Partizán Podcast

A Fidesz és az országépítés elszalasztott lehetősége | AVMO

· PT1H2M20S

Összefoglaló

A Partizán podcast "A város másik oldalán" című adásában Sudár Orsolya volt a vendég, akivel Takács Ákos a városfejlesztéssel és az ahhoz kapcsolódó politikai kérdésekkel foglalkozott. Megvitatták Lázár János építészeti hatásait, a Bayer Construct terveit, a nagy vasúti…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 02. 23.
Hossz
1 óra 2 perc
Témák
városfejlesztés, politika, építészet, lakhatás, kulturális élet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a város másik oldalán legújabb adása, és a mai vendégem a mai első videós adásunkban Sudár Orsi lesz, akivel el is kezdtük ezt a podcastot.

Úgyhogy szia Orsi! >> Szia Ákos! >> Köszi, hogy jöttél.

Köszönöm a meghíves. >> És arra gondoltunk a mai alkalommal, hogy egy kicsit visszahozva azt, ahogyan régen is beszélgettünk alapvetően a várossal, városfejlesztéssel és az ehhez kapcsolódó politikai kérdésekkel kapcsolatos híreken megyünk végig, vagy hát hoztunk bizonyos híreket és eseményeket megosztva.

És azzal végig tudjuk nézni azt.

Arra gondoltam, hogy egyébként a ebben a kampányban talán mind, illetve a kampányt megelőzően is talán minden eddiginél többet van szó olyan kérdésekről, amik egyébként a a várost építik, a várost érintik, a város formájáról szólnak, vagy egyáltalán azt mutatják hogy hogy abszolút a közbeszéd része, és egyben a közbeszéd ben tétet is jelent az, hogy hogyan épül a város.

És ez egyébként ami szerintem érdekes, vagy nekem érdekes, hogy ez azokon a már itt is sokat tárgyalt szimbolikus kérdéseken vagy szimbolikus projekteken is túlhaladtak ezek a viták, társadalmi felhorgadások, mint amik mondjuk korábban ezt polarizálták.

Most itt gondoljunk a várra vagy nagy közlekedési beruházásokra, ezek is megmaradnak, vagy más ilyen presztízs projektekre.

De ugye most például óriási vitták meg politikai kalamajka is keveredett abból, hogy mondjuk a Bayer Construct milyen ugye falancereket próbál építeni a város különböző erre nem alkalmasnak tűnő pontjaira.

Szóval szerintem nagyon izgalmas, hogy ez ez hogyan tűnik fel a közbeszédben. >> Déli pályaudvar nyugati, keleti kelföldi négyfajállomás.

Soha nem fogja tudni fölújítani a magyar állam. >> Most indul a műholdprogramunk, műholdakat kell gyártanunk és föl kell őket lőnünk. >> Egyben egészen biztos vagyok, a magyar költségvetésben és a MÁV költségvetésében soha nem lesz annyi pénz a következő 20 évben, hogy ezeket a nagypályaudvarokat egyedül felújítsa.

Soha nem kapott még akkora támogatást cég Magyarországon, mint amennyit a Samsung Gödi Akkumulátor gyárának ítelt meg a kormány.

Mondta az RTL híradó által megkérdezett szakértő. 133 milliárd Ft támogatást kaphatnak a bűvítésre anélkül, hogy egyetlen új munkahelyet ígértek volna. >> Déli pályaudvar nyugati keleti kelföldi négy fejállomás.

Soha nem fogja tudni fölújítani a magyar állam.

A válasz online számításai szerint az elmúlt években összesen 1100 milliárd Ftnyi állami pénzt bíztak magántőke alapokra. >> Az a feladat a különböző alapkezelőknek, hogy használják belátásuk és kedvük szerint ezt a jó sok 10 meg 20 meg 30 meg 40 meg 50 milliárd Ftot. >> 3 milliárd Ft ennyibe kerül a magyar adófizetőknek ez a focistadion.

Azonban a beruházás pikantériája, hogy ez a létesítmény a horvátországi várdarócon épült, amelynek a lakossága nagyjából 500 fő. >> Arra gondoltam, hogy kezdjük Lázár Jánossal, úgyis hozzá mindig jó visszatérni.

Nekünk is kedvenc figuránk volt itt a podcast különböző iterációiban.

És a kérdés persze az, hogy milyen kontextusban beszéljünk most róla, mert annyi dolog történik Jánosunkkal.

És ami szerintem érdekes, vagy amiből induljunk ki, hogy persze most a vállalhatatlan kijelentései miatt, illetve a kampányban nyújtott hát kiemelkedő teljesítménye miatt kerül elsősorban a hírekbe.

De ugye ami szerintem nagyon érdekes, vagy ami az az aspektus, amiről elfeledkezünk vele kapcsolatban, hogy ő tulajdonképpen most egy kampányszabadságra ment. tulajdonképpen ő most felfüggeszti a minisztériumi munkáját, és azt át is adta Csepregi Nándornak.

És hát látjuk, hogy milyen eredményes, mióta csak a kampánnyal foglalkozik.

Hát így szerintem abban érdemes egy lépést vissza visszább lépni, hogy miért is tartunk ott, hogy ennyire előtérbe kerülnek a mi számunkra várospolitikainak értelmezhető kérdések, de hogy valójában a a városban és az agglomerációban és a igazából a globális városban lévő életünknek a hogyantja, mikéntje és annak a policy makingre vonatkozó részei, azok sokkal inkább előtérben vannak, mint mondjuk két évvel szerintem vagy kevesebb mint két évvel, amikor utoljára ültem veled is stúdióban.

É, szerintem részben ez a 2024-es választásoknak is köszönhető, hogy az abban lévő szakpolitikai javaslatok, illetve azoknak a hiánya, az mindenképpen az önkormányzatok felelősségére terelte a hangsúlyt abban, hogy hogyan építi egy város vagy egy önkormányzat a saját hatás körébe tartozó intézményeket, épületeket, tehát hogy minden utakat, ami ami a saját hatáskörébe tartozik.

És amikor mi elkezdtük ezt az adást csinálni a város másik oldalán, akkor azt hiszem, hogy ezt hiányoltuk sok szempontból a közéletből, hogy nem nem foglalkozunk eleget azzal, hogy mennyire fontos egyébként a várossal, mint politikai térrel foglalkozni.

És az 2024-re azért egy másik dimenzióba került.

Véleményem szerint azért is, mert mondjuk olyan szereplők, mint Vitézi Dávid, azért meg megváltoztatták a várospolitikában való dinamikákat.

És ez mára szerintem nagyon izgalmasan, most már látjuk, hogy a Tisztának a szakértői politikája is mennyire izgalmasan alakul, hogy mennyire rá rátereli a hangsúlyt arra, hogy igenis vannak olyan szakértők, akikre érdemes politikai szereplőként tekinteni.

És akkor rátérek a a kérdésedre, hogy Lázár János egy teljesen eltérő politikát folytat.

Ő most lép ki a korábban nagy reményekkel.

Az a kérdés, hogy valaha belépetted erről meg >> hát igen, hogy nagy reményeket keltett azt hiszem a nyilvánosságnak egy része.

De talán még mi is úgy beszéltünk az ő personájáról, mint a az agráriumból, és annak is a a nemesi, arisztokrata vérvonalát képező izgalmas politikai szereplő belépése a az építésügyi minisztérium élén. és hogy ő most ebből a szakértőibbé váló közéletiségből elhatárolódik sokkal inkább, ami szerintem egy izgalmas döntés.

Az egy másik kérdés, hogy hogy mennyivel könnyíti meg mondjuk a MÁV dolgozók hétköznapjait azzal, hogy nincsen. >> Gondolom, hogy ezzel a figurával kapcsolatban vagy ennek a figurának a különböző metamorfózisaival kapcsolatban az szerintem tök érdekes, hogy nem a valóban nagy várakozások voltak mondjuk akár ilyen szakmai közegekben, vagy ö nem tudom, szakmai diskurzusokban ökoszisztémákban.

Most beszéljünk az építészeti vagy urbanisztikai szakmáról, vagy akár a közlekedés fejlesztési meg közlekedéssel foglalkozó szakmákról is, hogy Lázár János majd valamiképpen rendet tesz, vagy hatékonyabbá teszi a ezt a ugye újonnan létrehozott szaktercet. volt már ilyen a a magyar állami történetében, de most ugye jó ideig nem volt saját közlekedési minisztérium még csak, de mondjuk építésügyi minisztérium nem.

És volt egyfajta várakozás, de hogy ez a várakozás ez nem annyira a kompetenciájára vonatkozott a lázár lázári figurának, hanem inkább a nem is tudom, a potenciájára, tehát egyszerűen arra, hogy ez az erőteljes ö hát valamennyire ilyen, hogyha ezt az arisztokratikust mondtad, ilyen parvenű, arisztokrata elán, amivel ő nekimegy a dolgoknak, az a magabiztosság, amit sugároz, meg mondjuk az a talán ennek a az ő tőkét az emberek képzeletében azzal kapcsolatban, hogy ő egy ilyen dolgokat intézményeket megragadó és hatékonnyá tevő, az államigazgatásban rendet tevő figura, az nyilván az, amikor 2018 főminiszter volt, és egyszer már ugye járt azon a csúcson, ahol most van.

Ugye a csúcs az egyelőre még csak a második számú helyár valópi >> a főnök mellett.

Igen, de hogy most erre a csúsra tört, de hogy valójában az az iránt a táplált remények, várakozások, vagy azok a projekciók, amit a amiket az az ő képességeibe, rendcsinálási képességeibe vetítettek, vagy azokról alkottak, az nem a kompetenciájához kapcsolódott. a szakértőiségnek valamifajta ilyen politikától eloldozott objektív jellegét azt azt kritizálandónak tartottuk, és szerintem tartjuk továbbra is.

De hogy az viszont pont a ennek a fonákja, ennek az megközelítésnek viszont nagyon jól látszik a mondjuk a Lázár János elmúlt két éves miniszterségének a a történetén meg az eredményein, mert ő viszont csak politikai módon vagy a politikai térben vezette ezt a minisztériumot, miközben minden létező kompetenciát, intézményes és szakmai kompetenciát leépített azokon a területeken amik az ő miniszteri hatásköre alátartoztak.

És valójában ez a ez az erőteljes politizálás, vagy ez a politikai personna és működésmód, amit ő képvisel, ez valójában semmi másra nem volt jó, mint hogy még nagyobb káoszt eredményezzen.

Egyrészt, másrészt pedig tulajdonképpen elüldözze akár passzív módon, akár aktívan, úgyhogy egyszerűen felszámolt intézményeket, kirúgott embereket.

Szóval, hogy kipréselje az államigazgatásból azokat a szakértői kompetenciákat, amik óhatatlanul szükségesek lennének ahhoz, hogy mondjuk a közlekedésügyet vagy az építésügyet irányítani lehessen.

És ugye ez két olyan terep, nyilván ez igaz az egészségügyre is, vagy az oktatásra is, de ez két olyan terep, ahol ez a fajta szakértőiség nyilván az ilyen valamiképpen az ilyen mérnöki jellege miatt a dolognak, vagy legalábbis ezt társítjuk rögtön a közlekedést meg az építésűhöz, ahol ezek a szakértői kompetenciák elengedhetetlenek.

És itt soha nem az a kérdés, hogy kellenek-e szakértői kompetenciák, hanem az, hogy azokat milyen politikai foglalatban működteti valaki.

De itt viszont erre a zárókapcsolásra, vagy ezekre a viszonyokra, vagy erre a dialektikára semmifajta érzékenység nem volt Lázár Jánosban.

Az, hogy miért, az egy jó kérdés.

És az is jó kérdés, hogy akkor miért volt ennyire látványos a kultúrpolitikai vállalása egyébként pont az építésügyi minisztériumnak, tehát hogy azzal pont tavaly júliusban egyébként a szülapomnapján keltem arra, én ugye a vár történetével foglalkozom és ebből doktoráltam és akkor erre keltem a szülapom másnapján, hogy a a vár felújítása, illetve átépítése az imá áron a Lázár János minisztériumához tartozó hatáskörbe került, ugye egészen idáig a várkapitányságnak a hatáskörébe tartozott, nem mintogyha a várkapitányságnál olyan nagy biztonságban lett volna akár kulturálisan akár műemlékvédelmi szempontból. >> Ez az a különös szervezet volt, akiknek a látványhuszára is voltak és vonulgattak a várban. >> Így van.

És hát pár éve volt pár tényfeltáró cikk, illetve azt hiszem a K monitor is megírta, hogy maga az alapítvány és a várkapitányság között ilyen hát izgalmas ilyen jogi nem is tudom, brilírozás volt annak tekintetében, hogy hogy csinálnak a közpénzből kevésbé közpénzt a felújításokra szánt pénzeknél.

Tehát min mind min tehát a médiatanács elnökétől kezdem mindenki benne volt abban az alapítványban.

Szóval, hogy látjuk, hogy ez egy neres projekt volt a várnak a az átépítése, és engem igazából, de hát persze ezt majd 2026 április 12-e után meglátjuk, hogy hogy ez mennyire múltiidő, de engem nem lep meg az, hogy sem Lázár Jánosnak az általános nagy politikai, ami nem kifejezetten a a NERben elfoglalt, a Fideszben elfoglalt helyét tekintve politikai, hanem hanem kultúrpolitikai építéspolitikai várospolitikai hozzáadott értéke az inkább a a rombolás, mint az építés útjába megy.

Tekintve, hogy és erről beszéltünk mi is nagyon sokszor és azt hiszem, hogy ezra látszik körvonalozódni, hogy nincsen valójában a Fidesznek átfogó terve sem azzal, hogy mit kezdünk a kultúrával, hogy valójában mi az a történelemszemlélet. a történelemhamisításon kívül a Smit Mária és Békés Márton történelem szemléletén kívül, amit igazából követni akar ez a rendszer, milyen olyan hagyományrendszerekben látja magát elhelyezni, ami valójában a nem tudom kultúránk jelenlegi pontján értelmezhető.

Tehát, hogy ezekre valójában nem volt megoldás.

Úgyhogy nem meglepő az, hogy ezek a szimbolikus projektek nem csak úgy maradtak szimbolikusak, hogy szimbolikusan át lett építve a vár, hanem csak és kizárólag a hatalomfitoktatás, illetve a közpénzeknek a valamilyen fajta átforgatásáról szóltak, és nincsen mögötte nagyobb nagyobb megfejt >> különböző erőcsoportoknak az egymás elleni kijátszásáról, meg folyamatos mozgatásáról ebben a >> ilyen furcsa nem is tudom hatalmi tetrisben.

Szerintem nagyon fontos lehetett ebben a projektben.

És szerintem ami amiben egyébként a a Fidesznek az intézményépítése és már Lázár János kifejezetten nagy szerepet játszott, hogy hogy kell úgy leépíteni intézményeket, hogy ezek épülésnek tűnjenek.

Tehát a átépülő vár, amiben amiből kiszorulnak a régi nemzeti galéria, Széchenyi könyvtár, történeti múzeum, ezek a régi intézmények kiszorulnak belőle, de mégis úgy tűnik, mintogy építenénk valamit.

Az építésügyi minisztérium, ami valójában mással se foglalkozott az elmúlt három évben, mint hogy kihúzza a listákról igen fontos országos jelentőségű fejlesztéseket.

Szóval, hogy látszik az, hogy valójában nem nem is állt szándékában. ami ebben történt, és akkor ennek megint csak tök jó emblémája az, amit a a Lázár csinált, hogy mennyire jól megmutatja azt, hogy ez a nem tudom poszt posztmodern radikális jobb oldal erre mennyire nehézkesen olvasható rá az, hogy konzervatív lenne bármilyen szempontból, mertogy mondjuk, hogyha megnézzük a Lázárnak a mondásait, politikai vállalásait, mint közlekedésű és építésügyi miniszter akkor azon nagyon jól látszik annak a nem tudomásul vétele vagy a mély meg nem értése, hogy valójában az, amit ők országépítésnek neveznek, kezdve onnan, hogy mi volt az első ígéret, hogy 10 év múlva nem lát nem vesszük észre hegyeshalomnál, hogy átjöttünk Ausztriából, vagy elhagytuk az országot, és utána ugye újra és újra különböző ígéretek születtek hasonló ambíciókkal, de nagyon kevés tartalommal és még kevesebb intézményi háttérrel.

Szóval, hogy ez a típusú országépítés, ez pont egy olyan, a szó klasszikus értelmében vett konzervatív tevékenység volna, ahol bizonyos intézmények, bizonyos kompetenciák, szakértői tudások az államigazgatásnak a stabil részeiben hosszú távon gondolkodva működ tudnak működni, és biztosítják azt, hogy valamifaj fajta átgondolt koncepció alapján építsék tovább azt a mondom mindent magába foglaló materiális kultúrát, ami végül is alkotja az országot, azokat a tereket, azokat a…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Sudár Orsolya
  • Takács Ákos

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Fidesz és az országépítés elszalasztott lehetősége | AVMO”

Miről szól ez az epizód: „A Fidesz és az országépítés elszalasztott lehetősége | AVMO”?

A Partizán podcast "A város másik oldalán" című adásában Sudár Orsolya volt a vendég, akivel Takács Ákos a városfejlesztéssel és az ahhoz kapcsolódó politikai kérdésekkel foglalkozott. Megvitatták Lázár János építészeti hatásait, a Bayer Construct terveit, a nagy vasúti… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 23..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Fidesz és az országépítés elszalasztott lehetősége | AVMO”?

Fő témái: városfejlesztés, politika, építészet, lakhatás, kulturális élet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Fidesz és az országépítés elszalasztott lehetősége | AVMO”?

Megjelenés: 2026. 02. 23.. Hossz: 1 óra 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/a-fidesz-es-az-orszagepites-elszalasztott-lehetosege-avmo-8ec29dbe

Több epizód a Partizán Podcast-ből