Partizán Podcast

Együtt lehet érezni egy ámokfutóval? | Semmi kóla #31 (közr. Fehér Renátó)

· PT1H12M41S

Összefoglaló

A Semmi Kóla podcast vendége Fehér Renátó költő és író, akivel legújabb regényéről, A merénylők fénykoráról beszélgetnek. A beszélgetés kitér a filmek, mint az Édes Anna, a Hannibal, a Hetedik és a Kész dráma témájára is, elemezve az ámokfutók, iskolai lövöldözők…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 06. 13.
Hossz
1 óra 13 perc
Szereplők, említett nevek
Vida Kamilla
Témák
ámokfutók, pszichológia, irodalom, filmklip, megbocsátás, szégyen
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Beköszönés 0:42 - A Kész dráma alaphelyzete 06:46 - A merénylők fénykora alaphelyzete 11:54 - Gondolatbűnök, szégyen, me
  2. — Jól írnak az ámokfutók? 31:13 - Megmagyarázhatóak a merénylők tettei? 38:11 - A morális magabiztosság felhorzsolása 52:0
  3. — Részlet A merénylők fénykorából Legyél rendszeres támogató! https://cause.lundadonate.org/partizan/adomany Partizán webs

Ebben az epizódban

Ez itt a Semmi Kóla a Partizán Filmes kultúrtörténeti podcastja.

Én Vasmáté vagyok. >> Én Vida Kamilla. >> Vezetőszerkesztő Bozzai Balázs.

Hangutómunka Irsik Bence és grafika Kilis Anna. >> Te nem azt mondtad, hogy egy temetés lesz? >> Az lesz a saját temetésünk.

Arra jöttünk akik >> komoly? meg.

Meg tök szomjas is vagyok. >> Adjatok már valamit.

Jó, ezért szeretem. >> Saját temetésén ne ha válogasson az ember. >> Aha. >> Na ezt utálom a kólába rohadn. >> Hú de szar. >> Ezúttal vendégünk is van, mégpedig egy visszatérő vendégünk, Fehérrenátó költő író, a József Attila Emlékhely intézményvezetője, és korábban a kamaszok kapcsán beszélgettünk.

Ezúttal pedig az Álmokás lesz a téma.

Ezen túl pedig a Kész dráma című filmről fogunk beszélgetni, és Rená új könyvéről, a merénylők fénykoráról. >> Szia Renátó! >> Sziasztok!

Szerintem azzal kezdjük, hogy ez egy ilyen atomsileres adás lesz, és ennél durvább szituáció, szerintem spoiler tekintetében még nem volt a semmikola vonatkozásában, ugyanis nem fogunk tudni egyszerűen úgy ezekről a művekről beszélgetni, hogy hogy igazából a fő poénnak szánt poénnak hát a fő fordulatnak szánt elemét a kézdrám ne lőjük le. viszont maga a kézdráma is igen hamar lelövi a saját poénját.

Kamilla, kérlek, foglald össze a filmnek a cselekményét.

A kézdráma, ami Christopher Borgley filmje, igazából talán a két legnépszerűbb kortárs színész főszereplésében visz színre egy olyan helyzetet, amiben Zenda és Robert Pettinson, Emma és Charlie esküvőre készülnek, és hatalmas igazából a Barbhoz hasonlítható jellegű promóciója volt a a filmnek.

Nyilván nem akkora vagy nem olyan nagy elérése volt ennek a reklámkampánynak, de hogy hasonlóan kreatív és és látszott, hogy sok sok munka bele volt rakva abba, hogy egy ilyen kreatív reklámkampány vezesse fel ezt a ezt a filmet.

És nyilván a szereposztás miatt is nagyon nagy várakozások előzték meg, de az ígéretek ellenére ez nem egy ilyen egyszerű romantikus végjáték, ahol két csodálatos ember egymásba szeret, és van mondjuk egy kis félreértés, amit a végén kiigazítunk, hanem ennél sokkal nagyobb a félreértés, >> de igazából ezeket a műfaji kódokat is használja a film.

És a fő ígérelt az pedig leginkább az, hogy egy esküvőre készülő pár esetében mi az a titok, ami tönkreteheti ezt a ezt a rákészülést meg két életnek az összekötését.

Szóval mi az, amit egy ponton a Zendaja által alakított karakter Emma elárul, és ezzel mindent felforgat, megváltoztat, előidéz egy új helyzetet.

Az történik, hogy baráti körben elmennek egy ilyen kóstolóra, ami igazából a az esküvői menünnek a a kóstolása, és ott berúgnak a barátokkal, és ebben az ilyen ittas állapotban kitalálják, hogy játszanak egy játékot, amiben mindenki elmondja, hogy mi a legnagyobb bűn, amit élete során elkövetett.

És akkor mondanak mindenféle hát eléggé gáz dolgokat.

Tehát, hogy onnantól kezdve, hogy valaki gyerekkorában bezárt egy szekrénybe, azt hiszem, és ott hagyott egy erdőben egy fogyatékkal élő gyerektársát, tehát hogy ilyen dolgok is vannak meg iskolai zaklatás.

Tehát >> és van aki nem is igazán tud mit mondani, gondolkodik és nem nagyon jut eszébe, amivel meg ugye másokat rak egy olyan helyzetbe, hogy én felvállaltam, én kiraktam az asztalra, és akkor te miért tartod vissza?

És akkor utoljára marad az Emma, akit ugye Zendel játszik, és ő mondja azt, hogy ő egy iskolai lövöldözést tervezett 10 éves korában, de hogy ezt nem hajtotta végre, de ezzel együtt ez nagyon megijeszti a barátait.

Ott nagy kiakadás van, és nagyon mélyen hat egyébként a párjára is.

És innen kezdődik el a az egész konfliktus az, hogy hogyan tudja ezt feldolgozni Charlie, hogyan dönt, hogy akkor most próbálkozik ezt elfogadni, vagy fél próbál ebből valahogy kitörni ebből a dilemmából, de nem tud, hanem inkább még jobban magára húzza az egész kérdést.

Tehát hogy hogy teljesen képtelen helyzetekbe kerül, kínos helyzetekbe sodorja magát. van egy pont, ahol van egy ilyen hát részben megcsalás, részben szerem zaklatásnak is értelmezhető jelenet a kolléganővel, mert mert olyan tehát tényleg vannak szituációk, amikben már látomásszerű dolgai vannak, tehát hogy tulajdonképpen mintogyha egy kicsit így belezakkant volna ebbe a helyzetbe.

Közben nyilván Emma is azt érzi, hogy őt nem fogadják el, miközben ez egy régi történet, és utána végül máshogy döntött, és ő nyilván azt gondolja, hogy a cselekedeteink határoznak meg minket, nem a a >> a szándékaink, mert itt igazából egy meg nem valósult cselekedetről van szó, >> egy gyerekkori elhatározásról, ami utána nem valósul meg.

És amit szerintem még fontos elmondani, az az, hogy a film két azonosolási pontot kínál fel, de az a számszög, amivel a leginkább az azonosulást megkönnyíti, az annak a szemszöge, a Charlie, aki megtudja ezt az adott titkot, de ugyanúgy lehet azonosulni azzal is, aki mondjuk így a másiknak kitárulkozik, vagy aki mondjuk így kiteszi az asztalra azt, hogy igen, ezek voltak a szándék Im ez az ember is lehettem volna.

Sőt, ez az ember is én voltam, aki akarta ezt a dolgot, utána mégis máshogy döntött, vagy máshogy alakultak a dolgok.

És ez is már ilyen vitatárgyát képezi, hogy mennyire volt ez saját elhatározás, vagy mennyire volt mondjuk így a a körülményeknek az összjátéka, a véletleneknek a közbelépése, ami mondjuk így eltérítette őt.

És azért, hogy követőbb legyen maga a beszélgetés, arra szeretnélek kérni Renátó, hogy mesélj kérlek arról, hogy a merénylők fénykora az lényegében milyen alaphelyzetet vázol fel ez a regény, amivel most a magvető kiadónál jelentél meg, >> és hogy kapcsolódik a kézdrámához. >> Igen, >> nagyon köszönöm a meghívást.

A merénylők fényköre talán már a címéből is valamennyire kikövetkeztethető, hogy az iskolai álmokfutás kategóriájához hogyan kapcsolódik.

Az én könyvemben karácsony előtt egy éjszakán egy David K nevű elbeszélő kezd egy hosszú monológba, egy manifesztót kezd el írni. tulajdonképpen egy olyan típusú manifesztót, amik amit ezeknél az iskolai álmokfutóknál vagy ezeknek egy jelentős részénél meg szoktunk találni, hol videós formában, hol korábban írott formában.

Az egész regény tulajdonképpen annak a kísérlete, vagy annak a színre vitele, hogy hogyan íródik meg egy ilyen manifesztó.

Dávid K-nak ugyanis az a terve, szándéka, hogy felgyújtja a Prágai Károly Egyetemnek a bölcsészkarát, amelynek éppen ő is a hallgatója.

És ez egy elég sodró szöveg zuhogó mondatokkal, egy nagyon zaklatott monológ egy éjszakának a folyamatos íródásában, és valahogy az volt a szándékom, hogy ebbe a sodrásba, ebbe a dürohamba, ebbe a manifesztóba, ebbe a vallomásba, ebbe a jegyzőkönyvbe, ebbe beleőrüljek mindenféle korszakreferenciát, kulturális referenciát, és hogy elbizonytalanítsam azokat a lehetséges indítékokat, hogy felszámoljam azokat a magyarázatokat, amiket mondjuk iskolai álmokfutások tekintetében sztereotípa magyarázatnak szoktunk tartani.

Nem akartam direkten egy politikai, egy direkt politikai, egy mondjuk egy neonáci indíttatású vagy egy nőgyűllölőindíttatású merénylőt, hanem ennek a komplexitását, ennek a sokféleségét és ennek a megmagyarázhatatlanságát akartam a David K. figurája mögé rakni.

És persze egy iskolai álmokfutás itt is a történetnek a kerete, vagy a motivációja, vagy a szándéka, vagy a célja, de engem sokkal jobban foglalkoztatott a szégyennek a tapasztalata.

A szégyennek az az általános és univerzális tapasztalata, ami tulajdonképpen iskolai álmokfutót és iskolai nem ámuk álmokót is meghatároz, hogy a korszak az hogyan csinál ilyen szégyenalakzatokat, és hogy hogyan reagálunk többségi társadalomként vagy szorongó egyénként ezekre a szégyentpasztalatokra.

És mondjuk a David K az egy az egyik lehető legszélsőségesebb helyzet vagy válaszkísérletet gondolja el abban az értelemben, hogy hogy ő erre a szégyenre, erre egy tömeggyilkosságválaszt gondolna adni, bosszút állni tulajdonképpen a világon.

De ez a bosszú, ez nem csak bosszú, hanem egyfajta prédikáció.

És azért használtam a manifesztó szót, mertogy ezzel a bosszúval, ezzel a tettel felmutatni a megvetésnek a stratégiáját, hogy a szégyenre, a belső szégyenre, a világtól kapott szégyenre, a megaláztatásra vagy a fölényre a legadekvtabb válasz, a megvetés válasza lehet.

És ezt a megvetést, ezt tulajdonképpen prédikálni is akarja.

Szóval ő nem bosszút, nem csak bosszút áll, hanem példát is akar állítani az önmaga cselekedetével.

Ugye a kamaszokról beszélgettünk legutóbb, amikor amikor itt voltam.

Szóval, hogy engem már ott ugye már bőven ebben a könyvben benne voltam.

Szóval, hogy az az a könyv fináléjába érkezett meg az a film, és tulajdonképpen minden megrendítő benyomása mellett azért nekem felszabadító is volt azt látni, hogy vannak más alkotók is, akiket foglalkoztatnak az ilyen jellegű kérdések.

A kézdrámával meg az van, hogy a magyarországi bemutatója tulajdonképpen az én könyvem megjelenésével egy időben történt meg.

Amikor most megnéztem, akkor is egy picit ezt éreztem, nem voltam elragadtatva a filmtől, de azt éreztem, hogy hogy ez a probléma, ez a kihívás, ez a nézőpont, ez a trauma, ez a korszakos trauma, az iskolai álmok futásnak a lehetősége, a gyakorlata, amely mondjuk az amerikai mindennapokban általánosnak mondható, az más alkotókat is foglalkoztat, és nem önmagában a cselekmény, nem kriminalisztikai szempontból érdekes ez csupán, hanem mint egy korszakreakció És és az is egy fontos kérdés szerintem, de nyilván erről beszélni fogunk, amit szándékként írtál le Máté, hogy itt tulajdonképpen a gondolatbűnnek az alakzata épül meg a Zendai által játszott Emma esetében.

És azt hiszem, hogy a az én könyvemben a merénylők fénykorában a David K is a gondolatbűnbe, a saját gondolat bűnébe, a saját gondolat bűnéből akar kivetkezni, amikor azt írja, amíg ezt írom, senkinek nem esik bántódásra.

Tehát, hogy ugye ő önmaga akarja analizálni, feloldozni és bíztatni magát ennek a gondolatbűnnek az elkövetésére. >> És szerinted a szégyen az inkább összeköt minket, vagy inkább elválaszt?

Szerintem ez egy társadalmi és politikai stratégiai kérdés.

Szóval, hogyha azt már dekódoltuk, hogy ezek a szégyenek vagy a politikai elitek részéről, vagy a társadalomszervezés részéről ezek a szégyenek, ezek mindannyiunkra hatnak, ezek át meg átjárják a mindennapjainkat, átmegátjárják a nyilvánosságunkat, átmeg átjárják a az emberi kapcsolatainkat.

Ennek a dekódolása után szerintem az lesz az a fontos kérdés, és tulajdonképpen itt válik el az út, vagy itt dől el, hogy milyen korszakban és milyen rendszerben tudjuk elképzelni a közös életünket, hogyan rendezzük be a közösségeinket, hogy ezt a tudást egymás megvigasztalására használjuk, vagy egymás megvetésére használjuk.

Tulajdonképpen azt hiszem, hogy erről a dilemmáról akar szólni az én regényem is. >> Egy olyan karaktert látunk, aki vitában áll az egész világgal, de közben vitában áll saját magával is.

És ezért is kérdezem, hogy a szégyen az inkább elválaszt, vagy inkább összeköt minket, mert mert egyszerűen láttunk egy tárgyalást a manifesztó képében, meg egy olyan önkitárulkozást, ami magát az önkitárulkozást is ítélet alá veszi.

És és igazából így ez érdekelne engem, hogy hogy mi volt a célod azzal, hogy ez a karakter igazából magát is perbe fogja.

Szóval mit jelent perbefogott módon élni, amikor így az itt élő szék az te magad is vagy, viszont ez ebbe valamilyen szempontból kikerüli azt az utat, amit mondjuk így az önreflexió kínál fel nagyon sok esetben, hasonló művek esetében, hogy igen, önreflektív vagyok, tehát megelőztelek titeket, és én vagyok az, aki már elvégezte mások munkáját.

Tehát arra gondolok igazából, hogy hogy ebből a vitából igazából így mi kerekedik ki szerinted, vagy mi milyen irányba tart, vagy hogy mennyire különleges ez a karakter ebből a szempontból?

Mennyire tűnik ki a nagy átlagból azzal, hogy ő úgy áll vitában a világgal, hogy önmagával is vitában áll.

Tehát így elmosódik ez a ez a ez a szembenállás.

Szerintem az utolsó utáni pillanatban van a David K, és bizonyos értelemben már úgy döntött, hogy mindegy, tehát hogy hogy már nem lehet visszafordulni, és egyetlen egy szökés vonalat kínál tulajdonképpen magának, ami ami igazából nem is biztos, hogy szökésvonal, az az írásba menekülés.

Tehát, hogy amíg ezt írom, senkinek nem esik bántódás, az saját magának teremt egy olyan szökésvonalat, hogy a saját manifesztója, ami ugye valahova el akar jutni, az az egyetlen menekvési útvonal.

Tehát az odatartó út az valójában menedék is.

Az odatartó út az mellékutca-e, az zsákutca-e, vagy ez az odatartó út az elér ahhoz a tetthez, amit csinálok.

És az a gondolatalakzat, amit amit most felrajzoltál, az kicsit arról is szól, igen, hogy az egész karakterében minden vívódás mellett azért van valami felsőbb rendűség is.

Tehát, hogy azt akarja elmondani, hogy a korszakot és benne önmagamat egyedül én vagyok képes megérteni.

Tehát, hogy ez a szöveg, ami íródik, ez nem egy tettnek a magyarázata, nem egy tettnek az előzetes magyarázata, nem csupán egy manifesztó, hanem ezért használtam a prédikáció kifejezést, vagy ha akarjátok prófécia kifejezést is használom, hogy ő ebben a szövegben, ebben a manifesztóban, ebben a regényigényű, mert azért az is ambíció neki, hogy egy regény szülessen, mikor manifesztó születik, ebben a regény igényű szövegben egy korszakos látleletet adjon, amelyet csak ő képes megadni, csak ő érti a világot. ot maga körül, és csak ő érti önmagát, de ezek a vívódások, ő hajlandó tulajdonképpen kitergetni önmagát, önmagát kifordítani, önmagát is feláldozni, ugye tehát, hogy az az a szándékai között szerepel, hogy a Prágai Károly Egyetemmel és a benne lévőkkel ő maga is meghal, de hogy hogy ebben van az egészben valamilyen prófétai, de nem a szónak a keresztényi értelmében, hanem a szónak a felsőbb rendűségi értelmében. >> Igen, mert ez egy olyan típusú mártíromság, aminek nincsen egyháza.

És igazából nem lehet meghatározni azt, hogy így hová üdvözül.

Így a nagy semmibe üdvözül ez a karakter. hogyha én egy mondatban akarnám megfogalmazni az egész regényt, vagy így a mondását, inkább…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Együtt lehet érezni egy ámokfutóval? | Semmi kóla #31 (közr. Fehér Renátó)”

Miről szól ez az epizód: „Együtt lehet érezni egy ámokfutóval? | Semmi kóla #31 (közr. Fehér Renátó)”?

A Semmi Kóla podcast vendége Fehér Renátó költő és író, akivel legújabb regényéről, A merénylők fénykoráról beszélgetnek. A beszélgetés kitér a filmek, mint az Édes Anna, a Hannibal, a Hetedik és a Kész dráma témájára is, elemezve az ámokfutók, iskolai lövöldözők… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Együtt lehet érezni egy ámokfutóval? | Semmi kóla #31 (közr. Fehér Renátó)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vida Kamilla.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Együtt lehet érezni egy ámokfutóval? | Semmi kóla #31 (közr. Fehér Renátó)”?

Fő témái: ámokfutók, pszichológia, irodalom, filmklip, megbocsátás, szégyen.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Együtt lehet érezni egy ámokfutóval? | Semmi kóla #31 (közr. Fehér Renátó)”?

Megjelenés: 2026. 06. 13.. Hossz: 1 óra 13 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/egyutt-lehet-erezni-egy-amokfutoval-semmi-kola-31-kozr-feher-renato-8299e5f9

Több epizód a Partizán Podcast-ből