Partizán Podcast

Az örök vita: a horvát vagy az olasz tengerpart jobb?

· PT1H9M23S

Összefoglaló

A Gemist és a Partizán közös podcastsorozatának utolsó adása egy örök vitát jár körül: melyik a jobb tengerpart, a horvát vagy az olasz? A műsorban Szabó Zoltán olasz szakértő és Győrffy Zoltán horvát szakértő vitatkoznak, miközben olyan témákat érintenek, mint a szocialista…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 08. 06.
Hossz
1 óra 9 perc
Témák
tengerpart, horvátország, olaszország, vita, kultúra, gastronómia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a Gemist és a Partizán utolsó közös podcastja.

Utolsó, mert a Partizán sajnos úgy döntött, hogy áramonosítja magát, és elbúcsúzik a podcastjaitól.

Hogy nekünk a gemistel lesznek-e még podcastjaink, azt meglátjuk.

Az utolsónak [horkantás] azonban megadjuk a módját.

Egy nagy és örök kérdést tárgyalom ki, melyik jobb, az olász vagy a horvát tengerpart?

Engem Bukovics Martinnak hívnak, a Gemist alapítója vagyok, újságíró és itt vagyunk most Pécsen, egy nagyon szép főtéri podcast stúdióban kilátással a meccsekre, a jamiira és a legtöbb pécsi látnivalóra. [zihálás] A balokban itt van velünk Györfi Zoltán.

Szé! jobbra. [nevetés] >> A pécsi Borozó főszerkesztője, Horvát Turisztikai Szövetség által kitüntetett újságíró, Szlavónia, Zágráb, Isztria és a Dalmácia ismerője, aki nem csak a mindennapokban beszélt, szerb, horvát, bosnyák, montenegró nyelvet beszéli anyanyelvi szinten, de még a 90-es évek háborúit követően nyelvújításon átesett, főleg a tévében beszélt horvátot is simán bármikor képes hozni. az egyik utolsó jugoszláv, aki Podgoricától Belgrádon állt, Porecsig, akarom mondani, Parenzóig, mindenhol otthon van.

A másik felemen pedig itt van Szabó Zoltán Borás.

Olaszország nem hivatalos, nagykövetel, legalábbis Pécsen.

Az olasz csizma évtizedek óta rendszeres és aktív látogatója, aki a pécsi Olaszmagyar Kétta nevű gimnáziumának köszönhetően már 10 évesen rendőri felvezetéssel járt a Bári utcáit.

Erről esetleg később beszélhetünk. >> De az már mindegy. >> Kalábriai Aortman tulajdonos rendszeres szakérő és szakíró és ismeretterjesztő, aki főleg az olasz délen mozog otthonosan.

Legyen szó nápói zenéről, pujai kenyerekről, szoverái kávéról, trópeai hagymákról, nagyon-nagyon sok minden, és persze okosban megoldott autóbérlésekről.

És mint mondtam, mindenről az Adria térség talán a tengerpartól legtávolabbra eső városában, Pécsen, annak is ugye a főterén beszélgettünk, megadva a módját az együttműködésünk utolsó etapjának, hiszen hol is máshol beszélgethetnénk erről Magyarországon, hanem ott, ahol a az olasz Rizling is már horvátos karakterő, és ahol a belvárosban rengeteg zsalogátert látni akárcsak a tengerparton, mint ahogy az író PHvát Tamás számos pécsi helytörténeti regény szerzője fogalmaz, Pécs hátat fordít itt az országnak, különösen Budapesten és földrajzi, illetve kulturális értelemben az Isztria és Velence felé tekint.

Most ugy úgy elsőként Szabó Zoltánhoz fordulok, hogy mondja el az expozéját, a vita indítóját, hogy pontosan mi is a baj a horvát tengerpartal, és miért jobb az olasz. >> Nincs bajom a horvát tengerparttal. >> Megvettek a horvátok. >> Természetesen mindenkinek eladó vagyok.

Akkor gyakorlatunk egy olasz rling fröcsre zárhatunk, hallod, mert nem horvát rling, olasz rling.

Tehát a természeti adottságok azok azok lenyűgözőek, fantasztikusak.

Hogyha most itt Adriát akarjuk összehasonlítani, akkor összehasonlítani sokkal szebb a horvát oldal.

E ezt ezt ezt természetesen minden nem tudom, tehát hogy aki reálisan próbál értékelni, ezt el kell, hogy ismerjé.

Viszont nem más összehason, ha összehasonlítjuk most az olasz meg az a horvát tengerpartot, akkor egyéb aspektusokat is elő kell vennünk.

És és abban viszont én úgy gondolom, hogy gyakorlatilag majdnem minden minden nem jön össze hasonlításban alul maradna ez a horvát tengerpart az olasszal összevetve. >> Mikre gondolsz? maga szolgáltatások árban szerintem abszolút utalérték.

Az épített örökség az egy ilyen vicces megom, ugyanis az az épített örökség az maga az az a velenceieknek a úgyhogy maga hozzáadott érték nem tudom, hogy a horvátok részéről mi az, amit így külön kiemelhetnék egyáltalán.

Akkor most egy csúnya átalanítás jön, ami amit amit sokan nem szeretnek.

De hát hogyha egy ekkora egy ilyen átfogó dologról beszélünk, akkor az ott élő emberek.

Nekem tehát a a például én én nagyon sokkal jobban kedvelem a a az itteni kontinentális horvátokat, mint a dalmátokat.

Az olaszok meg meg egy sokkal vidámabb, kedvesebb, közvetlenebb népség számomra.

Kulturálisan megint csak sokkal több.

Gatróban, borban, tehát egyszerűen hatalmas a a különbség.

És akkor van még két dolog, ami szerintem a inkább az olasz javára dönteni el.

Az az egyik, hogy a partól távol eső távolabb eső attrakciók, az abban megint sokkal erősebb.

Tehát hogyha egyszer van egy olyan nap, hogy kirándulnánk, nem csak a parton strandolnánk, akkor akkor ebben megint sokkal jobb hely Olaszország, illetve időjárás van.

Sokszor hallok ilyet, hogy valaki elment a horvát tengerpartra, és egy komplett hete az neki rossz idővel telt el.

Ez azért Olaszországban is előfordul, de délen például nyáron szinte lehetetlen, >> mert 50 fok van végig. >> 48,8 eddig a rekord.

Még mindig jobb szerintem a nagy hőség, mint esőben nézni a a szállásunkról a a tájat.

Most pedig akkor Györfi Zoltánhoz fordulok, hogy érveljen ő Horvát part mellett az olasz ellen. >> Hát alapvetően a az első mondatóban egyet kellett értenem a Zolival, hogy hát mindenképpen, hogyha a tengerpartával nézzük, akkor gyakorlatilag a horvát tengerpart az felülmúlhatatlan.

Ha belegondolunk, akkor gyakorlatilag a az olasz tengerpart nagyjából Grádótól, nem tudom, Bibionig vagy bármeddig egy egy ilyen homokos csík és egy monokróm világ, addig Horvátország 1422 szigettel egy tényleg megcsipkézett és nagyon változatos vidéket képvisel.

A természetes adottságban szerintem ott ott nem hiszem, hogy nagyon vita lehet, akár csak a a vizet, magát nézzük, annak a tisztaságát hogyha hogyha azt nézzük, hogy hogy azért amíg az olasz oldal az kvázi egy som részen egy kiépített vidámpark, lehet, hogy az esős napokon jó jön, hogy rengeteg kiépített vidámpark, de az egy vidám park, addig a horvátoldal az egy természetvédett csoda.

Ö ha többit nézzük, akkor azt gondolom, hogy igen, sok minden van, hogyha csak az Adriát nézzük egyébként a velencei örökségből.

De ezen túl azért viszonylag talán kevés más olasz régió hatásra érzékelhető Velencén kívül.

És hát az, amit ott találunk, az egy olyan mix, ami ami sokkal egyedülállóbb.

Az gyakorlatilag az oszmán birodalom, az osztrák-magyar monarchia, még a franciák nyomait is erősen lehet látni jó néhány régióban, plusz hozza az illir hagyományokat és a az ideérkező szlávokat is.

Tehát, hogy egy nagyon-nagyon változatos mixet hoz, ami ami talán azt mondom, hogy hogy ahhoz képest lehet, hogy az olaszok is egy kicsit egysíkubbak.

Azt gondolom, hogy hogy amit a az emberekről vagy a kultúráról mondott a Zoli, az az a mit Dalmáciában nem tudom, tehát az az magát az életérzést Fiakának ugye a kultúrát vagy a pomáló kultúrájának mondjuk az az gyakorlatilag egy élő lélegző kultúra az emberek hétköznapjai, ami sok évszázad örökségéből adott, tehát hogy hogyan lehet túlélni a világot és ez sok >> teljes nyugalom.

Ugye arra gondolsz? >> Igen, arra, hogy hogy hát nem kell sietni sehova. világ megvár.

Tehát, hogy ez ezt ezt bővebben is ki lehet majd fejteni, hogyha hogyha ezt gondoljátok, de azt gondolom, hogy hogy Horvátország sokkal inkább ez a az érintetlen természet meg a az igazi valódi ténylegesen megélt mediterrán partvidéki élet, ami sokkal kevésbé a turistáknak csinált egy ilyen sztereotipizált világot próbál visszaadni, ami azt mondjuk, hogy ú hát ez az olasz.

És akkor gyakorlatilag azt látjuk, hogy hogy Kalábriából kezdve a délirolig a szállodák hétlapján ugyanazt a paradicsomos tésztát akarják eladni nekünk olaszként nagyon sok esetben. >> Hát köszönöm szépen a két kiváló exkluzét.

Innen is látni, hogy a Adria térség szakértői Pécsen élnek.

Most Szabó Zoltánhhoz fordulok, hogy kicsit szétszedje Györfi Zoltánnak a mondandóját. mondhatjuk, hogy a Horvát Aranytól a kidüntetett szakíró itt a műsorban is a a PR munkát végzi. >> Egyértelműen.

Ugye említette, hogy az adriai tengerő persze, hogy adriai tenger más nekik nincsen.

Olaszországnak négy különböző tengere van, négy különböző tenger mossa.

Illetve amit még fölsorolt, a milyen hatások érték, azok körül egyet felejtett el a horvát hatást.

És ez itt az érdek, amit mondtál az életérzésről. >> Hoz majd egy ilyen szlávhatást egyébként. >> Jó, hát igen.

Tehát igen, ügyesen ebbe akkor beleraktad, hogy hogy gyakorlat montongegroi bosnyák, mi egymás szintén.

És igen, ezt az életérzést is úgy gondolom, hogy sokkal jobban adják a a szomszédos országok.

Tehát mi például akkor ezt külön szeretném elmondani, hogy én azért nem voltam nem Olaszország miatt nem voltam, mondjuk pont tavaly voltam egyet tisztrián nyara egy két napot voltunk, de az csak visszafelé jövett Olaszországból és az elmúlt években azért nem voltam többször, mert én Boszniának vagyok például egy nagy nagy kedvelője.

És akkor, hogyha arra utazunk és meg meg be átéljük Boszniát, lemegyünk utána egészen délre, mit tudom én, Hercegovác részen túl, és akkor egyet valahol csobbanunk, elmegyünk valami klassz kis helyre a partra, majdnem a a vele utazó közösség mindig azt szokta mondani, hogy de ez gyönyörű, nagyon szép, de menjünk vissza, mert mert rögtön az első az, hogy ide nem parkolhatsz, ezért fizessél.

Tehát a szabadságunk, amit megéltünk Boszniába, az az végetér abban a pillanatban.

Az én velemutazó Iraki véletlenül rosszul tanulta meg.

Nem Domácsa Kávát kért, hanem Turzka kávát kért, és rámutatott a dalmát a hegy túloldalára, hogy oda mehetsz vissza, mert itt nem fogsz kapni.

Egyébként Domácsa Kávát tudott volna csinálni természetesen.

A 21 is ugyanaz, de nem látták szívesen.

Ennyi. [torokköszörülés] Akkor >> Olaszországnak kicsit távolabb van a háborús múltja. önmagával és a polgárháborús múltja azért, mint az exjük oszláv térseinek, azért azt ne feledjük el.

Tehát kell azért néhány 100 év, amíg ez kisimul. >> Hát most nézd, Dél-Olaszország az lentebb volt a világháború után szerintem, mint mint ő.

Tehát egy ilyen legjobb [horkantás] esetben is ilyen Bulgária szintjén voltak Nápolytól délre.

És >> de nem a gazdasági részét mondom, hanem igazából tehát az emberek közötti viszonyrészt és ezek az egymással való.

Ez egyébként nagyon változó, tehát azt gondom, hogy lehet sztereotípiákat alkotni, de ez ez ember és emberfüggő, hogy ezt hogyan >> én azt mondtam is, hogy általánosításról van szó.

Ö Olaszország nagyon vegyes, nem feltétlenül szeretik egymást, bizonyos egyetértési minimok minimum akik el tudnak jutni, és az szerintem nagyjából elég is abban, de mindenki a saját lovát dicséri, és nagyon sok ló van ott. >> Vissza a Györfi Zoltánhoz.

Szabó Zorival szemben ugye gyakori kritika, hogy a szenvedélyessége és a rajongása túlmegy az objektivitáson, mintogyha egyfajta rózsaszín kötött lebegne, hogyha az olaszokról van szó.

Ezt látni most is? >> Abszolút lehet látni most is.

Tehát, hogy gyakorlatilag azért tudjuk, hogy Zoli számára az Olaszországon kívüli világ az egy másodrendű életforma és és általában ezt írja le.

Azért azt gondolom, hogy ráadásul úgy, hogy tényleg viszonylag azért keveset járt Dalmáciában, vagy azt a vidéket keveset járta be, úgy azért nehéz megtapasztalni azt, ami ami ott van.

Ö öt gondolom, hogy amíg a én én meg úgy látom egyszerű turistaként, sokkal kevesebbet járva Olaszországba, bár egyébként néhány napja jöttem meg éppen.

Hol voltál, >> hogy hát ha ezt Olaszországnak lehet hívni egyébként Déltirolban és az olaszok sokszor túlldramatizálják az egész önmagukat egyébként és és nagyon sokszor ez egy pózolás, amit előadnak a különböző vespák és kávézók mellett és ez egy póz, egy mesterkélt világ, és nagyon sokszor annak tűnik.

Ugyanúgy megvan a lehúzás érzése a legtöbb esetben.

Ugyanúgy megvan az, hogy számláz ki azt, amit mi most eljátszunk neked, és ezt a színházat eljátsszuk, mert egész világban elöntöttük, hogy ez az olaszság, és adjuk nektek azt a kultúrát, ami lényegében 250 éve halétezik egyáltalán, vagy azt a gasztromia kultúrát, ami semmivel sem öregebb egyébként, mint mondjuk a magyar paprikás étterkultúra. nagyjából egy időszak az elterjedése.

Addig én azt gondolom, hogy igen, lehet nem szeretni az almátokat, azért, mert megvan ez a a fjaká, a ahogy ők mondják, a fensége semmit tevé. ami gyakorlatilag ugye az, amikor az ember semmire se vágyik, és semmire sincs kedve csinálni, és és ha ebben megzavarod őket, akkor persze, hogy máshogy reagálnak rá, de ilyenkor az ember nem gondolkodik jövő, nem rágódik a múlt, hanem csak létezik egyébként.

És ez egy tényleg egy szervezet védekezési formája a hősók, a kimerültség egyáltalán a a mediteráni életformában adódik, vagy vagy az, amikor nagyon sokszor mindenre ez alpomáló majd majd lesz egyébként, hogy lassan, fokozatosan, csak nyugodtan.

Ez volt a garancia például arra, hogy a dalmátok, akik bejárták azt az összes tengert egyébként, és például nagyon sok olasz hajón is dalmátok szolgáltak, olyan olasz hajókon, amik egyébként a dalmát szigetek fáiból épültek, és a változatossági részét nekig köszönhetjük, hogy legyalulták a szigetek jelentős részét a velenceiek.

Gyakorlatilag a tengerben végzetes lett volna a kapkodás, és megszokták azt a mindent alaposan, megfontolva, ráérősen az életet nem kell siettetni.

És ez ez néha egyébként a mi életitmusunknak nagyon fura.

Teljesen más, mint mondjuk egy bosnyák életitmus.

Azért megint máshogy hasonlóképpen, de egy nagyon más gyökerű kultúrából adódik.

Egy magyarnak meg ezt szerintem nagyon nehezen elfogadta, hogy nem azonnal, nem rögtön, nem most és nem napra készen van minden abban a pillanatban.

De ez azt gondolom, hogy hogy talán ez az autentikusabb vagy eredetibb. egyébként mi a különbség a Dolchefari nyente és a FK között? >> Hát hogy azt is nyúlták, azt hogy saját nevet adtak neki.

Igen. >> Nem azt gondolom, hogy a kettő besterem ugyanaz egyébként.

Szerintem filozófiai szintásem ugyanaz a kettő. >> Zoli, mi akkor ez a Dolce Farnyente vagy a Dolche Vitel?

Mi ennek a lényege? >> Ja, nem akarok én is, mert ugye…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Bukovics Márton
  • Győrfi Zoltán
  • Szabó Zoltán

Szervezetek, cégek

  • Gemist
  • Partizán

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az örök vita: a horvát vagy az olasz tengerpart jobb?”

Miről szól ez az epizód: „Az örök vita: a horvát vagy az olasz tengerpart jobb?”?

A Gemist és a Partizán közös podcastsorozatának utolsó adása egy örök vitát jár körül: melyik a jobb tengerpart, a horvát vagy az olasz? A műsorban Szabó Zoltán olasz szakértő és Győrffy Zoltán horvát szakértő vitatkoznak, miközben olyan témákat érintenek, mint a szocialista… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 06..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az örök vita: a horvát vagy az olasz tengerpart jobb?”?

Fő témái: tengerpart, horvátország, olaszország, vita, kultúra, gastronómia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az örök vita: a horvát vagy az olasz tengerpart jobb?”?

Megjelenés: 2026. 08. 06.. Hossz: 1 óra 9 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/az-orok-vita-a-horvat-vagy-az-olasz-tengerpart-jobb-6b3f81cb

Több epizód a Partizán Podcast-ből