Partizán Podcast

Megújuló, mégsem teljesen zöld – mit várhatunk a biogáztól?

· PT38M52S

Összefoglaló

Borbély Idea és Tarjányi Krisztina energiaközgazdász beszélgetése a biogázról és biometánról. Megvizsgálják, miért tekinthetők megújuló energiaforrásnak, bár égetésükkor szén-dioxid kerül a légkörbe. Szó esik a technológiai, gazdasági és szabályozási kihívásokról, valamint a…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 01. 27.
Hossz
39 perc
Témák
biogáz, biometán, energiaközgazdaság, megújuló energia, dekarbonizáció, hulladékkezelés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Rég nem látott tételbíró választás elé nézünk itthon.

A következő fél évben folyamatosan erősödő kampányzajban igyekszünk tájékozódni.

Mi [zene] globálisan is változó algoritmusok, felbomló konszenzusok és új életre kelő régi ideológiák között lavírozunk.

A túláradó hírfolyamban nehéz önállóan eligazodni.

Abban sem lehetünk biztosak, hogy mi valóságos és mi az, ami mesterséges.

Pláne abban, hogy mi az, ami igaz.

A Partizánban kiemelten fontos, hogy olyan anyagokat készítsünk nektek nap mint nap, melyek érthetővé, átélhetővé és megismerhetővé teszik mindazt, [zene] ami velünk és körülöttünk történik.

A közösség lehetőség arra, hogy hatalmi és piaci érdektől függetlenül tájékozódhassunk, és a közösség felelősség is, mert csak együtt vagyunk képesek megteremteni a közös megértés élményét, [zene] hogy ne csak elszenvedői, hanem alakítói legyünk a saját sorsunknak.

Így lesz a [zene] Partizán közös veled, független miattad.

Csatlakozz te is, támogasd a Partizánt.

Részletekért keresd a partizan.hu/ támogatásoldalt. >> Az elektrifikáció legerősebb hívei is jellemzően azt mondják, hogy azért kiegyenlítési céllal erre erre szükség lesz.

Nyilván meg kell majd nézni a az akkumulátoros technológia elterjedését és azt a kiválthatóságot, de alapvetően azért azt kell, hogy mondjuk, hogy tényleg azt látjuk, hogy a gázra szükség van, csak azt a gázt, amit majd fel fogunk használni, azt [zene] azt jó lenne a lehető legnagyobb arányban megújulónak tekinthető módon felhasználni. >> [zene] [zene] >> Sziasztok!

Én Borbé Idea vagyok, és ez az egy jövő klímatlélő podcastnak a következő adása, és itt van velem Tarjányi Kriszta.

Szervusz Kriszta! >> Szervusz!

Köszöntöm a hallgatókat is. >> A mai témánk az a biogáz lesz.

Kristal Energiaközgazdász dolgozott korábban több helyen az iparákban, a MOLban, az MVM csoportnál, gázkereskedő cégnél, az EVI-ban is, és nagyon sok tapasztalatod van az energetikai megállapodások, és úgy összességben az energiapiac működésével kapcsolatban.

És ma egy viszonylag kisebb témát járnánk körül.

Ezér úgy gondoljuk, hogy a biagáz önmagában megérdemel egy egy misét, vagy hát legalább egy epizódot mindenféleképpen ebben a podcastban.

És több témának is szakértete vagy emellett.

Az EKR is foglalkoztál, a megülő energiatanúsítványokkal és egyéb energia megoldásokkal is.

Hozzátelen még valamit? >> Nagyjából igen.

Igen. >> Mi voltan javíts ki? >> Nem, nem.

Szóval a biogázról fogunk ma beszélgetni.

Ö, gyakorlatilag biogáznak nevezünk minden olyan olyan szerves anyagot trágyát élelmiszerhulladékot szenyvízzapot mezőgazdasági mellékterméket, amelynek a lebontásából képződő gázkeveréknek a fő komponensei a széndioxid és a metán.

És akkor van még a biometán is, ami ha jól értem, akkor az egy tisztított biogáz.

És szerintem kezdjük azzal, hogy ez miért megújuló?

Tehát szerintem, hogyha valaki csak ránéz a biogázra és a földgázra, vagy a gázra, amit amúgy veszünk külföldről, vagy termelünk akár itthon, mind a kettőt ugyanúgy elégetjük, mind a kettő ugyanaz a molekula, mind a kettő ugyanúgy a levegőbe kerül.

Miért különböztetünk meg akkor biogázt, és miért mondjuk azt, hogy azért megújuló erőforrás?

A ugye ezt a ezt a típusú gázt tulajdonképpen egy körforgásos folyamatból tudjuk kinyerni.

És és és azáltal, hogy az alapanyaga megújulónak tekinthető, mint ahogy tulajdonképpen ezek a szerves anyagok, amelyeket fölhasználunk az európai szabályozásban, ténylegesen megteremtődnek, és és a széndioxid kibocsátásuk az az itt van velünk ugyanaz az elve, mint ahogy mondjuk a azokat a a az anyagokat, a amelyek az erdőgazdálkodásból származnak szintén megújulónak tudjuk tekinteni.

Tehát az az teljesen egyértelmű, hogy a széndioxid tartalma egy biogázalapú gáznak, és ezáltal a kibocsátása is akkor, amikor elégetjük, akkor ténylegesen pontosan ugyanannyi széndioxid molekulát eredményez.

Ugyanakkor azáltal, hogy hogy a gyakorlatban itt van velünk a körforgásban, és és nem a föld alől termelünk ki egy olyan megújul, vagy egy olyan szénhidrogént, ami évszázadok óta már megkötésre került, a föld alá bekerült, és és ezáltal azt a szénmolekulát kivonta a forgalomból.

Ezáltal, ezáltal tulajdonképpen jobban járunk, hogy nem egy addicionális széndioxid forrást teszünk oda, hanem hanem egy olyan széndioxid vagy egy szénmolekulát használunk el, amely tulajdonképpen benne van már így is, úgy is a körforgászunkban. és amely egyébként, hogy hogyha ezek a folyamatok, mint ahogy a biogáz fermentálódik a a biogázüzemben, hogyha ezek a bomlási folyamatok egyébként megtörténnek a földeken, vagy hogyha a szén a szarvasmarhák napi működéséből származó széndioxid belekerül a levegőbe, azok azok ugye ugyanúgy megkeletkeznének.

Tehát azáltal, hogy hogy ezt egy felhasználásba állítjuk, logikai szinten is azt mondhatjuk, hogy hogy ezzel lényegesen jobban járunk.

És ezt követi le tulajdonképpen az európai szabályozás, és mondja azt, hogy hogy ezekből az anyagokból származó megtermelt metán az megújulónak tekinthető, >> mert ez így is, úgy is a jelenlegi légkörö bekerült volna, amikor az állati tetem vagy valami elkezd rohadni és bomlani, nem?

Hát gyakorlatilag ez igen, ez a ez az elve >> és az a mostani szín, az a mostani légkörből a korábban azok akár azok a növények pedig már kivonták egyszer a a széndioxidot. >> Így van. >> Oké.

Tehát akkor ez egy ilyen ez egy ilyen karbonszámviteli megfontolás, nem? tulajdonképpen igen, >> hogy a mostani légkörben ez netto nullával számít, még hogyha év milliókról vagy év milliókal korábban meg a föld alatt lévő szerves vegyületet használunk fel, akkor azkább egy új forrás ebben a légkörben, nem a mostani légkörünkben.

És terheli tulajdonképpen a légkörünket.

Ez tök érdekes, ez nem ez nem annyira intuitív.

De gondolkodtam ezen, hogy tényleg így miért is nevezzük annak, és szerintem sokszor van az, hogy hogy van csak valami ilyen dolog, amivel így megyünk, de szerintem néha, ha elfelejtjük akár magunknak is megmagyarázni, hogy miért hívjuk meg gulónok, vagy mitől bíó, és hogy ez mit jelent pontosan.

Úgyhogy szerintem ezt tök jó, hogy tisztáztuk az elején.

Mekkora potenciált látsz ebben?

Tehát, hogy mennyire lehet azt mondani, hogy ez most az egész Európa megújulátásában, vagy akár gázimport függésében egy jelentős szereplő tud lenni? >> Mindenképpen érdemes róla beszélni, mert mert azt ugye látjuk, hogy a földgázra még nagyon-nagyon sokáig szükség lesz abban az esetben is, hogyha az elektrifikáció abban az ütemben tud lezajlani, ami am amely am amelyet tervezünk.

Ö viszont viszont nagyon nehéz ugye a földgázt bármilyen más módszerrel zöldíteni.

Ez ugye az egyik módja, amit amikor kicseréljük a a a hagyományos földgázt erre a verzióra, vagy ugye ott van a hidrogéniparnak a lehetősége, illetve egy úgynevezett metanizáció nevű folyamat is, ami szintén villamos vagy hát ugye megújuló energiaforrások bedolgozásával hozna létre szintetikus metánt.

Ö de hát azért az látszik, hogy hogy hogy ezek na ugye a hidrogégazdaság is meglehetősen a a küszöbön áll, és inkább kutatási projektek vannak, vagy legalábbis nem tudott elindulni abban az ütemben, mint amit a a Ripa IU tervez.

És ugyanez igaz, hogy sokkal kisebb aránya van a ennek a harmadik említett módszernek is.

Úgyhogy egyrészt a Földgál szempontjából ez egy ez egy megoldás, de csak egy részleges megoldást nyújthat.

Másrészt ugye a közlekedési szektorban is részben éppen azáltal, hogy ott cseréljük ki a földgázt, vagy ott használjuk tehát akár a gyártási folyamatban, akár magában üzemanyag formájában használjuk.

Ö, és hát miért is ugye az volt az eredeti része a a kérdésnek, hogy miért is beszélünk róla keveset?

Hát hát éppen azért, mert az aránya az az tulajdonképpen most is eléggé alacsony, hogyha megnézzük mondjuk Európa teljes fogyasztását, akkor akkor abból azt látjuk, hogy hogy korábban egy ilyen 450 milliárd köbmes szintről azokkal a megszorításokkal és azokkal a lépésekkel, amelyeket be tudtak húzni az európai tagállamok a a A a a 2022-es23-as években egészen mostanáig eljutottunk odáig, hogy mint egy ilyen 330 milliárd köbmes fogyasztást mondhatunk európai szinten.

És ebből a fogyasztásból tesz ki a a biogáztermelés igazából egy 22 milliárdos számot, ami ugye ha kiszámoljuk, akkor ez nem egy túl magas szám.

És kifejezetten, hogyha hogyha még pontosabban megnézzük azt, hogy a biometánt, tehát ugye a a ugye a már tisztított gázmennyiséget hasonlítjuk össze ezzel a 330 milliárdos számmal, akkor egy 5 milliárdos számot kell tulajdonképpen szembeállítanunk, és ez európai szinten is eléggé alacsonynak tekinthető.

Tehát valójában ez az oka, hogy hogy viszonylag keveset hallunk róla, illetve az, hogy hogy Magyarországon kevésbé tudott elindulni.

Itt is van természetesen sok biogázüzem, meg még b biometántermelés is, de de nem annyira népszerű, nem vagy nem annyira van az embereknek a szeme előtt, mint amennyire nyilván egy áramhálózat, ami mindenkit minden nap adott esetben érint, és bármikor látod az út mellett a vezetékeket. >> Hogy látod, hogy melyik szektorokban lehet jelentős eredményt elérni biogázzal?

Most épületek, iparközlekedés, melyiket emelnék ki?

Tehát, hogy szerintem nagyon sokszor lehet abba a csapdába esni, hogy van egy egy technológiai megoldás, amit igen, j hát ezt bele lehet tölteni autóba, ebbe lehet ezt csinálni, azt csinálni, itt a hidrogén, ez meg az, és akkor elkezdi az ember felrajzolni a a csillagrombolós terveket, vagy csillagháborús terveket, de nem biztos, hogy ez a célravezető, hogy látod a a biogáznak a szerepét, lehatárolható-e az egy-két olyan megoldásra, ami szerinted igen most tökre rá érdemes megcsinálni és vannak amik technológiát, hogy elképzelhető, de igazából csak tévút és nem tudnak jelentős áttörést elérni, vagy nem lehet őket annyira felskálázni, hogy megfelelően nagy legyen a hatásuk.

Tehát a jó hír az igazából az, hogy technológiailag ez egy kiforrott technológia és ennek viszonylag széles körű felhasználása ismert olyan olyan tekintetben, hogy hogyha valaki mondjuk rendelkezik a megfelelő mezőgazdasági jellegű alapanyaggal, vagy akár ipari hulladékkal, szennyvízi szappal, vagy vagy vagy egyéb felhasználható termék portfólióval, akkor ő akár most egyelőre tekintsünk el a gazdasági megtérüléstől, akkor ő adott esetben fel tudja ezt használni, át tudja alakítani és és akár a saját gáztermelését vagy vagy saját villamosenergia termelését tudja kiváltani.

Ez a típusú felhasználás, amikor valaki a a nála keletkező hulladékot aktívan használja föl, ez mindenképpen egy egy olyan egyrészt technológiailag megfelelő, másrészt tényleg környezeti szempontból egy nagyon kedvező megvalósítási mód.

És és ebben én azt gondolom, hogy hogy hogy hogy annál sokkal több potenciál van, mint amennyi akár Magyarországon, akár ugye Európa szerte vagy a világban tulajdonképpen felhasználásra kerül.

De amikor arra gondolunk és arról beszélünk, hogy hogy országoknak az energiaellátását próbáljuk megoldani, vagy ugye említetted a fűtési rendszert, akkor ilyenkor mindig nagyobb rendszerekben kezdünk el gondolkodni.

Ö és ö és mondjuk a lakossági felhasználás kiváltása kapcsán mondjuk azt, hogy hogy hogy ide is elviekben betáplálható lesz ugye a tisztított biogáz vagy a tehát a biometán a tisztítás után az a megfelelő csatlakozásnak a megléte esetén, ami technológiailag megint csak nem egy kérdés, hanem hanem az a gáz cső, ami megy minden lakásba, hogyha hol van gáz, nem?

Nyilván a megfelelő minőségű gázt kell ebbe betáplálni, amit az elosztó vagy a vagy a földgázszállító hálózat ellenőriz.

A hogyha erre képes a biometánüzem, akkor akkor ennek technikailag nincsen akadálya és nincsen különbség.

De itt ugye az a kérdés inkább, hogy tényleg erre akarjuk-e használni.

És és ugye már a a mennyiségből is következően jön jön ez a kérdés.

Tehát megint azt mondom, hogy akár használható lenne, de azt a potenciált azt igazából sem Európában, sem Magyarországon nem fogjuk elérni egy belátható időn belül.

Tehát még a 2030-as50-es célok sem feltétlenül >> nincs ennyi hulladék.

Most ezt jelenti. >> Hát valójában mondjuk az európai célok egy igen ambiciózus célt tűztek ki.

Tehát ugye említettem, hogy hogy ott tartunk, hogy egy 5 milliárd köbméternyi gáz van, ami ami most így elérhető. 35 milliárd szeretnék ezt csak kontextusában Magyarország egyébben felhasznál 9-10 milliárd köbmétert. >> Hát sőt most már most már kevesebbet, tehát a a kilenc a a határ tehát mondjuk annyit érünk el, vagy annyit akarunk elérni Európa szinten, mint amennyit Magyarország a bioázit amit Magyarország most földgázból jelenleg felhasznál kétszer 30-ra. >> Hát gy, hát egy kis ugye 35 milliárdot szeretnénk elérni és Magyarország nagyságrendileg azt mondjuk, hogy kilencet, tehát akkor háromszor annyit. >> Aha. vagy pedig az európai fogyasztásnak a 10%-át összes 10%-át 350 vagy mi kéne hogyha hogyha hogyha így lőjük be nagyságrendileg ami nyilván látható merthogy merthogy egy 10%-nyi energiaforrással már mindenképpen sőt kisebbekkel is érdemes foglalkozni de de de de azért ez ez még messze van attól teljesen zöldíteni tudjunk a hogy hogy ez miért történik, annak annak egyrészt természetesen van egy egy olyan része, hogy mi a az alapanyag, ez az úgynevezett fist, ez mennyire elérhető.

Másrészt pillanatnyilag ugye a gazdasági megfontolások is hozzájárulnak ehhez, amikor ezek az alapanyagok versenyeznek egyébként más felhasználási esetekkel adott esetben, illetve ugye magával, a földgázzal, merthogy hogy ennek a az előállítási költsége az lényegesen magasabb.

És azt látjuk, hogy hogyha az elmúlt időszaki növekedési ütemet nézünk, ami mondjuk az elmúlt öt évben Európa szint európai szinten ilyen 15-16%-os éves átlagos növekedésnek felelt meg, akkor akkor messze nem fogjuk elérni ezt a 35 milli milliárdos célt.

Sőt, akkor sem, hogyha ha a már bejelentett projekteket számoljuk és vetítjük elő, a akkor is nagyságrendileg ennek a a harmada az, ami most egyszerűen a statisztikai adatok kivetítésével tulajdonképpen…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Borbély Idea
  • Tarjányi Krisztina

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Megújuló, mégsem teljesen zöld – mit várhatunk a biogáztól?”

Miről szól ez az epizód: „Megújuló, mégsem teljesen zöld – mit várhatunk a biogáztól?”?

Borbély Idea és Tarjányi Krisztina energiaközgazdász beszélgetése a biogázról és biometánról. Megvizsgálják, miért tekinthetők megújuló energiaforrásnak, bár égetésükkor szén-dioxid kerül a légkörbe. Szó esik a technológiai, gazdasági és szabályozási kihívásokról, valamint a… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 27..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Megújuló, mégsem teljesen zöld – mit várhatunk a biogáztól?”?

Fő témái: biogáz, biometán, energiaközgazdaság, megújuló energia, dekarbonizáció, hulladékkezelés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Megújuló, mégsem teljesen zöld – mit várhatunk a biogáztól?”?

Megjelenés: 2026. 01. 27.. Hossz: 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/megujulo-megsem-teljesen-zold-mit-varhatunk-a-biogaztol-44301579

Több epizód a Partizán Podcast-ből