Frankfurti Könyvvásár 2023
· PT35M18SÖsszefoglaló
Mózes Krisztiánnal beszélget Janzer Frigyes a Prospero könyvpiaci podcast második adásában a 2023-as Frankfurti Könyvvásáron szerzett tapasztalatairól. Elmondja, hogy a vásár szerdától vasárnapig tart, a szerdai napok üzleti szempontból a legfontosabbak, és a nagyközönség…
Röviden
- Műsor
- Prospero Könyvpiaci Podcast
- Megjelenés
- 2023. 11. 24.
- Hossz
- 35 perc
- Témák
- könyvpiac, frankfurti könyvvásár
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
Ez a Prospero könyvpiaci podcast.
A nemzetközi és a hazai könyvpiac fontos témáiról.
Egy könyves podcast, ami nem könyvekről szól, hanem azokról, akik kiadják, eladják, és megveszik őket.
A második epizódban Janzer Frigyes mesél Mózes Krisztiánnak az idei Frankfurti Könyvvásáron szerzett tapasztalatokról.
Köszöntjük a hallgatókat a Prospero könyvpiaci podcast második adásában.
Amikor is Janzer Frigyes a frankfurti élményeiről fog beszámolni, és itt most nem egy városnézést fog prezentálni, hanem Frankfurtban volt a könyvvásár ezen a hétvégén, és Frigyes a hosszú hétvégét tehát tulajdonképpen Frankfurtban töltötte.
És hogy miért fontos egy ilyen könyvvásáron ott lenni, meg mi ez az egész Frankfurti Könyvvásár, erről lehet hallani laikusként is, de hogy pontosan ez mit is takar, azt nem tudom.
Hát igen, ez egyébként sajátos, mert nem is a hétvégét töltöttem a könyvvásáron.
A könyvvásár mindig szerdán indul, és vasárnap végződik, és a szerdától péntekig tartó időszaka üzleti szempontból érdekesebb.
Nyilván nyitva van a könyvvásár szombat-vasárnap is, de akkor már beengedik a nagyközönséget is.
Hát nyilván alapvetően a német nagyközönség megy el erre, tehát azért nem utaznak emberek, gondolom, Amerikából a Frankfurti Könyvvásárra, hogyha nem könyvpiaci szakemberek.
Úgyhogy én, őszintén szólva inkább az első napokat szoktam ott tölteni, most két napot, vagy tulajdonképpen másfél napot voltam, tehát az alatt volt 14 tárgyalásom, előre megszervezett tárgyalások, és ez most elegendő volt.
De voltak olyan korábbi évek, amikor péntekig maradtam, nagyon régen előfordult az is, hogy még szombaton is voltam, aztán egy picit inkább így ez előre csúszott.
Egyébként maga a Frankfurti Könyvvásár az viszont hátra csúszott az időben, mert régen olyan október 5-10 körül volt, most meg 18-án kezdődött.
Úgyhogy ez abból a szempontból nem jó, hogy nagyobb az esély arra, hogy egyre rosszabb idő van, és Frankfurtban tud esni az eső, meg picit hideg is tud lenni, de most szerencsém volt.
Most gondolom nem ez volt a helyzet.
Lehet, hogy csak a klímaváltozáshoz igazítják, mert ennyire tudatosak.
Igen, hát egyébként ugye ez a frankfurti vásár területén zajlik, ahol egész évben mindenféle egyéb típusú vásár is van, és olyan hatalmas a területe a vásárnak, hogy csak egy részét használja, egy ilyen központi, egymáshoz közel álló épületeknek a sorát, ami nagyon praktikus, mert közelebb vannak az épületek, mint régen.
Tehát régen nagyobb volt a távolság az épületek között.
Kicsit nehéz megítélni, ugye a statisztikák szerint csökkent a Frankfurti Könyvvásár mérete.
Én 1997-ben voltam először, ahhoz képest biztosan csökkent, de inkább az elmúlt tíz évben van egy csökkenés.
Kicsit kisebbek sokszor a standok, kicsit kevesebb a kiadó, de azért óriási a könyvvásár, tehát hogyha valami méretet szeretnék mondani, akkor azt mondanám, hogy úgy nagyjából egy ilyen tíz futballpályányi méret.
Na most mi itt a Frigyessel közben beszélgettünk előtte, és ő elárulta, tehát ez a könyvvásár név azért ez megtévesztő, mert hogy egy dolgot itt például nem lehet csinálni: könyvet vásárolni, a szónak a nagyközönség által értett értelmében, tehát ezért is furcsa egyébként, hogy ugye beengedik az utolsó két napra a laikusokat, akik aztán nem vásárolhatnak könyvet a könyvvásáron.
Tehát azért ezt nem úgy kell elképzelni, mint a magyar könyvfesztivált vagy könyvhetet.
Tehát ez inkább egy ilyen szakmai...
Persze ez alapvetően szakmai, tehát itt tényleg nem adnak el könyvet, gyakorlatilag nem is lehet eladni.
Egyébként mást árulnak, tehát a frankfurti kolbászt is lehet kapni, meg étkezni lehet benn, nagyon drágán, meg mondjuk ajándéktárgyakat, bizonyos standokon árulnak ékszereket, ilyesmit, de hát ez csak ilyen kiegészítő dolog.
De alapvetően nyilván ez egy szakmai esemény, talán majd akkor beszélünk róla, hogy a könyvszakmán belül milyen területeket érintő esemény ez.
És azért miért engedik be a magánembereket is az utolsó két napra?
Bár zárójelben megjegyzem, hogy szerintem be szoktak szökni már az első három napra is.
Ti pedig kinézitek őket, hogy "na ott egy civil".
Elvileg nem nagyon lehet bejönni, mert van egy regisztráció, tehát hogy azt most nem tudom pontosan, hogy hogy csinálják, de lehet.
Szóval itt nagyon sok az irodalmi esemény, és elsősorban a német irodalom területén, de nem csak ott.
Tehát az nyilván vonzó a közvéleménynek.
Tehát ez nem egy irodalmi könyvvásár, de az nyilvánvaló, hogy az irodalmi része, a szépirodalmi része az, ami a leglátványosabb, hiszen meg lehet hívni írókat, felolvasások vannak, kerekasztalbeszélgetések vannak, ugye tehát nem csak standok vannak, ahol könyvek vannak kiállítva.
Picit mutatja a Frankfurti Könyvvásár jelentőségét irodalmi szempontból, hogy ugye tudjuk, hogy Kertész Imre 2002-ben kapott irodalmi Nobel-díjat, és pont három évvel az előtt 1999-ben volt Magyarország díszvendég.
Nyilván nem csak ez befolyásolta a Nobel-díjat, mert Kertész Imre kapott komoly német irodalmi díjat is, és ez még inkább oda vezethetett, de azért talán nem teljesen véletlen egybeesés, és azt hiszem, hogy te ebben valamiféle kutatásokat is végeztél.
Igen, utána néztem, egy kicsit.
Szeretek ilyen adatokkal kutakodni, meg így utána nézni, hogy milyen igazságtartalma van a dolgoknak.
És azt találtam, hogy megnéztem a díszvendégek listáját, és az irodalmi Nobel-díjasok listáját, és azért találtam érdekes egyezéseket tényleg. '76-tól vannak díszvendégek a Frankfurti Könyvvásáron, és akkor nem mindig országok voltak, de aztán egy idő után ez így kialakult, és 1980-ban Fekete-Afrika volt a díszvendég, hát egyébként ez kicsit olyan, mint ha Európa lenne valahol a díszvendég, de Fekete-Afrika volt.
Ma már ez nem lehetne, szerintem.
Igen, mindegy, és 1986-ban, tehát 6 évvel később Nigéria kapott irodalmi Nobel-díjat, egy nigériai író. 1990-ben Japán volt a díszvendég, 4 évvel később egy Japán kapott irodalmi Nobel-díjat. '97-ben Portugália, és egy évvel később kaptak a portugálok egy irodalmi Nobel-díjat.
Ez már azért nekem túl gyors, tehát az, hogy ugye októberben van, és akkor következő januárban ...
Hát igen, lehet, hogy ez egy kicsit túlzás.
Aztán Magyarország '99-2002, Kína 2009-2012, ugyanaz a három éves ciklus, mint ami Magyarországnál volt, és aztán Norvégia 2019-2023.
Tehát, hogy az elmúlt bő 40 évből 6 ilyen példa van, ahol ilyen 3-4-5-6 év különbséggel van ez a kettő.
Szóval azt gondolom, hogy egyébként ebben tényleg lehet valami, van egy ilyen orientációs szerepe.
Ugye ennek azért ez könnyű beállítani, hogy ennek logikus oka is van.
Tehát, hogyha valahova valakit meghívnak díszvendégnek, akkor ott egy kicsit oda ráirányul a figyelem, van lehetőség bemutatkozni, a német könyvpiac esetleg fölkapja, onnan pedig könnyebb aztán belépni a többi ...
És hát lefordítják a könyveket egy csomó nyelvre.
Nyilván itt az angol azért az persze döntő, a németen kívül.
Idén Szlovénia volt egyébként.
Tehát akkor 2026-ban egy szlovén irodalmi Nobel-díjas a...
Igen, hát nagy az esély erre, igen.
De azért azt hangsúlyoznám, hogy ez közel sem egy irodalmi esemény, hanem itt a tudományos és minden egyébféle kiadó is jelen van.
Egy általános dolgot mondanék én, tipikusan, mivel Frankfurt nem a leges-leges legszebb német város, ugye gyönyörű német városok vannak, de Frankfurt a második világháború után hát nagyon részlegesen maradt meg.
Egyébként a könyvvásártól eléggé távoli része, ami ilyen történelmi jellegű.
Mi az első pár évet leszámítva nem Frankfurtban szoktunk megszállni, hanem nagyon kényelmesen egy közeli kisvárosban, Bad Homburgban.
Amúgy hát mindkét része a névnek nagyon vonzó.
A Badból látszik, hogy ez egy szép fürdőváros, a Homburg az valamiféle arisztokratikus áthallással bír, és valóban egy, egyébként szerintem nem herceg, hanem egy őrgróf, lakott ott, és egy szép kis vár is van a városon belül.
De csak azt akartam mondani, hogy én most négy évig nem voltam a Frankfurti Könyvvásáron, és furcsa volt.
Mert mondtad, hogy a kezdetekben... 1997 óta járok.
És amúgy mióta van a Frankfurti Könyvvásár, csak hogy még megakasszalak egy olyan kérdéssel, amire lehet, hogy nem készültél föl?
Azt pontosan az évet nem tudom megmondani, de ez minden esetre ez volt a 75. könyvvásár.
Úgyhogy ha folytatólagosan volt - azt hiszem, hogy beleszámolják azt az évet is, amikor a Covid miatt 2020-ban nem rendezték meg - akkor ebből kiszámolható.
Pontosabban '20-ban nem rendezték meg a fizikai valójában a könyvvásárt.
Volt egy online könyvvásár. '21-ben már megrendezték, de azt mondták a kollégák, én azon nem voltam, hogy az nagyon kevéssé látogatott volt.
És '22-ben már volt egy normális könyvvásár.
De nekem ez a három év most kimaradt, úgyhogy most az furcsa volt, és ahogy ezt a kisvárost Bad Homburgot az ember megismerte, és most végigment a főutcán, meg ott a belső részein, azért egy kicsit furcsa volt, hogy mennyi minden változott meg.
Tehát, hogy mennyi étterem zárt be.
Volt nekünk egy kedvenc krumpli éttermünk például, ahol majdnem minden burgonyából készült.
Az már korábban átköltözött egy másik helyre, de most sikeresen mind a két fele bezárt, tehát az is, ami régen volt, meg az is, ami átköltözött.
Sok bolt, üzlet, de főleg étterem szűnt meg, és ez egy viszonylag gazdagabb...
Hanyatlik a nyugat, ez a lényeg.
Nem akartam ilyesmit mondani, csak egy picit előkészítette nekem az egész azt, hogy nyilván a könyvvásár is más lesz.
És a könyvvásár alapvetően nem volt más, de egy picit kisebb.
A tendencia, hogy kisebb lesz, az már nem most indult a Covid után.
Tehát ez a 10 focipályányi méret lett, amit mondanék, hogy volt.
Ez egy ilyen hozzávetőleges szám, mert lehet, hogy ha valaki négyzetméterben lemérné, akkor kiderülne, hogy 20 focipályányi.
Szóval nem tudom egész pontosan megmondani ezt.
Ez persze óriási, tehát ez a világ legnagyobb könyvvására.
De azért bizonyos kiadóknál érzékelhető volt, hogy én emlékszem rá, hogy mekkora standjuk volt régen, és most mennyivel kisebb.
Hát ugye itt óriási költségek vannak, és a kiadók próbálnak spórolni, és nem feltétlenül költenek el euró százezreket arra, hogy kiállítsanak.
Mivel gondolom, hogy vissza is esett egy kicsit ennek a jelentősége, mondjuk a '97-eshez képest, nyilván az online térnyerésével, és azzal párhuzamban, hogy már azért e-mailen, meg honlapokon, meg mit tudom én, interneten keresztül mennyi mindent el lehet intézni.
Igen, bár az online az nem teszi fölöslegessé azt, hogy a kapcsolat megmaradjon, de valóban...
Igen, de mondjuk egy többszáz négyzetméteres stand helyett csak egy száz négyzetméteres standot bérelni valószínűleg az harmad akkor a költség, és ugyanúgy kinn vannak, ugyanúgy van lehetőség arra, hogy személyes kontaktus meglegyen, csak már nem annyira csilivili.
Tehát érdekes egyébként, mert az egyik teremben, ahogy az ember a terembe belép, egymás mellé helyezték a legnagyobb tudományos könyvkiadóknak a standját.
Ez ugye abból a szempontból is logikus, hogy azok olyan szélesek azok a standok, hogy a folytatásban a terem további részén már két stand van ugyanazzal a szélességgel mindkét oldalról, tehát ezek tényleg nagy standok, ilyen száz-kétszáz négyzetméteres standok.
És az egyik standon beszélgetve mondták, hogy hát azért az furcsa, hogy a másik kiadó, amelyik a konkurensük, az például nem ment el a Londoni Könyvvásárra.
Egész egyszerűen költségtakarékossági okból nem ment el, mert az is drága, és akkor hát ha dönteni kellett, akkor ugye nyilván Frankfurtba ment el, mert ez a nagyobb, vagy a fontosabb.
De ez egy angolszász kiadó, egy amerikai székhelyű, de Angliában is nagyon nagy részleggel rendelkező kiadó, tehát azért engem egy picit meglepett, hogy ennyire spóroltak.
Egyébként, hogy most egy más iparági példát mondjak, ugye szoktak lenni ilyen autószalonok, ilyen autókiállítások, és ott a Genfi volt a fő attrakció minden évben, márciusban, és ott is adták át az év autója díjat, meg mit tudom én, és az már 2020-ban pont azt lefújták, és azóta se volt, mert végül is már így hát most már akkor az nincs.
A Frankfurti Autószalon is nagy volt, és úgy tudom, hogy az sincs.
Párizs, Tokió, ezek, és most meg nem mondom pontosan, hogy melyik van, és melyik nincs, de ez visszatérő hír, hogy hú, hát most akkor lehet, hogy már az se lesz, vagy már nincs, vagy mégis van, de tehát, hogy...
Ehhez képest jó a helyzet, mert legfeljebb kisebb a standja valakinek, de hát azért ez egy óriási könyvvásár.
És akkor lehet, hogy talán érdemes is egy picit végigmenni azon, hogy milyen funkciói vannak, hogy kiknek fontos, érdekes.
Ugye van egy olyan része, amihez én nem nagyon értek, az az a része, hogy jogokat adnak és vesznek.
Tehát magyarul, ha én egy magyar könyvkiadó vagyok, és kimegyek, akkor ott meg tudom vásárolni a kiadási jogot Magyarországra, magyar nyelvre, bizonyos könyvekre.
Ez egy fontos része a dolognak, ez vagy a standokon zajlik, vagy van a vásárnak elkülönített ilyen jogi területe, ahol irodalmi ügynököktől, vagy másoktól meg lehet vásárolni jogokat.
Mondom, ehhez nem értek, tehát erről többet nem nagyon tudnék beszélni, de ez nyilvánvalóan olyan része a vásárnak, ami miatt érdemes menni, meg ami miatt egyébként még a fizikai jelenlét is fontos, mert ugye a kezembe tudom venni mondjuk az eredeti kiadást, és egy kicsit tudunk beszélgetni róla.
Tehát ez mindenképpen valami, ami miatt érdemes utazni az érdekelteknek.
Illetve téged is, tehát az érdeklődőt is esetleg komolyabban veszik.
Tehát hogyha teljesen ismeretlenül csöppen oda és szeretne, szeretné megvenni egy külföldi könyvnek a jogait, mint hogyha csak ír egy e-mailt, akkor azért lehet, hogy nem tudom...
Esetleg Magyarországra is kicsit bizalmatlanabbak, mint hogyha valahol úgy látják.
Ez egyébként a kereskedelmi területre is igaz, tehát az enyémre, hogy persze nyilván most a Prospero egy régóta működő cég, meg ismernek, de azért találkoztam új emberekkel is, a 14 tárgyalásból nagyjából a közel fele olyan…
Említett entitások
Témák
- könyvpiac
- frankfurti könyvvásár
Szervezetek, cégek
- Frankfurti Könyvvásár
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Frankfurti Könyvvásár 2023”
Miről szól ez az epizód: „Frankfurti Könyvvásár 2023”?
Mózes Krisztiánnal beszélget Janzer Frigyes a Prospero könyvpiaci podcast második adásában a 2023-as Frankfurti Könyvvásáron szerzett tapasztalatairól. Elmondja, hogy a vásár szerdától vasárnapig tart, a szerdai napok üzleti szempontból a legfontosabbak, és a nagyközönség… Az epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 11. 24..
Milyen témákat érint ez az epizód: „Frankfurti Könyvvásár 2023”?
Fő témái: könyvpiac, frankfurti könyvvásár.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Frankfurti Könyvvásár 2023”?
Megjelenés: 2023. 11. 24.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prospero-konyvpiaci-podcast/frankfurti-konyvvasar-2023-a3d4de53
Több epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast-ből
- Politika és könyv
A Prospero Könyvpiaci Podcast ezen, jubileumi 20. adásában a politika és a könyvpiac kapcsolatát vizsgálja. Szó esik a könyvek megsemmisítésének módszereiről, mint a könyvégetés é…
- A Marx tértől a Nyugati térig
Az 1945 és 2025 közötti magyar könyvpiac történetét dolgozza fel az epizód. Az 1948-as államosítástól a rendszerváltás utáni magánosításig és a mai kétszereplős állapotig követi a…
- Hogyan nyerjünk irodalmi Nobel-díjat: Könyvpiaci szempontok
A Prospero Könyvpiaci Podcast ezen adásában a könyvpiaci szempontokat vizsgálják az irodalmi Nobel-díj kapcsán. Megvitatják, hogy kik voltak magyar esélyesek Kertész Imre és Krasz…
- Újabb történetek kiadókról és szerzőkről a brit könyvpiacon
A Prospero Könyvpiaci Podcast ezen epizódja a brit könyvpiac aktuális kérdéseit tárgyalja, különös tekintettel a kiadók és szerzők helyzetére. Szó esik a közösségi finanszírozású…
- Bepillantás egy kiadói műhely életébe: beszélgetés Szilágyi D. Szabolccsal, a Koinónia vezetőjével
Szilágyi D. Szabolcs, a Koinónia Kiadó vezetője a Prospero Könyvpiaci Podcast vendége. Elmeséli, hogyan került a kiadói szakmába a programozói pályája után, milyen szempontok alap…
- Könyvek a Királyságból, avagy minden a brit könyvpiacról, 2. rész
Ez az epizód a brit könyvpiacot vizsgálja 2024-ben, kitérve a sikerkönyvekre, a kiadói struktúrákra, az ügynökségekre, a jogértékesítésre, a disztribúciós kihívásokra és a Brexit…
- Könyvek a Királyságból, avagy minden a brit könyvpiacról, 1. rész
Az epizód a brit könyvpiac fontosságáról, felépítéséről és kereskedelmi oldaláról szól. Szó esik a nagy kereskedő cégekről, független könyvesboltokról, és a Brexit hatásairól is.
- Fontos és érdekes könyvpiaci hírek: 2024 év vége
Az epizód az Internet Archive elleni per legújabb fejleményeit, a TikTok influenszerek által értékesített kiadói példányokat és a mesterséges intelligencia kiadói szerződéseit tár…
- A könyvek városa: beszámoló a 2024-es Frankfurti Könyvvásárról
A 2024-es Frankfurti Könyvvásárról számol be a podcast. Megemlítik a tavalyi évhez képest növekedett látogatói és kiállítói számokat, valamint a rendezvény történelmi gyökereit, e…
- A szír nyelvű bibliakiadás és mongol könyvek a járvány idején, avagy történetek a Prospero elmúlt 30 évéből
A Prospero Könyvpiaci Podcast a Prospero könyvesbolt 30 éves történetét mutatja be, különös tekintettel a szír nyelvű bibliakiadásra és a mongol könyvekre a járvány idején. Szó es…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Bánhegyi Zsófia, a Marketing Trendbook ötletgazdája, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatója — 90.9 Jazzy rádió - Márkamonitor
Bánhegyi Zsófia, a Marketing Trendbook ötletgazdája és a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatója mesél a nemrég megjelent Marketing Trendbookról, annak elkészítéséről, a marke…
- Győr megőrült? - Ingatlanár-robbanás, Audi-hatás, és a valóság (Vendég: Tóth Hortenzia) — Az ingatlanos podcast - Mlinárik Márton
Ez a podcast epizód Győr ingatlanpiaci helyzetét elemzi Tóth Hortenzia ingatlanszakértővel, kitérve az árakra, a keresletre, az agglomerációra és az Audi-hatásra. Megvizsgálja, ho…
- Húzónév: Kovács János – a Müpa portrépodcastje — Müpa Podcast
Kovács János karmester mesél pályafutásának kezdetéről, a próbafolyamatokról és karrierje emlékezetes pillanatairól. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művész a Húzónév portrébeszél…
- Hogyan öntözzünk jól, gazdaságosan és fenntarthatóan? Adatok, szaktanácsadás és gazdálkodói tapasztalatok a precíziós és differenciált öntözésről — HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Ez az epizód a precíziós és differenciált öntözésről szól, adatok, szaktanácsadás és gazdálkodói tapasztalatok alapján. Kitér a vízfogyasztás optimalizálására, a költségek csökken…
- Felkészülnek a könyvtárosok, levéltárosok! – jogviszonyváltás a kulturális intézményekben [004K] — MunkaHőse
Ez az epizód a kulturális intézményekben dolgozók jogviszonyváltásával foglalkozik, amely 2020. november elsején lép hatályba. Kitér a szakképző intézményekben már lezajlott hason…
- 'Sztrájk ügyvédszemmel: az SZFE sztrájk kúriai ítélete, és a pedagógussztrájk jogkérdései' - 26 perc - Skypeofon#11 — Ügyvéd Podcast
Sziklai Tamás ügyvéd, aki a 2020-as SZFE sztrájkolóit képviselte, részletesen ismerteti az ügyet eldöntő kúriai ítélet jogi vonatkozásait. Emellett általánosságban kitér a sztrájk…
- ALLWIN Open Szósz #29 - Az IT-s bölcsészbújócska győztese: Viselkedéselemzőből IT Projektvezető — ALLWIN Open Szósz Podcast
Az ALLWIN Open Szósz podcastban Balogh Dávid projektvezető bemutatja karrierútját, a viselkedéselemzőből IT projektvezetővé válás folyamatát. Megosztja tapasztalatait a korábbi és…
- Wolf Gábor - Építs Marketing Birodalmat: Hogyan hozd ki cégedből a maximumot akkor is, ha unalmas az iparágad? — Instant Biznisz Podcast
Wolf Gábor megosztja személyes történetét arról, hogyan épített marketing birodalmat a nulláról, és tippeket ad arra, hogyan tehetjük izgalmassá az iparágunkat. Szó esik arról is,…