Partizán Podcast

A nőbarát politikához férfi kvóta kellene? | Zsófilter #s04e15

· PT57M17S

Összefoglaló

A Partizán Zsófilter című feminista podcastjának vendége ezúttal Juhász Borbála nőtörténész, genderszakértő volt, aki Balog Zsófi műsorvezetővel beszélgetett a magyar parlamentben női reprezentációjának alakulásáról. Kiemelték, hogy a rendszerváltás óta a mostani ciklusban van a…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 05. 17.
Hossz
57 perc
Témák
női reprezentáció, politika, kvóta, nőtörténelem, gender
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a Zsófilter a Partizán Feminista podcastja.

A mai adásban Juhász Borbálával beszélgetünk a női reprezentáció kérdéseiről, vagyis arról, hogy mit jelent, mit jelenthet és mit nem jelent adott esetben az, hogy több nő van most a parlamentben.

Bori nőtörténész, genderszakértő, a magyar női érdekérvényesítő szövetség titkára, az Európai Női lobbi volt alelnöke.

Ha támogatnátok a Zsófiltert és a Partizánt, akkor a leírásban található linkeken keresztül ezt megtehetitek.

Nagyon sokat jelent nekünk, hogyha rendszeres támogatókká váltok, illetve most még mindig lehetőségetek van a személyi jövedelem adótok 1%-át felajánlani nekünk.

Nagyon sokat segít ez is a csatorna hosszútávú működésének a fenntartásában.

És köszi, hogy itt vagy Boria stúdióban.

Szervusz. >> Köszönöm a meghívást.

És nagyon örülök annak, hogy veled beszélhetem át ezt a témát.

Ugye megalakult az új parlament.

Ez az adás később fog kimenni.

Nagyon pörögnek az események, történnek a kinevezések.

Amit biztosan tudunk, hogy a 199 fős parlamentben, a parlament.hu adatai alapján 54 nő szerzett mandátumot.

Soha nem érte el 1990 óta a nők aránya a 15%-ot sem.

És az előző ciklushoz képest a duplájára nőtt gyakorlatilag, mertogy 14% volt a 2022-226-os ciklusban, most pedig ugye 27, tehát majdnem duplája.

Hogy értékeled csak a számszerűségét ennek, tehát amikor megtudtad, hogy ekkora a nők aránya a parlamentben?

Mesélj. >> Hát nagyon örültem.

Ö, tehát én egyébként a paritás híve vagyok.

Most nem az nem lényeges, hogy én, de a magyar női érdekérvényesítő szövetség is, meg az európai női lobbi is, ami hát olyan elegáns franciásan hangzik, de valójában ez egy nagyon durva dolog. azt jelenti, hogy a fele nőleg kéne legyen, és a fele férfi kéne legyen a parlamentnek, vagy általában a döntéshozatali helyzeteknek, de mondjuk egy választott testületnek, mint amilyen a parlament mindenképpen.

Tehát, hogy innen indulunk, és valóban az 1990-es első szabadválasztások óta is mindig, függetlenül attól, hogy milyen kormányok voltak hatalmon, milyen pártok voltak ebben a ezekben a parlamentekben, mindig nagyon kevés volt a nők aránya.

Tehát 11 és 15% között mozgott.

Ez azért azt jelentette az elemzők számára is, hogy van valami igazi macsóság valahogy a magyar kultúrában, függetlenül attól, hogy az liberális szociáldemokrata szerű vagy pedig konzervatív.

És tulajdonképpen ami most történt, ez a óriási nyeresége a Tiszának, az óriási győzelme, ez alátámasztott több elméletet. ami arról szól, hogy mikor és hogyan kerülhetnek nők politikai hatalomba, vagy esetleg miért maradnak ki belőle?

Nagyon érdekes kérdés a a parítás kérdése is, meg nyilván kinyithatjuk majd a női kvótával kapcsolatos gondolatokat, >> mindenképpen szeretném >> feminista kritikákat is satöbbi.

Még egy pici kontext ho ide adatok szintjén, csak hogy én is gyűjtöttem még ide számokat például EU-s meg globális összehasonlításban, hogy így elhelyezzük, hogy most ez mit jelent.

Az Eurostat 2025-ös számai szerint az EUs átlag 33,6% tehát a a nők aránya a parlamentekben, az EU-s országokban.

Így most azt jelenti ez, hogy gyakorlatilag a 19. helyre kerültünk, ha jól számoltam, az utolsó előtti helyről, a 26. helyről.

Ö a legmagasabb arány egyébként Finnországban és Izlandon van, 46%-os ott a nők aránya a parlamentben.

És most ezzel a 27%-os számmal gyakorlatilag a 10-11 évvel ezelőtti EU-s átlag szintjére léptünk, mert akkor volt 2015-ben 28,2%.

És csak ahogy így gyűjtöttem ezeket az adatokat, az is feltűnt, hogy ugye mennyire örülünk már ennek is, tehát mennyire örülünk ennek a 27%-nak.

De azért, hogyha így kizoomolok és megnézem, hogy milyen iszonyatosan nehéz mondjuk már egy fin vagy izlandi számot is elérni, és igazából még az sem 50%, hiába a nők ugye 50-51%-át, >> mind a két országban van kvóta egyébként, és évtizedek óta létezik.

És ez is nagyon fontos, hogy ezt majd kibontsuk, hogy ott hogy sikerült mondjuk elérni, vagy ezekben az országokban, vagy EUs szinten, mi az, ami segíti a nőket, mondjuk, hogy hogy hatalmi pozícióba kerüljenek és és ahogy te is említetted, ugye a a macsó kultúra a társadalomban az azért hát a politikai szinten tényleg ilyen extrán megjelenik.

Tehát hogyha arra gondolunk, hogy a Fidesz KDNP kormányzás alatt milyen ilyen ultrasoviniszta történetek voltak, onnantól kezdve, hogy Orbán ugye 2017-ben kinyilatkoztatta, hogy nőügyekkel nem foglalkozik, de ott volt a a vakkomondor esete is.

Most nem mesélem ezeket részletesen, csak úgy felvillantom, és azért megvannak az asszociációink.

Az isztanbuli egyezmény elutasítása a KDNP-s javaslat után 2020-ban Kövér László, amikor azt mondta, hogy szánalommal tekint azokra, akiknek a személyi száma kettővel kezdődik.

De beszélhetünk egyébként arról is, hogy hogy a politikus nők, a képviselőnők milyen macsó beszólásokkal találkoztak az évek során.

Tehát azért szerintem azt is érdemes kibeszélni, és kérdeznélek erről most, hogy azon túl, hogy mondjuk számszerűen a nők hogy vesznek részt egy döntés hozatali hatalmi közösségben, mi az, ami akadályozza őket?

Tehát mit mit gondolsz, hogy mennyire tántorítja el a nőket adott esetben ez a macsókultúra, vagy mennyire gondolod azt, hogy ez igazából ö, hogy mondjam, megszoksz vagy megszöksz, tehát a nők igenis nem tudom, vegyék fel a nadrágot, hogy úgy mondjam, és egyszerűen ilyen ez a ilyen ez a politika és nem tudom alkalmazkodjanak hozzá.

Ez választási rendszerfüggő is.

Ugye nálunk egy ilyen vegyes választási rendszer van.

Szavazunk egyéni képviselőkre is, meg pártlistákra is szavazunk.

És a pártlistákon egyértelműen a párt maga dönti el, hogy kit hányadik helyre tesz.

Ez mindig hát a egy nagy vita szokott lenni, azt hiszem, a füstös vagy nem füstös szobákban, hogy ki hányadik helyre kerüljön ezeken a listákon.

Tehát a szakirodalom is azt mondja, hogy a pártok azok a kapuőrők, akik meg tudják állítani, vagy előrébb tudják juttatni a nőt.

És a a törvényben rögzített kvóták előzménye egyébként a nem kötelező pártlistás kvóta volt.

Ö ezt akár szociáldemokrata pártok vezették be, de például Argentíbánában a peronista kormány, illetve párt vezette be, hogy önkéntesen kvótákon helyezték el a nőket a saját pártlistáikon. máshol, ahol nagyon sok pénz kell ahhoz, hogy egyéni jelöltek, mert nincsenek mondjuk pártlisták, hanem csak egyéni jelöltek indulnak a körzetekben.

Ott nagyon fontos, hogy milyen a pénzszerzőképessége annak az embernek, például ugye Amerikában, tehát ez egy egészen más rendszer.

És természetesen nagyon fontos tudni azt is, hogy a pártokban, átlagban általában csak a párttagok egymada nő.

Tehát eleve egy kisebb pólból lehet választani, akármennyire ambiciózus valaki, és szeretne elindulni ezen a karrieren.

És mondjuk, ha még hagyják is a párttársak és előrébb tolják, akkor is kétséges, hogy vajon milyen hosszú ideig tud aztán benne maradni, milyen az a környezet, ahova kerül.

És nem akarom megkerülni majd a feminista kritikát sem, amit egyébként én nem osztok, hogy jó-e vagy rossz-e a kvóta, vagy hogy mindegy-e, hogy egy nő az milyen elveket vall.

De a akkor lett a magyar parlamentben babaszoba, vagy egy ilyen szoptató helység, amikor hát a Jobbik képviselője, Durró Dóra a nem tudom hányadik gyermekét várta, miközben már képviselő volt, illetve hát több gyereket is szült képviselőssége alatt, addig ez senkinek nem jutott eszébe.

De természetesen, amikor ez a gyönyörű parlament megépült a Kósuttéren, akkor meg még az se jutott eszébe senkinek, hogy legyen női mosdó, hiszen nem voltak női képviselők.

Tehát ez csak 19-ben, aztán a két világháború között ugye egy kicsit lecsökkentett üzemmódban szavazhattak a nők, vagy voltak választhatók. és 45-től van az a helyzet, ami most, hogy hát szabadon lehet választani nőként is, független attól, hogy hány éves vagy, hány gyereked van, vagy milyen anyagi háttérrel rendelkezel, és rád is szabadon lehet szavazni. skandináv parlamentekben például korlátozzák azt, hogy milyen sokáig tarthatnak a viták a parlamentben, mert amikor mondjuk éjjel 2-kor is ott kell ülni, és ezt gyakran fölhozzák, természetesen csak női képviselőktől, csak az édesanyáktól kérdezik meg, hogy hát miért nincs a gyerek mellett az édesapáktól pedig hát ugye sok gyereke van adott esetben.

Egy férfiképviselőnek is kiskorú gyereke soha nem kérdezik meg.

Tehát van a párt, amelyik előreenged, vagy kapuőrként becsukja a kaput.

Van a pénzügyi háttér, hogy ezt mennyire tudod megszerezni.

Mondjuk milyen háttérből jössz?

Például tehát ugye Pakisztánban is volt női vezető, de ő az egyik leggazdagabb családból érkezett. szinte nem is azért került oda feltétlenül Benazir Buttóról beszélek, mert nő volt, hanem azért, mert egy ilyen nagyon híres politikus családból került oda.

Ö fontos az is, hogy milyen az a környezet, mennyire nő vagy családbarát.

És természetesen a hang nem is, de azért pontosan a Tisza mutatta azt meg, hogy nagyon sok kemény meló van, ahol nagyon sokat kell dolgozni.

Tehát a multiknál is, vagy ha valaki egy gyárban, mondjuk egy csirkebbontó üzemben dolgozik, tehát ezek nagyon kemény dolgok.

Ápolónő nincs mindig a gyerekével, nem mindig ő tud neki mest mesét mesélni, vagy valaki színésznő mondjuk, vagy akár a médiában dolgozik.

Tehát nők dolgoznak olyan helyeken, ahol nagyon sokat kell dolgozni, kevés a szabadidejük, fizikai állóképesség, mentális állóképesség is kell hozzá.

Ott megjelennek a nők, ott vannak a nők, és mégis a politikában valahogy kevésbé kerülnek be a nők.

Amikor a Tisza még az EP képviselői választás előtt, az EP képviselői választás előtt egyszerűen nyílt versenyt hirdetett, talán emlékeznek a kedves nézők, hogy mindenki beküldhetett ilyen kis jelentkezést, egy videót, hogy én szeretnék jelentkezni képviselőnek.

Nem ismertük ezeket az embereket, akár te is beadhattad volna, vagy én is beadhattam volna.

Nem volt még egy párt, ami azt mondja, hogy te Mucika, te mész, te Mucika, te meg nem mész.

És rögtön egy csomó nő jelentkezett, és be is kerültek.

Én szerintem egyébként meritokrácia alapon, hiszen ott még nem volt egy régi pártszervezet.

És úgy látszik, hogy ez aztán folytatódott, mert ez a 2026 április 12-i választás ugye egy egészen különleges választás volt szerintem a magyar választások történetében, mert annyira akarta Magyarország a változást, ezt ugye bizonyította az eredmény, hogy teljesen mindegy, hogy ki indult a Tisza színeiben ott.

Nyilván azért természetesen utánanéztek, kik ők, vagy nagyon megbecsült emberek voltak, adott esetben, ismertek, mint mondjuk a nyíregyházi állatkert igazgató.

Ugyanis van egy olyan tévképzet hogy amit gyakran párt guruk szoktak mondani, hogy hát a választók nem szeretnek nőkre szavazni, ha dönteni kell inkább egy férfi egyéniben nem jó indítani nőt, mert nem szeretnek rá szavazni.

Ezt egyébként már 15 évvel ezelőtt közvéleménykutatásokon megcáfoltuk, amit Ilonsky Gabriellával vezettünk, aki az egyik legnagyobb magyar kutatója ennek a nők a politikában kérdésnek.

De most ez a választás, ez bizonyította.

Teljesen mindegy, hogy nő vagy férfi indult.

Ha tiszás volt, akkor rászavaztak. >> Pont Ilonki Gabriellától hoztam én is néhány idézetet.

Ö a magyar nő női érdekérvényesítő szövetség 2014-ben adta ki a te szerkesztésedben nőtlenék a nőtlen évek ára a nők helyzetének közpolitikai elemzése című kötetet.

Nagyon átfogó tanulmánykötet és Ilonski Gabriella tanulmányával kezdődik a jó kormányzás és a nemek egyenlősége címmel nagyon-nagyon érdekes.

A nőket nem érdekli a politika, mondják sokan. fel kell tenni azonban a kiegészítő kérdést, hogy milyen politika nem érdekli őket, és milyen politika érdekli, milyen politikában vesznek szívesen részt, és milyen politikától tartják távol magukat.

Az egyik interjú alanya azt mondja, megdöbbentő esetekkel illusztrálta, például, hogy a női jelöltek, még csak nem is az országos, hanem a helyi politikából való belépéskor milyen atrocitások vannak olykor kitéve magánemberként és nőként is támadásokét érik őket.

Nem tudok már olvasni. ö nő legyen a talpán, aki kibírja.

És ö valóban vannak ezek a visszatérő tévhitek azzal kapcsolatban, hogy nem is indul elég női jelölt.

Igazából nincsenek alkalmas női, nincsenek akkora számban alkalmas női jelöltek, a választók preferenciája is mást mutat.

De ez a tanulmánykötet, illetve írtatok Balog Lídiával 2023 októberben a Nők és Politika Magyarországon alcímel keresik-e egyáltalán a nőt című tanulmányt, ahol ilyen javaslatokat is megfogalmaztuk, hogy hogy érdemes például vizsgálni ezeket a kérdéseket.

És tényleg tök érdekes, hogyha egy kicsit jobban a felszín alá megyünk ezekkel a ezekkel a részletkérdésekkel, rengeteg mindent felvillantottál te is onnantól kezdve, hogy mennyire családbarát munkahely, mondjuk egy parlament, vagy nem, és egyáltalán az odakerülés, hogy hogy ahol eldöntik majd a pártok vagy valakik, hogy egy nő pozícióba kerülhet-e, odáig milyen akadályokkal kell megküzdeni, és aztán milyen akadályokkal.

Szóval ez egy egészen komplex kép, és szerintem ennek fényében érd érdemes rátérni erre a női kvóta kérdésre is, hogy milyen viták vannak körül.

És te jól követted az utóbbi évtizedekben.

Mesélj arról kérlek, hogy hogy milyen hozzáállások voltak akár politikai, akár civil szinte, mondjuk nőszervezeti hozzáállás szintjén a női kvótához, meg milyen milyen féle női kvótákhoz?

Kezdem tulajdonképpen visszamenőleg, hogyha nem baj.

Van néhány ilyen nagy név így a politológiában, akik foglalkoztak a női képviselet kérdésével.

Én jobban szeretem a képviselet szót használni.

Szerintem egyébként ez egy anglicizmus, a reprezentáció az az én értelmezésemen, de én egy ilyen Xgen vagyok.

Az azt jelenti, hogy milyen szépen terítettük meg az asztalt egy fogadásra, vagy vagy néz ki mondjuk a karmelit kolostor, milyen csodálatos, amikor reprezentálunk és belépünk.

Itt valójában női képviseletről van szó, tehát hogy hány nő van milyen pozícióban.

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Juhász Borbála
  • Balog Zsófi

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A nőbarát politikához férfi kvóta kellene? | Zsófilter #s04e15”

Miről szól ez az epizód: „A nőbarát politikához férfi kvóta kellene? | Zsófilter #s04e15”?

A Partizán Zsófilter című feminista podcastjának vendége ezúttal Juhász Borbála nőtörténész, genderszakértő volt, aki Balog Zsófi műsorvezetővel beszélgetett a magyar parlamentben női reprezentációjának alakulásáról. Kiemelték, hogy a rendszerváltás óta a mostani ciklusban van a… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 17..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A nőbarát politikához férfi kvóta kellene? | Zsófilter #s04e15”?

Fő témái: női reprezentáció, politika, kvóta, nőtörténelem, gender.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A nőbarát politikához férfi kvóta kellene? | Zsófilter #s04e15”?

Megjelenés: 2026. 05. 17.. Hossz: 57 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/a-nobarat-politikahoz-ferfi-kvota-kellene-zsofilter-s04e15-df803b84

Több epizód a Partizán Podcast-ből