StúDió Veszprém

FOMO - aki kimarad az lemarad vagy túlél? (Hargitai Dávid)

· PT2M4S

Összefoglaló

A műsorban Hargitai Dávid, a Panon Egyetem docense a FOMO (kimaradás félelme) jelenségét járja körül. Kiemeli, hogy a félelem nem csak online, hanem offline és munkahelyi helyzetekben is jelen van, gyakran a közösségi média által felerősítve. A beszélgetés érinti a FOMO…

Röviden

Műsor
StúDió Veszprém
Megjelenés
2026. 01. 23.
Hossz
2 perc
Szereplők, említett nevek
Hargitai Dávid, Wéber László, Dióssy László
Témák
fomo, közösségi média, munkahelyi stressz
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Kedves nézőink és hallgatóink, ma félelemről beszélgetünk.

Nem is akármierről, de nem kell izgulni, hiszen nem a plakátokról üvöltő háborús rémekkel, rettegett adócsomagokkal, és nem is egy fertelmes európai várossal foglalkozunk, hanem a mindannyiunk által önkéntesen zsebben hordott rettegésről, vagyis a FOMóról beszélgetünk mai vendégünkkel, Hargitai Dáviddal, a Panon Egyetem docensével.

Sziasztok. >> Dényertes cikket írtatok a témában két szerzőtársaddal, akik korábbi műsoraink vendégei voltak más témákban.

Mi az a FOMO? >> Ez a Pomó, ez tulajdonképpen egy jelenségként értelmezhető.

Ez a tulajdonképpen egy félelem, hogy valamiből kimaradunk.

És hát ennek különböző okai vannak, hogy hogy ez az elmúlt mondjuk jó néhány évben meglehetősen előtérbe került.

A az egyik ilyen ez az információ túlterhelés a az online világnak köszönhetően.

Tehát hogy bármilyen információt bármikor nagyon-nagyon könnyen elérhetünk. ugye ez az egyik pontja, hogy gyakorlatilag már attól is félünk, hogy bármilyen információból kimaradunk, és egyébként ez a kutatásunkból szépen ki is derült.

A másik ilyen pontja az a közösségi médiának a a jelenléte, hiszen ez nemcsak az információ kimaradástól való félelmet jelenti, hanem a a társaságtól, az emberektől az ő általuk közvetített értékekből való kimaradás, amit hát nagyon-nagyon felerősít a közösségi média jelenlét.

Tehát megjelenik egyfajta társadalmi nyomás, hogy elkezdjük összehasonlítani magunkat másokkal, amíg ez korábban ugyanúgy megjelent, csak az online jelenlét és technológia ezt sokkal inkább felerősítette, tehát megjelenik egyfajta egzisztenciális nyomás, hogy elkezdjük önmagunkat összehasonlítgatni ismerőseinkkel, illetve a az online felületeken jelenlévő emberekkel. viszont egy nagyon fontos dolgot szeretnék kiemelni, hogy a FOMO az nem feltétlenül csak az online térben jelenlévő kimaradástól félelmet jelenti, hanem egyébként a a normál valós életben való kimaradástól való félelmet is. >> Stúdió Veszprém podcast.

Megkerülhetetlen emberek és történetek Diosi Lászlóval és Véber Lászlóval.

Mi tényleg a valóságról beszélgetünk.

Ha most nincs időd végignézni vagy meghallgatni az epizódot, akkor iratkozz fel csatornánkra, és gyere vissza bármikor, amikor neked alkalmas.

Így nem maradsz le semmiről. >> Legyen veled is az Allright.

Nem csak érti, pontosan le is írja beszélgetéseinket.

Jó, ha nekünk dolgozik az írott szó ereje.

Jelenti például a munkahelyi munkahelyen történő jelenlétnél is, és ezt is vizsgálta egyébként a kutatás. >> Igen.

A aki kimarad, az tényleg nem lemarad.

Ez a címe a cikketeknek, a cím első része.

És ebben a vizsgálatban ti tulajdonképpen ö erre a fókuszra helyeztétek a teljes figyelmeteket, és a cégben feldolgoztátok ezt a témát, de konkrétan mi is volt a vizsgálatotok tárgya?

És én akkor még gyorsan hozzáteszem, hogy egyébként ez egy dynyertes cikk, amit ti szerzőtársaitokkal publikáltatok. >> Így van. a teljességigényével.

Tehát Kőveri Edit és Liska Fanni volt a a két szerzőtársam.

Egyébként ők hozták a témát, én a a az elemzésbe kapcsolódtam bele.

Ennek a lényege tulajdonképpen abban állt, hogy körbejárjuk ezt a a fomó jelenséget, illetve az ehhez kapcsolódó részterületeket.

Itt szerepet kapott a munkahelyi Fomó és annak a különbözőségei, illetve a a közösségi média addikció skálát is bevontuk ebbe.

És tulajdonképpen ennek a három egységnek az összefüggését vizsgáltuk, hogy ez a fomó jelenség, ez hogyan kapcsolódik a munkahelyi fomóhoz, illetve ez a közösségi média addikció mindezt hogyan befolyásolja.

És gyakorlatilag az elméleti áttekintésben kapott még szerepet egy újabb konstrukció vagy fogalom.

Ez pedig az úgynevezett jomó, ami gyakorlatilag egy ellenpólusa a FOMak.

Ez tulajdonképpen egy élvezeti értéket jelent, amikor örülök annak, hogy végre kimaradok valamiből.

Tehát tulajdonképpen ezeket a az elméleti területeket jártak körbe.

A gyakorlati vonatkozásban pedig egy meghatározott célcsoportban itt több egyetemmel álltunk kapcsolatban, és az ő hallgatóikat, illetve munkatársait vizsgáltuk.

Eben voltak dolgozó tanulók, illetve a kettőnek a metszete is.

És azt vizsgáltuk meg, hogy ennek kapcsolatban ezen értékek az ő esetükben hogyan változnak, tehát a fomó jelenséghez hogyan viszonyulnak, miként jelenik meg a FOMO, munkai FOMó, illetve ez a közösségi média addikció.

És arra voltunk kíváncsiak, hogy ezen célpopuláción belül milyen különbözőségeket veszünk étre észre.

Tehát mondjuk egy demográfiai ismér az különbséget mutat el.

Tehát mondjuk egy nem tekintetében, hogy férfi vagy női válaszadóról van szó, az ő fomója mondjuk magasabb vagy alacsonyabb értéket vesz föl, illetve tulajdonképpen, hogy milyen sajátosságok jelentek meg ezen csoportban, és ennek eredményeit a vezetéstudománya díjazta a kiváló cikkkategóriában. >> Így van.

Liska Fannyival készítettünk egy epizódot, akkor ő nyilván a marketingről beszélt velünk, és érdekelne, hogy a marketing területén is van-e a FOMak, vagyis ennek a félelemnek a kimaradástól valamiféle vonatkozása.

Szóval, hogy a sokan azért nézegetik a közösségi médiát, mert mint fogyasztók szeretnének a legújabb trendekről információt szerezni a különböző szolgáltatásokról, a megfelelő diszkontokról.

Lehetséges, hogy ez is egyfajta motiváció a mondjuk a mobil telefonhasználatot illetően? >> Hát, hogy ezért használják a mobiltelefont.

Tehát hogyha most nagyon ezt próbálná megfogalmazni, nem hiszem, hogy azért használják a a mobiltelefont, tehát nem hiszem motivációja a mobiltelefon használatnak, hogy ez a jelenségtetten érhető legyen.

Azt gondolom, hogy sokkal inkább egy eszköz, amin keresztül ez a jelenség, ez bevódik a a különböző korosztályokba, különböző generációkba.

Tehát tulajdonképpen az egészen biztos, hogy ez a fó jelenség akkor erősödött föl, amikor a különböző közösségi média oldalak médiaszolgáltatók üzenetküldőrendszerek mikroblogok ezt lehetővé tették.

Tehát ez a mindig elérhetőség, ez egyre erőteljesebben jelent meg.

Az egy külön faktor, hogy marketing szempontból, hogy ezek a felületek dizájnban és tartalomban is úgy vannak kialakítva, hogy egyfajta triggerként jelennek meg.

Tehát ugye ez a végtelen görgetés ez a cikkben egyébként meg is jelent.

Tehát pontosan ezt ezt teszi lehetővé, hogy elvesztem az időérzékemet, görgetem, görgetem és mindig mindig releváns tartalommal találkozom.

Ez pedig abszolút marketing szegmens, hogy nyilván olyan tartalmakat fogok látni, ami engem érdekel, vagy amit ajánlanak nekem, és azon keresztül még esetleg tovább megyek újabb és újabb és újabb oldalakra, ahol pedig termékkel, szolgáltatással vagy számomra érdekes információkkal találkozhatok.

Ugye ez visszautal megint arra erre a információs túlterhelésre, amivel kezdtem is a beszélgetést. >> Igen.

A említetted te is az addikció kárát.

Ezt tudjuk jól, hogy a félelem és az addikció az kéz a kézben jár.

Eljutottatok ti egy olyan következtetésre, hogy mondjuk összehasonlítható ez a fajta addikció más típusú addikciókkal klasszikusan itt ugye az alkohol kábítószer szokott előkerülni, és akkor ehhez képest van ez a képernyő függés, vagy a kimaradástól való félelemből következő függés.

Ebben hol állunk, hova jutottatok? >> Oké. ezzel a területtel nem foglalkoztunk, tehát más addikciókat nem vizsgáltunk.

Ami viszont a kutatás középpontjába került, az lényegében az volt, hogy megpróbáltuk külön választani azt a két fogalmat, hogy közösségi médiaaddikció, illetve ez a kimaradástól való félelem.

Ezt úgy tettük meg, hogy mind a két fogalomnak vagy konstrukciónak alkottunk, illetve a szakirodalomból használtunk egy mérőskáját, és a kettő közötti kapcsolatot vizsgáltuk meg.

Tehát ha a fumó jelenséget akarjuk egy picit klasszifikálni vagy értelmezni, akkor tulajdonképpen két területet lehet meghatározni, és ezt mutatták az eredmények is.

Az egyik ez a másokhoz való viszonyulás vagy viszonyítás, összehasonlítás az online térben.

A másik dimenziója pedig az offline jellegű kimaradás.

Tehát ez a társastalálkozóktól való kimaradás és találkozókból való kimaradás. volt egy offline és egy online dimenziója ennek a FOMA, és így már volt értelme megnézni azt, hogy ez a közösségi média addikció, tehát az úgynevezett Smash skálának hívják, hogyan áll kapcsolatban ezzel a FOMOval.

És egyébként gyönyörűen kijött az az eredmény, hogy a a FOMO online dimenziójával erős vagy közepesen erős kapcsolatban áll ez a közösségi média addikció.

Tehát nevezhetjük leegyszerűsítve képernyőidőnek is.

Tehát amit eltöltök a a az online térben, a közösségi média oldalakon, az erős kapcsolatban állt ezzel az online dimenzióval.

Viszont jól láthatóan értelzerűen a az offline dimenzióval kevésbé.

És miután mi vizsgáltuk a FOMónak egy speciális változatát, ez pedig a munkahelyi FOMO volt, aminek szintén jó két erős vagy markáns dimenziója volt értelmezhető.

Az egyik ez a kapcsolati kirekesztés.

Félek attól, hogy az én karrieremben, hogyha nem találom meg azt a szociális hálót, akár az online, akár az offline térben, akkor ez az előrelépésemet esetleg gátolhatja. annyi plusz információ, hogy ez jellemzően a fiatal nőkre volt sokkal inkább jellemző, míg az információ kirekesztéstől való félelem pedig az idősebb férfi generáció, 35 plusos férfi generációnál jelent meg.

Itt már a a közösségi média addikció való kapcsolat viszont sokkal gyengébb volt.

Tehát ez kevésbé befolyásolta.

És ezért is jó, hogy erről beszélgetünk, mert ezt a fomó jelenséget nagyon-nagyon sok esetben online térbe helyezik, és nagyon sokszor összemossák a a közösségi médiából vagy kézösségi médiában megjelenő függéssel.

A kettő valóban kapcsolatban áll egymással, de igazából a FOMak egy dimenzióá erős kapcsolatban.

Ti az online kérdőíveteket, ha jól tudom, akkor alapvetően egyetemi hallgatók számára juttattátok el három egyetemen.

Az érdekelne most félretéve a tudományos megközelítést, inkább csak a véleményedet véleményedre lennék kíváncsi, hogy más generációk esetében hogyan alakulhat ez a FOMO érzés, vagyis a félelem attól, hogy kimaradnak mindabból, ami szükséges információ lenne?

Lehet ezt valamennyire prognosztizálni?

Igen, ezt azért, bocsánat, annyival egészítsük ki a Lacinak, ez egy nagyon-nagyon releváns kérdése, mert azt te bizonyára tudod, de akkor a hallgatóink is tudjanak róla, hogy az yi generáció, illetve a boomerek arányaikat tekintve hát a magyar magyar médiatérben vannak a leginkább jelen.

Tehát az idősebb generációk körében a Facebook például a magyar lakosság körében az egyik legnépszerűbben muzsikáló felület.

Úgyhogy ezért is érdekes ez a kérdés, hogy mi van az idősebbekkel. >> Oké.

A amikor a a és most csak egy kicsit utallok vissza a kutatásra. amikor elkezdtem a az elemzést végezni, és egyébként a kérdőévben is több generáció is megjelent, attól függetlenül, hogy hallgatókat kérdeztünk meg, volt egy olyan percepcióm, hogy tulajdonképpen a korral összefüggésben van, tehát minél fiatalabb a a válaszadó vagy a vizsgált alany annál nagyobb valószínűséggel jelenik meg a a fomó nála magasabb szinten.

Tehát mondjuk azt, hogy tulajdonképpen fordított tanáros a két dolog.

Minél fiatalabb vanaki, annál sokkal inkább megjelenik nála ez a FOMO.

Egyébként ezt tudományos, kevésbé tudományos kutatások is alátámasztják.

Ennek a hátterében azt gondolom, hogy egy viszonylag egyszerű dolog áll.

Minél fiatalabb generációt nézünk, annál inkább szembesülünk azzal, hogy a az ő gyerekkoruktól megjelenik a a az online jelenlét.

Ö és ez a folyamatos összehasonlítás még a későbbi generációknál egy bizonyos korban lépett be ez a jelenség.

Tehát van összefüggés a kettő között.

Tehát a fiatalabbaknál ez az addikció vagy ez a félelem, ez sokkal erősebb, mint a az idősebb generációknál.

A másik, amit László az előbb említettél itt a a Facebook kapcsán, és ebben is tudok egy kis pontosítást adni, hiszen a az előbb citált vagy vagy nyertes kutatás ezt is egy picit vizsgálta, ugyanis ugye néztük azt, hogy milyen típusú közösségi oldalakat, médiaszolgáltatókat, üzenetküldőszolgáltatókat mikroblogokat használnak a a válaszadóink, és egyébként ott is megjelenik minden egyes területen valamilyen célcsoport.

Tehát hogyha most azt kell mondanom, hogyha ha kiemeljük mondjuk a TikTokot, az Instagramot, az mondjuk vagy mondjuk egy Pinterestet, sokkal inkább egy női dominanciát mutat, míg mondjuk egy Twitch például az sokkal erősebb férfi domináciát mutat. nyilván a a tartalomnak köszönhetően, és ugyanez értelmezhető például az üzenet küldő szolgáltatókra vagy szolgáltatásokra, WhatsApp, Snapchat, Viber és társai, például ott is a fiatal nők mutatnak nagyobb dominanciát a a férfiakhoz képest.

Ennek egyrészt van egy társadalmi aspektusa, hogyha viszont ezt marketing oldalról nézzük, akkor ez pedig egy üzenet lehet a a szolgáltatóknak, hogy milyen tartalmakat, milyen termékeket, milyen szolgáltatásokat milyen felületen tegyek közzé, vagy hol érdemes nekem megjelennem.

Tehát két irányból tudnám közelíteni a dolgot.

Lászlónak a kérdésére válaszolva abszolút van összefüggés a kettő között. fiatalabbaknál erősebb a a FOMak a jelensége, míg az idősebbek és mondjuk iskolai végzettség konstrukcióban is vizsgálható ez magasabb iskolai végzettségnél törekednek az úgynevezett jomóra, tehát próbálnak szándékosan kicsit kimaradni ebből.

Ez a digitális detoxnak is hívhatjuk az egyik megoldását.

Ennek marketing oldalról pedig, hogyha ezeket a közösségi oldalakat próbáljuk szegmentálni, akkor ennek pedig van egyfajta ilyen célcsoportüzenete, hogy mit és hol érdemes közzétenni a termékszolgáltatóknak vagy termékgyártóknak és szolgáltatóknak.

Ez a jomó, ez egyébként miben nyilvánul meg, hogy mondjuk elmegyünk nyaralni és úgy gondoljuk, hogy a fenébe hagyjuk most a zaklatást és a rengeteg infót, kikapcsoljuk a telefonunkat is, csak a az életnek szeretnénk élni két hétig, hazajövünk, és utána pedig ránk zúdul mindenféle információ, és visszakerülünk a pörgőbe. >> Tulajdonképpen erről van szó.

Tehát a ezt a a jomó jelenséget, tehát amikor…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „FOMO - aki kimarad az lemarad vagy túlél? (Hargitai Dávid)”

Miről szól ez az epizód: „FOMO - aki kimarad az lemarad vagy túlél? (Hargitai Dávid)”?

A műsorban Hargitai Dávid, a Panon Egyetem docense a FOMO (kimaradás félelme) jelenségét járja körül. Kiemeli, hogy a félelem nem csak online, hanem offline és munkahelyi helyzetekben is jelen van, gyakran a közösségi média által felerősítve. A beszélgetés érinti a FOMO… Az epizód a StúDió Veszprém című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „FOMO - aki kimarad az lemarad vagy túlél? (Hargitai Dávid)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Hargitai Dávid, Wéber László, Dióssy László.

Milyen témákat érint ez az epizód: „FOMO - aki kimarad az lemarad vagy túlél? (Hargitai Dávid)”?

Fő témái: fomo, közösségi média, munkahelyi stressz.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „FOMO - aki kimarad az lemarad vagy túlél? (Hargitai Dávid)”?

Megjelenés: 2026. 01. 23.. Hossz: 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/studio-veszprem/fomo-aki-kimarad-az-lemarad-vagy-tulel-hargitai-david-1a1ab97e

Több epizód a StúDió Veszprém-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból