Partizán Podcast

Demokrácia a magyar iskolákban – diákönkormányzatok lehetőségei | Megállt az idő

· PT1H19M6S

Összefoglaló

Ez a Partizán Podcast "Megállt az idő" című adása az iskolai demokrácia és a diákönkormányzatok szerepét vizsgálja. A műsorban három vendég – Mayer Lili, Gerő Márton és Nagy Gábor – osztja meg tapasztalatait és nézőpontjait a diákok önképviseletéről, érdekérvényesítéséről és a…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 05. 28.
Hossz
1 óra 19 perc
Témák
diákönkormányzat, demokrácia az iskolában, érdekérvényesítés, közéleti nevelés, politika az oktatásban
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Megállt az idő podcast második évada.

Én Diószegi Szőcs Máté vagyok, >> én pedig Návai Péter.

Ebben az évadban az iskola és a politika kapcsolatát boncolgatjuk majd. >> Nem vagyunk szakértők, de nyakik benne vagyunk a sűrűjébe.

És van érvényes mondanivalónk arról, hogy mi történik az oktatásban, >> meg hogy minek kéne történnie az oktatásban.

Jelenleg ugye mindketten egy nyolc osztályos gimnáziumba tanítunk, de amíg az egyikünk zűrös kamaszokkal foglalkozott nagyon sokáig, a másikunk esti tagozat felnőtteket tanít, ami nagyon más műfaj, akik ugye sokszor már túl vannak egy zűrös kanal kamaszkoron, és onnan vonták le a tapasztalataikat. >> De hogy ne unjuk halálra egymást, minden adásba hívunk vendégeket is. >> 45-60 perces műsorok lesznek.

Pörgős vita, reméljük, és különböző nézőpontok.

Suli és Politika, szóval tartsatok velünk.

A második évadunk utolsó adásában az iskolai politikával foglalkozunk majd.

Pontosabban a diákok által gyártott lokális politikával, még pontosabban azzal, hogyan tudnak a diákok szerveződni szervezni érdeket érvényesíteni a saját iskolájukban.

Ezt a politika csinálást hívják egyszerűen diákönkormányzatnak is.

Mint nevében is benne van, ez a diákok valamiféle önkormányzó közössége.

A téma az iskolától távolévőknek nem tűnik felrázónak, pedig a közneveledési törvény maga nem állít mást, mintogy a diákönkormányzatok azok, ahol demokráciát és közéleti felelősséget kell tanulnia a diákoknak. >> Tehát a törvény szerint is muszáj jelen lenni a politikának az iskolában.

És nem csak absztrakt meg elméleti szinten, hanem főleg gyakorlatban, mert a diákönkormányzatok a demokrácia gyakorlásának szinterei lehetnek.

Képzeljétek el egy világot, ahol a diákok kulturáltan ki tudnak állni saját érdekeikért, vagy megtanulnak alapos, megfont döntést hozni. >> Éppen ezért tartjuk lényegesnek, hogy beszéljünk róluk, hiszen a politikával kapcsolatos tudás kiépítésének fontos terepe a diákönkormányzat.

Még mielőtt azonban bármibe is belekezdenénk, itt most fontos tisztázni, hogy ezt a beszélgetést még a választások előtt vettük föl, de már utána fog adásba menni.

Tehát hogyha valami olyan hangzik el, amit a köztes események érvénytek, vagy nem utalnak rá a vendégeink, vagy mi, pedig aktuális lenne, akkor ezért van. >> Így van.

Erre az adásra is hívtunk vendégeket, szám szerint hármat.

Mielőtt viszont bemutatnánk őket, megteremtjük nekik az alkalmat arra, hogy kiigazítsanak minket, ezért összefoglaljuk, hogy a mi tudásunk szerint mi is az a diákönkormányzat. >> A diákönkormányzat egy adott iskola diákközössége által választott diákokból álló testület, amelynek meglepően szélesek a jogkörei. >> Így van.

Hát szervezhetnek szabadon programokat, ők dönthetik el, hogy mi legyen egy tanítás nélküli munkanap programja az iskolában.

Továbbá szinte nincsen olyan lényeges változás vagy változtatás, amit ne lenne kötelező véleményezniük. >> Csak pár példa.

Elméletileg minden iskolában ki kéne kérni a diákok véleményét a diákönkormányzaton keresztül, például az iskolai sportkörök munkatervéről, az iskolai étkezésről és nemes egyszerűséggel minden olyan döntésről, amely a tanulók közösségét érinti.

Ja, tehát hogyha jól értem, akkor ez a törvény garantálja azt, hogy az iskolájuk szakmai kérdésében is véleményt formálhatnak a diákok. >> Így van.

Tehát ugye elvileg érvényesülnie kéne, hogy nem lehetne semmit eldönteni róluk nélkülük.

De hogy ezt kéne megértenünk, meg hogy működik.

Ez három vendéget hívtunk, ez rekord egyszerre.

A három vendégünk közül az egyikük a vadkelet korszakának, a Demokratikus Álmok, Álmodozások és Kiábrándulások korának a tanúja.

A másik kettő vendégünk pedig a már kifejlett és mintaszerűen működő Magyar Demokratikus Valóságnak alakító szemtanúja. >> Hát akkor nevesítsük őket. >> Jó.

Szóval Gerő Márton, aki a 90-es években volt dögszervező, ráadásul a dögzervezői dökös tapasztalatát továbbvivve az egyetemén alapított egy szakkollégiumot, amelyikről bátran kijelenthetjük, hogy az önszerveződés és a bázisdemokrácia mintapéldánya volt. >> Majer Lili és Nagy Gábor pedig a saját iskolájukban voltak a diákönkormányzat sikeres és elismert vezetői.

Na, a beszélgetés nagyjából abból indulna ki, hogy mi volt a diákönkormányzat ideája, mi ez ma, és hogy hogyan alakult ez a 90-es években. >> Aztán onnan folytatódik, hogy mi lett belőle bárra, és nagyon fontosnak tartjuk, hogy azzal zárjuk, hogy hogyan nézhetünk bizakodva a jövőbe. >> Szóval Marci, te kezdesz.

Mi volt az elképzelés a diákönkormányzatok mögött?

Mi volt a cél? >> Oké. [torokköszörülés] egy egy két korrekciót a bem bemutatáshoz.

Egyrészt én 97 körül kapcsolódtam be ebbe az egész történetbe.

Ez egy kicsit a vadkeletnek a vége már valójában. 1997-ben volt az első országos diákparlament, és ez tulajdonképpen a 90-es években ennek az egész diákönkormányzat versus gyermek versus ifjúsági érdek érvényesítési érdekképviseleti ökoszisztémának mai divatos szóval a csúcspontját vagy a betetőzését jelentette.

Tehát akkor voltam diákönkormányzatos, elmentem egy ilyen Pest megyei értekyeztető fórumra, ami előkészítette a Pest megyeieket arra, hogy majd a diákönkor a diákparlamenten képviseljenek valamit.

És utána ráadásul ez a másik korrekció, én bekapcsolódtam a Pest megyei diákönkormányzatok hálózata elnevezésű szervezetbe, amelyik egy megyei majd országos szervezet lett, amelyik főleg képzésekkel foglalkozott.

Tehát azt próbáltuk meg megtanítani a diákoknak, hogy hogyan kell diákönkormányzatot csinálni. az iskolában ilyen 80- 100 iskolából vagy 80- 100 fős képzéseket tartottunk mi és az elég nagy volt és ország többi részében is voltak ilyenek.

Majd erre visszatérhetünk, hogy ez mennyire volt jó és mennyire volt elhibázott koncepció a [torokköszörülés] az egész történet.

A kérdésre válaszolva nagyon érdekes, én most megnéztem az 1993-as közoktatási törvényt és a 2011-es, a most hatályos köznevelési törvényt.

Nagyon sok hasonlóság van abban, amit a tanulói jogokról és a diönkormányzatról mond.

A tanulói jogoknál van egy érdekes különbség, hogy megfordítja az a sorrendben a kötelességek és a jogok sorrendjét.

A 93-ban a jogok voltak előbb, most a kötelességek vannak előbb.

Ez szerintem már önmagában mond valamit a dologról, de a jogok tekintetében elég sok a hasonlóság.

A diákönkormányzat esetében viszont egy visszalépés történt azért.

Amit itt látunk, és amit mondtatok, hogy véleményeket kell kikérni, az lényegében azért van, mert 1989-ben született egy ENS gyermekjogi egyezmény, amelyik azt mondta, hogy hogy a gyerekeknek a véleményét ki kell kérni minden az őt őket érintő kérdésből és lényegében, amikor 1993-ban megszületett a közoktatási törvény, akkor az ENS gyermekjogi egyezményt, ezt 90-ben ratifikálta a magyar parlament, ENS gyermekjogi egyezménynek ezt a gondolatát próbál próbálták meg a a közoktatási törvénybe ültetni elég erősen egyébként.

Tehát itt véleményezési ugye vélemény ki kell kérni a véleményét a diákönkormányzatnak, de a 93-as törvényben még az van, hogy egyetértési joga van a házirendet tekintve.

Bizony ki kell kérni a véleményet, és bizonyos tekintetben egyetértési joga van a szerzeti működési szabályzatot tekintve is, és más kérdésekben is egy erősebb jogosítvánnyal rendelkezett ez a diákönkormányzat, mint mint ma.

Tehát sok a hasonlóság a jogi szabályozásban, ugye most csak a jogi szabályozásról beszélünk, de azért történt egy visszalépés a 2000-es, 2010-es években, még a jogabályozásban is ahhoz képest, hogy a 90-es években mit gondoltak gondoltak el.

A a az, hogy mi volt a célja, ezt ezt szerintem senki nem tudja pontosan megmondani és sokan meg tudják mondani egyszerre.

Tehát nyilván a cél az volt, hogy valamiféle demokratikus politikai szocializáció legyen az iskolában.

Ugye 89-ben rendszerváltás volt.

Ugye ott volt az ENS gyermeki egyezmény, és az volt az elképzelés, hogy olyan közoktatást kell létrehozni, amelyben a diákok megtanulják a a közéletnek valamilyen valamilyen formáit.

És tulajdonképpen erre hozták létre a diákönkormányzatot.

Tehát alapvetően itt sokféle formában elképzelhető szerintem egy diákönkormányzat. lehet egy ilyen képviseleti rendszermen, lehet sokkal inkább ilyen részvételi módszerekkel is, de az alapvető cél azért mégis csak az lett volna, hogy a diákok tanulják meg, hogy hogyan kell közéletet közéletet csinálni, tehát tág értelemben vett politikát politikát csinálni.

És akkor azt gondolták, hogy erre tulajdonképpen ez a nagy politikát leképező képviseleti rendszer a a legjobb.

Ugye ezért csináltak egy valamit, ahol az volt a módszer általában.

Ezt a törvényt nem mondta egyébként, de az volt a módszer általában, hogy mondjuk minden osztályból választottak egy vagy két ilyen képviselőt, és akkor volt egy ilyenek ilyen közgyűlése, a közgyűrlés választott egy elnököt, vagy az iskola választott egy elnököt, és az elnök csinált valamit, vagy képviselt valamilyen valamilyen programot.

Ugye ez volt általában a modell.

Szerintem ez nagyjából még ma is talán talán így van.

És aztán minden más, ami erre épült rá, majd talán erről egy kicsit beszélhetünk, hogy a 90-es években ez végül is csak egy eleme volt az egész rendszernek.

Ami erre épült rá, az is ilyen képviseleti rendszerben igyekezett működni.

Tehát az országos diákparlamenth például úgy működött, hogy az iskolákba választottak egy képviselőt, aki elment egy ilyen megyei valami közgyűlésbe, ahol szintén választottak mondjuk megyei ilyen ilyen küldötteket, és akkor valahogy vagy az iskolákból, vagy ilyen megyei szinten választottak ki a küldöttek, akik az a diákparlamentbe bekerültek.

Ez változott az idők folyamán, de a képviseleti elv volt tulajdonképpen az a szervezési elv, amiről azt gondolták, hogy egy, hogy jól megtanítja majd, hogy mit is kell és hogyan is kell közéletet csinálni, tágértelvedett politikát csinálni. >> Na, ehhez főleg most az ideához, hogy szerintetek mi az ideája már a a szerintetek, tehát a azért azt magyarázom, hogy a Gábor meg a Lili ők körülbelül egykorúak.

És nem a mi korosztályunk, hanem jóval fiatalabbak.

Még a Marc ez körülbelül a én korosztályom legalább.

És ezért [horkantás] lehet, hogy mások képzelt valamikor a 2010-es évek végén iskolába járva, hogy mi volt az ide.

A azt hiszem én azzal kezdeném, hogy a mi mi ideánk a a Lilivel meg a mi fölfogásunk erről az volt, hogy a diák önkormányzatnak két funkciója van alapvetően.

Az egyik a tanulók érdekében eljárjon ez a feladata a gyák önkormányzatnak elsősorban is, hogy a tanulók érdekében eljárás az részben egy ilyen érdekképviseleté, részben egy ilyen közösségszervezési funkciót töltött be.

És és szerintem ez nem nem ne nem lebecsülendő, mert sokan szokták mondani, hogy a diákönkormányzat az csak sulibulit csinál, meg csak számháborút szervez. papírgyűjtést, >> papírgyűjtést, számháborús, ulibuli.

És emiatt ez a kettős funkció szerintem fontos, és hát csak megerősíteni tudom, hogy hogy hát el elhetetlenült, illetve elsorvadt a jogi szabályozás következtében a tehát az, hogy az egyetértési jogok kikerültek, meg hogy a véleményezési jogok leszűkültek azönkormányzat keretében, ez a ez a láva leszűkült.

Ezért én azt vettem észre, hogy de ez már nem az idea, hanem a valóság, hogy a legtöbb diönkormányzat egy a annyi iskolában, amire ráláttam, az arról szólt, hogy hogy programokat szerveznek, ami ami mondom nem lebecsülendő, de de egy kicsit ilyen féloldalasra sikeredett.

És még annyi kiegészítést tennék az előbb Marcira, hogy azt mondta, hogy a gyermekjogi egyezményben, a gyerekeket érintő kérdésben véleményilvánítása van a gyerekeknek.

Ez ez majdnem így van az én tudomásom szerint, és ezt a gyerekeket érdeklő kérdésekben van véleménynyilvánítás joga a gyerekeknek.

Tehát szerintem ez egy fontos elhatárolás, mert mert sok hivatkozás szokott arra lenni a jogi környezet nevezzük csorbításakkor, hogy hogy ugye a gyerek csak arról beszéljen, amit amiben maximum érinted, de leginkább arról se, de mondjuk maximum érinted, de de a gyerek egyezménynek a fölfogása azt mondja, hogy hogy a ami ami érdekli őt.

Ja, hát ö szerintem is ez a ez a vagy hát tulajdonképpen mi mindig nekünk nem volt egy ideánk arról, hogy mi az a vagy legalis nekem nem volt semmi, hogy mi az a diákönyvkormányzat, amikor csatlakoztam.

Ö és azt hiszem, hogy ilyen szokásjogként alakult az, hogy azt mondtuk, hogy igen, programokat szervezünk és érdekképviseletet csinálunk.

Amiből az utóbbi az elég megfokohatatlan volt, és nem sokszor lehetett csinálni a gyakorlatban.

De hogy igen, én azt gondolom, hogy hogy így én 2018-taló 2020-ig voltam dokelnök addigra már az, hogy mi lenne a célja a döknek ilyen nem tudom, tényleg ilyen idealisztikus kérdésként már nem merült fel soha.

És igazából én is akkor jöttem rá, hogy ennek milyen milyen nagy potenciál van a dögben, és hogy hogy igazából milyen célokat teljesíthetne be, amikor már dökös lettem, de még inkább miután miután leérettségiztem, és amiután érzem, hogy milyen hatással van a az mindennapjaimra.

Szóval szóval azt hiszem, hogy én csak ennyit tennék ehhez hozzá.

És akkor ilyen [torokköszörülés] kisutalások voltak, de tisztázzuk, hogy mi valósult ebből meg.

Én szí behozom a saját tapasztalatomat.

Az én iskolai tapasztalatom, ugye ez a nagyjából a 90 és éveket fedi le a demokráciában eltöltött iskolai karrierem, már közoktatásbeli karrierem.

Tehát volt általános iskolában is volt dök képviselőválasztás és a gimnáziumban is volt, de semmilyen érdemi tevékenységük nem volt egyik szervezetnek sem.

A gimnáziumban mintha valami programszervezésbe azt jelentette, hogy a Dökös tanárról ők szerveztek valami programot, de ott is az volt, hogy a tanár gyakorlatilag ők segítettek a tanárnak.

És a és a szavazás [torokköszörülés] is egy ilyen érdektelenségbe fulladó.

Tehát, hogy például nem volt szó róla, amit mondjuk, hogy hogy mi milyen tulajdonságok kellenek eddő képviselőnek, mi lesz a kötelessége a dolga.

Tehát semmilyen nem volt, hanem csak szavaztunk valakire.

Említett entitások

Témák

  • diákönkormányzat
  • demokrácia az iskolában
  • érdekérvényesítés
  • közéleti nevelés
  • politika az oktatásban

Személyek

  • Mayer Lili
  • Gerő Márton
  • Nagy Gábor

Szervezetek, cégek

  • Partizán Podcast

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Demokrácia a magyar iskolákban – diákönkormányzatok lehetőségei | Megállt az idő”

Miről szól ez az epizód: „Demokrácia a magyar iskolákban – diákönkormányzatok lehetőségei | Megállt az idő”?

Ez a Partizán Podcast "Megállt az idő" című adása az iskolai demokrácia és a diákönkormányzatok szerepét vizsgálja. A műsorban három vendég – Mayer Lili, Gerő Márton és Nagy Gábor – osztja meg tapasztalatait és nézőpontjait a diákok önképviseletéről, érdekérvényesítéséről és a… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 28..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Demokrácia a magyar iskolákban – diákönkormányzatok lehetőségei | Megállt az idő”?

Fő témái: diákönkormányzat, demokrácia az iskolában, érdekérvényesítés, közéleti nevelés, politika az oktatásban.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Demokrácia a magyar iskolákban – diákönkormányzatok lehetőségei | Megállt az idő”?

Megjelenés: 2026. 05. 28.. Hossz: 1 óra 19 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/demokracia-a-magyar-iskolakban-diakonkormanyzatok-lehetosegei-megallt-az-ido-8b7e89a8

Több epizód a Partizán Podcast-ből