Prospero Könyvpiaci Podcast

A magyar és a nemzetközi könyvpiac különbségeiről

· PT49M31S

Összefoglaló

A Prospero Könyvpiaci Podcast első, bevezető epizódjában Mózes Krisztián és Janzer Frigyes a magyar és a nemzetközi könyvpiac sajátosságait vetik össze. Szóba kerülnek a méretgazdaságosság jelentősége, a hazai könyvpiac modellje, ahol a nagy kereskedők gyakran kiadók is…

Röviden

Műsor
Prospero Könyvpiaci Podcast
Megjelenés
2023. 11. 16.
Hossz
50 perc
Szereplők, említett nevek
Janzer Frigyes, Mózes Krisztián
Témák
könyvpiac, könyvkereskedelem, disztribúció, könyvkiadás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez a prospero könyvpiaci podcast a nemzetközi és a hazai könyvpiac fontos témáiról [Zene] egy könyves podcast ami nem könyvekről szól hanem azokról akik kiadják eladják és megveszik őket [Zene] az első epizódban janzefriigyes beszélget mózes krisztiánnal a magyar és a nemzetközi könyvpiac különbségeiről szeretettel üdvözlünk mindenkit aki hallgat bennünket én it mózes krisztián vagyok és beszélgetőpnerem janzer frigyes a prospero vezetője ez tehát a a prospero könyvpiaci podcast amiben az első alkalommal a magyar könyvpiac sajátosságairól lesz szó nemzetközi összehasonlításban frigyes ugye itt kettőn közül te vagy a szakértő nagyvonalakban miiv t éér el a magyar könyvpiac a nemzetközi példáktólá nyilván itt elsősorban ezt én ugye tanultam azért bölcsészkarra jártam és volt például lexikográfia órám és azt például én is tudom hogy a méretgazdaságosság az egy nagyon fontos dolog tehát a magyar könyvpiac az mondjuk egy angollal egyáltalán nem hasonlítható össze hiszen nagyon nem mindegy hogy egy kiadványt mondjuk 10 millió vagy 112-3 millió anyanyelvű számára teszünk elérhetővé vagy adunk ki vagy mondjuk több 100 millió számára de mégis azért a környező országok hasonló méretű piacával kapcsolatban milyen összehasonlítást tudnánk vajon tenni én is üdvözlök mindenkit igen szerintem a méretről érdemes beszélni picit a kínálat színességéről is aztán én arra gondoltam hogy talán érdemes lenne a működés módjáról itt különös tekintettel arra hogy van egy olyan fogalom hogy disztribúciót majd esetleg ezt megpróbálnám megmagyarázni picit arról hogy magyarországon kialakult egy elég sajátos modell ahol a a nagy kereskedőhálózatok kiadókat is birtokolnak és szerintem általában is érdemes a független boltok hálózatok viszonyáról a arányeltolódásról beszélni az elmúlt évtizedekben akkor induljunk talán a khh-tól hogy a akkor így a a a a méretet tisztázzuk hogy mekkora is az a magyar könyvp igen igen igen nézzük akkor ezt a mérettémát én majd arra fogok törekedni hogy elsősorban a csekkönyvpiaccal vessük össze a magyart bár nem vagyok szakértője a cseh piacnak de néhány csek kolégát meg kérdeztem és különösen radek akit nagyon régóta ismerek adott pár érdekes információt a csekönyvpiacról úgyhogy majd néha utalni fogok erre de azért utalnék a nagyobbakra is bár hogy mennyire nem hasonlítható össze mondjuk a brit könyvpiaccal a magyar most egy viszonylag frissebb történet van egy kiadó harryman housenak hívják ami már jó pár éve létezik és most nemrég kiadott egy könyvet a pénznek a pszichológiájáról amit így hirtelen eladtak világszerte 3 millió példányban és ugye ha itt ezt hasonlítjuk a magyar piac méreteihez a magyar lehetőségekhez akkor nyilván már ebből a számból a 3 millió példányból is látszik hogy nem nagyon képzelhető el például egy kiadónak a fölfutása így hirtelen tehát itt a harryman housenál az lett a következménye a dolognak hogy nagyon sikeresek lettek majd most most jelenik meg ugyanennek a szerzőnek a második könyve és megvette őket a pal mcmillan egyébként maradnak néha sok-sok évtizeden át függetlenek is kiadók de hát nyilván vonzó a nagyobb kiadók számára egy-egy ilyen jó portfólióval rendelkező kiadó úgyhogy ebben az esetben például el fogják adni rögtön közbevetnék valamit hogy mi az hogy független kiadó tehát hogy vagy tehát hogy milyen mérettől számít egy kiadó nagynak vagy kicsinek vagy függetlennek vagy nem függetlennek igen igen az jó kérdés azt nem tudom hogy ez számszerűleg meghatározható-e alapvetően azok a kiadók függetlenek amelyek nem egy nagy nemzetközi könyvpiaci csapatnak a részei tehát mondjuk most a egy kicsit a másik oldalról mit tudom én mondjuk a taylor and francis nevű csoport ami a a világ egyik legnagyobb tudományos kiadói csoportja az folyamat atosan az évtizedek alatt vásárolt föl kiadókat a leghíresebb kiadója az híresebb mint ő maga az a ratlig és hát irtózatosan nagyra nőtt tehát ezt úgy kellképzelni hogy mondjuk egy ilyen méretű kiadónak több könyve van mint amennyi könyv ma a magyar könyvpiacon magyar nyelven létezik tehát ilyen k-300zes nagyságrend ez elég elképzelhetetlen méretnek tűnik igen igen igen elképesztően nagyok tehát k-300z féle könyv van csak ennél de hasonló méretű a springer nature például és van még pár amelyik megközelíti ezt tehát ehhez képest a független az általában egy kiadó amelyik elképzelhető hogy birtokol még kisebb kiadókat de de a mérete nem vethető ezzel össze tehát mondjuk az angol piacon ilyen párezer könyv maximum az a magyar könyvpiacon nagy kiadó lenne de nem nem része egy ilyen nagyobb konglomerátumnak de a a külföldi könyvpiacon a függetlenség az az azt jelenti hogy nagy kiadótól nem függ a magyar piac ilyen szempontból picit bonyolultabb lehet hogy arról érdemes később beszélni mert nálunk összefonódik a könyvkereskedelem és a könyvkiadás is de talán egy picit arról később még a méretről annyit hogy tényleg nem vethető össze tehát a a brit piacmérete az körülbelül 30szorosa a magyarnak a német még ennél is nagyobb egyébként az körülbelül 80szorosa azt gondolom hogy jó összehasonlítás lehet a cseiac amiről viszont nem találtam teljesen megbízható adatokat de nagyjából akkora lehet mint a magyar egyébként a népesség is akkora ugyanaz a régió kicsit nagyobb egyébként egy picit többen vannak a csek ugyanaz a régió tehát az az nagyjából összehasonlítható kicsit jobb adatok vannak a féleségről tehát hogy hányféle könyv jelenik meg egy adott évben és ilyen tekintetben a magyar könyvpiac elég jól teljesít mert ha oktatási könyveket nem nézzük akkor 2021-ben körülbelül 8400 féle könyv jelent meg még csehországban mondjuk 6200 féle ami azt jelenti hogy a magyar piac az eléggé színes és hát hagyományosan színes is tehát hogy viszonylag sokféle könyvet adnak ki és akkor ehhez képest van a kiadónak a angol kiadónak a 200000 a az nem az nem igazságos összehasítás mer egy év a az n nem egy évben értem é tát nagybritanniában körülbelül 100000 könyv jelent meg 2021-ben nincs magyar adat 22-ről még tehát ezért itt itt a 21-esre lehetett támaszkodni a forgalmi adatok még ennél sokkal megbízhatatlanabbak mert máshogy mérik egyes országokban tehát azt azt azt nagyon nehéz összevetni sőt itt ugye a podcastre készülvén mutattál egy diagrammot vagy egy táblázatot küldtél a és ott is az egy magyar a könyvterjesztők egyesületének volt a kimutatása hogyha jól emlékszem és ott is volt négy-öt év amikor így látványosan beesett így a könyvpiac és mondom hát vajon ennek mi lehetett az oka és aztán ott volt a csillag hogy ez tankönyvek nélkül értendő tehát hogy még úgy úgy láttam még azért a magyar nyilvántartás is egy kicsit azért ilyen s nem egy könnyen visszakereshető dolog tehát pláne akkor igen igen igen és mondom máshogy is mé t tehát a a a magyar statisztika ha jól értem az alapvetően kiadói bevalláson alapul a kiadók viszont nem tudják hogy mennyiért kell el a könyvük a könyvesboltokban tehát ez listaáron ami rá van írva a könyvekre úgy szokás a magyart számolni úgyhogy ahhoz képest tehát valami ilen számmal csökkenteni kell ezt valamilyen arányban csökkenteni kell mert a könyvek többsége nem listaáron megy el de és a a tankönyvek az meg egy külön eset mert a magyarországon a tankönyv az az nem piaci termék tehát emiatt nincs benne a könyvforgalomban de egyébként tankönyvek nélkül is viszonylag megőrizte a tehát a 21-es szám az az nagyjából a 19es számmal azonos csak ha jól értem akkor 21-ben tankönyvek nélkül 19-ben meg még tankönyvekkel együtt vették bár szerintem 19-ben már államosítva volt a tankönyvkiadás szóval picit picit ezek a számok szerintem becsapósabbak mondom az hogy hányféle könyv jelenik meg az kicsit érdekesebb szám hát nyilván ez is egy nehézség mert hogyha egy nem egészen 10 milliós piacról beszélünk vagy mondjuk azt hogy tizenpár milliós piacról beszélünk hogyha a környezőországokat vagy esetleg a máshol élő magyarokat is vesszük akkor is pici tehát a példánzámok alacsonyak ami hát nyomda technikailag és egyéb szempontból előnytelen igen ugye pont ez erre utaltam amikor az elején mondtam hogy ugye én tanultam lexikográfiát és ott a kisgábor tintakiadónak volt a vezetője a mai napig és ő ő tartotta nekünk és ő ö mondta azt hogy meglátott egy olyan szótárat angol kiadótól ami ilyen mint egy ilyen telefonkönyv vagy mint egy ilyen regiszteres tehát hogy a hogy ugye nem mindegyik oldal ugyanolyan széles volt a és akkor hogyha az ember úgy fogta meg akkor a b betűnél nyílt ki c és akkor azt megkérdezte a nyomdát hogy hát ez hány darabtól lenne így olyan ami megtérül és akkor mondták hogy hát igen igen ők ezt nem tudom 50 millió lehet hogy lehet csak 500000 darabban nyomták ki de tehát az a lényeg gát íy kön aérttelek vannak tehát ez ez gyorsan kiderült hogy ez a magyar nyelven ez nem fog működni ez a ez a modell egyébként most ez ez tényleg nem ide tartozik de bizonyos típusú könyveknél túl lehet lendülni ezen a modellen tehát például gyerekkönyveknél vagy más képes könyveknél alkalmazzák azt a modellt hogy egyben nyomják le a különböző nyelveket a színes részét meg a technikailag extra részét és utána egy színnyomással fölülnyomják az adott nyelvvel akkor akkor át lehet hidalni ezt de a szóá esetében ez ugye nem működött volna a meg még íy a kínálatról hogy nekem az volt a megfigyelésem amikor é a londonban azért meg hát az külföldön az ember jár időnként és hát főleg rondon volt az ahol a könyvet is tudtam venni mert azért angolul még viszonylag jól olvasok és és ott figyeltem meg és aztán ez ez a többedik alkalommal eset le hogy miért van hogy hogy bementünk egy angol könyvesboltba vagy vagy például ilyen múzeumi shoppokba és nézegettem a könyveket és mindig annyira jó könyveket találtam annyira olyanokat amiket én magam is nagyon szívesen olvastam volna meg aztán olvastam is elmond mondok erre egy konkrét példát amik így nagyon passzoltak hozzám és itthon nem láttam ilyet például én nagyon szeretem a térképeket ezt talán te tudod is és találtam egy olyan könyvet aminek ez volt a címe hogy map addict tehát ugye a a térkép megszállott és akkor egy olyan egyébként újságíró írta aki maga is nagyon-nagyon szereti a térképeket és így igazából tulajdonképpen lelki társamra leltem a könyvírójában de hogy ő egyébként amúgy újságírással foglalkozik és akkor írt egy ilyen könyvet amit ugye angol könyvpiacon ki lehetett adni rentábilisan hiszen egy ekkora merítésből lesz most mondok valamit öt vagy 10000 ember aki ezt majd megveszi míg magyarországon egy ilyen rétegtémát hát lehet hogy lenne 100 ember aki megvenné de hát amíg azt megtalálja a kiadó meg a könyvkereskedő addig már rég csődbe megy az egész szóval hogy és hát nem is nem is talál igen és nem is találja meg tehát nekem ez ez tűnt föl ilyen angol nyelvű könyvesboltokban járva hogy hogy mennyivel több réteg és mennyivel több érdekes rétegtéma van ami hát egyszerűen a könyvpiac méretéből adódó sajátosság és nem feltétlenül abból hogy a nem tudom könyv hogy az angol könyvkiadás az ennyivel előttünk jár hanem egyszerűen ennek ilyen közgazdaságtani oka van hogyha jól sejtem igen és vannak olyan okok is és akkor lehet hogy érdemes átkötni egy picit a működésnek a mechanizmusára is hogy hogyan működik mondjuk egy brit könyvpiac vagy vagy más nagy könyvpiacok ott tipikusan az van hogy ugye van az egyik oldalon a kiadó és valahogy el kell jutni az olvasóig a könyvnek és mi van köztük ugye azt gondolnánk hogy ez egy kicsit olyan mint a a a piaci zöldséges esete hogyha nénitől veszem meg a zöldséget akkor az a legjobb ő ő termelte ő állította elő hát a magyar piacon tényleg néha ez történik tehát látszik ahogy kiadók próbálkoznak azzal hogy közvetlenül jussanak el a vásárlókhoz azért ez nagyon nagy léptékben nem fog menni nyugati fejlett könyvpiacokon viszont be van iktatva még legalább két szereplő az olvasó és vagy a vásárló és a kiadó közé az egyik az úgynevezett distzributor a másik az pedig maga a kereskedő tehát a a könyves bolt vagy online eladó és akak egy picit ezt megmagyaráznám ezt a magyarországon szinte nem létező fogalmat a distztribútort szóval ez azt jelenti hogy ez átvesz olyan terheket a kiadótól amelyre a kiadó maga nem lenne képes tehát raktároz ügyfélszolgálatot tart fen számláz kiküldi a könyveket a kereskedőkhöz tehát ez ilyen nagy kereskedő igen ez ez ez nagyon jó hogy ezt mondod mert nálunk nálunk tipikusan vannak nagykereskedők ez nem egészen az tehát ez a kiadónak a kiszervezett részlege a nagykereskedő pedig azt csinálja hogy ha lehet akkor minden többféle könyvet felvásárol vagy magyarországon bizományba tart és és azt próbálja el könyvesboltoknak eladni tehát a kettő közötti különbség az az hogy a disztribútor az olyan mintogyha a kiadón belül működne és csak korlátozott számú kiadónak a könyveivel foglalkozik eggyel vagy 10zel vagy esetleg 30cal a nagy kereskedőnek nem ez a szempontja tehát ő minél több könyvet el akar adni magyarországon nagy kereskedelmi rendszer az van picit sajátos módon egyébként a könyvesbolti hálózatok tulajdonában tehát hogy pont nem a kiadókkal van jobban összefonódva igen hát vannak független nagy kereskedők is de azok azok nem nagyon nagyok de mindegyik hálózatnak tehát a librinek és a lírának is van nagy kereskedése és az alexandrának is volt amíg ugye volt alexandra vagy hát most újra van de ez ez már nem ugyanaz ez egy kicsit sajátos és hogyha cinikus akarnék lenni akkor azt mondanám hogy azalatt az idő alatt am míg tönkreteszi a ez a nagy hálózat aki ugye kiskereskedő ezt csak úgy a fogalmak tiszták legyenek tehát kiskereskedő azt jelenti hogy közvetlenül a vásárlónak od tehát amíg a nagyhálózat tönkreteszi a független könyvesboltokat addig még elad neki egy másik üzletágában nagy kereskedőként ühüm mert hát ugye van egy ilyen tendencia is talán picit később akkor majd beszéljünk a könyvesboltokról is de ez a disztribúció az picit más ezt nagyon nehéz elmagyarázni egyébként és és az egyik oka annak hogy magyarországon nem terjedt el az az hogy hogy magyarországon volt egy kultúrája a nagy keskedésnek és nem nagyon értették vagy nem nagyon értik a kollégák a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • ELTE
  • Prospero Könyvei
  • A Gondolkodás Öröme Alapítvány

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A magyar és a nemzetközi könyvpiac különbségeiről”

Miről szól ez az epizód: „A magyar és a nemzetközi könyvpiac különbségeiről”?

A Prospero Könyvpiaci Podcast első, bevezető epizódjában Mózes Krisztián és Janzer Frigyes a magyar és a nemzetközi könyvpiac sajátosságait vetik össze. Szóba kerülnek a méretgazdaságosság jelentősége, a hazai könyvpiac modellje, ahol a nagy kereskedők gyakran kiadók is… Az epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 11. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A magyar és a nemzetközi könyvpiac különbségeiről”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Janzer Frigyes, Mózes Krisztián.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A magyar és a nemzetközi könyvpiac különbségeiről”?

Fő témái: könyvpiac, könyvkereskedelem, disztribúció, könyvkiadás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A magyar és a nemzetközi könyvpiac különbségeiről”?

Megjelenés: 2023. 11. 16.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prospero-konyvpiaci-podcast/a-magyar-es-a-nemzetkozi-konyvpiac-kulonbsegeirol-d62421a5

Több epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból