Partizán Podcast

Mi a közös 1945 és 2026 Magyarországában?

· PT1H12M26S

Összefoglaló

A "No Pasarán!" podcast ezen adása az 1945-ös és a 2026-os Magyarország közötti párhuzamokat, valamint a múltbéli és jelenbeli elszámoltatási dilemmákat vizsgálja. A műsor arra keresi a választ, mit üzen nekünk 1945, amikor a társadalom hasonló, bár eltérő nehézségekkel…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 06. 16.
Hossz
1 óra 12 perc
Szereplők, említett nevek
Magyar Péter
Témák
szembenézés, elszámoltatás, rendszerváltás, magyarország, politika, történelem
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] [zene] [zene] un [zene] szeretettel köszöntöm kedves hallgatóinkat.

Ez itt a No Pasaran podcast a Partizánon. történetek az antifasizmus elmúlt 100 évéből, és a mai adásunk a szembenézés terhéről fog szólni. április 12-e óta eléggé népszerű narratíva lett a közbeszédben, mint politikusok, mint véleményformálók részéről, hogy rendszerváltás történt és hogy is mondjam, gomba mód kezdtek szaporodni a képzetek arról, ahogy elkezdtünk vizionálni, hogy milyen Magyarországot építhetnénk 2026-ban és úgy gondoljuk, hogy nekünk is érdemes lenne ehhez a vitához abból a szempontból hozzászokni szólni, hogy egyre gyakra banker feljön 1945 témája, és ezzel kapcsolatban szeretnék Bóka Jánostól behozni egy idézetet.

Magyar Péter valamivel előzénkenegyebb volt, mint mint Rákosi Mátyás volt.

Rákosi ugyanis magához rendelte Tildi Tildit.

Rákosi idézett nyílik: "Én magamhoz kérettem semleges területre a párt szabadság hegyi üdüjébe Tildi Zoltánt.

A szóban informáltam őt a történtekről.

Nasfiúk, mit gondolunk erra? >> Hát mik történtek?

Azt mondjuk el a hallgatóknak. >> Igen.

Tehát itt a legfontosabb az, hogy ugye a május 31-ével lejárt legalábbis a az új kormány által kiszabott határidés a mandátuma a köztági elnöknek.

Eddig adtak Laufot arra, hogy önként sem mondjon le.

Ezt követően ugye, mint ahogy bejelentette Magyar Péter, nemcsak egyébként a köztársasági elnökre vonatkozó, hanem minden olyan a korábbi magas tisztséget viselő és a Fidesz által kinevezett vezetőkkel kapcsolatban is, hogy egy tabularázát fog csinálni, és új egy új korszak fog kezdődni, és ennek az új korszaknak a ö részeként, kezdeteként ezeknek a személy eknek távozniuk kell, és ha lehet önkéntesen, na most ez nem történt meg.

Tehát a ö köztársasági elnök úr végülis a a velencei bizottsághoz fordult ez ügyben kifejezve, hogy szerinte ezek különböző alkotmány nyossági problémákat vetnek föl az ő elmozdítása, hiszen ténybeli kérdés, hogy ahhoz, hogy ő ha nem mond le akkor valamint kétharmados vag törvénnyel kell majd őt eltávolítani.

Na és a ami történt az és a párhuzam az így adódott, vagy a legalábbis a Bóka János fejében, hogy június 1jén, azaz tegnap határidő letelete után Magyar Péter meglátogatta a köztársasági elnököt a Sándor palotában. >> És akkor itt van egy ilyen utalás, nem? hogy akkor a a az új diktátor az majd leváltja a köztársasági elnököt.

Szóval szerintem tök érdekes, hogy oké, ez egy 45-ös referencia, de így tehát, hogy látszik, hogy ebben a képzeletvilágban, amit a Bokolyáros fel elevenített, '5-ről Rákosi jut az embereknek az eszébe. mi egy másik [nevetés] képzelett világot fogunk képviselni a mai műsorban, azt hiszem, és és kevésbé ezt a egyébként a a Fideszes alaptörvénybe bele is írt korszakolást, amely 44-től számítja 91-ig a az úgynevezett átkos korszakot.

Szóval, hogy a mi már még meglátásunk szerint 45-ben, tehát hogy a 45-ben volt egy volt egy változás.

Az, hogy ezt hogy hívták, ez egy érdekes kérdés, mert nem rendszerváltásnak hívták, hanem mindenki új Magyarországról beszélt.

De hogy volt egy elképzelés arról, hogy hogyan kell elszámoltatni a korábbi rendszerrel, holan kell elszámolni a korábbi rendszerrel, hogy hogyan kell felelősségre vonni azokat, akik bűnöket követtek el és így tovább.

És hogy jó lehet ez a kísérlet, ez kudaratba fulladt pont a Rákosi meg a hidegháború miatt. úgy úgy véljük, hogy hogy ezt a politikai horizontot vagy ezt a vagy ezt az elképzelést, hogy hogyan kell itt elszámoltatni és egy tisztalapot kezdeni és egy demokratikus Magyarországot felépíteni, ezt érdemes feleleveníteni.

Függetlenül attól, hogy ez sajnos utána kudarcba fulladt is érdekes, hogy aztán majd 56-ban ide próbálnak visszanyúlni a megalakuló új pártok, és akkor is kudarcba fullad, és amikor a 89 jön, akkor már nem a 45-höz nyúlnak vissza, hanem a 89-hez.

Tehát, hogy mi ezért megyünk vissza 45-höz. az elszámoltatás kérdéséhez.

És ja, >> nyilván nem nagyon erős párhuzamokra törekszünk, hiszen 80 évvel hasja el a két időszakot.

Ettől függetlenül viszont tényleg azt látjuk, hogy vannak olyan momentumok, és nyilván nem beszélve arról, hogy egy hatalmas, tehát a második világháború után vagyunk, tehát egy óriási világigés után, ami nyilván ilyen szintű történelmi változások globálisan nem játszottak le, mint ami mint ami mint ami 45 előtt volt.

Viszont amit mégis csak az emberek most mintha megélnének, az viszont az viszont forradalmi rendszerváltózást hozó. számomra is az érdekesebben, hogy minthogyha a jelen változásai sok szempontból 1989 dilemmáit akarnák megoldani, gondoljunk akár csak az ügynökakták részére, de sok szempontból a politikai fantázia mintogyha 1944-45 45-re utalna vissza, vagy ilyen retorikába öltözik, gondoljunk csak arra, amikor Tölgyesi Péter felvetette, hogy bizonyos nehez közeli cégeket akár érdem Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy államosítsunk.

Erre majd később visszatérünk, hogy 44-45-ben hogyan zajlott ez az egész.

Vagy akár gondoljunk arra, amikor ungvári Krisztián történész fölveti azt, hogy lehetséges, hogy népbíróságokhoz hasonló, természetesen nem halál kiszabására alkalmas bíróságok is az Európai Unió, ezt nem teszi lehetővé, de tehát, hogy nagyon érdekes, hogy ez a ezek a fajta ilyen retorikai elemek visszaköszönnek a jelenünkben.

És hát azt érdemes meghatároznunk, amikor a 44-45-ös Magyarországról beszélünk, hogy ez egy ez egy nagyon durván rossz állapotban levő Magyarország volt.

Tehát gondoljunk arra, hogy amikor 1944 decemberében megalakul a debreceni református kollégiumban az ideglenes nemzeti kormány, akkor amúgy Magyarországon a Dunatisza közén és a Dunán túlon még harcok zajlanak, magyar városokat ugyanúgy bombáznak, és hát lényegében egy teljes gazdasági, emberi és morális katasztrófából kell újjáépíteni ezt a Magyarországot, amelynek sok szempontból a sebei mind a mai napig velünk élnek.

Gondoljunk arra, hogy Szegeden mind a mai napig nincsen vasúti Tiszahíd, amit azóta is minden időszakban megígérnek a Csongrád megyei város lakóinak, és azóta se kapták meg.

Meg hát arra is gondoljunk, hogy hogy ez halmazódó válságok időszaka volt.

Sok szempontból 44-45 is valójában 1918 és 19 válságaira reagált.

Gondoljunk arra, hogy már Jászi Oszkár is arról beszél, hogy a monarchia maga előtt görgetett válságokat.

És hát nem is meglepő, hogy 44-ben a Tiszán túlon spontán földfoglalások kezdődnek el, hogy egyszerűen a földnélküli zsellérek és a parasztok elkezdenek, hogy is mondjam, üressé vált föld területeket művelés alá vonni, és aztán csak majd '5-ben a 600. miniszteri rendelet fogja elrendelni a földosztást.

Ühüm. >> Szóval ebbe a környezetbe érkezünk be.

És hát ha már felhoztad az idegenes kormányt, akkor nézzük, hát miből alak a bizonyos magyar nemzeti függetlenségi front.

Ennek a programját szerintem érdemes megnézni.

Annak az első pontja az az volt, hogy hogy szakítani kell Németországgal és minden erővel hozzá kell járulni.

Idézem a barbár német fasizmus megsemmisítéséhez.

Ez volt az első első programpont.

És ezután ezt követte az elszámoltatásnak a kérdése, tehát hogy a hazaárulóknak úgymond meg a felelős háborús bűnösöknek a felelősségre vonását ígérte ez a program, a fasiszta és néplenes szervezetek feloszlatását satöbbi.

És szerintem ami nekünk nagyon fontos, hogy nem állt meg itt a program, tehát hogy politikai elképzelésekkel k elképzések következtek elsősorban a politikai szabadságjogoknak a bevezetéséről, tehát hogy egy olyan politikai rendszer jöjjön létre, amit ma mondjuk demokráciának nevezünk, és nagyon fontos, hogy még itt se állt meg, hanem ment tovább a gazdaságiakkal.

Tehát, hogy hogy a földosztás természetesen szerepelt, az agrárnépesség felemelése, a termelők bevonása a gazdasági döntés döntéshozatalba és így tovább.

Tehát ha megnézzük egészében ezt a programot, akkor jól látszik, hogy az elszámoltatás csak egyetlen aspektusa valami óriási nagy változásnak, ami ami egyszerűen egy új Magyarországnak a létrejött, és nem rendszerváltás, hanem annál sokkal több.

És és szerintem azt érdemes meg megbeszélnünk, hogy hogy ez az elszámoltatás kérdés ez hogyan kapcsolódik ez a tágabb csomaghoz, amit a amit az új Magyarországnak létre akartak hozni ezek a politikusok. >> És hogy kapcsolódik? >> Ezek összefüggenek.

Tehát az, hogy a népbíróságok ugye az volt népbíróságok intézménye volt a az egyik legfőbb [torokköszörülés] felelősségre vonó intézmény a korszakban. 45 elején állították föl, és kifejezetten azzal a céllal, hogy felelősségre vonja azokat, akik a preambulum megfogalmazása szerint hozzájárultak vagy részt vettek a történelmi katasztrófához, ami Magyarországot érte.

Mit értettek történelmi Magyarország, vagy mit értettek történet katasztrófa alatt azt az óriási lényegében az magyar államiság bukását, ami 44-ben bekövetkezett mindenfajta értelemben.

Tehát ezt többen elmondták, hogy ez nem egyszerűen katonai bukás volt, ez egy erkölcsi.

Ez egy erkölcsi és nemzeti bukás volt.

Tehát ez egy óriási sajátossága ennek a pillanatnak, hogy nincs visszaut.

Tehát szerintem a köz hát a közéletszereplői biztos nem tartották ezt elképzelhetőnek.

A fasiszták, akik Európa szerte különféle országokból bujkáltak, meg valószínűleg ők sem, tehát ők is valószínűleg arra gondoltak, hogy várni, össze kell szedni az erőnket és várni kell még egy jó néhány évet, hogy hogy újra erő erőre kapjunk.

Szóval, szóval van ez a nincs visszaútés és és ennek az okait akarják megtalálni.

A népbíróság az az egyik intézménye volt ennek, hogy hogyan találjuk meg az okat, hogy hogy mi vezetett ehhez a katasztrófához.

Tehát az elszámoltatás nem csak a jogi felelősségre vonásról szól, hanem a történeti igazságtételről is.

A a a népbíróságnak egy nagyon fontos funkciója volt a kortársak szerint, hogy dokumentálja azt, hogy mi történt.

Ugye '5-ben nem nagyon lehetett tudni, hogy Igen.

Pont felszínre hozza akár úgy, hogy hogy bocsánat, csak akár úgy a nyomozás során vagy a a nyilvános tárgyaláson és így tovább. olyannyira, hogy Ris István, aki a szdem igazságügynik minisztere volt a korszakban, egyenesen javasolta, hogy a a főbb háborús bűnösök népbírósági tárgyalásainak a részleteit azt tegyék részévé a nemzeti kurrikulumnak, tehát a a tanrendnek, mert ez mondván ez majd megmutatja a fiatal generációknak, hogy mi miért történt. egy picit tudnátok arról beszélni, hogy mi volt maga ez az igazságszolgáltatási forma, tehát ez a népbíróságok mire, tehát hogy milyen jogi jogelvekre alapult, hogyan jött ez létre, kik voltak ennek a tagjai.

És ugye ennek kapcsán beszélünk kell az igazoló bizottságokról, ami egy másik fontos ilyen jogszolgáltató a társadalmat átvilágító intézmény volt, ami tehát hogyan eléggé összefüggött, hiszen az elő utóbbi az az előbbinek volt az alacsonyabb szintje tulajdonképpen, de hogy akkor most a népbíróságokról.

Szóval lépjünk egyet vissza, mert a a szerintem az igazoló az egyszerűbb, tehát az a közigazgatás átvilágításáról szólt.

A tehát mai napig Magyarországon valaki egy úgymond érzékeny, adathozzáférésű és felelősségű tisztséget be akar tölteni, akkor átvilágítják.

Ez éjes fajta átvilágítás volt az igazoló bizottság, ami úgy nézett ki, hogy minden közintézményben kikérdezték a a volt alkalmazottakat, illetve kihirdették a lakhelyén, hogy igaz igazolás zajlik, és hogy tehetnek bejelentést az emberek, ha ha akarnak, ha tudnak.

Tehát volt egyfajta önbevallásos része, meg volt egy ilyen nyílt nyilvánossági ellenőrző része, és hát ez egy olyan ezt is egy bizottság végezte, és döntést hozzott ez a bizottság.

Olyan döntéseket hozhatott például, hogy eltilt a a foglalkozás gyakorlásától vagy jóváhagyja, hogy továbbra is tisztséget viselje az illető.

Ha bűncselekvény gyanúja merült fel, na akkor utatták a a népbírósághoz.

A népbíróság az egy politikai igazságszolgáltatás volt, nem csak Magyarországon egyébként, hanem mindenhol.

Tehát ezért rendkívül nagy butaság, amikor azt halljuk, hogy itt ez ez nem legális ez a bírógálásá forma, mert mert úgymond a politika beavatkozott a az igazságszolgáltatásnak a az életébe.

Ez egy politikai igazságszolgáltatos volt, ugyanúgy Franciaországban, meg Csesszlovákiában, meg Legyelországban, meg a volt megszállt tőleteken, mindenhol, vagyis politikai bűnöket torolt meg.

És mik voltak ezek a politikai bűnök?

Két ilyen kategóriát válakított ki a a népbírósági gyakorlat, vagy törvény és gyakorlat.

Az egyik az úgynevezett háborús bűn volt, a másik meg az úgynevezett népellenes bűn.

Háborús bűn az nagyjából lefedi azt, amit amit ma is gondolunk erről.

Tehát a háború indítása ez egyébként legegyezik, ami később a Nürbergben is lehet, Nürnbergi katonai törvényszékben, amiről beszéltünk, a háborús konvencióknak az áthágása, Magyarország háborúba sodrása, különféle eszközökkel, akár propaganda, akár döntéshozatali eszközökkel, a a kiugrásnak a megakadályozása satöbbi.

A néppelenes pedig lényegében a népen belüli fasiszta megkülönböztetést torolta meg.

Tehát a törvényszöveg az konkrétan ilyeneket mondott, hogy hogy gyűlöletkeltés a a nép egyes rétegeivel szemben, meg [horkantás] vallási gyűlöletkeltés satöbbi.

Tehát, hogy itt itt minden olyan antidemokratikus és fasziszta aktus beletartozott ebbe a kategóriába, amely amely ezt a bizonyos faji kategorizációt vagy vagy az állampolgárság egyenlőségének a felbontását célozta a korszakban.

Tehát mit tudom én, a a zsidó törvényektől kezdve a kommunista perekig minden beletartozott.

És érdekes, hogy a hogy a népellenes bűnnek a az időszaka az 19-től számolódott.

Tehát 19-től is nem feltétlenül kapcsolódódott a a háborúhoz.

Még a háborús bűn az kifejezetten ugye 39-es háborúhoz volt kötve.

És kicsit úgy úgy volt ez a kortársak által elképzelve, hogy a kettő összefügg.

Tehát mintogyha a népellenes bűn az tulajdonképpen előszobája lenne annak, ami aztán később a háború alatt történt.

Hát az, hogy Magyarország a tengelyhatalmak oldalán lépett a háborúba, és és utána teljes bukásba sodródott.

Tehát, hogy hogy a korabeli képzelet úgy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mi a közös 1945 és 2026 Magyarországában?”

Miről szól ez az epizód: „Mi a közös 1945 és 2026 Magyarországában?”?

A "No Pasarán!" podcast ezen adása az 1945-ös és a 2026-os Magyarország közötti párhuzamokat, valamint a múltbéli és jelenbeli elszámoltatási dilemmákat vizsgálja. A műsor arra keresi a választ, mit üzen nekünk 1945, amikor a társadalom hasonló, bár eltérő nehézségekkel… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mi a közös 1945 és 2026 Magyarországában?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Magyar Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mi a közös 1945 és 2026 Magyarországában?”?

Fő témái: szembenézés, elszámoltatás, rendszerváltás, magyarország, politika, történelem.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mi a közös 1945 és 2026 Magyarországában?”?

Megjelenés: 2026. 06. 16.. Hossz: 1 óra 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/mi-a-kozos-1945-es-2026-magyarorszagaban-b08e07ac

Több epizód a Partizán Podcast-ből