Reaktor Podcast

40 éves a Csernobili atomkatasztrófa - beszélgetés Csabay Bálint fizikussal

· PT25M39S

Összefoglaló

A Reaktor Podcast e heti adásában Csabai Bálint fizikus, a BME Nukleáris Technikai Intézetének kutatója vendégszerepel. Az adás a Csernobili atomerőmű 40 évvel ezelőtti katasztrófájának apropóján készült. A beszélgetés során Csabai Bálint bemutatja a csernobili erőmű RBMK típusú…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2026. 05. 11.
Hossz
26 perc
Szereplők, említett nevek
Csabay Bálint
Témák
csernobili atomkatasztrófa, nukleáris technika, fizika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Sziasztok kedves nézők és hallgatók.

A mai adásunk vendége Csabai Bálint, a BMR Nukleáris Technika Intézetének kutatója.

Szia Bálint és köszi, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Szia Pál.

Én is köszöntöm a kedves nézőket és hallgatókat. >> Ugye a mai adás témája az Csernobil, mivel ugye most volt a 40. évfordulója a csernobili balesetnek.

Legelső kérdésem az az, hogy egy kicsit így képbe helyezzük a nézőket, illetve a hallgatókat.

Milyen erőmű volt a csernobili?

Mennyiben tér el, vagy miben hasonlít például a paksi erőműre? >> A Csernobilban egy RBMK típusú atomerőmű üzemeltet, pontosabban egy RBMK típusú reaktorral felszerelt atomerőmű üzemelt.

Ennek az alapkoncepciója az egyébként a 40-es50-es évek első kontrollált láncreakcióihoz vezethető vissza. amikben a neutronok lassítását, azt grafit moderátorral oldották meg.

Erre azért van szükség, mert ezek a lass lassú úgynevezett termikus energiatartományban mozgó neutronok hasítanak legnagyobb valószínűséggel Urán 235-ös atommagokat.

A reaktor hűtését pedig nagyon sok számos, ma is a világban működő atomerőműhöz hasonlóan teljesen klasszikus könnyű vízzel oldják meg ebben az erőmű típusban. >> Most a könnyű víz az mit jelent? >> Az amit iszol a pohárból például.

Tehát ez >> ez egy folyó mentén egyébként.

A legtöbb atomerőművet folyó vagy valamilyen nagy víz felszín mentén építik.

Ö ennek az az oka, hogy a klasszikus ivóvíz az egy kiváló reaktor moderátor, vagy kiváló neutron moderátor. >> És adja megát a kérdést, hogy akkor van nehéz vizes >> egyébként így van.

Sőt, a nehéz víz az egy az egy még jobb neutron moderátor.

Az egyetlen hátránya, hogy az előállítása az drága.

De egyébként a kanadai kandu típusú atomreaktorok azok jelenleg is futó már nem kísérleti fázisban lévő reaktorok, amik nehéz vízmoderálásúak.

De ugyanúgy nem használnak grafitot, ahogy ahogy már szinte semelyik modern atomreaktor. >> Tehát akkor ez a lényegi különbség Pakshoz képest, például, hogy grafitot Paks nem használ. >> Így van.

Ez egy nagyon lényegi különbség.

Tehát a modern reaktorokban a másik nagy feladatot, ami a reaktorzóna hűtése, az energia elszállítása a hőttermelő egységből, azt egyszerre látja el a víz, és egyszerre látja el a víz ezt a feladatot, és a moderálási feladatot. >> Most egy kicsit úgy képbe kerültünk, hogy pontosan milyen reaktor is volt a Csernobilit.

Térjünk rá erre a április 26-ai napra.

Mi történt >> április 26-án? egy tesztet akartak végrehajtani a csernobéli atomerőműben, amit egyébként másodjára próbáltak meg.

Az első tesztnél ez valószínűleg hasonló okokból hiúsult meg, mint ami április 26-án is, ami miatt április 26-án is majdnem meghíjusult.

Ugyanis az egész április 25-e hajnalban kezdődött, amikor is elkezdtették elkezdték lecsökkenteni a atomerőmű elektromos teljesítményt, vagy kiadott teljesítményét.

Azáltal, hogy elkezdtek ugye szabályozó rudakat ereszteni a zónába, aminek most a pontos fizikájába nem mennék bele.

Ö az volt a teszt célja, hogy kipróbálják, hogyha esetleges valamilyen támadás éri mondjuk az erőművet, és az elektromos rendszerek leállnak, és nem tudnak vizet keringetni a reaktorblokba, akkor azt a rövid időt, amíg a dízelgenerátorok bekapcsolnak, azt át lehet hidalni azzal, hogy a leálló, de még forgó turbinák által termelt árammal pumpálják tovább a vizet a reaktorblokkba.

Ezt a tesztet pedig úgy gondolták, hogy szabályosan nagyjából a kimeneti teljesítmény negyedén lehet elvégezni.

Tehát le is csökkentették az egyébként 1000 megw kimeneti teljesítményű blokkot délre, illetve dél órára ilyen 500 MW környékére.

Itt történik az első nagyon fontos esemény a láncolatban, amikor is a szovjet energiaelosztó központ diszpécsere betelefonál a csernobéli atomerőműbe, és elmondja, hogy hát a kijevi fogyasztás megnőtt, és nem csökkenthetik tovább az erőműnek a elektromos kimenő teljesítményét.

És emiatt egészen addig, amíg nagyjából 11 óra körül nem jön a jelzés, hogy lehet folytatni a tesztet, ezen a félteljesítményen hagyják a reaktort, ami egy ilyen típusú, de igazából nagyjából minden reaktor esetében egy nagyon problémás dolog.

Csak az RBMK-nak a sajátos bénaságai miatt ez egy kifejezetten életveszélyes állapotba hozta a reaktort az éjszakai órákra.

Mármint az, hogyha nem teljes teljesítménnyel üzemel, hanem >> ugyanis keletkezik a magok hasadása során egy Szenon 135 nevű izotóp.

Ez az izotóp pedig egy nagy neutron elnyelő, ami azt jelenti, hogy a hasadásokban keletkező neutronok, azok a ne Czenon 135-tel elreagálva kikerülnek a láncreakcióból, nem végeznek további hasadásokat.

Ami nagy energián elég, ez a Xenon.

De fél energián, és így ment fél napig, nem ég el.

Emiatt a nap végére vészesen lecsökkent az atomreaktornak a teljesítménye.

És ezt azzal kívánák megoldani.

Olyan vészesen lecsökkent, hogy nagyjából 1% környékére lement a nominális teljesítménynek.

És ezt azzal próbálták megoldani, hogy elkezdték az összes szabályozó rúdat kihúzni a reaktorból.

Na, ez viszont átvitte a reaktort a ló túloldalára.

Hirtelen elégedett az összes szenon, és a a víz olyannyira felforrt a reaktorban, hogy a hogy egy ilyen típusú reaktorban, de gondolom a pozitív üregtényezőre még rá akarsz kérdezni, vagy láttam, hogy hogy ennek így a konkrét dolgaiban még belemegyünk.

Ö >> nyugodtan kitér cit >> de kit akkor itt akkor itt kitérek a pozitív üregtényezőre ugye amit például az HBO Csernobil sorozatban is egy nagyon fontos kiemelt mint tervezési hib szerepet kap ebben a balesetben.

Valóban ez egy nagyon súlyos tervezési hiba.

Egyike azoknak amik tulajdonképpen a nyugati reaktorépítésben, és azóta is világszinten egy abszolút nem megengedett alap baki egy reaktor tervezésénél. hogy az elforró hűtővíz az a szénh képest, ez a ezért problémás a szénmoderáció, a szénh képest egy abszorber, tehát a víz egy grafitmodellás grafit moderálású reaktorban neutron elnyelő.

Ezért amikor elforr a víz, akkor nem elkezd leállni a reaktor, hanem elkezd felpörögni a reaktor.

Ezt hívják pozitív visszacsatolásnak.

Azért >> azért pont ellentétes folyamat következik be. tulajdonképpen igen.

Tehát a a moderátor vagy a a hűtőközeg elvesztésével pont, hogy nő a reaktornak a teljesítménye.

Mondjuk ha elkezdene felfforni a víz, egy nagyon súlyos probléma lenne, de ezek az üregek, ezek a buborékok, amik megjelennek a vízoszlobban, emiatt csökken a moderáltsága a reaktornak, ami miatt leáll a ráncreakció.

Egy RBMK típusú reaktorban a grafit nem tud elfordni vagy elpárologni.

Azért hogyha elforr a víz, akkor kiesik az az abszorber, amit a víz víz jelentene, az a neutron elnyelési képesség, amit a víz jelentene, de a moderáltság az megmarad ugyanakkorára, és emiatt hevesebb, illetve hát gyorsuló lánc láncreakció keletkezik a reaktorban.

Ezzel párhuzamosan elkezdték hűteni is.

Ugye a nap folyamán a teszt végrehajtásához egyébként több biztonsági rendszert is leállítottak a reaktorban, ami még több vizet préselt be. majd amikor a az-ös híresült gombbal a reaktort meg akarták állítani, akkor ezeknek a úgynevezett követő kazetták, tehát amikor ezeket a szabályozó rudakat kihúzzák a reaktorból, azok kihúznak egy nagy grafit tömböt is maguk után, amit ezzel behúznak a zónába, hogy a víz helyét feltöltsék moderátorral.

Ezeket amikor visszanyomták, akkor vizet nyomtak ki a reaktorból.

Tehát az a kis maradék abszorber, ami még ott volt a reaktorban, az is kiment.

És ennek következtében annyira heves láncreakció történt, hogy először is történt egy gőzrobbanás.

Tehát a hirtelen felfforró víz az a hűtőcsöveket, tehát ebbe a nagy grafit tömbefúrt hűtőcsöveket, ezeket összeroppantotta, vagy hát szét vetette.

Emiatt egyébként a betolt szabályozór se tudott teljesen lemenni, mert ez a grafit között követő között ez beszorult a hűtőcsövekbe.

Illetve a reaktornak a fedelét, ahogy ezt egyébként a sorozat is nagyon jól ábrázolja, fellökte.

Ez egy 3000 tonnás acél fedél, amit olyannyira fellökött, hogy a reaktorépület tetejét széttörte, és így az élén egy ilyen 3000 tnás korong így visszaesett a reaktor zónába, és ezzel párhuzamosan, pár másodperccel később a hidrogén gőzzel keveredett a környezeti levegő oxigénje egy duranó elegyet képezve.

Ez a második robbanás, a gázrobbanás, és mindenre rá természetesen az a több 1000 tnányi grafit meggyulladt, és 10 napig égett. >> Hát akkor ez mondjuk szemben a fukusimai balesettel, akkor ez nem egy leolvadás volt, hanem hanem ez egy konkrét robbanás.

Le is olvadt persze később, de igen, itt konkrétan a reaktorzóna az az ez az ez egy heves heves gőz, majd gázrobbanás következtében ki is gyulladt, és és a és a üzemanyag megolvadt. >> Itt most nyilván az majd arra is rátérünk, hogy hogyan kezelte ezt az akkori politikai elit, hogyan próbálták ezt eltusolni.

Említetted, hogy 10 napig égett a a grafit.

Most az a néhány óra vagy nap, ami a robbanás után bekövetkezett, arról mesélj egy kicsit, hogy itt mi történt?

Egyszerűen felfogták, hogy mi történt. >> Egyébként maga a szovjet pártvezetés, illetve a szovjet csoport, aki ezen elkezdett dolgozni, azért az önmagával őszinte volt.

Tehát azt nem tehették meg, hogy ők ott nem kezdenek el mondjuk tüzet oltani, vagy ugye persze itt az lett volna az ideális, ha még április 26-án mondjuk evakuálják Pripjatyot.

Ez csak április 27-én történik meg, de ez az egy nap így az utólagos kimutatások szerint egyébként nem számított olyan sokat.

Rögtön utána elkezdték oltani.

Ugye a egyébként a sugár közvetlenül a sugárfertőzésben meghalt 28 emberből, ha jól emlékszem, 20 tűzoltó volt.

Tehát a rögtön kiérkező tűzoltók ők azért nem voltak felkészítve arról, hogy itt hogy itt mivel néznek szembe, vagy hogy itt pontosan ezt a helyzetet hogyan kell kezelni.

Teljesen hatástalan volt ugye a kijövő nagyon felaktiválódott grafit tömböket körö között ott járkáltak és fogdosták. >> Bocsánat, hogyha tehát mivel ez habbal kellett volna, vagy >> hát ezt a szén és vagy homok és bor L1el oltották végül, amit ilyen helikopterekből öntöttek be a zónába. >> Igen.

Tehát akkor >> mert elfojtani lehet ezt a ezt a fajta tüzet.

Tehát megtörtént a robbanás, és akkor kimentek a helyi tűzoltók egyből oltani.

Mi a következő reakció a történésre? >> Hát a következő reakció természetesen az, hogy feláll az a bizottság, ami ami elkezdi ezt az ügyet kezelni.

Igazából nagyon nem, tehát erre nem voltak protokollok meg teljesen elképzelhetetlen dolog történt.

Ugye a bent lévő különböző mérőeszközök azok nem voltak úgy kalibrálva, hogy ilyen mértékű sugárzásokat meg tudjanak mérni.

Fel kellett mérni azt, hogy tulajdonképpen mi történt.

És hát nagyon hamar kiderült, hogy az.

És ezután hát napokig a tűzoltás volt az első fontos feladat.

Tehát megszervezték ezt a bóros homokos oltást, és akkor utána a következő napokban a az evakuáció, a a törmelékek visszadobálása a felrobbant zónába, és hát ugye elkezdeni a zóna hűtését alulról, leereszteni például azokat a vízciszternákat, amik a zóna alatt voltak.

Ugye attól féltek, hogyha abba az zónaolvadékba lemegy az egy második, még hevesebb gőzrobbanást fog előidézni.

Emiatt azt ugye búvárokkal leeresztették.

Épült egy alagútrendszer, ahol egy ilyen folyékony nitrogénes hűtő csatornát építettek, és végül hosszú távra tervezve megépült az első szarkofág.

És beszéljünk egy kicsit most akkor tényleg az áldozatokról, tehát hogy te szakmád az fizikus vagy, nem biológus, de mit jelent pontosan egyébként a sugárbetegség?

Tehát hogy mondod, hogy az első tűzoltók, akik kiértek közülük husan, meghaltak a közvetlenül a esetet követően.

Pontosan mit takar a sugárbetegség? >> A sugárzásnak kétféle hatása van.

Ezeket úgy szoktuk szokva megkülönböztetni, hogy a determinisztikus és a stohasztikus hatások.

A determinisztikus hatás, azt nagyon egyszerű elképzelni.

Sugárzás, ezek ezek részecskék, amik hatalmas energiával és nagy számban lépnek ki a felaktiválódott anyagból.

Ezek konkrétan az emberi testben lévő összetett szerves molekulákat roncsolják szétszakítják és közvetlenül égéshez hasonló, persze nem oxidáció, hanem konkrétan a molekuláris szinten szét csapódott láncok és fehérjék meghalás, elhalása miatt egy nagyon csúnya halált szenvedtek azokat azok, akik akik a determinisztikus okok ok miatt haltak bele a sugárfertőzésbe.

A második hatás az pedig a sztohasztikus.

Egy lényegesen bonyolultabb kérdés.

Tehát ez a nagyjából a tudományos körülírása annak, hogy rákot okoz a sugárfertőzés vagy a sugárzásnak való kitettség.

Hát, hogy ehhez számokat tudjak mondani, ugye Fehér Oroszország fele vitte az első hát a legnagyobb mennyiségű, főleg 831-es sugárzóizotópotaszél.

Az a legillékonyabb a kirepülő radioaktív izotópok közül.

Ott gyermekeknél körülbelül 4000 esetben mutattak kifejezetten Csernobilhoz köthető pajzsmirigyákot.

De annyira bonyolult ennek a megállapítása, hogy mik azok a daganatos elváltozások, amelyik visszavezethetők ehhez a katasztrófához, meg mik azok, amik nem. hogy a számok, amiket mondanak, azok ettől a 4000-től terjednek az 1 millióig.

Tehát ez itt egy hatalmas skála van.

Nagyon nehéz megállapítani, hogy hogy mi az, amit beleszámolhatunk, mi az, amit nem.

A WHO az az 4000 halálesetet köt a csernobédi katasztrófához.

Stasztikus haláleset, halálesetet.

Most említetted Fehér Oroszországot, és akkor szerintem ez jó alkalom arra, hogy egy kicsit a nemzetközi részét is megnézzük ennek a az esetnek.

Ugye azt beszéltük, hogy a pártvezetés az magával szemben őszinte volt, de azért a külvilág számára amennyire csak lehetett próbálta ezt az egész eseményt eltitkolni.

De itt mondod, hogy Fehérroszországban hát sajnos tapasztalták ennek a hatásait.

Hogyan derült ki a a világ számára, hogy történt egy ilyen szörnyű baleset?

Tehát a szovjet pártvezetés az április 27-én még nem adott ki hivatalos jelentést, majd április 26 28-án már adott ki hivatalos jelentést a nemzetközi sajtónak, de ezekben a napokban skandináv atomerőművekben arra lettek figyelmesek a dolgozók, hogy a bemenő dolgozókon mérnek többletsugárzást. minden…

Említett entitások

Témák

  • csernobili atomkatasztrófa
  • nukleáris technika
  • fizika

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „40 éves a Csernobili atomkatasztrófa - beszélgetés Csabay Bálint fizikussal”

Miről szól ez az epizód: „40 éves a Csernobili atomkatasztrófa - beszélgetés Csabay Bálint fizikussal”?

A Reaktor Podcast e heti adásában Csabai Bálint fizikus, a BME Nukleáris Technikai Intézetének kutatója vendégszerepel. Az adás a Csernobili atomerőmű 40 évvel ezelőtti katasztrófájának apropóján készült. A beszélgetés során Csabai Bálint bemutatja a csernobili erőmű RBMK típusú… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „40 éves a Csernobili atomkatasztrófa - beszélgetés Csabay Bálint fizikussal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Csabay Bálint.

Milyen témákat érint ez az epizód: „40 éves a Csernobili atomkatasztrófa - beszélgetés Csabay Bálint fizikussal”?

Fő témái: csernobili atomkatasztrófa, nukleáris technika, fizika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „40 éves a Csernobili atomkatasztrófa - beszélgetés Csabay Bálint fizikussal”?

Megjelenés: 2026. 05. 11.. Hossz: 26 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/40-eves-a-csernobili-atomkatasztrofa-beszelgetes-csabay-balint-fizikussal

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból