Partizán Podcast

Aktivisták az iskolapadból – volt diáktüntetőket kérdezünk | Megállt az idő

· PT57M11S

Összefoglaló

A Partizán sorozatának második évada az iskola és a politika kapcsolatára fókuszál. A műsorvezetők, Diószegi-Szőcs Máté és Návai Péter, a korábbi visszajelzések alapján rövidebb, 45-60 perces adásokkal jelentkeznek, melyekben interaktívabb, vitatottabb témákat dolgoznak fel. Az…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 03. 26.
Hossz
57 perc
Témák
iskola és a politika, diáktüntetők
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Mielőtt elindul a podcast, gyorsan hadd hívjam fel a figyelmed arra, hogy a Partizán döntően közösségi támogatásokból működik.

Ha fontosnak tartod a munkánkat, csatlakozz [zene] te is, ajáld fel nekünk személyi jövedelem adód 1%-át, és szállj be a finanszírozásunkba rendszeres támogatóként is.

Így lesz a Partizán közös veled, független miattad.

A részleteket megtalálod a partizan.hu/ támogatásoldalon. [zene] >> [zene] [zene] >> Sziasztok!

Ez itt a Megáll az idő podcast, és elstartol a második évad.

Én Diószegi Szőcs Máté vagyok, >> én pedig Návi Péter.

Jó visszatérni ebbe a stúdióba.

Bizony, főleg, mert az első évad után megtörtént a kiértékelés, elvonultunk edzőtáborba, felkészültünk, és ezt a felkészülést a visszajelzéseitek alapján tettük meg, amiket nagyon-nagyon köszönünk nektek. >> Így van.

Tényleg elképesztő mennyiségű visszajelzést kritikát észrevételt kaptunk tőletek, és a kommentjeiteket igyekeztük beépíteni a második évadra, úgyhogy csavartunk egy kicsit a koncepción.

Magyarul reméljük, hogy mindak írtatok, fogjátok hallani, hogy hallgattunk rátok, vagy legalábbis a döntő többségére a véleményeknek, és akkor ezzel is hallgathatjátok.

Akik meg újak, azok meg csak azt tapasztalják, hogy reméljük, hogy jó.

Szóval pörgősebb, rövidebb adásokkal jövünk.

Azt nagyon sokan írtátok, hogy nagyon hosszú volt ez a két órás, úgyhogy 45-60 perces sávok lesznek. és a beszélgetések jellegét kevésbé az ilyen elmesélésre helyezzük, hanem inkább beszélgetősebbek, sőt a vitákat sem fogjuk visszatartani, hanem beleengedjük magunkat. >> Így van.

Mostantól nem csak egyéni sztorikat hozunk nektek, hanem nagyobb témákat is igyekszünk jobban kitárgyalni.

Az egész évad fókuszában az iskola és a politika kapcsolata áll majd, mert az a sejtésünk, hogy a következő két hónapban mindenkit foglalkoztatni fog ez a kérdés.

Én ugyanis nem hiszem, meg szerintem Peti se hiszi, hogy a kampány kívül fog maradni az iskola falain, hogy ne fog ne vetne föl rengeteg olyan kérdést, ami mindenkit foglalkoztatni fog.

És hát épp ezért olyan kérdésekkel akarunk most foglalkozni, mintogy a politika jelenléte az iskolába, a közélet, az érdekérvényesítés, a tüntetések, hol a határa egy tanár vagy egy diáknak, hogy mit tehet, vagy mit mondhat.

Ebben az évadban is hívunk majd vendégeket, szakembereket, érintetteket, olyanok, akik más nézőpontokat hoznak ebbe a stúdióba, mint a miénk. >> És hát ezekre szükség is van ezekre az új nézőpontokra, mert nyilván mi ketten van a világlátásunk, a tapasztalatunk, de azért ehhez tegyük hozzá, hogy mi ugyan mindketten jelenleg egy nyolcosztályos gimnáziumba tanítunk.

Emellett azért mind a kettőnknek van egy nagyon más szakmai tapasztalata is.

Nekem például nagyon meghatározó volt, hogy én a szociális szférában dolgoztam, kutattam nagyon sokáig, dolgoztam javítóintézetbe, nevelőthonban tartottam ilyen drogpervenciós éjvéli pingpongot Csepelen, az volt a lényege, hogy foglald le magad és ne drogozzál.

És azért begyűjtöttük ott a hé családsegítőbe környékbeli srácokat, és éjfélig konkrétan péntekenként pimpongoztunk, meg focizunk, meg csocsóztunk velük.

És hát a legfontosabb, hogy az én szakmai identitásom meghatározó alapja, és ami a nézőpontja nézőpontjaimat is meghatározza, hogy én a pályám első évét egy második esélyiskolában dolgoztam tanárként, és azért onnan van hoztam magammal nagyon sok mindent. >> Én nem vagyok ilyen tapasztalt és öreg, mint Máté. főleg nem öreg, >> de de én is dolgozom más típusú intézményekben, és egy esti gimnáziumban készítek felnőtteket az érettségire, és azért ez megint más világ.

És akkor fontos leszögezni, hogy mi nem vagyunk az oktatás szakértői, már úgy értem, hogy felkent szakértői.

Viszont itt vagyunk a sűrűjében.

Nap mint nap látjuk a rendszert belülről.

Gondolunk róla elég sok mindent.

Ebből ami releváns, igyekszünk megosztani, merthogy hisszük, hogy van érvényes és a valóságban gyökerező mondanivalónk.

Szóval dőljetek hátra, hallgassatok minket vagy vitatkozzatok velünk és induljon a megállt az idő második évada.

Az iskola világa elvileg a tanulásról, a biztonságról és a pártatlanságról szól.

De mi történik akkor, ha a diákok úgy érzik, a jövőjükről épp a fejük felett döntenek, és a csend már nem opció. >> Ma azt a vékony választóvonalat keressük, ugorjuk át vagy lépünk rá, ami az iskola folyosói a politikai csaterek között húzódik. vendégeink Zádor Nina és Perlaki Borsos Noel, aki gimnazistaként nem csak szemlélői, hanem aktív részesei, szervezői voltak a diáktüntetéseknek. >> Azért hívtuk őket, mert a történetük szerintünk minta és inspiráció lehet a jelen középiskolásai számára, illetve mert tapasztalatokat szereztek arról, hogy mit tehet egy diák akkor, ha valamivel nem ért egyet.

Merthogy sokszor nagyon nehéz eldönteni, meddig mehet el, meddig tud elmenni.

Egy diák, ha változást akar, legyen szó lokális, iskolai ügyről vagy országos tüntetésről problémáról. >> A diákok bevihetik-e a politikát az iskolába, vagy épp fordítva ki kell-e vinni az iskola ügyeit a politika világába, ha azt érzik, hogy nem hallgatják meg őket?

Noel és Nina az élő példák arra, hogy attól, hogy valaki diák, még nem kell, hogy néma is legyen. >> És van egy titkos szándékunk ezzel a beszélgetéssel, hogy azért van bennünk egy olyan terv, hogy ez akár egyfajta iránytű is lehetne azoknak, akik ma ülnek az iskolákban, hogy akkor mit lehet tenni, mit érdemes tenni, minek mi a kockázata. >> Ja, mondjuk itt feltételez olyan diákokat, akik hat-hét tanintási óra után iskoláról szóló podcasteket hallgatnak.

Nem, de jó, >> hát én biztos vagyok benne, hogy ha más miatt nem, akkor a Nina és Noel miatt meghallgatják.

Úgyhogy köszönjük, hogy eljöttetek.

Köszöntünk titeket a stúdióban.

Két játékos blokkal készültünk elsőre nektek, de előtte azért, hogy ilyen ne rögtön beleugorjunk a játékba, előtte azért lenne még egy-két kérdés rólatok. >> Oké.

Az első kérdésünk az lenne, hogy ugorjunk kicsit vissza a gimis énetekhez, a gimis Noelhez meg a gimis Ninához, amikor elkezdődnek a diáktüntetések.

Légyszi meséljetek kicsit arról a hallgatóinknak, hogy hányadikosok vagytok ekkor, melyik suliba jártok, és hogyan csöppentek a demonstrációkba. >> Mi is köszönjük szépen a meghívást.

Én 22-be csöppentem bele ebbe az egészbe, akkor ha minden igaz, 11 is voltam.

Én előtte m már nagyon régóta érdekelt a politika.

Bolgár Györgyön nőttem fel. legyen ez bármekkora előny vagy hátrány is.

És a 2022-es választási kampányá alatt is ilyen aktivistáskodtam, és nagyon benne voltam ebben az egészben.

Viszont aztán jött a nyár teljes letargiában voltak ezek a tarvágásos tüntetések, volt a Katának a tüntetése, amik mind ilyen nagyon kis létszámú dolgok voltak, ahova én ettől függetlenül mentem lelkesen és mindig szomorúan mentem haza.

Majd aztán szeptember 1jén vagy második-án volt a diákok a tanárokért röviden datnak az évnyitó tüntetése, ami sokkalsokkal nagyobb volt, mint ezek az előző tüntetések, amikre én elmentem, és ezt velem egykorú diákok szervezték, és ez nagyon-nagyon inspiráló volt.

Nagyon szerettem volna valahogy változtatni valamin.

Nem tudtam akkor pontosan, hogy min.

És azt éreztem, hogy most ez a dolog, ez tulajdonképpen rólam is szól.

Ez azt jelenti, hogy akkor én is tudnák ilyen szinten, nem is az, hogy hitelesen beleszólni a dolgokban, hanem jogosan, mert mégis csak nem fizet egy diák a zálfán kívül túl sok adót.

Nem tud azért jogosan minden részébe a dolognak beleszólni, de az iskola azt gondoltam, hogy egy igenis olyan kérdés, ahol nekem lehet szavam.

És a kérdés másik fele, hogy én az AKG-ba jártam, ez egy alapítványi iskola.

Ez nyilván azt feltételezi, hogy egy erősen középosztály, felső középosztálybeli családból jövök, hogyha nekem megvan ez a privilégiumom, hogy én egy ilyen jó iskolába járhatok, és nem azért, mert én nem tudom, okosabb lennék, mint a többiek, hanem mert szerencsés a családi hátterem, akkor nekem igazán illik kiállni egy ilyen ügyért, ami a többieket viszont jobban érinti, mint engem. [horkantás] >> Jó, hát én is szeretném megköszönni a meghívást.

Én azt hiszem, hogy 10edikes voltam, amikor ez az egész elindult, és azért azt tudni kell, hogy én is egy olyan iskolából jövök, nem az AKG-ból, de ugyanígy egy ilyen alternatív iskolából a gyermekek házának hívják.

És azért nálunk nagyon lelkes volt mindenki, amikor elindultak a tüntetések, és lényegében így együtt osztályosan mentünk ezekre mindig.

És volt egy idő, amikor én így azt éreztem, hogy hogy nagyon-nagyon szeretnék ebbe szervezőként is részt venni, mert picit talán bűntudatom is volt, hogy nagyon sokat panaszkod panaszkodunk mindig, és egymásnak mindig elmondjuk, hogy mennyi probléma van, és mi a probléma.

Viszont így ezenfelül szerettem volna tenni is valamit kicsit.

Azt éreztem, hogy így ha ennyit panaszkodok, akkor akkor ez úgy jogos, hogyha meg is próbálok tenni a probléma ellen.

És volt egy virasztásotok, akkor én még nem voltam a Belügyminisztériumnál, akkor én még nem voltam tag, és ott így azt éreztem, hogy ez így egy közösség is, amihez én nagyon szívesen csatlakoznék, mert nagyon inspiráló volt számomra.

És aztán volt a könyvázas tüntetés, és én ott éreztem azt, hogy ez ez az a pont, hogy én ennek mindenképp szeretnék a tagja lenni és szeretnék szervező lenni, és így szeretnék mindent beleadni abba, hogy ez folytatódjon.

És valamikor azután is csatlakoztam, azt hiszem.

Én fölírtam három szót közben, hogy közösség kritika meg közünk van hozzá.

Jó, a harmadik az nem egy szó, de hogy én azt fogtam meg, ha hogy jól értem-e, ezért kérdezek vissza, hogy hogy mind a kettőtőknék úgy, hogy ez valami, ami rólatok szólt.

A Noel, ha téged jól értettek, neked alapvetően volt egy kritikus attitűdöd ezzel a hatalommal szemben, és akkor de pláne valamiben, ami a te bőrödre megy.

Ö nálad pedig az derült ki, hogy ti már annyira, hogy ti rá ti ezzel akkor foglalkoztatok az oktatással, tehát ti hiába voltatok az alternatív szcénában, ahol sok minden más, mint amit kritizálnak, hiszen azért alternatív, mert próbál alternatívát nyújtani az államihoz képest, de mégis azt gondoltátok, hogy az egészen rendszert kéne megreformálni, vagy azt gondoltátok, hogy azért itt itt is lenne mit reformálni a ti házatok táján?

Hát azt éreztem, hogy ez azért tehát, hogy a az akkori állapot abszolút van ki a társal arra, hogy a mi iskolánk hogy működik.

Ugyanakkor nálunk azért tényleg sokkal-sokkal jobb állapotok voltak, és olyan szempontból iszonyú szerencsés vagyok, hogy odajártam, hogy így a tanárok is ilyen elképesztő, csodálatos tanárok voltak, és tudtunk velük egy ideig beszélni ezekről a dolgokról.

Aztán viszont megéreztem azt, hogy milyen belső feszültség alakul ki az egész miatt.

És kicsit ez ilyen némaság ma könygázás tüntetés után, amikor bementünk a suliba, sőt volt, aki nem is jött be, mert így annyira lelkileg megterhelte az egész.

Ö tehát amikor bementünk a suliba, és mindenkinek ott volt az arcán a felkiáltójel, és nyilván tudták a tanárok is, hogy ott voltunk, mer nézték, követték, vagy ott voltak ők is, és akkor így az volt, hogy bementünk, és úgy senki egy szót nem beszélt erről, és így mindenki próbált úgy tenni, mintha nem történt volna semmi.

Ott, akkor ott így nagyon azt éreztük, hogy ami most történt, az egy ilyen hatalmas hatalmas, hát nem is az, hogy fordulat, de az egy ilyen nagy mérföldkő az egészben. >> Én szerintem én én alapvetően sokkal inkább a rendszert gondoltam, hogy érdemes lenne reformálni.

Az oktatás nem létezik külön a társadalmi, gazdasági, politikai rendszertől.

Én nem hittem abban soha, hogy a Fidesz kormány alatt érdemi változásokat lehet elérni.

Ez nem mindig volt szerintem többségi álláspont.

Nekem nekem ez volt a meglátásom.

Nekem inkább az volt a bajom, hogy ez egy ez egy borzasztóan erkölcstelen rendszer, ami borzasztóan bánik a tanárokkal, akik az egyik legértékesebb része a társadalomnak, és ez ellen morális kötelessége van az embernek. valamit cselekedni, még akkor sem, hogyha ez engem eggyel közötettebben érint, mint másokat.

Bár a nemzeti alaptanterv meg sok más megkötés ugyanúgy, nem ugyanúgy, de érvényes volt ránk is.

De azt hozzátenném még, hogy a többség azért nem alternatív iskolákból jött a mi bázisunk, amit mert ugye ez bázisokból jött létre az EDF egységes diákfront.

A egyik volt a data, amit már említettem korábban is, volt egy, amit mi csináltunk, az a Brund volt.

Ezt főleg akéus csináltuk, de a többi még volt több, azok nem.

És aztán ahogy ez kinőtt ebből azért azok ott se a bázis az nem ez volt. >> Akkor nagyon fontos, hogy nem az alternatív iskolák adták a szervezőgárda magját.

Tehát nem arról van szó, hogy az alternatív iskolákban az a szabadabb légkör, ami általában azért van, ez lehetővé teszi, hanem bent voltak ugyanúgy mindenféle állami iskolákból is ühüm >> szervezők.

Jó, ezt nem fontos kimondani, mielőtt a maradék alternatív iskolákat is ledózerolják. említettétek a tanárokat a én tágítanék a szüleitekre is.

Milyen visszajelzéseket kaptatok szülőktől, tanároktól, amikor hát azt érezték, hogy ti is szintet léptek, és nem csak az van, hogy kijártok egy tüntetésre, vagy beszéltek erről a témáról, hanem aktív szervezőkké váltok?

Nálunk alapvetően egy elég támogató légkör volt az AKG-ban. otthon is nyilván egy elég támogató légkör volt egy féltéssel párosítva, ami aztán később nőtt, de az elején ez egy abszolút ilyen flow élménye volt szerintem mindenkinek a légkörünkben.

Ugye az első tüntetés, amit mi a Grunddal szerveztünk, az egy hídfoglalás volt, ahol nagyjából 40000 ember ott volt, amivel legkalványabb fogalmunk se volt, hogy mit kell csinálni.

Akkor tehát ez ez egy ilyen az egész iskolában és ezt főleg a az AKG-ban szerveztzük azt a bizonyos tüntetést, és az aztán az egész iskolában egy kicsit ilyen egy ilyen euforikus állapot követte. alapvetően támogató légkör volt, és aztán ahogy haladtak a dolgok előre, és ahogy minél inkább politikai, tehát hogy hogy szélesebb politikai színezetet kapott az egész történet, és nem egy ilyen nagyon…

Említett entitások

Témák

  • iskola és a politika
  • diáktüntetők

Szervezetek, cégek

  • Partizán

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Aktivisták az iskolapadból – volt diáktüntetőket kérdezünk | Megállt az idő”

Miről szól ez az epizód: „Aktivisták az iskolapadból – volt diáktüntetőket kérdezünk | Megállt az idő”?

A Partizán sorozatának második évada az iskola és a politika kapcsolatára fókuszál. A műsorvezetők, Diószegi-Szőcs Máté és Návai Péter, a korábbi visszajelzések alapján rövidebb, 45-60 perces adásokkal jelentkeznek, melyekben interaktívabb, vitatottabb témákat dolgoznak fel. Az… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 26..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Aktivisták az iskolapadból – volt diáktüntetőket kérdezünk | Megállt az idő”?

Fő témái: iskola és a politika, diáktüntetők.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Aktivisták az iskolapadból – volt diáktüntetőket kérdezünk | Megállt az idő”?

Megjelenés: 2026. 03. 26.. Hossz: 57 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/aktivistak-az-iskolapadbol-volt-diaktuntetoket-kerdezunk-megallt-az-ido-3ea10532

Több epizód a Partizán Podcast-ből