Partizán Podcast

Ragadozók, populisták és techcégek toxikus frigye – Krekó Péter a tömegmanipulációról | Feledy Podcast

· PT1H3M2S

Összefoglaló

Feledi Botond külpolitikai szakértő vendége Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital igazgatója. A beszélgetés a dezinformációról, a külföldi befolyásolásról és az online tér védelméről szól. Krekó Péter szerint a kvantumpillanaton már túl vagyunk a dezinformáció…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 03. 31.
Hossz
1 óra 3 perc
Témák
dezinformáció, tömegmanipuláció, populizmus, techcégek, külföldi befolyásolás, online tér védelme
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Bevezetés, a dezinformáció kvantumpillanata és a post-truth korszak eszközei 00:09:18 Polarizáció és identitás, áldozato
  2. — Innovatív megoldások, magyar befolyások 00:42:06 Recseg a gépezet: lesz vége a folyamatos érzelmi csatározásnak? 00:56:2

Ebben az epizódban

Feledi Botond vagyok, a Partizán külpolitikai szakértője, és ez a feledi podcast, amely a heti hírlevelemhez kapcsolódó olyan adássorozat, amelyben egy picit elmélyítjük a világpolitikai kérdéseket.

A cél az, hogy olyan témákról is tudjunk beszélgetni, amelyek a napi hírviharban elvesznének, és ezeknek adjunk egy olyan dimenziót, amelyről akár már hosszan tudtok a romkocsmák lila árnyában is beszélgetni, veszekedni egymással és kifejteni, hogy pontosan mi is történhet a világban.

Ezt a sorozatot folytatjuk tehát, ahogy tudjátok már a korábbi részek elérhetőek a YouTube csatornánkon, a Partizán Podcast csatornáján, tehát ne a videóspő csatornán keressétek, és itt pedig tényleg EP képviselőtől idegen légióson át a különböző brüsszeli döntéshozókig mindenkit meg fogtok találni.

A mai adást arra fogjuk szentelni, hogy a dezinformációról beszélgessünk.

Mielőtt ebbe belevágunk, viszont hadd kérjem a támogatásotokat. elindult az 1%-os kampányunk, illetve mindenféle egyéb módon is támogassátok kérlek a Partizánt, hiszen egyre izgalmasabb és pénzügyileg is egyre nagyobb kihívásokkal szembesülünk az évek során.

Úgyhogy ha tehetitek, akkor köszönjük szépen a támogatásotokat.

Ahogy mondtam, ebben az adásban a dezinformáció, a külföldi befolyásolás és az online tér védelme lesz a témánk Krekó Péterrel, aki nem csak szociálpszichológus és egyetemi agyunktús, de egyben a politika capitál igazgatója is.

Péter, sok szeretettel köszöntelek a stúdióban.

Köszönöm a meghívást Botond. >> Sokszor beszélgettünk már az elmúlt 10-20 évben.

Azt hiszem, hogy tényleg egy régi motorosnak számítasz a szakmában.

És éppen ezért ugye ez a műsor nem arról szól, hogy napi híreket kommentáljunk, hanem arról, hogy fel tudjunk vázolni trendeket.

Úgyhogy a legelső kérdésem az lenne, hogy ha a titkosításban szoktunk beszélgetni arról, hogy jön a kvantum pillanat, amikor minden egészen más lesz, a régi rendszereket kidobjuk és új rendszerek lesznek szükségesek.

Aki erre készül, az lesz majd valamikor egyszer egy nagyon jó pozícióban.

Te, aki könyvet írtál Tömegpanója címmel a konspirációs összeesküvés elméletekről, ezzel a dezinformációval foglalkoztál foglalkoztunk jó régóta az ukrán háború, mint hadszintér kiberhadszintért tényleg ott voltál ezeknek a történeteknek az internettel együttvaló alakulásával, hogy látod, hogy a dezinformációban túl vagyunk-e a kvantumpillanaton?

Van-e egyáltalán ezen a területen ilyen pillanat?

Tehát, hogy igazából mögöttünk vagy előttünk van-e a legnagyobb változás, mert hogy néha ezt nehéz észrevenni, amikor mi magunk érintettjei, kutatói, szakértői is vagyunk ugyanannak a területnek, és ráadásul Magyarországon élünk, ahol ez a műfaj eléggé dívik.

Tehát tényleg naponta kapjuk a saját képernyőinken is ezt, ugyanúgy, ahogy a hallgatók és a nézők ebben az adásban ezzel szembesülnek.

Tehát amikor erről egy picit messzebbről közelünk a területre, akkor hogy érzékelet, hogy hó voltak azok a fordulópontok, és van-e ezek között kvantumpillanat, ami meghatározza ezt? >> Ja, ez nagyon jó kérdés.

Én én azt gondolom, hogy talán annyiban már túl vagyunk a kvantum pillanaton, hogy én azt látom, hogy a mind a politikában, tehát a professzionális kampányépezetek és a médiával megtámogatott gépetek sötétben mind egyébként a a technológiai szempontból szerintem rendelkezésre áll már egy olyan apparátus, amivel tegyük hozzá, hogy sokkal, de sokkal hatékonyabban lehet a véleményeket formálni, átformálni és hamis hamis képzeteket kialakítani, mint azt lehetett a totális rendszerek korában.

Tehát mondjuk a 20. század idején gondoljunk bele abba, hogy amikor létrejöttek Európában a a totális rendszerek, a Szovjetunió, a Mussolini fasiszta Olaszország, a harmadik birodalom satöbbi, akkor milyen propagandaeszközökre tudtak támaszkodni? nyomtatott sajtó, rádió, népgyűlések és falragaszok.

Körülbelül ez volt, és persze mondhatjuk, hogy hogy úgy lehet, hogy kicsit könnyebb véleményt formálni, hogyha mellette ott áll egy nagyon hatékony erőszakgépezet a politikai vezetőnek, és hogy a hogy az emberek nem szívesen mondanak ellent politikai vezetőnek, hogyha közben rájuk fogják a fegyvert. természetesen része a a képletnek, és valószínűleg a totális rendszerek nem voltak annyira sikeresek a véleményformálásban, mint amennyire azt utólag gondoljuk, hanem az az erőszak azért az az képes kánonba rendezni az emberek viselkedését, de hogy hogy manapság ehhez képest gondoljunk bele abba, hogy hogy csak ha technológiára gondolunk, akkor akkor a vélemények megismerésére mennyivel jobb módszereink vannak, mint voltak mondjuk a 20. században.

Ugyebár amikor tényleg gyakorlatilag még nem volt professzionális közvéleménykatás sem akkor, amikor a 20. századi totális rendszerek születtek és és ugyebár a vélemények formás, illetve a pszichológiai tudásunk sokkal nagyobb.

Ugyebár ezeket milyen hatékonyan alaknázzák ki a a közösségi média platform.

A közösségi média platformoknak azért időről időre mégis csak kiderül, hogy hogy valamennyire valamelyik irányba inkább jobban billenák politikailag és tudják befolyásolni a a véleményeket. ugyebár mesterség és intelligenciával létre lehet hozni nem létező tartalmat, ami nagyon ö nagyon életszerű és ugyebár trollok, botok, kiborgok lepikel az online tereket és a végén hát, hogy mondjam, robotok által előállított dezinformációt robotok robotok terjesztenek, és az emberek elhiszik.

Tehát én azt hiszem, hogy a mind technológiailag az apparátus rendelkezés, és én azt gondolom, hogy politik, tehát hogy politikai szempontból pedig a professzcionális kampányképezetek igenis tudják már annak a módját, hogy hogyan hozzanak létre olyan ö polarizált közbeszédet, amiben igenis szinte bármit el lehet hitetni a nagyon elfogult választókkal, mert mert nagyon nagy igényük van arra, hogy egy gyakorlatilag népmesei történetet halljanak.

Tehát és még egy gondolat, hogy hogy azt látjuk ráadásul, hogy amikor éles dezinformációs helyzet van, covid, orosz-ukrán háború, közelkeleti konfliktus satöbbi, akkor általában nem deepfékekre van szükség ahhoz, hogy az embereket meg lehessen győzni, hanem csípan csípfékekre, ilyen olcsó előállított, mondjuk ilyen egyszerű Photoshooppal megalkotott képekre, vagy 35 évvel ezelőtt készült a nem tudom a a délsztav háborúba készült képet átemelni a ma ma magyar kontextusba, és a bosnyák menekülő családot, mondjuk orosz menekülő családként láttatni a dombaszi fronton satöbbi.

Szóval ezek a ezek a technikák azok, amelyek dominálnak ezekbe a helyzetekbe.

És ez azt akarom mondani, hogy azért vagyunk túl szerintem ezen a kvantumpillanaton, mert a szerintem a leghatékonyabbá igazából ezt az egész Post Truth világot és az erre alapuló politikát nem feltétlenül a technológiai fejlődést teszi.

Tehát nem azért hiszünk el nagyon sok dolgot, ami nem igaz, mert a technológia annyit fejlődött.

Ez része a a képletnek, de motiváltak vagyunk arra, hogy elhigyük. olyan olyan a polarizáció szerintem talán a legerősebb hajtóereje ezeknek a hiedelmeknek és a és a polarizált közbeszéd kialakításához nem feltétlenül kell szofisztikált technológiai.

Nem gondolom, hogy a a deep fake hozza el például a a ezt azt az új korszakot a a dezinformálásba, bizonyos szempontból a a Brexit kampány után, Donald Trump megválasztása után és hát sok más érdekes politikai döntés után szerintem arról beszélhetünk, hogy már ott vagyunk abban a Post Truth korszakban, amelynek igazából most tapintatjuk ki a határait és mindegy, hogy hol vannak a határai.

Ne szaladjunk ennyire előre, de mert azt hiszem, hogy itt a a az ívét annak, hogy miről érdemes még beszélni, már tényleg jól föl is vázoltad.

Biztos, hogy el kell oda jussnunk, hogy kik az aktorok és nekik mi az érdekük így a 21. században ebben a történetben.

És ez egy nagyon jó kontraszt a totalitáriánus korszakkal, ahol ugye a média főleg ezekben az országban nem biztos, hogy ebből profitot generált.

Igen igen igen. >> Tehát a fölkísért beá nem ez volt a célja, hogy profitot termeljen még a Facebooknak az is azért egy nagyon másik konstelláció.

Úgyhogy ezt majd nézzük meg egy következő kanyarban.

Azt még tisztázzuk ki, mert azt gondolom, hogy szociálpszichológusként erről lesz véleményed, hogy amikor úgy fogalmazol, hogy az emberek viselkedése kánonban működik, akkor ez egy felszínes viselkedés volt ugye a totalitáriánus korszakban.

Tehát inkább az erőszak valahogy egybe fogta őket, de lehet, hogy belül ellenálltak, nem gondolták komolyan satöbbi.

Tehát a hívők része az valószínűleg az lenne a hipotézisem, hogy kisebb volt.

Anapság az embernek a benyomása viszont fordított, tehát hogy a polarizáció, amiről beszélsz, az mennyiben identitás rész, és mennyiben vált azzá, tehát tulajdonképpen mennyivel mélyebb ez a történet, amit és ugye itt itt a ez a kérdésem, hogy a csípfékek életbe tartják az identitásátalakítást, de már csípfékként ez működik, és nem kell hozzá egyéb falfirka satöbbi, nem tudom milyen ragasz, vagy pedig tulajdonképpen ezek nagyon is identitás alakított tényezők.

És hogy éppen most ezt ezen a módon tudjuk megtenni, az az 2026 története.

De hogy ebbe az irányba megyünk el, hogy képes mondjuk a politikai szereplő vagy a piaci szereplő is sokkal mélyebben belenyúlni a az emberi identitásba.

Tehát ezt a pontot te látod-e, hogy átléptük, áthaladtuk?

Tehát, hogy az biztos, hogy tényleg sok összehasonlíthatatlanul több tudásunk van egyébként arról, hogy hogy működik a a az emberi psziché, mint volt mondjuk igen 50- 100 évvel ezelőtt.

Nagyon érdekes visszaolvasni egyébként azokat a a társalomtudományos munkákat.

Igazából azt tudományosnak se feltétlenül lehet mondani, de mondjuk Löbon a tömegek lélektana című kötete, ami gyakorlatilag egy ilyen karosszék pszichológia, tehát hogy Löbon, aki egy jó gondolkodó volt, egy nagyon elitista gondolkodó, leír leült és megírta azt a karosszékbe, hogy szerinte hogy működnek a a a tömegek.

És van sok érdekes, intuitív észrevétele.

Nem tudom, hogy a tömegek azok azok úgy ő azt mondja, hogy ilyen infantilis állapotba kerülnek az emberek akkor, hogyha tömegben viselkednek és a és a szónoknak például a leg alacsonyabb intellektusú tagjára kell célozni a tömegnek ahhoz, hogy mindenki.

A mé ma is alkalmazza. >> És valaki ma is alkalmazza.

És pont azt akartam mondani, igen, hogy a hogy egyébként ezek a a gondolkodók hatottak a totalitárius vezetőkre, Mussolinire, valószínűleg Hitlerre is satöbbi, és hogy lehetett tehát hogy nem korszerű tudás alapján is lehetett nyilván nagyon hatékony politikát végrehajtani.

Nem tudjuk egész pontosan ezzel kapcsolatban az én nem vagyok történész, de én úgy látom, hogy azért elég széttartóak a történész értelmezések, hogy mennyire gondolják azt, hogy valóban ezek a totalitárius rendszerek képesek voltak a gondolkodás totális irányítására, de azért inkább talán az emelkedik ki konszenzusként, hogy hogy amiben jobbak voltak, az az erőszak fenntartása.

És tényleg a a valahol az érthető, hogy az emberek nem akarják a saját nézeteik miatt feláldozni a saját maguk és családjuk életét.

És nagyon sokan azért követték látszólag bakon, látszólag talán lelkesen ezeket a vezetőket, mert egyébként nem nagyon volt más választások.

Gondolkodjunk abb ez lehet, hogy szimbolikus, hogy a hogy az egyik első totális rendszer létrehozója Benitó Musssolini, ugyebár, hogy végezte, gyakorlatilag meglincselték és fellógatták.

Hát az ami azért elég jó ö az olaszok, ami ugyebár elég jó ö illusztrációja annak, hogy hát azért nem mindig nem biztos, hogy mindenkire hatott a az egyébként sok szempontból vizuálisan nagyon hatásos fasiszta propaganda.

Tehát hogy hogy én azt gondolom, hogy régen sem volt lehetséges totálisan irányítani teljes társadalmak gondolkodását.

Én azt gondolom, hogy valószínűleg ma sem lehet tökéletesen.

És és lehet, hogy elméletben még azt gondolhatnánk, hogy lehetne, de a gyakorlatban azt gondolom, hogy hogy teljesen tökéletes soha nem lesz az emberi ö viselkedésről és lelki működésekről kialakított tudásunk.

Tehát mindig marad egy megmagyarázhatatlan variancia, ami miatt érdemes arra gondolnunk, hogy van szabad akarat ma is.

De de szerintem az az egy, amit pontosan mond, szerintem ott van a kulcs, hogy ma a polarizáció az lehetővé teszi azt, hogy emberek önként és dalolva adják át magukat politikai mítoszoknak lelkesen, és terjesszék azokat és beszálljanak ebbe az információs háborúba, nem csak mint áldozat, hanem mint elkövető is.

Egész egyszerűen azért, mert olyan erős identitást tud kialakítani.

Szerintem alapvetően a részben a populista politika, amely ezt tökére fejlesztette, részben igazából az a az a fajta polarizáció, ami mondjuk amerikai kutatók szerint a a tömegmédiában már megvolt jóval a közösségi média megjelenése előtt, de harmadr részt, ahogy erre utaltál, igen, a közösségi média algkoritmusok is felerősítik ezt a hatást.

Egy nyilván egy ilyen az általad feltett kérdés egy ilyen olcsó válasznak tűnik, hogyha körkörös okságba gondolkodunk, jó társalomtudományi hagyományokra támaszkodva, tehát azt mondjuk, hogy nem csak a nem csak a az algoritmusok alakítják a a az identitásunkat és erősítik meg a a az álhírek, hanem az álhíreket is azért hisszük el jobban, mert közben, mert már van egy ilyen identitásunk, de ez valahol így van.

Tehát, hogy ez ez tényleg egy ilyen egy ilyen körkörös okságot eredményez.

És az, hogy ez mennyire hatékony tud lenni, szerintem annak a legjobb illusztráció egyébként az Amerikai Egyesült Államok, ahol tényleg nagyon sokan hisznek sátánista összeesküvés elméletekben. >> Szlovákiában is borzasztó adatokat láttam a különböző felmérésekben, tehát nem is kell olyan feltétlen messzire menni. >> Egészen pontosan.

És nyilván Magyarországon is láthatunk ilyet, de hogy a hogy az amerikai példát talán éppen azért hozta, mert az egyik legfejlettebb demokráciában.

Kérdés, hogy ma annak tekinthetjük-e az Egyesült Államokat, de hogy korábban az egyik legfejlettebb demokráciában alakulhattak ki. alakulhatott ki az a leg ö ö leg legszélsőségesebb polarizáció…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Krekó Péter
  • Feledi Botond

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ragadozók, populisták és techcégek toxikus frigye – Krekó Péter a tömegmanipulációról | Feledy Podcast”

Miről szól ez az epizód: „Ragadozók, populisták és techcégek toxikus frigye – Krekó Péter a tömegmanipulációról | Feledy Podcast”?

Feledi Botond külpolitikai szakértő vendége Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital igazgatója. A beszélgetés a dezinformációról, a külföldi befolyásolásról és az online tér védelméről szól. Krekó Péter szerint a kvantumpillanaton már túl vagyunk a dezinformáció… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 31..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ragadozók, populisták és techcégek toxikus frigye – Krekó Péter a tömegmanipulációról | Feledy Podcast”?

Fő témái: dezinformáció, tömegmanipuláció, populizmus, techcégek, külföldi befolyásolás, online tér védelme.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ragadozók, populisták és techcégek toxikus frigye – Krekó Péter a tömegmanipulációról | Feledy Podcast”?

Megjelenés: 2026. 03. 31.. Hossz: 1 óra 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/ragadozok-populistak-es-techcegek-toxikus-frigye-kreko-peter-a-tomegmanipulacior-e7285f80

Több epizód a Partizán Podcast-ből