Partizán Podcast

A Big Tech sötét oldala. Úton a technofasizmusba?

· PT1H3M40S

Összefoglaló

A Partizán Partizán Podcast című műsorának "A Big Tech sötét oldala. Úton a technofasizmusba?" című adásában a technológia, az infrastruktúra és a monopóliumok fasizmushoz vezető útját járják körül. Az internet szabadságot ígérő hajnalától a digitális optimizmus hanyatlásán át a…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 07. 16.
Hossz
1 óra 4 perc
Szereplők, említett nevek
Elon Musk
Témák
technofasizmus, technológia, infrastruktúra, monopóliumok, ai, internet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] [zene] [zene] [zene] Szervusztok kedves hallgatók.

Ez itt a Nopassarán történetek az antifasizmus elmúlt 100 évéből újabb adása, melyben a technológiáról infrastruktúráról monopóliumokról mindez a fasizmus vezető útról fogunk beszélni. egy olyan téma, ami egyébként nyilván fontos történeti vonatkozásai vannak, de hogy most alapvetően a a jelenünkről vagy a a a közelmúltunkról szeretnénk beszélni jelenünkről és jövőnkről is ilyen formán, merthogy azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon fontos téma, ami ami ráadásul itt a emelkedő fasizmusok és egyéb fajtái közepette különösen ö számot tevő.

Egyébként a Partizán csatornája már látható volt, látható és hallható a birodalom adásában a a technizmusról, technoofodalizmusról egy adás Papszilárd és és Feldi Boton révén.

Amikről ott beszéltek, arról mi most nem fogunk beszélni, tehát hogy alapvetően nem a te koriánsokról lesz szó, amikről egyébként ők beszéltek ebben az adásukban, hanem igazából az infrastruktúra lesz a mai fő kérdésünk.

Sziasztok. >> Amely kapcsán azért megemlítjük a big techtechet is, nem? >> És amely kapcsán természetesen megemlítjük, de hogy nem se van, az lesz a fókuszban. >> Igen.

Szerintem érdemes talán azt is megosztani hallgatókkal, hogy amikor kitaláltuk a műsorstruktúrát erre a fél évre, az ugye fél éve volt kábé, >> és akkor adatfasizmus néven futott ez az adásv.

És tehát, hogy azóta mi történt, azt hiszem az eléggé beszédes, tehát azóta minden ezzel a fogalommal van tele, hogy technofasizmus.

Tényleg nem is tudom, hogy hogy milyen másik ilyen fog ilyen fogalmat mondhatnánk, ami ekkorát megy mostanában.

Tehát tele van a tele van feudalizmus talán az a mellett, ami >> tele van a a nemzetközi sajtó ezzel a kérdéssel.

Úgyhogy végül is beírtuk magunkat ebből a szempontból, és úgy döntöttünk, hogy akkor ezzel fogunk foglalkozni, ezen a fogalmon keresztül fogunk foglalkozni a problémával, és akkor az adat is, adat és a fasizmus kapcsolatával, tehát a datification, mondjuk így angolul, tehát a digitalizáció satöbbi.

Erről majd majd máskor fogunk beszélni. [horkantás] És akkor adott esetben legalább még plusz két adás is készülni fog ebben a témában, >> mert ebben nagyon sok van benne.

Mi elkezdenénk, vagy hát már el is kezdtük, de hogy egy idézettel kezdenék a Elon Muskól nagyon röviden.

Ugye a múlt héten történt ezt most június 18-án vesszük föl, és június 12-én történt a SpaceX nevezetű cégnek, Elon Musk egyik cégének a IPO-ja, tehát a tőzsdre való bevezetése.

És ennek kapcsán mondta a következőket.

Kevesebb mint 10%-os esélyt adtam a space-eknek a sikerre.

Vajában azt mondtam az embereknek, hogy valószínűleg kudarcot valunk, de tudjátok, meg kell próbálnunk, mert ha most nem lépünk be az új célk az űrbe, akkor soha nem válunk igazán űrutazó civilizációvá, hogy a Star Trek valósággá váljon, hogy azok az izgalmas, tudományos, fantasztikus jövőképek, amelyekről olvastunk, valóra váljanak.

És pontosan erről szól a SpaceX. kiveszi a fikciót a tudományos fantasztikumból, és mindenki számára izgalmas inspiráló jövőt teremt.

Ugye a SpaceX egy nagy küldetés, a terraformálás és tehát az űrnek a kolonnizálása.

Ezt a témát csak szörmentén fogjuk érinteni, de ugye a másik nagyon fontos, amit ugye a SpaceX csinál, az maga a Starlink műholdak működtetése, ami ide kapcsol minket az egész infrastruktúra problémájának, mertogy ez egy olyan probléma, amit általában akkor érzékelünk, amikor év valami probléma van vele, és egyébként nagyrészt láthatatlan.

És itt tulajdonképpen egy megint csak egy újabb folyamata, vagy egy újabb arca mutatkozik meg, hogy ezzel a képzarra éljek az infrastruktúra kapcsán, hiszen ezek a Starlinkek azok az egy-egyik olyan fontos szolgáltatás, ami nem csak ugye GPS koordinátetát, hanem magát ugye internetet tud szolgáltatni.

Olyan helyeken is, olyan rurális helyeken, ahol egyébként a a hagyományos kábeles, úgymond kábeles internet nem érhető el.

Így tulajdonképpen félő annak a vagy vagy megnőhet annak az eső és tulajdonképpen egy adott esetben bizonyos rés részén az mindenképpen a földnek monopol helyzettébé válhat.

Emlékszünk, amikor a MASk lekapcsolta Ukrajna fölött az internetet, szóval akkor azért rádöbbentek sokan, hogy itt milyen hatalom van a kezében, és nem csak azért, mert sok pénze van, hanem pontosan azért, mert ezeket az infrastruktúrákat ezt kontrollálja azáltal, hogy tulajdonoljon.

Na most erről akarunk beszélni, hogy ki is tulajdonolja ezt, mert ugye a ennek az arcában általában a ezek a bigek szoktak lenni, de hogy egyébként azok az infrastruktúra szolgáltató cégek, amiknek a neveiket se tudjuk, valjában ugye nyilván ott vannak mindezek mögött.

Mikor készültünk az adásra, akkor akkor felmerült, hogy tulajdonképpen ezt a mai állapotot 2026-ot ból nézve az internetet mennyire kontrasztos, hogyha ha visszavezjük a a 90-es éveknek a az ilyen techno utópizmusába technofantáziájába >> amit most ebben az idézetben a a >> a maszkis maga is pontosan erre >> a képesi skifie rajongó, tehát nem véletlenül vannak ezek a referenciái.

Tehát, hogy nem tudom, hogy a hallgatók éltek-e már akkor, vagy akik akik igen, azok biztos emlékeznek arra, hogy a hogy az internetről a leg hangosabb szólam az az volt, hogy ez a demokratizálódást ki fogja teljesíteni, hiszen létrehoz egy olyan teret, amelybe nagyon alacsony költségekkel lehet belépni, amely nem központosítható, amelyáltal az információ hozzáférést azt egyenlősíti, És ugye hát a hát az az egyenlőtlenségeknek az egyik legfőbb forrása, az erőforrásoknak az egyenlőtlen elosztása.

Az interneten hangzott el ez az érv.

Ez megszűnik, hiszen a legfőbb erőforrása egy tudásgazdaságban az információ.

És ezt márpedig az internet, mint egy ilyen világkönyvstár, amibe ingyen be lehet iratkozni, sőt még alá se kérni semmit, biztosít.

És hát ami kritika volt, az tényleg annyi volt, hogy jó, jó, de nem mindenkinek van elérése.

De számomra így visszatekintve megdöbbentő, hogy hányan hányan benyeltük ezt az egészet.

Szóval generációk hitték el ezt.

Tehát komolyan az elmúlt az elmúlt 10-15 maximum 20 évben erősödtek fel azok a kritikus hangok. elsősorban a webk a webkettőnek a a káros hatásai miatt biztos a hallgatók is találkoztak már egy csomó ilyen újságcikkel, riporttal satöbbi, hogy milyen káros a gyerekekre a a Facebook.

Mi is beszámoltunk arról a vagy nem tudom, hogy beszámoltunk-e arról a bírósági döntésről idén tavasszal amely jogerősen elítélte a a YouTube-ot és a metát, azért, mert tudatosan függőség függőséget okozó technológiákat vetettek, alkalmaztak, tehát találtak ki, fejlesztettek ki és alkalmaztak. belső levelezések bizonyították, hogy ezt ez erről tudtak és ennek satöbbi.

Szóval, hogy hogy ez a fajta kritikus szellem az az egy újabb fejlemény.

És nagyon érdekes, hogy ez a fajta rózsaszín, utópikus köd amit itt a a Musk is ebben az idézetben ugye felvillant, az az ez egyszerűen mind szinte mindent eltakart a 90-es években. >> Igen.

És ugye talán az egyik legérdekesebb pontja ennek, vagy inkább ilyen kicsúcsosodása ez a John Perry Barlónak >> ez a Declaration of the Independence of Cyberspace című 96-os.

Igen. >> Davosban, Svájcban írta.

Máté egy picit ezt ha már így bevezetted és tulajdonképpen a ezeket a fő tulajdonképpen ezek a főállítások, amik most elhangzottak történek nagy ugye benne vannak a ebben a manifesztóban is.

De hogy kipointzírozva a dolgot az első két mondatát vagy bekezdését érdemes, mert mert az egésznek a hangneme az nagyon érdekes. azt mondja, hogy az ipari világ kormányai, ti fáradt hús és acélóriások, a kibertérből jövök, az elme új otthonából.

A jövő nevében arra kérlek benneteket a múltból, hogy hagyjatok minket békén.

Nem látunk titeket szívesen magunk között.

Nincs szuverenitásotok ott, ahol mi gyülekezünk.

Nincs választott kormányunk, és valószínűleg nem is lesz, ezért nem nagyobb hatalommal fordulunk hozzátok, mint amellyel maga a szabadság mindig is beszél.

Kijelentem, hogy a globális társadalmi tér, amelyet építünk, természetesen független azoktól a zsarnokságoktól, amelyeket ránk próbáltok kényszeríteni.

Nincs erkölcsi jogotok uralkodni felettünk, és nincsenek olyan kényszerítő módszereitek sem, amelyektől valódi okunk lenne félni, satöbbi, satöbbi.

Tehát ez a gesztus, hogy a ez az ember, aki egyébként nem egy techguru, hanem ha jól emlékszem a a Greatful Deadnek az egyik tagja, nem?

Tehát a a ennek a rockbandának az egyik tagja ö megszólítja a világ kormányait, a kormányokat mind olyanokat, és a szabadság nevében visszautasítja, hogy bármi beleszálkossuk is legyen az online tér demokratikus kiteljesedésében, amely amelyben mi mindannyian összegyűlünk, és amely tehát a teljes totális szabadságot el fogja hozni.

Tehát látszik, hogy ez a ez a szabadság, ez a lényegében a kormányintézkedésekkel szemben fogalmazódik meg.

Ugye annyi talán kiegészítés, hogy a John Berry Barlo alapította egy ezzel együtt ezt a bizonyos Electronic Fronter Foundationt is, tehát hogy ő tulajdonképpen intézményesítette magát, aminek az volt a és a mai napig ez egy létező szervezet IF bocsánat, IF rövidítéssel az volt a cél, hogy tulajdonképpen a digitális térben hogyan lehet megőrizni a a szabadságjogokat, az emberi szabadságjogokat, hogyan lehet ezt biztosítani, ugye nyilván ez a manifesztó, vagy ebből a rövid szövegből is Ö kiderül.

Én én azt szeretném kérdezni tőletek, hogy az oké, hogy ez egy utópia, és ugye az ennek is volt száma valahol, és ö ezen gondolkodtam, hogy mennyire lehet ezt számon kérni már olyan szempontból, mert nyilván nem is kell számon kérni, csak az van a fejemben, hogy végülis ez lehetne most is egy mondás, nem?

Értem, hogy nem, de miért nem? inkább akkor ezt ezt inkább problematizáljuk, hogy szerintetek miért nem lehet miért nem miért tud ez furán hangozni most már >> erre amit így mondasz?

Nekem az jut eszembe, hogyha így elfogadjuk azt, hogy minden gondolat valahol indirekten magánviseli a saját korszakának a történeti társadalmi lenyomatát és lehetőségeit.

Nyilván ez is egy meghatározott szocioómiai buborékban jött létre. annak a sajátos terméke.

És szerintem amit ebben a beszélgetésben csinálni szeretnénk, az valójában az, hogy hogy sok szempontból ezeket a a magaslatokban lebegő gondolatokat lehgonyozzuk a materialitásba, hogy hogy nem tudom azt a nagyon elvont dolgot, amit mesterséges intelligenciának nevezünk, lehorgonyozzuk abba, hogy ez igenis kábelek telefonpóználák műholdak programozók, nem tudom, vállalati headquarterök és szerverparkok összessége, hogy valahogy ez kicsit megfoghatóbb legyen számunkra.

Meg azt is nagyon fontosnak tartom, hogyha már beszélgettünk arról, hogy amiket ti is hoztok, ezek nagyrészt angolszász kontextusban létrejívő dolgok.

Tehát amikor azt mondja a Mátéb, >> nem is angol szerem amerikai első, tehát hogy pontosítsuk ki, >> hogy hogy amikor a Máté az államtól való szabadságot emeli ki, abban van valami sajátos olyan, ami nem tudom, ebben az 50 államban jött létre.

És amit én így szeretnék behozni, az kicsit a az internet egy alternatív története, vagy hogy lássuk azt, hogy hogy ezek párhuzamos projektek voltak, amelyek nem mentesek a nemzetközi kooperációtól.

És most elsőban Franz Dausé az Atelén tartott az internet társadalomtörténetéről szóló előadásaira építenék, hogy érdemes lenne mondjuk megnéznünk a francia minitelt, ami az 1980-as évek elején fejlesztette a francia kormányzat a francia telekomon keresztül. >> Szerintem még mindig létezik. lehetséges, mert így hivatalosan nem kapcsolták le, én úgy tudom, de hogy ott volt ebben egy ilyen sajátos francia külön út, hogy jó, hát Amerikában nyilván a magántőke meg a katonai ipari komplexum összeköti az egyetemeket és a bázisokat, de hogy ők azt fogják csinálni, hogy hát Franciaország földrajzilag egy nagyon tagolt dolog, gondoljunk itt a vogézekre, az ardenekre, pireneusokra és az Alpokra, és majd a technológia lehetőségével a francia lakosságot ezeken az gyéren lakott területeken, amiket ugye a Lóri is említett, ahol sok szempontból nem érné gyakran fizikai infrastruktúrát képíteni, mert piaci alapon sosem térülne meg, hát majd össze fogják kötni a francia Köztársaság lakóit.

És hát ez egy nagyon szépen induló sztori volt.

Úgy tudom, hogy gépeket is osztogattak a lakosságnak és Györgyeszternek köszönhetően ilyen anekdótikus evidence módjára.

Tudom, hogy a budapesti francia intézetben is voltak ilyen kis minitelek, amin keresztül hát így nem tudom, francia irodalmi klasszikusokat lehetett olvasgatni ingyen.

De hát a a francia militelnek is az volt a problémája, hogy egy sajátosan nemzetállami logikában gondolkodott, egy alapvetően világméretű összekötésben gondolkodó térben.

És hát nagyon jól megmutatja, hogy egy idő után egyszerűen rájöttek az emberek, hogy hogy megéri erre a dologra fizetős szolgáltatásokat fejleszteni. még eljutottunk oda, hogy a végén a nagy része ilyen pornográf meg erotikus tartalom lett, és szépen lassan kivezették, és a dicsőséges francia Köztársaság is rákapcsolódott a Worldwide webre. >> Ühüm. >> Meg már eleve rákapcsolódott [nevetés] párhuzamosan. egyébként most pont most jelentették be, hogy nem kérnek a szerintem az antropikkal kapcsolatban jelentették be, hogy ők saját infrastruktúrára akarnak támaszkodni pontosan azért, hogy hogy ne kerüljenek függő helyzetbe az amerikai Bigntech vállalatokkal szemben.

És szerintem tehát egy ilyen ilyen nyilatkozat sem hangzott volna el 90-es években.

Tehát szerintem a az én válaszom a kérdésedre az, hogy ehhez a felejtés járult hozzá. egy bődületes, nagyszabású társadalmi felejtés, ami arról szólt, hogy ezeknek az infra, hogy egyáltalán léteznek ilyen infrastruktúrák, ezeknek mindenféle működtetői, tulajdonzonyai vannak, és hogy ezek a vízinfrastruktúrák, ezek milyen erőszak és vér révén épültek ki, milyen szorosan kapcsolódnak a gyarmatosításhoz.

Tehát hogyha meg >> kapitalizmus és a gyarmatosítás >> jó most gyarmatisításra gondolok, mert mert mert szerintem ez tök szép, hogy hogy azok a az tehát az tenger alatti internet kábelek azok a a amikor a 60-as években megcsinálták,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Tickerek

  • OTP

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Big Tech sötét oldala. Úton a technofasizmusba?”

Miről szól ez az epizód: „A Big Tech sötét oldala. Úton a technofasizmusba?”?

A Partizán Partizán Podcast című műsorának "A Big Tech sötét oldala. Úton a technofasizmusba?" című adásában a technológia, az infrastruktúra és a monopóliumok fasizmushoz vezető útját járják körül. Az internet szabadságot ígérő hajnalától a digitális optimizmus hanyatlásán át a… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Big Tech sötét oldala. Úton a technofasizmusba?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Elon Musk.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Big Tech sötét oldala. Úton a technofasizmusba?”?

Fő témái: technofasizmus, technológia, infrastruktúra, monopóliumok, ai, internet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Big Tech sötét oldala. Úton a technofasizmusba?”?

Megjelenés: 2026. 07. 16.. Hossz: 1 óra 4 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/a-big-tech-sotet-oldala-uton-a-technofasizmusba-31bcf018

Több epizód a Partizán Podcast-ből