Partizán Podcast

Mit várhatunk Magyar Péterék alkotmányozásától?

· PT1H16M47S

Összefoglaló

A Partizán Podcast vendégei, Bakó Bea alkotmányjogász és Mészáros Gábor egyetemi adjunktus az aktuális alkotmányügyi kérdéseket vitatják meg. A beszélgetés középpontjában Magyar Péter bejelentett 17. alkotmánymódosítása áll, amely érinti a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 07. 07.
Hossz
1 óra 17 perc
Témák
alkotmányozás, közjog, politika, magyarország
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] Oké- kirúgni súlyokot egy tolvonással?

Tényleg tisztít majd a tisztítótűz?

Erről petíció és vitatkoznak mostanában az alkotmányogászok és a politika iránt érdeklődők.

Mi pedig a Gemist és a Partizán közös podcastjában közérthetően megvitatunk néhány alkotmányogi kulcskérdést.

Eddig különböző külföldi egyetemeken kutattam jogot és összehasonlító alkotmányogot, és a gemist egyik szerzője is vagyok.

Ha még nem ismernétek, a Gemist egy hírlevél, ami hetente kétszer érkezik a mi fiókotokba, és a www.gemist.hu oldalon tudtok rá feliratkozni, ha szeretnétek többet megtudni Közép-Európáról, nem csak a politikáról, hanem jó helyekről, jó borokról, az életről.

Ma viszont itthonra tekintünk, hiszen Magyar Péter bejelentette az általa tisztító tűzként aposztrofált 17. alkotmánymódosítást, amellyel többek között eltávolítják majd Suyogok Tamást a köztársasági elnöki székből, nyugdíjba küldik Polt Pétert az alkotmánybíróság éléről, vagy 12 éves mandátumkorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselőkre.

Ezenkívül pedig azt is bejelentette a miniszterelnök, hogy szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatba kezdenek a társadalom bevonásával.

Az aktuális és hosszabb távú alkotmánynyjogi hot topikokat Mészáros Gábor alkotmányogásszal, a pécsi Tudományegyetem adjunktusával és a Hebreu University kutatójával beszéljük ki.

Köszi, hogy elfogadtad a meghívást.

És üdvözlöm a hallgatókat is. >> Beszéljünk először arról a petícióról, amit te is kezdeményezőként aláírtál, amelyben alkotmányogászok a Fidesz által kinevezett közjogi tisztségviselők elmozdítását szorgalmazták, de mindezt önkorlátozó eszközökkel és a trükkös megoldások kerülésével kellene szerintetek csinálni.

Ennek fényében elégedett vagy a 17. módosítás tervezetével?

Kezdjük azzal, hogy volt egy megállapodás itt, azzem 42-en írtuk le a vy 42-en vagyunk az alapító atyái ennek a valaminek és az abban maradtunk, hogy nem nyilatkozunk erről a nyilatkozatról vagy erről a kiátványról, vagy nem tudom, hívjuk, ahogy akarjuk, a sajtónak meg úgy senkinek.

Úgyhogy ezt csak azért mondom, mert mert szeretném hangsúlyozni, hogy nem erről fogok most itt beszélni. >> De akkor a személyes véleményel a petíció így van.

És ezt akartam mondani, viszont a személyes véleményemet el tudom mondani.

Úgyhogy nem a kiáltványozók nevében, hanem a saját nevemben.

Ha ha abból indulunk ki, amit ott kértünk, akkor akkor nekem az alaptörvény új módosítása, 17. módosítása, az valamilyen szinten egy csalódás, és most nagyon nagyon sok aspektusát lehetne ide hozni. >> [torokköszörülés] >> De kezdjük a jó dolgokkal.

Szerintem ne ne hangozzuk, vagy tehát hogy ne kezdjük rös rögtön azzal, hogy mi mi a probléma vele, hanem az, hogy hogy mi a jó benne.

Ami ami szerintem fontos és üdvözítő, és azt gondolom, hogy hogy valamennyi jó érzésű alkotmányogás számára Magyarországon ez egy fontos utalás amivel amivel gyakorlatilag a preambulum is indít, hogy hát végsősoron ez a 17. alaptörvény módosítás egyébként végsősoron a 16-at is ide lehet sorolni.

Az az nem más, mint egy ahogy Tót Gábor Attila hívja, egy negatív alkotmányozási folyamat.

Ugye ez annak a már többek által is emlegetett két lépcsős alkotmányozásnak az első lépcsője, amikor amikor egy egy korábbi, hívhatjuk autokrata vagy hibrid rezsimnek a a lebontása zajlik annak érdekében, hogy utána szülessen egy jogáromi alkotmány.

Ez szerintem mindenképpen üdvözítő és azt gondolom, hogy hogy ez jó az, hogy milyen és ez nekem majd fog fogunk majd gondolom részletesen is beszélni, hogyha most nem mennék bele a az egyes elemekbe a köztársasági elnök eltávolítása, alkotmánybírek é többi satöbbi. viszont azok a azok az elemek, amiket majd érinteni is fogunk, azok, amelyekre azt mondom többé-kevésbé, hogy hogy valamilyen szinten csalódást keltők és azt [torokköszörülés] gondolom, és talán ez még mindig a de a csalódás keltők, ahogy eltávolítják a közjogi tisztségviselőket, vagy akiket egy kicsit nyugodtan fejd ide, akkor kezdjük a ká ok, akkor akkor menjünk menjünk bele, és akkor majd legfeljebb legfeljebb visszatérünk ezekre a gondolatokra.

Hát a a a súlyok eltávolítását azt azt abból a szempontból nem tartom helyesnek, hogy hát végsősoron kodifikációs szempontból egy átmeneti rendelkezés, most a hallgatóknak mondom, hogy hogy átmeneti rendelkezés, itt most zárendelkezéseknek hívjuk, de hát igazándiból egy olyan jogalkotási elem, vagy a jogalkotásban ismert elem, amely amely egy átmeneti periódusra szabályoz szabályozza az életviszonyokat.

Na most ebben egy ilyen súlyos döntést meghozni az az szerintem, hogy nem etikus, nem jó.

Jogalkotási szempontból sem >> hogyan kellett volna.

Ö >> nekem van volt sok ötletem, meg van is most is több ötletem.

Itt itt most most akkor kezdjük a a nagy dilemmával.

Mi legyen előbb tudod a a tyúk vagy a tojás? kitávolítsunk el előbb az alkotmánybírákat, és majd ezekről is mindjárt beszélünk, mert szerintem ott is ott is vannak problémák, vagy a köztársasági elnöket.

És most azt látom, hogy hogy nagyjából a szakma az az két fele húz.

Ö [horkantás] közös ismerősünk, Halmai Gábor például azt hiszem most fog most fog megjelenni egy cikkel pont arról, hogy hogy szerint az alkotmánybírósággal kell kezdeni, tehát létre kell hozni egy valóban független alkotmánybíróságot, és csak akkor lehet az egész úgy, amit én most negatív alkotmányozásnak hívok, vagy nem én, hanem Tót Gábor Attilla, tehát ezt az egész lebontási, autokratikus elemek lebontását célzó intézkedéscsomagot csak akkor lehet elkezdeni, hogyha fölállt egy független alkotmánybíróság.

A másik meg azt mondja, amit egyébként a a maga a miniszterelnök is már április 12-e óta folyamatosan hangsúlyoz, hogy először is a köztársasági elnöktől kell megszabadulni.

Mind a kettő mind a kettő elem mellett vannak érvek.

Azok és én is ide sorolom inkább magam, akik azt mondják, hogy először a a köztársasági elnökkel kell kezdeni valamit.

Azok abból indulnak ki, hogy hát végsősoron nincsen jogalkotás köztársasági elnök nélkül.

Ezt megint csak a hallgatóknak mondjuk, hogy mondom, hogy a jogalkotási folyamatban még az alaptörvény módosítása esetében is van minimális lehetősége a köztársasági elnöknek úgynevezett alkotmányossági vétóval élni, ami magyarán azt jelenti, hogy még mielőtt kihirdetésre kerül az alaptörvény módosítás, megkörözteti az alkotmánybíróságnál az alaptörvény módosítást.

Hozzáteszem, itt nagyon korlátozottak a lehetőségek gyakorlatilag eljárási hibára, tehát amikor a a parlamenti eljárás, tehát a az alaptörvény módosítás vagy tervezet vitája során valamilyen eljárási formai hiba van, akkor élhet ezzel a ezzel a lehetőséggel a köztársasági elnök. hangsúlyoz alaptörvény módosításnál törvényeknél egyébként tartasz attól ne írná alá ezt amit amivel kí itt itt itt jön itt jön az ami a az amiért >> mert ugye az alkotmánybíróság már gyakorlatilag úgymond megüzente hogy nem akar evvel foglalkozni tehát hogy ennek fényében politikailag mennyire tartod reálisan >> Igen.

És itt itt jön be az az, hogy hogy miért mond be azt, hogy először a köztársasági elnökkel kell valamit kezdeni.

Mert én valóban tartok attól, hogy egyébként április 12 óta folyamatosan egyre egyre inkább, hogy mondják ezt a sarokba szorított közjogi fontos közjogi ebből a szempontból fontos közjogi tisztségviselőnek egyetlen egy eszköze maradt a túlélésre és látjuk, hogy magától nem volt hajlandó elmondani.

Ez pedig az, hogy hogy az utolsó utáni lehetőséget is kihasználja.

Az ő esetén már az utolsó utáni lehetőség az az kettő volt.

Az egyiket az megpróbálta, ugye az Alkotmánybíróságnál futott egy kört, hogy mi lenne, ha azt mondanák, hogy az ő eltávolítása az inkább egy ilyen formai hiba le, vagy mit tudom én.

Tehát tehát, hogy elindult egy elindult egy gondolkodás a részéről, hogy mi mit lehetne csinálni majd, ha valami történik.

És egyébként nagyon helyesen az Alkotmánybíróság ez kivéve az elnököt, mert a polt azt rögtön napirend vette.

De egyébként olyan kérdésről, ami ami még nincs is, tehát hogy alaptörvény módosításról kér kikérdezni az alkotmánybíróságot, hogy neked mi a mi a véleményed arról az alaptörvény módosításról, ami még nincsen, azt azt nem azt nem lehet.

Tehát, hogy ez ez eljárás jogilag sem működik.

De ezt most tegyük fél >> ez én is egyetértek, de szerintem egyébként az nagyon gáz, hogy nem vállalták fel, hogy visszautasítsák az érdemi döntést, hanem inkább így kisasszíak belőle teljes ez teljesen így van.

Máskor meg olyan pofátlan ügyekben visszautasították az érdemi döntést, amikor meg érdembe kellett volna dönteni, hogy így kicsit így kilógott azért a lóláb, de mindegy, végülis az eredmény ugyanaz.

Tehát hogy én ezek után, >> tehát hogy azt gondolom, azt gondolom, hogy az a az a félelmem, az eredeti, az egyik félelmem, és akkor mindjárt elmondom a másikat, hogy hogy a azt az alaptörvény módosítást, amit most itt látunk, ezt ezt megküldje az alkotmánybíróságnak a köztársasági elnök.

Ennek olyan sok hogy is mondjam, hozadéka már nem lesz.

Ezt ezt most már ki merem jelenteni.

Viszont az azzal nem kezd semmit az alaptörvény.

Mi van akkor, hogyha ha öt napon, mert ugye öt napos határidőt kap a köztársasági elnök, mi történik akkor, hogyha nem írja alá?

Tehát egész egyszerűen azt mondja, hogy én én most ezt nem írom alá, vagy nem mond semmit, elmegy havaira nyaralni, mit tudom én.

És akkor itt itt itt itt itt lehet elkezdeni kicsit alkotmányogászkodni, hogy ebben a helyzetben mi van.

Nyilván, ha aláírja ezt az alaptörgy módosítást minden aggány nélkül, akkor aláírta a saját kirúgását.

Ha viszont nem írja alá, akkor akkor én azt gondolom, hogy a az alaptörvény tartalmaz olyan lehetőségeket, és most hangsúlyozom, hogy hogy több többes számról van szó, amelyek amelyeket végsősoron, ha nem is ilyen helyzetekre találtak ki, de ilyen helyzetekre is alkalmazni lehet.

Az egyik az úgy nagyon ugye a az amerikai vagy angolszáz irodalomból ismerjük az impeachment eljárást az elnökkel szemben.

Ez a megfosztási eljárásként >> ugye ezt emlegette a miniszterelnök is, mint a >> Így van.

A másik pedig ami bármilyen hülyén hangzik és és e ez ez né tudom, hogy egy túlterjeszkedett jogértelmezés ez az akadályoztatásnak a a lehetősége.

És miért miért hozom ide az akadályoztatást?

Ugye ha megnézik, megnézzük az alaptörvényt, akkor egymás utáni két cikkről beszélünk, az a 13-14. cikk, mégis mindenki a megfosztási eljárásról beszél, viszont a megfosztási eljárásban van egyetlen egy probléma, mégpedig az alkotmánybíróság maga.

A megfosztási eljárás lefolytatás eráre az alkotmánybíróság jogosult.

És és nem tudom, hogy hogy ebben a ebben a helyzetben az Alkotmánybíróság kimondaná-e azt, hogy mivel nem írta alá köztársasági elnök ezt az alaptörvény módosítást, ezért olyan súlyos alkotmánysértés következett be, amely miatt őt meg kell fosztani a tisztségétől. azért vagyok bizonytalan ebben tisztáz bocsánat, hogy közben várok, hogy melyik AB, tehát hogy milyen ABL, mert akkor ugye ha jól értem megfosztási eljárásba, akkor addig sem gyakorolhatja a hatásköreit, tehát Forofer Ágnes lenne ideiglenesen ő látná el, ő nyilván aláírná, akkor már menne is nyugdíjban négy alkotmánybíró poolt és még másik fullfideszes, és akkor maradna ugye a maradék 11 plusz akkor nem tudom gyorsan választanának négy másikat, vagy tehát hogy itt ugye ez is egy kérdés, hogy milyen alkotmánybíróság járna el, >> melyik alkotmánybíróság Gerna el.

Ez egy ez egy fontos és izgalmas kérdés.

Viszont egy dologba hadd kössek bele.

Én én én én nem látom ezt annyira, vagy nem beköt belekötök, hanem hadd vitatkozzak egy picit a a azzal a kijelentéssel, hogy a házelnök ugrik be a a megfosztási.

Erre nincsen házszabályi meg alaptőri rendelkezés sem.

Tehát azt mondja, azt mondja az alaptörvény, hogy a megfosztási eljárás alatt a köztársasági elnök nem gyakorolhatja a jogkörét.

És erre mondtam én azt, hogy hogy vagy kisegítő szabályként, analógiaként lehetne alkalmazni az alaptörvény 14. cikkeet, tehát az akadályoztatás tényét.

Én egy olyan csavart raktam volna még, vagy rakok bele a a képletbe, hogy hogy akkor akkor mondja ki az akadályoztatást is a parlament feles többséggel.

És akkor gyakorlatilag mivel mivel a mivel a másik eljárásban, az akadályoztatási eljárásban azt egyértelműen kimondja, hogy ilyenkor a házelnök gyakorolja [torokköszörülés] >> a jogköröket.

Ezáltal nem elegáns megint, de talán még ennél mindig elegánsabb, mint hogy átmeneti rendelkezésbe rakunk egy egy köztársaságnak kirúgását.

Ezzel a ezzel a konstrukcióval valóban azt lehet mondani, hogy akkor a házelnök lép a a köztársasági elnök helyére és a az inkriminált alaptörvény módosítást is, meg az egyéb többit is aláírhatja. vagy ami ami ennél sokkal izgalmasabb opció abban az esetben, hogyha köztársaság elának valamilyen oknál fogva nem írja alá, és ezzel valóban megalapozza a megfosztási eljárást, nem írja alá ezt az alaptörvény módosítást, akkor szerintem mivel a korábbi alkotmánnyal ellentétben a mostani alaptörvény nem mondja meg azt, hogy pontosan mit is jelent ez akadályoztatás, csak annyit mond, hogy hogy a hogy feles többséggel a parlament mondja ki az akadályoztatás tényét, hogy akkor korábban nyilván te biztos emlékszel az előző alkotmány, volt egy ilyen 90 napon túl tehát a a a munkahely ellátását hivatal ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapotkonstrukció volt.

Ezt hívtuk akkor akadályoztatásnak.

Ilyen most már nincsen, tehát nincsen se 90 nap semmi, mert csak annyi jöt, hogy a parlament kimondhatja.

Kimondja azt, hogy egy ilyen helyzetben a parlamentnek nincsen lehetősége azt mondani, hogy hogy tisztelt köztársasági elnök szerintem akadályoztatva van.

És akkor és akkor nem kell itt jogászkodni, hogy akkor megfosztási eljárásra is lehet-e alkalmazni azt a szabályt, amit az akadályoztatásnál van, vagyis, hogy a házelnök belép a a képletbe és a többi és a többi.

Tehát, hogy hogy itt azért vannak még van még mozgástér, és ezeket csak tudom,…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Bakó Bea
  • Mészáros Gábor

Szervezetek, cégek

  • Gemist
  • PTE
  • Hebreu University

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mit várhatunk Magyar Péterék alkotmányozásától?”

Miről szól ez az epizód: „Mit várhatunk Magyar Péterék alkotmányozásától?”?

A Partizán Podcast vendégei, Bakó Bea alkotmányjogász és Mészáros Gábor egyetemi adjunktus az aktuális alkotmányügyi kérdéseket vitatják meg. A beszélgetés középpontjában Magyar Péter bejelentett 17. alkotmánymódosítása áll, amely érinti a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 07..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mit várhatunk Magyar Péterék alkotmányozásától?”?

Fő témái: alkotmányozás, közjog, politika, magyarország.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mit várhatunk Magyar Péterék alkotmányozásától?”?

Megjelenés: 2026. 07. 07.. Hossz: 1 óra 17 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/mit-varhatunk-magyar-peterek-alkotmanyozasatol-b3fd5f97

Több epizód a Partizán Podcast-ből