki egyszer csak odavetette hogy te miért nem akarsz saját márkaépítésben egy kis prt és egy kis külső segítséget tehát néhány hónappal ezelőtt úgy döntöttem hogy az ami addig teljesen elképzelhetetlen volt számomra beleállok és és és ehhez viszont szakember segítségét fogom ki kérni nem felejtem el soha az első találkozásunkat ez egy nagyon kellemes emlékként marad meg nekem mi beültünk egy nagyon klassz kis kávézóba és gyakorlatilag egy egy jó kis reggeli egy jó kis kávé mellett hát átbeszéltük hogy én most ki vagyok mi mindent csinálok mi mindenhez értek és és ebből a sok mindenből hogy lehetne egy olyan témára ráfűzni egy olyan nem is nevezném kampánynak tulajdonképpen egy folyamatot amivel én a saját álmaim megvalósításának az útjára úgy igazán úgy igazán ráléphetek tele van a szívem köszönettel hálával bettinek köszönhetően hiszen elképesztő munkát végez elképesztő helyekre vid be én talán még egy fél évvel ezelőtt is azt gondoltam hogy ez ez valami lehetetlenség ilyen nincs ez ez a cele világa ide ide nem lehet el csak úgy bemenni persze egy pár évvel ezelőtt inkább azt mondom hogy több mint másfél évtizeddel ezelőtt én voltam három alkalom az rtl klubnak a reggelijében oda is egy nagyon kedves akkori szerkesztő barátom vitt be jobb hen hogy legyen valami értelemes téma is a reggeliek között legaláb is ő ezt mondta de de az egy ilyen kis fúvallat volt az életemben nagyon gyorsan ahogy kezdő öt úgy el is múlt tényleg egy-két év alatt gyakorlatilag így ki is fulladt az egész és nem is igazán volt célja meg kell hogy mondjam őszintén nekem se volt vele célom szerintem neki se meg úgy az egész folyamatnak nem volt íve ennek amit most viszont közösen csinálunk ennek azt hiszem hogy van és az hogy ma olyan sok helyen beszélhetek a boldogságról és hogy ezt a témát ezt ezt ezt most már átölelhetem ezt is is petinek köszönhetem mertogy ő volt az aki rámutatott hogy egy olyan téma kell amiből aztán ezt az ívet fel lehet építeni úgyhogy nagyon örülök neked nagyon köszönöm hogy itt vagy és nagyon-nagyon hálás vagyok neked hogy hogy ebbe az egész világba egy picit így így így beleláthattam vagy beleláthatok általad is és köszönjük csatos erikának is ezúttal is így van aki egyébként az első ügyfeleim egyike volt szerintem aki aki aki tulajdonképpen bizalmat szavazott nekem ugye rólam tudni kell hogy hogy én abszolút szabadúszó vagyok és szerintem pont ez a fajta szabadság és és frissesség adja azt hogy hogy még mindig ugyanazzal a lelkesedéssel és ugyanazzal a kíváncsisággal tudok emberek felé fordulni témák felé fordulni felépíteni bizonyos utakat vagy vagy újra struktúrálni szóval hogy ő hogy ő ő úgy szavazott nekem bizalmat hogy nem volt névjegykártya nem volt honlap nem volt céges emailcím nem volt cég volt volt egy lány aki aki aki kíváncsi volt rá aki aki meg tudta fogalmazni vagy tudott abban segíteni hogy hogy merre menjen és ki ő és tudott olyan utakat mutatni olyan olyan rádiós tévés online megjelenéseket felkutatni amik amik az ő útját szolgálták és előrevitték és igazából szerintem ennek lassan négy éve de még mindig nincs cég még mindig nincs tehát hogy én én egy én egy szabadúzó vállalkozó vagyok viszont most már csodálatos emberekkel témákkal ügyek el fesztiválokkal foglalkozom több ügynökséghez bedolgozom és sokszor én magam is meglepődöm azon hogy hogy hogy ezt ezt hogyan hogyan értem el hogy hogy most ki az aki aki most vagyok nyilván tudom hogy ki az aki most vagyok csak csak hogy én soha nem vágytam erre én soha nem gondoltam hogy én ezzel fogok foglalkozni hogy én vállalkozó leszek hogy szabadúszó leszek szerintem én én 23-24 éves koromig kis túlzással nem is tudtam hogy van ilyen szakma hogy pr menedzser meg kommunikációs tanácsadó meg social méia menedzser menjünk a legelejére nem azért mert talán a hallgatók akkor jobban tudják majd követni ezt a sok mindent amin amin így végigmentél hanem mert engem is elképesztő mondon érdekel hogy az a kislány az a kis betti amikor először elkezdett gondolkodni azon hogy ő ki legyen ki leszel ha nagy leszel tipikus kérdés és akkor akkor te neked mi minden volt a fejedben tehát hogy hol kezded mivel kezded egyáltalán hogyan készültél bármilyen pályára is hogy indult édesanyám tanítónő tanítón néni úgyhogy mondjuk ilyen 9-10 éves korom míg nagy elánnal tanítottam a plüsmackókat meg a képzeletbeli barátaimat az anyai nagyszüneim dinasztiálisan kereskedők úgyhogy pénztárgépet püfföltem és egyébként szóval hogy ez ez a mai napig visszaköszön azáltal hogy ugye magamat hogyan tudom eladni és menedzselni illetve azokat az embereket akik tehát hogy most már mással kereskedem de hogy ez abszolút a véremben van és aztán tisztán emlékszem hogy volt egy én én csongrádi vagyok az ugye egy alföldi kisváros a za a körös és a tisza torkolatánál fekszik és volt volt egy ilyen városi buszos út amit a kamponába szerveztek ez ugye ez ugye akkoriban 2x évvel ezelőtt iszonyatosan nagy dolog volt és és hát én mindig ilyen nagyon cserfes könnyen barátkozó szociális kislány voltam és és ott és ott elkezdtem egy újságíróval beszélgetni aki a helyi újságba írt egyébként nagy nagy fővárosi lapoknak is de hogy a a csongrádi lapnak is írt és és én ott ott ott én ott teljesen elbűvöltem és pár hét múlva csinált velem egy egy interjút a helyi lapba hány éves voltál ekkor szerintem 10 körül és akkor annak tudom az volt a szalak címe talán szerintem még még anyukámnál valahol megvan ez a cip hogy hogy cik hogy hogy hogy csillagász hogy mi hogy régész leszel csillagász ilyen címmel ilyen szalagcímmel jelent meg az alap illetve hogy ez volt a főoldalnak a szalakcíme meg rólam egy kép és mert hogy engem akkoriban nagyon érdekelt a régészet is iszonyatosan szerettem az ókori történelmet illetve a csillagok ugye bújtam a különböző ilyen gyerekeknek szóló csillagászati könyveket és akkor megjelent ez a lap és és akkor megrészegülve a a attól hogy én kaptam egy figyel és valaki leült velem és interjúzott és ott voltam egy lapban és egyébként 10 éves létemre abszolút bele tudtam ebbe illeszkedni valami ott a személyiségemmel történt mert mert addig is nagyon exhibicionista meg nagyon nagyon hogy is mondjam könnyen beilleszkedő gyerek voltam hogy onnantól kezdve ez még tudatosábá tudatosabbá vált és nem nem rájátszottam hanem valami ott k kinyílt bennem és ugye pont akkor voltam szerintem negyedikes tehát akkor mentem felsőbe ötödik osztályba és és onnantól kezdve azt mondtam hogy színész és érdekes mert mert én zenei általánosba jártam nekem énekzenéből van is egy érettségim és most bollogat nelli hogy ő is úgyhogy rokonlelkek vagyunk már ilyen szempontból is szóval én előbb tudtam előbb tudtam kottázni egyébként mint olvasni és elképesztő művelt éget kaptam vagy műveltségetre tettem szert a tehát hogy így tényleg néptáncoltam hastáncoltam hangszerekel játszottam kórusba énekelt kerámiáztam tehát én voltam az a gyerek aki mindent mazsoretteztem tehát hogy és nagyon hálás vagyok a családomnak azért hogy egyébként ebben mindig támogattak szóval soha nem mondták azt hogy nem úgy voltak vele hogy engedjük a gyereket nézzük meg hogy hogyan érzi benne magát és hogyha azt mondta hogy nem vagy úgy éreztem hogy ebből elég volt abból se volt balhé oké ennyi volt oké tehát hogy hogy ötödikes korombaan én én egy színjátszó az iskolai színjátszó körhöz is csatlakoztam és akkor tulajdonképpen onnan indult el az út és és én igazából elkezdtem tudatosan építkezni akkor ott 10 évesen és akkor amikor nyolcadikos voltam akkor beköszönt a hastánc is mellette ugye ment a néptánc ment ugye a a kórussal ugye jártuk a a az országot sőt országon kívül is különböző kórus találkozókra jártunk akkor ahogy bekerültem a gimnáziumba ja meg hát ugye közben én kazinci szavalóversenyre jártam meg meg mindenféle ünnepségeken szavaltam én voltam a konferancié felsőosztályban a a hök elnöknek voltam a jobb keze most pont nagy pakolásokban vagyok és akkor találtam ilyen okleveleket amiket a ballagásn már kaptam hogy közösségi szóval hogy szóval hogy valahogy így elkezdett ez épülni meg én én nagyon-nagyon hiszek a vonzásban meg az energiákban és és azzal hogy én kinyitottam egy kaput és ráültem erre a hullámra ez ez elkezdett mozogni és és hát ugye a gimnáziumba én már úgy mentem hogy ott humán tagozat tehát ugye én nyilván mit én 6-8olc órában tanultam az irodalmat két nyelven tanultam tehát hogy ott ott ez tovább folytatódott a zí jáátszó az iskolai színjátszókörből városi színjátszókör lett a hastáncból versenyhastánc és és ez valahogy így egyre szélesebb szélesebb pályákat nyitott és tulajdonképpen én szerintem ilyen 16 lehettem amikor ki is jelentettem te 10ikes gimnazistaként hogy akkor akkor színészet nincs más út ettől függetlenül én én 4,5 vagy vagy 4, htel végeztem a gimnáziumban is tehát hogy nem nem arról volt szó hogy akkor én színész leszek én nem az a klasszikus színi tanonc voltam aki aki egyébként eldobja az agyát és csak a színház a művészet meg hogy meg hogy én én én hogy is mondjam megvalósuljak ön megvalósuljak hanem mellett én ugyanúgy becsületesen tanultam dicséretes voltam biológiából tehát pedig hát az tudtam hogy nincs rá szükségem de úgy voltam vele hogyha képes vagyok rá akkor egyéb kén miért ne és lényeg a lényeg hogy hogy hogy igazából amikor elérkezett ugye a az érettségi évében a pályaválasztás akkor egyértelműen a a színház mellá döntöttem annyit még zárójában megjegyeznék hogy én soha nem a könny könnyű utakat választottam a horvát szentesi horvát mihály gimnázium tőlünk 10 percre található meg sem fordult a fejemben hogy én oda jelentkez kezdek most kezdek rájönni hogy miért nem talán azért amit ugye az előbb említettem hogy én ugyanúgy szerettem volna megfelelni diákként is szóval nem nem csak mint szíitanonc hanem hanem igenis kihozni a maximumot egyébként a tanulmányaimból is és egyébként valószínűleg ha akkor azt a másik utat választom és elmegyek a horvát mihályba és és és és és akkor már nagyon-nagyon komolyan tanulom a színészetet lehet hogy most nem itt tart nem tudom hogy hol de de de ez nagyon [Zene] kellett ez a nódor podcast csatornája nagyon sok nagyon sok hasonlóságot deát így egy kicsit így reflektálni kell a sok mindenre te jó isten folyamatosan itt bólogattam hogy igen én is igen én is tehát a kórus a zene a a a a jó tanulmányok a a satöbbi én is kacérkodtam egyébként a színészettel de leginkább leginkább a fil filmrendezés hogy a forgatókönyvírás volt az ami engem mindig vonzott mert hogy én folyamatosan írtam kazinci verseny szavalás ünnepségek konferencia satöbbi h ez mindig ott volt úgyhogy ugye a kommunikációt végül is ezért is választottam valahogy azt gondoltam hogy majd ha más nem akkor legfeljebb újságíró leszek vagy vagy nem tudom ami kommunikációs igazgató valamelyik cégnél de hogy bennem is ott volt már ez és egy nagyon fontos dolog számomra és szerintem a hallgatók számára is egy nagyon fontos dolog elhangz ott a legelején amikor az a kislány ott ült ezen a buszon és meghallgatták ez a valaki odafigyelt rám és és meghallgatta a történetemet és volt olyan fontos hogy arról írjon ö egy kicsit ebben is nagyon óriási hasonlóság van kettőnkben vagy kettőnk között és valahogy sokszor tudod azon szoktam gondolkodni hogy vajon ez amit most én is csinálok vagy amit csinálunk ez most persze ez rólam szólt a jó ég kirakni magadot ott lenni előtérben lenni és akkor ugye jön ez a klasszikus dilemma hogy szabad-e ezt kell-e ezt lehet-e ezt kinek kell ez mi van ha megszólnak mi van ha nem ha ha nem lesz pozitív fogadtatás volt benned valaha is ezzel kapcsolatosan akár ott már korán vagy mondjuk később amikor elkezdtél a színészettel kacérkodni hogy volt benned valaha olyan nem is tudom olyan tudod olyan hátulról jövő téged visszatartó vagy téged akár nem tudom az ellenkezőjéről meggyőzni akaró hang ami ami ami elbátortalanított akár egy pillanatra is volt benned ilyen ö addig amíg csongrádon éltem addig tulajdonképpen egyáltalán nem és valószínűleg azért nem mert mert nagyon-nagyon támogatott a családom a barátaim az ismerősök a nagyobb család és igazából valljuk be hogy egy kisvárosban persze nem csak teem nyilván nem csak én szerettem volna a színész lenni hanem még nem tudom hatan de hát hogy is mondjam azért az nem egy igazi versenyhelyzet és azt is tudni kell hogy én abszolút nem vagyok versengőtípus tehát hogy én én önmagamnak szeretnék megfelelni ha én azt tudom magamról hogy hogy én mindent megtettem amit tőlem t és nem spóroltam ki az energiát én én akkor azt kipipálom függetlenül attól hogy mivel meddig jutottam és hol tartottam tehát nincs ilyen önostorozás bennem amikor viszont ugye azt tudni kell hogy nekem végül egy színész kettőm lett tehát én a színművészeti egyetemre kétszer vagy háromszor felvételeztem de azt hiszem egyszer el se mentem ugye megint visszaköszön ez…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#119 Út az önazonos életig”

Miről szól ez az epizód: „#119 Út az önazonos életig”?

Tomaskó Bernadett média- és PR-vállalkozó a NewDoor Podcast #119. adásának vendége. Az adásban arról beszélgetnek, hogyan vezetett az út a csillagászattól és régészettől a színházon, TV-n át a műsorszerkesztői és PR-vállalkozói létig. Szó esik a figyelemre való vágyról, az… Az epizód a NewDoor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 09. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#119 Út az önazonos életig”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tomaskó Bernadett, Antóny Kornélia.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#119 Út az önazonos életig”?

Fő témái: önazonosság, karrierút, pr-vállalkozó, műsorszerkesztés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#119 Út az önazonos életig”?

Megjelenés: 2023. 09. 26.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/newdoor-podcast/119-ut-az-onazonos-eletig-92730845

Több epizód a NewDoor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból