Partizán Podcast

A fociválogatott, aminek az ország fele nem szurkol

· PT1H8M41S

Összefoglaló

Bukovics Márton, a Gemist alapítója köszönti a hallgatókat, ismerteti a Gemist hírlevél célját, témáit (politika, utazás, kultúra) és a podcast fő témáját: a bosnyák-hercegovinai labdarúgó-válogatottat, amely meglepetésre kijutott a világbajnokságra. A vendégek Böcskei Balázs…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 06. 12.
Hossz
1 óra 9 perc
Témák
fociválogatott, identitáskérdés, balkán, politika, kapitalizmus
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Felkonf 01:55 Minden a boszniai válogatottról: miért lehetnek ők a titkos favorit? 05:20 Identitásharcok: mennyire lehet
  2. — Mi történne Bukovics Martinnal, ha a kék-sárga boszniai focimezben menne be a szerbek közé egy banja lukai kocsmába? 09:
  3. — Zrinski Mostar, FK Borac, FK Sarajevo: ahol a fociklubok a különböző nacionalizmusok megélésének terepei, és a szponzoro
  4. — A diaszpóra problémái: milyen hatással van a migráció a nyugati válogatottakra? Azaz lehet-e integrációs projekt egy foc
  5. — Nemzetépítés és foci: amit a NER csinált a Kárpát-medencében, azt csinálja kicsiben Horvátország és Szerbia Bosznia-Herc
  6. — Ki a kelet ura? Ki a nyugat ura? Történelmi derbik 01:02:30 Milyen meccsekre menjenek ki mindenképp a podcastot végighal

Ebben az epizódban

Ez itt a Gemist és a Partizán közös podcastje.

Bukovics Martin vagyok, a Gemist alapítója.

Ha most hallgatnál minket először, akkor azért elmondom, hogy a gemist egy közép-európai és balkán ügyekkel foglalkozó hírlevél, amit a www.gemist.hu Hold oldalon érhetsz el, és heti kétszer jön a postaládba, iratkozz fel rá most.

Fő témáink a hírlevélben törnyire a politika, utazás kultúra.

Ebben a mostani adásban viszont a foci, amihez nagyjából annyira értek, mint Annó Dávid Ibaja, amikor igazságügyminiszter volt.

Vadás apropója az, hogy a közép-európai térség egész szépen érve lesz Amerikában a focibilábajnokságon.

Csehország, Németország, Ausztria, Horvátország és Boszni Hercegovina is kint lesz, úgyhogy van kinek szurkolni bőven.

Bosznia óriási meglépetésére úgy került ki, hogy március végén büntetőkkel legyőzte Olaszországot.

Bosnyák vagy boszniai csapatot azóta a VB titkos meglepetéseként is emlegetik, a saját szurkolói dalaikban pedig már a győzelmet lövik be célnak.

A mai adásban két vendégem van.

Először is itt van Böcskei Balázs korábbi focibíró, hivatalos nevén játékvezető, politikai jellemző.

Köszöntöm a hallgatókat >> és itt van velünk Rontó Martin, Balkán szakértő, azon belül is Bosznia Hercegovina avatott szakértője, aki érveket élt az országban többek közeban és Bánalóban a boszniai szerbek központjában is.

Szia Martin! >> Köszönöm szépen a meghívást.

Most Bosny hercegová mindhárom hivatalos nyelve bosnyákur, horvátul és szellől is köszöntel benneteket, vagy valamelyik nemzet úgy érezze, hogy kimaradt.

Először is Böcskei Balázshoz fordulok.

Balázs, amikor te arról hallottál, hogy Bosznia megverte az olaszokat, mire gondoltál egyáltalán?

Miót eszed be az ottoni fociról?

Hú, az ottoni fociról a rögtön azzal kezdtem, hogy megnéztem a a az összeállítást, nem [horkantás] mintogyha ismernék egyetlen egy játékost érdemben is, meg nem érdemben is, hanem azt, hogy a játékosoknak mi a beágyazottsága, tehát hogy mi a klubjuk, honnan érkeznek ebbe a válogatott.

Mert hogy a a bosnyák jelenlét, vagy a boszniai jelenlét az szerintem nem akkora a lehet, hogy hozzászoktunk, hiszen nem az első világeseményük már.

De hát hogyha az ember ilyen zöldfoki köztársaságot meg Szenegált meg Panamát hallja, hogy egy kicsit adjunk az eurocentrizmusnak is, akkor akkor akkor lehet, hogy több kérdőjel van azzal kapcsolatban, hogy na akkor mit is kell erről gondolni, mint a mint a mint a mint a Bosznia Hercegovinak kapcsán.

Viszont amit el lehet mondani, és a olyan értelemben szerintem a titkos favorit, amit mondtál, az az ha nem is ebből a formában, mint hogy használjuk a lóversenyben a favorit szót, de elgondolkodtat, ugyanis ennek a csapatok, ennek a csapatnak is a beágyazottsága az mélyen nyugat-európai és mélyen európai topligákba és kevésbé a a hazai bajnokságra támaszkodik.

És ez jól mutatja azt, azt a dilemmát, azt a nem is azt a dilemmát, hanem azt a sajátosságot, hogy a nemzeti válogatottak mennyiben globális termékek bizonyos értelemben.

Tehát véget ért az, ami a 90-es években meg azt megelő időszakban volt, hogy a a válogatott játékosaink azok azok így a közvetlen valóságát képezték a a mindennapjainknak.

Ma ugye megnézzük a keretét, a a nem érék hirdették ki a keretét a válogatottak, akkor azt látjuk, hogy azért streaming szolgáltatókat kell bevetnie. egy Szarajevóban élőnek ahhoz is, hogy hogy lássa, hogy mi újság a a saját játékosai tekintetében.

Ez jól mutatja szerintem azt, hogy hogy ilyen egyszerre nemzeti és egyszerűen nemzetköziek ezek a válogatottak.

És akkor még nem is beszélünk arról, amiről, amihez ti értetek, hogy ennek azért van egy sajátos, h, hogy is mondjam, politikai és etnikai történeti sajátossága is, meg meg unikalitása is. >> Nem beszélve arról, hogy már csak azért is nemzetközi, mert nagyon sok játékos erben a diaszpóában nőtt fel >> a szüleivel, azok kimentek Gasterkének Németországba, Olaszországba satöbbi, és az ő gyerekeik, akik most nem tudom 18-20 évesek, ők játszanak egy olyan ország színében, ahol gyakorlatilag nyaralásaikat töltötték legfeljebb.

És amikor pont egy hete voltam Szarajevóan pár napot, ahol arra lettem figyelmes, hogy a belvárosban rengeteg ember sétál ennek a válogatottnak a mezében, de minden második gyereken Jaeko vagy Bajraktarovic neve volt olvasható, és a bazárba is egymást érték a nyilván hamisított focezek.

Ö akartam is ö ö venni egyet, miután ugye a a boszniai nem tudom ilen focizövetség helyi emelesz egy közleményt kiadott arról, hogy lehetőleg senki ne vegyen ott, mert abból a csapat egy eurócentet nem kap.

És akkor megnéztem, mik az árak.

A hivatalos az ilyen 120-130€ között mozog, a bazári meg ilyen hát ilyen max 20€ és akkor mondtam is egy bazári árusnak, hogy hát de haver ez itt nem az eredeti.

Mire az a csávóból kijött a filozófus, hogy in today's world what is original?

Úgyhogy ezt követően vettem a gyerekeknek is bosnyákpocet is.

De most Rontó Martinhoz fordulok, hogy egyáltalán mennyire lehet nemzeti válogatotról beszélni Boszni Hercegovina kapcsán, ahol ugye laknak bosnyákok, szerbek, horvátok, illetve boszniaiak is, akik ugye egyikkel sem azonosulnak.

Szurkolá például egy, nem tudom Bánjalukáb, ahol te éltél egy évig egy szerb ennek a csapatnak?

Szerintem ezt kissé összetettebb számosokat lehet itten felhozni.

Szerintem lehet történelmi érzelmi, illetve politikai vetületekről itten beszélni.

Történelmi az, hogy hát a deslav háború kiézteze az etnikai határokat, illetve feszültségeket szított.

Ebből kifolyólag a boszniai szerbek legtöbb esetben fenntartásokkal kezelik mindazt, ami bosnyák vagy boszniai jelzőt visel. illetve a horvátoknak, illetve a szerbeknek is Boszni Hercegovirán belül van egy saját identitásuk, illetve mindkét etnikai csoportnak van egy anyaország, aki őket nagyban támogatja. illetve az, hogy valaki vezeti a boszniai csapatot, vagy válogatottak, sokak személyben eléggé visszaás jelzésű, mert eséted arra, hogy korrumpálódik, vagy visszaélésekre ad lehetőséget ez a tisztségnek a betöltése.

Az érzelmi vetületeknek pedig a háttere elsősorban az, hogy tudnak az emberek kötődni ezekhez a csapatokhoz, az országos válogatotthoz, nem feltétlenül fog egy szerv vagy egy horvát érzelmileg involválva lenni. tudnak szurkolni mondjuk német, francia vagy egyéb csapatoknak is mindazok ellenére, hogy nincsen meg az állampolgárságok ottan elsősorban a jó játék miatt fogna szurkolni egyik vagy a másik csapatnak.

A jelenálogatott mindazok ellenére számos olyan kedvezményt tett annak érdekében, hogy elnyerje a boszniai szerbeknek a tetszését.

Például a szövetségi kapitánia Barvarez, ő szerb származású, és azt el tudom képzelni, hogy számos kávézóban fogják vetíteni a válogatott mérkőzéseit.

Azt viszont kevésbé tudom elképzelni, hogy kék sárga sálakkal, illetve zászlókkal fogják nézni a szerbek ezeket a meccseket, és a az utcai örömújjongást, illetve az eufóriás hangulatot sem tudom a részükről elkészül elképzelni, mert elsősorban történel történelmileg, illetve érzelmileg terhelt ez.

Ami a politikai vetet illeti, hogy nehezen tudunk boszniai identitásról beszélni, mikor létezik egy olyan rendszer, hogy két iskola egy fedél, mikor szerbek, horvátok, bosnyákok más rendszer szerint tanulnak, és ehhez még bejönnek a különféle vallási iskolák, mint a medreszék vagy a a piarista iskolák, ami kiélezik ezeket a társadalmi törésvonalakat.

Sok klubnál meg megjelenik a az etnikai hátter, mint mondjuk Mosztárban a Krovacki Sportski klub, Zrinski Mosztár, ami a nevében benne van, hogy horvát.

Mindazok ellenére, hogy manapság már ezekben a csapatokban nem tisztán horvátok, szerbek vagy bosnyákok játszanak, de történelmileg terhelve vannak ezekkel a az eseményekkel.

Viszont hogyha a szurkolótáborokat nézzük meg, akkor a legtöbb csapatnak kirajzolódik az etnikai törésvonal, vagy a vallási törésvonal, hogy ki melyik csapatok azok, amiket inkább a szerbek támogatnak, mondjuk a banyalukai borc, vagy éppenséggel a szarajevói vasutasok zselezni csárjá inkább a bosnyák identitással tud azzonosulni. >> Ühüm.

De hogyha én bemegyek mondjuk Bányalukába egy kocsmába, egy ilyen kék sárga boszniai mezbe, akkor ott mi történik velem?

Hát elsősorban szerintem nem fognak rád nagyon barátságos szemekkel nézni.

Nem hiszem, hogy bárki ártana neked.

Szurkósz az országos válogatott csapatának, de aki szerbnek vagy horvátnak vallja magát, bizonyára nem fog ilyesmi ilyesmit elkövetni.

Lehet, hogy szurkolni fognak az országos válogatottnak, de nem fogják támogatni a a sárga kék sálakat, vagy éppenséggel az országhoz zászlót.

De Banyalukában is élnek bosnyákok, és ők tömint valószínűleg fognak viselni ilyen sálakat és ők támogatni fogják ezeket a meccseket.

Nem hiszem, hogy bármilyen incidensre sor kerül sor kerülne ez miatt a városban. >> Ühüm.

Most Becska Balázshoz fordulok, hogy mennyire gyakori az ilyesmi, hogy hogy mondjuk gondolok itt például Székelyföld és Románia esetére azt az lehet talán még hasonló.

Vannak-e még hasonló példák? >> A kérdésre úgy fogok válaszolni, hogy egy neked neked is tetsző ö komoly kiadványra fölhívom a figyelmedet a vagy a figyelmet, mégpedig a Kisalföldnek egy korábbi számaira. ugyanis a 90-es években, amikor én elkezdtem a újságot olvasni, akkor ugye mint sok más gyerek, ugye hátulról kezdem, a sportrovat felől kezdem a a a fontos dolgok történnek, és ez a Kisalföldre is igaz volt, és majd aztán kijavított, hogyha nem jól mondom fonetikát tekintve, ugye Dunajáska Streda néven futott a Dunaszerda hely, és ők az ETONK a találkozása az előkészületi meccsek alkalmával, tehát föl sem bele sem bele, tehát hogy föl sem merült a szerkesztők ben sem az, hogy bármilyen módon Dunaszerda helynek tüntessék fel a leírásba.

És én előbb tanultam meg, hogy van az, hogy Dunajská stredela, mint az, hogy van Duna szerdahely.

És mennyit tudott változni az idő, hogy ma az, hogy valaki a Dacot Dunaszkes Tedának mondja, föl se merül.

Tehát egy teljesen ellentétes, és mikor amivel hallgattalak benneteket, arra gondoltam, hogy egy olyan ilyen ilyen én mindig leegyszerűsítve fogom mondani ezt a helyzetet, meg kevés ismer, hogy ilyen a délztávi komplexitás, hogy történetileg mennyit tudott változni és hogy ezekhez a ezekhez a csapatokhoz való viszonyulás, klubokhoz való viszonyulás és ezek az identitások, azok mennyiben tudnak akár egy generáción belül megváltozni?

Mert a a az említett erdélyi példák, vagy a Topolya esete, vagy a Dunaszerda esete, mind a kettő egy nagyon erős expanzív, ugye sportpolitika, tehát egy felülről lefelé irányuló közpolitikának az eredménye.

És tulajdonképpen egy egy szlovák csengésű csapatból, mert hogyha visszaemlékezek, nagyon nagyon is nem nem nagyon tudok mondani olyan kifejezetten magyar játékosokat, akik a neveik alapján ugye a a DACban annak idején játszottak volna a 90-es évek elejé miatt, tehát m gyerekként se merülhetett volna felem, hogy ez miért Dunerskested, amikor idvá van írva az, hogy fodor, de nincs ilyen probléma és ehhez képest ma sincs ez, tehát nem nem úgy néz ki a DAC, amely egy magyar csapat lenne.

Ne, de milyen márkát lehetett abból fölépíteni, hogy a szlovákiai magyar csapat, úgyhogy egyébként az Oro nevű játékusok, akit én nagyon jónak tartok, az az etóból érkezett.

Ugye azt megzog mi a csapata, azt nem tudom, de hogy de hogy talán assiszem más kontinensről is érkezik, tehát hogy sembi közelítse ezekhez a dolgokhoz.

Szóval vannak ilyen példák, arra is van példa, hogy elhalnak ezek az identitások.

Egyébként is a futball identitás meg a szurkolói identitás az nem homogén.

Erről majd lehet, hogy később beszélünk, hogy nincsen, hogy a szurkoló.

Ezek eléggé heterogén kategóriák.

Nem mindegy, hogy hogyan szurkolsz egy csapatnak, hogy északon vagy délen szurkolsz.

Tudsz ugyanannak a csapatnak szurkolni, de máshogy szurkolsz északiként vagy déliként. >> Mire gondolsz?

Most akkor mondom a a a magyar példát.

Egészen mást jelent mondjuk lébényi fradistának lenni, hogy mondjak egy szintén megyebeli példát, mint mondjuk a Mesterutcából fradistának lenni.

Tehát ez a a a klubhoz való kötődés elkötelezettség organikusságnak vannak ilyen szociálpszichológiai vonatkozásai, amiket ilyen szurkolókkal beszéltetve egyszerűen neki az, hogy az, hogy itt él, ide van beágyazódva ez a csapata, hogy amikor ő kilép és a Mesterutcán, akkor szembe jön vele egy másik fradista, aki egyébként tegnap együtt fröccsözött a az XY játékossal meg a szertárosnak az unokahugával, az így kiad egy ilyen egy ilyen egy ilyen szubkultúrát át lévényi fradistának lenni számomra érthetetlen, hogy ezt hogy lehetni györmöson Sopron megyének fradistaként, de ez egy másik beszélgetés és egy másik podcast.

De de hát nincs beágyazva ez az egész történet oda organikusan.

És feltételezem, hasonló lehet, hogy hogy másképpen szurkol valaki, hogyha hogyha nem tudom, Írországból szurkol a Chelseek, mintogyha mintogyha ott lenne éppenséggel a Head Hunters nevű szurkolói egységnek lenne a része.

Szóval szerintem ez az egyik tendencia.

A másik tendencia pedig az, amit az utóbb Magyarországról láttunk, hogy csapatok csinálódnak.

Szóval, hogy magyar csapatok csinálódnak, nagyon erőteljes jelenetben itt közpénz tőkeinvesztitúra révén, hogy ezek mennyire lesznek életképesek, és nem azért, mertogy anyagilag meddig fenntartható, hanem lehet-e identitást csinálni?

Tehát a DACra, hogy csináltunk volna egy kvalitatív kutatást 15 évvel ezelőtt, akkor látom a magyar identitást. hogy ha megcsináljuk három év múlva, akkor nem biztos, hogy ez lesz a legfontosabb, amit amit akár még a magyarul beszélők is fontosnak tartanának. >> Ühüm.

És egyébként, hogyha Boszniáról beszélünk, Martin, az előbb mondtad, hogy vannak ott kifejezetten bosnyák csapatok, kifejezetten szer csapatok.

Ezt hogyan kell elképzelni, hogy akkor hogy amikor ezek nem tudom találkoznak, akkor ott vannak ilyen ultra bunyók, vagy ez ez mi mibe jelenik ők ez meg?

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Böcskei Balázs
  • Rontó Martin

Szervezetek, cégek

  • Gemist

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A fociválogatott, aminek az ország fele nem szurkol”

Miről szól ez az epizód: „A fociválogatott, aminek az ország fele nem szurkol”?

Bukovics Márton, a Gemist alapítója köszönti a hallgatókat, ismerteti a Gemist hírlevél célját, témáit (politika, utazás, kultúra) és a podcast fő témáját: a bosnyák-hercegovinai labdarúgó-válogatottat, amely meglepetésre kijutott a világbajnokságra. A vendégek Böcskei Balázs… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 12..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A fociválogatott, aminek az ország fele nem szurkol”?

Fő témái: fociválogatott, identitáskérdés, balkán, politika, kapitalizmus.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A fociválogatott, aminek az ország fele nem szurkol”?

Megjelenés: 2026. 06. 12.. Hossz: 1 óra 9 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/a-focivalogatott-aminek-az-orszag-fele-nem-szurkol-8fff1b4c

Több epizód a Partizán Podcast-ből