itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával
Miért bénít meg a social média? Küzdelem a digitális jelenléttel | Itt Vagyok podcast Aczél Petrával
· PT38M35SÖsszefoglaló
A vendég dr. Aczél Petra nyelvész, kommunikáció- és médiakutató, retorikus. A beszélgetés a social média káros hatásairól, a digitális jelenlét ellentmondásairól és a felhasználók frusztrációjáról szól. Petra kutatási adatokat és analógiákat (pl. dohányzás) használva magyarázza…
Röviden
- Műsor
- itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával
- Megjelenés
- 2026. 04. 01.
- Hossz
- 39 perc
- Szereplők, említett nevek
- Aczél Pet, Aczél Petra, Bánhalmi Kata
- Témák
- social média, digitális jelenlét, kommunikáció, média kutatás
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
Én Bánhalmi Kata vagyok és köszöntelek titeket az Itt vagyok legújabb epizódjában.
Az elmúlt időszakban egyre többektől hallom azt, hogy elakadtak a social média jelenlétükben.
Nem azért, mert ne tudnának kommunikálni, hanem a végtelen tartalom között egyszerűen lebénulnak, vagy nem akarnak jelen lenni úgy, ahogyan azt ma elvártnak érzik.
Közben a digitális jelenlét az ma már nem egy külön tér, hanem az életünk szerves része lett, ami a mentális egészségünkre és az önképünkre is hat.
De hogyan lehet ebben úgy jelen lenni, hogy ne veszítsük el önmagunkat?
Mai vendégem Acél Petra, nyelvész, kommunikáció és médiutató, retorikus.
Tartsatok velünk! [zene] [zene] Ez az!
Itt vagyok, élet és egészség podcast Bhalmi Katával. [zene] [zene] Szia Petra!
Nagyon hálás vagyok, hogy újra itt vagy.
Mindig öröm veled beszélgetni, Kata!
A mai beszélgetésünk témáját az a jelenséglette, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban egyre többet hallom és egyre többet találkozom azzal, hogy az emberek blokkolnak a social médiától.
Azaz kivált bennük egy olyan érzést, hogy egyszerre taszítja őket az a végtelen mennyiségű tartalom, ami minden irányból ömlik ránk.
És egyszerre mégis ott van bennük valamilyen késztetés, hogy ebben a ebben a térben, ebben az új élettérben, ami amivel valamit kezdenünk kell a digitális világban, valahogy ott legyenek, valahogyan jelenle legyenek, valahogyan kommunikáljanak.
És ez a kettős késztetés, hogy egyszerre utálják is és lezárk az egészet, és egyszerre ott is szeretnének lenni.
Ez nagyon sokakat leblokkol, mind magánemberként, mind persze szakmai úton.
Te találkozol ezzel a jelenséggel, vagy egyáltalán téged elérnek ilyen visszajelzések? [horkantás] Úgy is vissza fogok kérdezni, hogy mit ért ez azon, hogy leblokkol.
De annyiból már az év elején megütött egy érdekes adat, merthogy volt egy idei kutatás, ami arra vonatkozott, hogy vajon akik igazán használják a közösségi médiát magánemberként azok hogy viszonyulnak ahhoz a szokásukhoz, hogy használják és valamennyien, de nagyon-nagyon karakteresen azt nyilatkozták, hogy nagyon szeretnék, hogyha nem lenne a közösségi média, mert akkor nem kellene használniuk.
Magyarán ők voltak az élén annak a gondolatnak, hogy csukjuk be ezt a gyárat.
Tehát, hogy hogy ez ez érjen véget a legnegatívabban a hatásairól a legaktívabb használók nyilatkoztak.
Vagyis itt valóban van egy nagyon érdekes [horkantás] ellentmondás, de ez csak látszólag ellentmondás, ha belegondolsz.
Valamivel meg kell bocsátanunk magunknak, hogy ennyi időt szabadítunk fel arra, amit nem tudunk eléggé becsülni.
És ezt mivel ezt valahogy újoldjuk meg, és ez nagyon érdekes, hogy csináljuk, gondolj bele a cigarettázóba. nagyon sok pénzért megveszi a cigarettás dobozt, amire fel van írva, hogy neki a tüdeje, a termékenysége, a a csontozata, hogy mindene károsul, mit csinál?
Idegességében elszívja azt a teljes dobozt.
Tehát valahogy valahogy úrrá kell azon lenni, hogy csinálom, pedig tudom, hogy nem szükségszerűen jó.
És és volt a kérdésedben még valami, és ezt azért érdekes, hogy hogy miközben látod a folyamatot, te magad is így fogalmazol, hogy na de hát jelen kell lenni.
És ez az a döntés, ami ami azért különösen érdekes, mert [horkantás] ez a kell, ez ám nem valahova fel van írva az ajtó fölé, mint egy örök szabály.
Szóval ez a kell, ez a te mondatod, ez az én mondatom.
A az érzésnek a komplexitása az, ami ami engem megfogott.
És hogy a saját példából indulok ki, én is elképesztően be tudok sokalni.
Egyszerűen az az agyam máshogy működik, hogyha túl sok időt töltök el a képernyővel, de aztán mégis vagy a hírek miatt, vagy az ismerőseim miatt, tehát nyilván folyamatosan valami visszakésztet.
És a kell azért használtam ezt a ezt a szót, mert azt érzem, hogy ez az érzetünk, mintogyha ott kellene lenni.
És ez nyilván ez a fear of missing out érzés, tehát az, hogy valamiről lemaradunk, hogyha nem vagyunk ott, ez az egyik része.
A másik része pedig az, hogy hogy mi is kicsit olyan érzés, mintogyha le volna lenne egy új dimenzió az életünkben, ahol úgy érezzük, hogy a az, hogy élünk, létezünk, azt valahogy ott is reprezentálni kell.
Szerintem nagyon pontosan fogalmazol.
Végül is lett egy új dimenzió az életünkben.
És akkor lett, amikor az internet, ami az 1.0-ás változatában csak arról szólt, hogy olvas, keress információt, és a 2.0-ásban, meg aztán a 3.0-ásba, tehát amikor már rádapta az üzeneteket, meg valahogy fura mód megértette a gondolataidat, és azt a pöttyös állat javasolta, amihez képest előzőleg a csíkosat akartad megvenni.
Szóval, hogy [horkantás] hogy ez megjelent, és ugye az igazi különössége az az, hogy itt kapcsolatok vannak.
Tehát ez nem információról szól.
Te komplexitásraak hívod ezt az érzést.
Tulajdonképpen itt inkább ami gyötrő, az az ellentmondásossága, hogy miközben tudod, hogy nem kötelező, mégis úgy csinálod, mintha a szolgája lennél.
Hát ugye látunk ilyen adatokat is, hogy hogy az emberek, hogyha maguk vannak, akkor gyakorlatilag hiába határozzák el, hogy nem veszik elő és nem kezdik el pörgetni az üzeneteket, meg nem swipeolnak. gyakorlatilag kilenc másodpercenként úgy érzik, hogy azért [horkantás] azért itt valamit tenni kéne.
Gondolj bele, hogy ha nem jutsz azonnal valamilyen faladhoz az okostelefonodon, ugye ez a másik, hogy gondolj bele, hogy maga a technológia meg egyre kisebb lett.
Tehát el tudod a zsebedben vinni, el tudod a füledben vinni, el tudod most már a szemed előtt vinni.
Tehát nem kell a hátadon egy hatalmas képcsövet cipelned, amint majd valahogy lihegele raksz, és ott nézel valamit, hanem gyakorlatilag ott van az ujjaidon, az órádban.
Tehát magyarán ez a ez a nyugtanság és türelmetlenség is valahol ott ott szakítottam magamat félbe, hogy ma, hogyha keresünk valamit, akkor két másodperc múlva már türelmetlenek vagyunk, hogy nincs meg.
És ugye az átlagos az olyan öt-h másodperc, ugye pár éve még kilenc másodperc volt, még megkapom, már az is gyötrő.
És sok filozófus mondja, hogy a türelmetlenség korát éljük, mert a türelmetlenség segít azon, hogy hogy ne kelljen szembenéznünk magunkkal, hogy miért is csináljuk.
Tehát amikor azt mondom, hogy ez egy ellentmondás, akkor akkor pont ezt valahogy át kéne hidalni, és ugye azzal jutalmazod magad, hogy tele vagy ingerrel.
És te valahogy úgy fogalmazol, hogy téged ez kifáraszt. [horkantás] Nagyon kifáraszt.
Most fut egy reklám, egész döbbenetes, egy egy gyógyszerreklám, ami azt mondja, hogy hogy amikor használod az okos készülékeket, meg ez a binge watching, ugye a sorozatokat, akkor egy idő után úgy megfájdul a fejed, hogy itt van rá egy gyógyszer.
Tehát már a gyógyszerippar is lá most már nem az a gondja a az embernek, hogy egész nap idegesítették a munkahelyén, hanem az, hogy önmaga annyit használja ezt a médiumot.
Viszont abban igazad van, hogy egy olyan korban élünk, amikor az van, ami látszik.
A görögök úgy ismerték ezt a fogalmat, hogy az agón az, aminek látszani kell.
Akkor vagy, ha látszol. [horkantás] És ugye ennek a nehézsége az, hogy ez nincs így.
Tehát neked van egy lényed, ami ami nem soha nem látszik.
Ráadásul ezeken a felületeken te és mindannyian túlcsináljuk magunkat.
Tehát meg néha mást mutatunk, mint ami van.
Sőt, ugye úgy is hívja, azt is szoktuk mondani, ez a túl túl, hogy mondjam, túlkontrollálod ezt a személyiséget, aki vagy.
Ugye itt nincs pontaneitás, maximum, bocsánat a kifejezésért hülyeség.
Azt meg tudjuk fogalmazni, hogy alapvetően hol van a hol van a probléma, mert ahogy hallgatlak, ez nem egy kommunikációs kérdés, hanem ez egy identitás kérdés.
És maga a probléma, amit mondjuk megélünk, amikor sok a social média, vagy ez a ellentmondásos viszonyunk a social médiához, ez ez önmagában olyan, mint egy ilyen identitás kérdés.
Milyen mi mi a probléma valójában?
Mondok néhányat, mert ugye ez a probléma nem mindig nem mindenkinél ugyanaz.
Tipikus probléma, amiért így alakul az életünk, hogy a motiváltságunk alapja, hogy megerősítést várunk.
És ugye a közösségi médiának a az igazi erénye, hogy nem egyszerűen csak megadja ezt, hanem még számosítja is, tehát megmutatja a volumenét.
Ez téged ennyire becsülnek, neked ennyi ismerősöd van, te ennyi interakciót kapsz rá, ennyi te ennyi feliratkozót.
Tehát gondolj bele, hogy hogy milyen nyugtalanítóan izgalmas megnézni, hogy És már látták. mondjuk a podcastodat ennyien és ennyi interakció van alatta, és neked volt egy célod, ami látszólag ugye és valóságosan is azért egy profi szakembernek a célja, de valójában azért ezt percenként le tudnád ellenőrizni, nem?
Na hát képzeld el, egyébként valamennyien így vagyunk vele, tehát mert ez a megerősítés ez azt jelenti, hogy ezt nekem érdemes csinálnom, ott a valódi motiváltság soha nem múlhat külső megerősítésen.
Ez ez annyira így van, hogy amikor pont az adásokat nézzük, amikor még van egy olyan adás, ami látom, hogy nem nem lesz annyira nézett, ott ott mindig el kell beszélgetnem magammal, hogy ez a tartalom, ezt ezt én ezt én értékesnek tartom ettől függetlenül is.
És itt bejön az érték, hogy mi az, hogy értékes számunkra, vagy mi az, amit mi értékesnek élünk.
Ehhez feltétlenül kell az, hogy a visszajelzések meglegyenek.
Tehát a komplexitását én amúgy emiatt hoztam be a témának, mert az ellentmondásossága mellett ott van ez ez a része is.
És abban is, hogy hogy pont az a nem jó ebben a típusú motivációban.
Ugye Daniel Pink nagy kutatója ennek.
Ő mondja, hogy a k akkor mi k tehát a külső befolyásoktól függsz, mert ha nem kapod meg, akkor hirtelen demotivált lesz.
Na, ilyet többet nem csinálok.
Ezt ugye nagyon sokan úgy kezelik, hogy ez rossz, hogyha te a külső megítéléstől függsz, vagy a visszajelzésektől függsz, ez egy nettó rossz dolog.
Ez valóban egy nettó rossz dolog. függés.
Az igen, az természetes, hogy az ember a külső interakcióktól kap valamilyen hatást magára nézve.
A az önkoncepciónk, az, hogy te ki vagy én ki az minimum három dologból áll.
Az egyik a minket körülvevő interakciókból, ahogy hozzánk beszélnek. abból, amit mi ideálisnak gondolunk, értékeknek, fontos dolgoknak, helyesnek vagy sem, és végül nyilván egyfajta idealizációból szerintem milyennek kéne lennem.
Na most az természetes, hogy engem motivál, hogyha azt mondja az édesanyám, hogy ez jó és ugye tehát hála a jó Istennek, az édesanyák mindig azt mondják, hogy jó, hogyha szerencsések vagyunk.
Úgyhogy őket mindig meg is kérdezzük.
Vagy vagy csak ugye a pszichológiában ennek is van egy alapja, hogy akkor azokra kéne figyelni, akik úgynevezett fontos mások.
A fontos más az a egyébként körülbelül öt-h fontos emberi kapcsolat, amit mindenkinek javaslok, hogy keresse meg.
A fontos mások. significant others, ugye amikor az a környezet, akik akik nem mindig dicsérnek, azért néha kritizálnak, akik tulajdonképpen más szempontból a te bölcseg tanácsán, te általad föállított bölcs tanácsának a tagjai, nem szükségszerűen családtagok.
Szerintem a legegyszerűbb úgy gondolni, hogy akid akikkel a covidban is találkoztál, mert egyébként az egy nagyon érdekes mérőfoka volt, hogy mi az, amit akkor sem engedsz el emberi kapcsolatot, hogyha covid van.
Tehát, hogy akár te kockáztatsz, hogy megkapod, akár őt veszélyezteted, mert van annyira fontos, és ő is belemegy.
Szóval csináljunk egy covidtesztet, hogy hogy kik a kik az igazán fontos mások. bármilyen szomorúan is hangzik ez abból a kontextusból, de ugye mondtad, hogy hogy feltétlenül baj.
Az baj, ha téged egy számosságban mérhető külső dolog motivál.
Hát gondolj bele, amikor kapsz egy olyan személyesen, amikor kap az ember egy negatív visszajelzést, amit tudjuk, hogy minimum ötször, de de azért akár kilencszer jobban számít, mintogy valami jót kapsz.
Emlékszem, mi is beszélgettünk egy beszélgetésünkről, aminek kapcsán a sok csodálatos visszajelzés között volt egy picit olyan talán nem annyira.
És az ember azonnal azt említi meg, hát itt ilyen gyarlók vagyunk, nem gyarlók vagyunk, hanem függők vagyunk.
És mivel torzít a negatív felé, elkezd benne látni a negatívat.
Nem elég, hogy fáradt vagy, de frusztrált is vagy.
Az a jó motiváció, amiben téged arra, hogy te egy új beszélgetést elhelyez, nem azt hajt, hogy az előzőt fogadták, hanem az az út és az a küldetéstudat és a te szabadságod. [horkantás] Ez a ez a szakmai social média jelenlétben azt hiszem, hogy könnyebben kezelhető, mint a személyesben, mert a személyesben ma mi történik?
Elmegyünk reggelizni, lefotózzuk, feltesszük.
Elmegyünk edzésre, lefotózzuk, feltesszük.
Elmegyünk egy baráti találkozóra, elutazunk, és gyakorlatilag egy képtárrá válik a social média ö felületünk.
És aki pedig fogyaszt, az pedig azt nézheti, hogy na, ő megint elutazott.
De jó, ő ő megint edz, és egy ilyen egy ilyen tartalom, nem is tudom, tehát maga maga a a befogadott tartalom az elkezd úgyni a pszichés állapotunkra.
A ami ami nem minden esetben hoz jó érzéseket.
De miért gondoljuk azt, hogy ezzel nehezebb bán, ezzel a legkönnyebb bánni, mert itt egy ilyen per-es játékban vagyok, én döntök magamról.
Hát egy szakmai beszélgetés ennél bonyolultabb, mert van esetleg egy beszélgetőpartnered, egy helyszín, ott elkezdesz kontrollálni.
Pont ez az érdekes, hogy pont azt a minimumot veszítjük el sokszor, ami ami ennek a helyzetnek az előnye és ajándéka, hogy hát erről magam dönthetek.
Ugye beszélgettünk már erről, de amikor megfogod azt a telefont és lefotózod azt a nyomorult reggelidet, vagy nem nyomorult, lehet, hogy csodálatos és bőséges, és mindenkinek kicsordul rá a a kicsordulnivalója, hogy hogy amikor úgy döntesz, akkor vedd a kezedbe, és kérdeznek, hogy ezt most mi helyett csinálom?
Mert az, hogy miért, az lehet, hogy azért, mert annyira gusztusos, ugye, arra még tudok válni, de mi helyett?
És ezek az egyszerű kérdések, amiket négy évesen olyan jól fel tudunk tenni, ezek felnőtt korban is nagyon hasznosak.
De ugye kérdezted, hogy hogy mi mindenért csináljuk.
Az egyik tárt például azért, hogy megerősítést kapjunk, de…
Említett entitások
Témák
- social média
- digitális jelenlét
- kommunikáció
- média kutatás
Személyek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Miért bénít meg a social média? Küzdelem a digitális jelenléttel | Itt Vagyok podcast Aczél Petrával”
Miről szól ez az epizód: „Miért bénít meg a social média? Küzdelem a digitális jelenléttel | Itt Vagyok podcast Aczél Petrával”?
A vendég dr. Aczél Petra nyelvész, kommunikáció- és médiakutató, retorikus. A beszélgetés a social média káros hatásairól, a digitális jelenlét ellentmondásairól és a felhasználók frusztrációjáról szól. Petra kutatási adatokat és analógiákat (pl. dohányzás) használva magyarázza… Az epizód a itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 01..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Miért bénít meg a social média? Küzdelem a digitális jelenléttel | Itt Vagyok podcast Aczél Petrával”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Aczél Pet, Aczél Petra, Bánhalmi Kata.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Miért bénít meg a social média? Küzdelem a digitális jelenléttel | Itt Vagyok podcast Aczél Petrával”?
Fő témái: social média, digitális jelenlét, kommunikáció, média kutatás.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Miért bénít meg a social média? Küzdelem a digitális jelenléttel | Itt Vagyok podcast Aczél Petrával”?
Megjelenés: 2026. 04. 01.. Hossz: 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/itt-vagyok-elet-es-egeszseg-podcast-banhalmi-kataval/miert-benit-meg-a-social-media-kuzdelem-a-digitalis-jelenlettel-itt-vagyok-podca
Több epizód a itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával-ből
- A jóga több, mint spirituális hobbi
Gyalog-Szőke Zsófi, a Yoga Glow Fesztivál alapítója beszélget Bánhalmi Katával a jóga idegrendszerre gyakorolt hatásairól. Az epizód rávilágít arra, hogy a jóga nem csupán egy spi…
- Új család válás után? | Bogár Zsuzsával a mozaikcsaládról
A beszélgetés a mozaikcsaládok dinamikáját és a válás utáni újrakezdés kihívásait járja körül. Bánhalmi Kata vendége Bogár Zsuzsa szakpszichológus, családterapeuta, aki több mint…
- A longevity a vak félelem a haláltól | dr. Aczél Petra
Bánhalmi Kata vendége dr. Aczél Petra nyelvész, kommunikáció-kutató, aki a longevity fogalmát járja körül. Megvizsgálják, hogy a hosszú és egészséges élet mozgalma valóban erről s…
- Mit tesz az agyunkkal, ha nem olvasunk? | Nyári Krisztián és Szász Máté
A beszélgetés az olvasás pszichológiáját járja körül Nyári Krisztián irodalomtörténésszel és Szász Máté neurobiológussal. Megvizsgálják, hogyan változtatja meg az agyat az olvasás…
- Kibírsz napi 15 percet a telefonod nélkül? Olvass! | Valuska László - Itt vagyok
A KSH adatai szerint a magyarok könyvolvasásra fordított ideje drasztikusan, napi 12 percről 2 percre csökkent. Valuska László, a Margó Fesztivál igazgatója és Bánhalmi Kata az It…
- Mit keresünk a hűtő előtt 10-kor?
Sziasztok! Bárhalmi Kata és Szilágyi Tamás pszichológus az Itt vagyok podcast vendégei, egy kétrészes sorozat első részében. A beszélgetés az érzelmi evést, a táplálkozás és az ér…
- Miért menekülnek az emberek a szeretet elől? Az ego valódi arca 2. rész
Tóth Andrea Beáta és Bánhalmi Kata az emberi kapcsolatokról és az egó szerepéről beszélgetnek az Itt vagyok podcast legújabb epizódjában. A beszélgetés során feltárják, miért félü…
- Krónikus stressz, fogyás, egészségszorongás – Miért nem elég egy labor?
Az „Itt vagyok” podcast legújabb adásában Dr. Balázs Anna és Illés Gabriella vesznek részt. Gabriella, a televíziós producer, személyes tapasztalatain keresztül mutatja be a króni…
- "A rák szót törölném a közgondolkodásból" — Dr. Kiss Richárd patológus az Itt vagyok podcast vendége
Az Itt vagyok podcast vendége Dr. Kiss Richárd patológus, rákkutató. Az epizód a daganatos betegségek biológiai hátterét, az evolúciós megközelítést, a rákkal kapcsolatos tévhitek…
- Ki vagy, amikor senki nem lát? Az ego valódi arca 1. rész
Ebben az "Itt vagyok" podcast epizód első részében Bánhalmi Kata Tóth Andrea Beáta meditációs tanárral beszélget az egóról, az önazonosságról és a modern társadalom hatásairól. Az…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Mikor kell digitális detoxra vonulnom? — Kösz, jól - a HVG egészségpodcastja
A "Kösz, jól" podcast epizódja a szellemi egészséget érintő digitális detox témáját járja körül, kitérve a közösségi média veszélyeire, a social media függőségére és a valós, ille…
- “Tanuljuk meg az üzenetünket történetekbe ágyazva elmesélni” Kónya Bea Pikrea — Nők az úton
Kónya Bea (Pikrea) kommunikációs tanácsadóval arról beszélgetünk, hogyan mutassuk meg valódi gondolatainkat a közösségi médiában, hogyan építsük személyes márkánkat, és mit kezdjü…
- Fuller Bianka - Pszichológus - Mindennapi szorongásaink - a social media hatása a megküzdési stratégiánkra — Meghallgatunk.online - Mental Health Podcast
Fuller Bianka pszichológus a mindennapi szorongásról és a social media hatásáról beszél, vizsgálva, hogyan befolyásolja az online környezet a megküzdési stratégiákat. Keresi a vál…
- 5 órai tea az Új Nővel – Hol rontjuk el? A média hatása az emberekre — Új Nő - Női Magazin
Mátyus Zoltán pszichoterapeuta az Új Nő Magazinban arról beszél, hogy a média és a közösségi média hogyan befolyásolja az emberek lelki, egészségi és mentális állapotát, szorongás…
- A digitális világ veszélye, hogy nem csinálunk helyette semmit - Sipka Bence, pszichológus — Hadd legyek én
Sipka Bence pszichológus a digitális függőségekről és azok megállításáról beszél a REDWood Offices podcastjában. Egyre többen küzdenek digitális függőséggel, ami jelentős szeletet…