Reaktor Podcast

A Rajkó Művészegyüttesről - Beszélgetés Gerendási Istvánnal

· PT30M46S

Összefoglaló

A Rajkó Művészegyüttes 75 éves évfordulójára készülve Gerendási Istvánnal, az együttes ügyvezető igazgatójával beszélgettek. Az interjú kitér az együttes 1952-es alapításának körülményeire, a roma származású fiatal tehetségek felkutatására és képzésére, valamint a cigányzenei…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2026. 03. 16.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Gerendási István
Témák
rajkó művészegyüttes, roma tehetséggondozás, cigányzene
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] Sziasztok kedves nézők és hallgatók.

A mai adásunk vendége Gerendási István, a Rajkó Művész együttesnek az ügyvezetőigazgatója.

Nagyon szépen köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Örülök, hogy itt lehetek.

Nekem az első kérdésem az az lenne, hogyha egy pár mondatban be kéne mutatni a fiatalabb generációnak azt, hogy pontosan mi is a Rajkó együttes, akkor ezt hogyan tenné meg? >> Az időben egy kicsit vissza kell mennünk. 1952-ig akkor alakult meg a Rajkózenekar.

Ö Szigeti Pál az együttes igazgatója és Farkas Gyula, Rajkózakar művészeti vezetője zeneszerző hangszerelő karmester elhatározták, hogy a nagyon fiatal roma származású gyerekeknek lehetőséget adnak, hogy a saját zenei kultúrájukat azt iskolai keretek között tudják megtanulni és át tudják adni a következő nemzedéknek. beültek a kocsijukba, és elindultak vidékre falvakba a cigánytelepülésekre, hogy kiválasszák azokat a 89 10 éves gyerekeket, akiket alkalmasnak találnak arra, hogy a Rajkózenekar tagjai lehessenek.

Itt elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy kinek van abszolút hallása, a ritmusérzéke, mert a gyerekek közül voltak, akik még hangszer nem játszottak, de természetesen olyanok is voltak, akik már nyolc éves koruk ellenére valamilyen hangszeren játszottak. 52-ben elindult a képzés, és az volt a a célja, hogy ez az együttes azokat a cigányzenei hagyományokat, amelyek több évszázadra nyúlnak vissza Magyarországon, hogy tovább tudják adni ezeknek a gyerekeknek.

És egyben egy kitörési lehetőség is volt arra, hogy sokszor a mélyszegénységből, az elmaradottságból kitörjenek és lehetőséget kapjanak arra, hogy a tehetségüket ki tudják bontakoztatni és az intézményt, amikor elhagyják, olyan kiváló zenészekké váljanak, akik a világ bármely részén megállják a helyüket.

Nagyon gyorsan kellett bizonyítani Szigeti Pálnak és Farkas Gyulának, mert nem sok lehetőséget kaptak.

Azt mondták, hogyha két-három éven belül nem tudnak bizonyítani, akkor nem biztos, hogy mi lesz a Rajkóenekarnak a jövője.

Azonban hát a elkövetkezendő évek és évtizedek bizonyították azt, hogy amit ők elgondoltak, azt tökéletesen meg tudták valósítani.

És ennek is köszönhető, hogy a Rajkozenekar jövőre 75 éves lesz.

Bejárta a világot a világ összes földrészén. 116 országban vendég szerepelt.

Sok-sok millió néző látta azt a produkciót, amit a Rajkos zenekar tagjai hoztak létre.

Úgyhogy ez egy nagyon nagy sikertörténet, amely a mai napig is tart.

Itt ugye említette, hogy igazából ez úgy nézett ki, hogy Szigeti Pál és Farkas Gyula úgymond felkerekedett, és igazából így felkutatták az országban a tehetségeket.

Tehát hogyan fedezik fel a tehetségeket?

Hát időközben hát sok minden előrelépett a kor követelményeinek megfelelően és 1990-ben 36 évvel ezelőtt létrehoztuk Magyarország egyetlen olyan művészeti alap és középfokú iskoláját, ahol cigányzenét lehet tanulni.

Tehát most a gyerekek amikor jönnek, akkor a Rajkó művészeti iskolába kerülnek be középfokon.

Természetesen vannak alapfokú művészetoktatási intézmeink.

Az országban 14 helyen foglalkozunk gyerekekkel, mindegy, közel 800 cigányszármazású gyermekkel.

És akik olyan tehetségesek, azok bekerülhetnek a középiskolába.

Magyarországon a mi iskolánk adja a legmagasabb művészeti képzést a cigány zenébe, és azok a gyerekek, akit végeznek ebben a műfajban, taníthatnak is, tehát tanárként kerülnek ki az iskola falai közül.

Nagyon sok minden változott az elmúlt több mint 70 évben.

Volt olyan időszak, olyan évtizedek, amikor a cigányzene nagyon népszerű volt Magyarországon, és nem volt probléma, hogyha a gyerekek befejezték az iskolát, hogy el tudjanak helyezkedni akár idehaza, vagy külföldön, szállodákba és egyéb más helyeken.

Most már sokkal nehezebb a helyzet, mert az a nagy érdeklődés, ami volt, az most nem jellemző.

Tehát tulajdonképpen régebben egy Rajkózenekari felvételvsgára több 100-an jelentkeztek, és a több 100 gyerek közül nagyon könnyű volt kiválasztani azt a 20-25 gyereket, akit egy évben föl tudtunk venni.

Mindegyik gyermekért meg kell küzdeni és harcolni.

Tehát föl kell kutatni őket, meg kell keresni.

Természetesen minden évben kiírjuk a felvételi vizsgát az iskolába, és akik odajönnek, azokból a gyerekekből válogatjuk ki, hogy kik lehetnek a középiskolának a növendékei. sokkal nehezebb a helyzet, mint régebben volt, de ennek az intézménynek mindig is, és ma is, és a jövőben is az a feladata, hogy a cigány zenét azt őrizze, hogy ezek a fiatal gyerekek majd a a következő generációnak át tudják adni, mert ez egy olyan műfaj, amely a magyar emberekhez hozzátartozik.

És a cigányzenészeknek köszönhető az is, hogy a népzenét, amit mi magyar népzenének nevezünk, és hála Isten manapság, ez nagyon népszerű, hogyha nem lettek volna a cigányzenészek, hiszen ők őrizték meg, tanulták meg és adták tovább.

Úgyhogy az ő szerepük nem csak a cigány zenében, hanem hanem a népzenében is nagyon fontos volt, és a mai napig is fontos. kicsit filozófiai kérdés, de említésre került, hogy ugye 116 országban volt már fellépése az együttesnek, és most ez 75 éves.

Ha úgy meg kéne fogalmazni, hogy mi igazából az a fűszer, amitől a Rajkó együttes a mai napig egyébként világszinten egy elismert márkanév tudott maradni? >> Ez több tényezőnek köszönhető.

Az egyik, hogy Farkas Gyula, aki a Rajkó zenekar műveit meghangszerelte, egy olyan különleges hangzásvilágot hozott létre, amely tulajdonképpen semmihez nem hasonlítható.

Ez az egyik nagyon-nagyon fontos, lényeges dolog.

Az is lényeges dolog, hogy olyan nagy zeneszerzők, nem csak magyar, hanem külföldi zeneszerzők műveit is meghangszerelte cigányzenek arra, mint Bartok, Liszt, kodáj. reményede és természetesen külföldi zeneszerzőkét is.

Ebből keletkezett egy ezekből a klasszikus művekből egy olyan átirat, egy olyan hangszerés, amely a Rajkózenekarra jellemző.

És a cigányzenészekre szintén nagyon nagyon jellemző és nagyon fontos, hogy ők ha szomorúak, akkor nagyon szomorúak tudnak lenni.

Erre szoktuk mondani, hogy akkor sír a hegedű a kezük alatt, amikor olyan műveket játszanak, és nagyon tudnak örülni, vidámnak lenni, felhőtlenül tudnak szórakozni.

Ezek az életérzések megjelennek a zenei művekben is, és olyan improvizációs képességgel rendelkeznek, amely minden zenészől nem mondható el.

Ezeknek a tényezőknek köszönhető az, hogy hogy a zenekar mindig meg tud újulni.

Új művekhez nyúlunk, amelyeket betanítunk a gyerekeknek.

És az is egy nagyon fontos, és mindig is jellemző volt a zenekarra, hogy olyan produkciókat létrehozunk, amely más művészeüttesekkel és művészekkel közös produkciók.

Ilyen volt többek között, amikor Marco Ivánnal, a világhíű balettművésszel közösen alkottunk egy produkciót, aminek az volt a címe, hogy Romantiáda.

Ö nem volt még példa arra, hogy egy klasszikus balettet cigányzenekar kísérjen, de a Rajkó zenekar életében ez megtörtént.

Az új nemzeti színházban volt a bemutatója, vagy volt és van közös produkciónk a a Budafokig Doktnányi Ernő Szimfonikus zenekarral, vagy a Budapest Klemerbendel, és még nagyon hosszú a sor.

Tehát a rajkozzenák arra az is jellemző, hogy hogy mindig megújul, mindig próbál új utakat felfedezni pontosan azért, hogy életben tudja maradni és ezt a műfajt tovább tudja adni.

Ezek nagyon fontos és lényeges dolgok.

Hanem az merült fel, hogy most itt tetszett említeni, hogy igazából folyton próbál az együttes megújulni és és változtatni, de akkor tehát hogyan lehet egyensúlyozni a tradíciók és a megújulás között? >> Hát ez megoldható, nem könnyű, jó a kérdés.

Vannak olyan művek, amelyeket nem lehet levenni a repertoárról, mert ezek fantasztikusan sikeres művek. egy egy lisz második rapszódiát, vagy reményed remé reményedre repűfecskeművét, vagy egy egy monticsárdát.

Ezeket programon kell tartani, de természetesen öeknek a programoknak a keretén belül tudunk olyan új számokat is bemutatni, amely talán még a mai fiatalokat is érdekelheti és és megérintheti.

Itt az is említésre került, hogy ugye a műfaji határokat átlépve is egyébként alkotnak előadásokat.

Van-e esetleg még olyan adott esetben eddig még nem kipróbált műfaj, ahoval szívesen kísérleteznének? >> Hát nehéz ilyet találni, mert hát a műfajok közül mindenre mindenre fogékony a zenekar.

És ma elmondok egy példát a tavaly előtti évben.

Hát a betonhofit a fiatalok nagyon ismerik. meghökkentő, de a betonhofival együtt léptünk fel a szigeten a nagy fesztiválon.

Sokan nem tudták elképzelni, hogy ebből mi lesz, hogy a betonhofi, aki tudjuk, hogy hogy repről van szó, a rajkózenekar meg azért mást csinál, de egy olyan csodálatos produkciót hoztunk létre, hogy hogy az sok ezer fiatal, aki ott volt, mert ott azért fiatalok vannak, tomboltak.

Tehát nem szabad eltolni magunktól olyan felkéréseket, amire azt gondolnánk, hogy lehet, hogy ez nem a Rajkó zenekarnak a a műfaja, ezt nem biztos, hogy meg tudjuk oldani, de a cigányzenészekre ez jellemző, hogy mindent meg tudnak oldani, mert nagyon fogékonyak, nagyon jó a hallásuk, és ők is szeretik azt, hogyha más művészekkel, művészegyüttesekkel közös produkciót tudnak létrehozni. hadd mondjak el még egy dolgot, ami amit soha nem felejtünk el.

A Flatl volt egy szóló táncosa, úgy hívják, hogy Ronen Morgan.

És a Ronen Morgan megkeresett engem, hogy hogy ő létrehozott itt egy magyar fiatalokból, táncosokból egy ír néptáncegyüttest.

Amikor megnéztem a produkciójukat, azt gondoltam, hogy ezek nem is magyar táncosok, hanem hírek.

És akkor leültünk a Ronennel, és létrehoztunk egy olyan olyan produkciót, amely óriási sikert ért el, ahol a magyar néptánc, az írnéptánc, a cigányzene és az írzene egy produkción belül jelent meg.

Tehát minden elképzelhető, nincs lehetetlen a műfajok között.

Mi mindig azt szoktuk hangoztatni, és ezt komolyan is gondoljuk, hogy a műfajok közötti átjárhatóság az az nagyon fontos és nagyon lényeges dolog.

Ugye itt szó volt róla, hogy a cigány zenének igazából volt egy aranykorszaka Magyarországon.

Én ezt így zenetörténelem meg, ez úgy tudom, hogy ez az ilyen 60-as-as évek.

Igen. >> Viszont nekem van egy olyan szubjektív tapasztalásom így az elmúlt hát szerintem olyan kettő-három évben, hogy egyébként pont a nem tudom itt Betonhofinak a neve is említésre kerül, de nem tudom a pogányinduló vagy a pornograz, hogy mintha most az elmúlt években megint lenne egy ilyen megújulás és egy ilyen újra népszerűvé válása.

És ezért is volt fontos azokban az, ahogy ahogy te is említetted, ugye, hogy volt egy ilyen hőskorszak, és utána ez egy kicsit megváltozott.

És ezért is volt fontos az, hogy ezeket az éveket is túl kell élni, mert úgy ahogy a művészetben és a divatban is visszajönnek a bizonyos korszakok.

És most tényleg így érezni nálunk Magyarországon is, hogy hogy újból kezd fellendülni a a műfaj.

Ez annak is köszönhető hogy most a kormány az utóbbi pár évben rájött arra, hogy ezt nem szabad hagyni és nem szabad eldobni, és hoztak olyan intézkedéseket például a nyári időszakba, hogy a zenélő Magyarország ahol a cigány zenészek lehetőséget kapnak, hogy éttermekbe, szállodákba játszanak, hiszen ezt nagyon jól tudjuk, hogy egyre több külföldi vendég van kis is hazánkba és egyéb más olyan intézkedéseket is hoztak, ami ami egy kicsit próbál utat mutatni, hogy hogy ne hagyjátok abba ezt a műfajt, és a fiatalok, akik ezt tovább tudják vinni, azok azok jöjjenek hozzánk.

Azért is nehéz a helyzet, mert ha megnézzük a zenei műfajokat Magyarországon, akkor rá kell jönni arra, hogy a cigányzenészek nem csak a cigányzenébe tehetségesek.

Ha megnézzük a zeneakadémiát, tele van cigányszármazású növendékekkel.

Ha a jazz világát megnézzük, a legjobb jazzészek között ott vannak a cigányszármazású muzsikusok.

Tehát az az érték, amelyet ők létrehoznak, eve születni kell.

Tehát itt lehet mellé beszélni, meg máshogy gondolkodni de ők azok, akik ebben nagyon tehetségesek, nem csak zenében, táncba is, meg másba is.

És ennek az intézménynek, és nekünk, akik vezetjük ezt az intézményt többen, az a feladatunk, hogy segítsük őket, hogy a tehetségüket ki tudják bontakoztatni és hogy utána pályára tudjanak állni.

Mert az nagyon fontos egy szülőnek, hogy a gyermekét olyan irányba próbálja terelgetni, hogy a későbbiekben, amit ő megtanult, abból meg tudjon élni.

Tehát úgy érzem, és ezt te nagyon jól látod, hogy most történt egy változás, egy előrelépés, és reméljük, hogy ez ez föl fog gyorsulni az elkövetkezendő években. >> Ugye az is említésre került, hogy maga az együttes az igazából egy egy kitörési lehetőség is nagyon sok esetben.

Esetleg van néhány konkrét példa, amikor amikor Igen. >> Igen.

Hát a legkézenfekvőbb példát mondom, mert az ország őt nagyon jól ismeri.

Tehát Mága Zoltánról azt kell tudni, hogy Tiszabőről hoztuk fel a Rajkózenekarba. 10 éven keresztül a Rajkózenekar növendéke volt.

Ha nincs a Rajkózenekar, akkor Mága Zoltánt ma nem ismeri a a hazai közönség és a nemzetközi közönség se.

Tehát nálunk megtanulta azt, amit egy kiváló zenésznek meg kell tanulni, és az intézmény nagyon sokat tett érte, tehát őt menedzseltük, pályára állítottuk, fogtuk a kezét.

De ha azt mondom, hogy Puka Károly, aki Magyarországon, amikor volt egy nagy cigányprímás vetérkedő a vonópárba, hát ő nyerte meg, és a Rajkozzának tagjaiból négyen, az első négy helyen voltak.

Tehát az az jelentette, hogy hogy ez a zenekarban milyen tudás halmozódott fel.

Rengeteg zenészt tudnék említeni, több 100-at akik akik nagyon nevesek lettek, és nagyon-nagyon sokra vitték.

Úgyhogy van közöttük Kossutdíjas művész is, Kálai elnök, Larnétművész, aki szegény már meghalt, de ő is a Rajkóenekartba kezdte. nagyon sok művészt tudnék említeni, azért nem jó sokat, mert biztos kihagyok sok mindenkit, és azt nem szeretném.

A másik téma, ami ami felmerül a Rajkó kapcsán, az integráció.

Ön szerint milyen olyan tapasztalata vagy tevékenysége van a Rajkó együttesnek, amit adott esetben a társadalom vagy a politika >> például vehetne?

Hát nálunk az intézményben soha nem volt kérdés, hogy cigány vagy nem cigányszármazású, mert ebben az együttesben…

Említett entitások

Témák

  • rajkó művészegyüttes
  • roma tehetséggondozás
  • cigányzene

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Rajkó Művészegyüttesről - Beszélgetés Gerendási Istvánnal”

Miről szól ez az epizód: „A Rajkó Művészegyüttesről - Beszélgetés Gerendási Istvánnal”?

A Rajkó Művészegyüttes 75 éves évfordulójára készülve Gerendási Istvánnal, az együttes ügyvezető igazgatójával beszélgettek. Az interjú kitér az együttes 1952-es alapításának körülményeire, a roma származású fiatal tehetségek felkutatására és képzésére, valamint a cigányzenei… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Rajkó Művészegyüttesről - Beszélgetés Gerendási Istvánnal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gerendási István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Rajkó Művészegyüttesről - Beszélgetés Gerendási Istvánnal”?

Fő témái: rajkó művészegyüttes, roma tehetséggondozás, cigányzene.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Rajkó Művészegyüttesről - Beszélgetés Gerendási Istvánnal”?

Megjelenés: 2026. 03. 16.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/a-rajko-muveszegyuttesrol-beszelgetes-gerendasi-istvannal

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból