Tudatos család podcast

#66. Önostorozás, aggódás és kritizálás helyett nem lennél egy kicsit kedvesebb magaddal?

· PT40M10S

Összefoglaló

Az adásban a belső kommunikáció fontosságát hangsúlyozzák Koller Zsuzsanna és Koller Krisztián. Felhívják a figyelmet arra, hogy gondolatainkat mi magunk irányíthatjuk, és a negatív belső monológ alacsony önértékelésre utal. Elismerik, hogy sokan küzdenek önostorozással…

Röviden

Műsor
Tudatos család podcast
Megjelenés
2023. 08. 13.
Hossz
40 perc
Szereplők, említett nevek
Koller Zsuzsi, Koller Krisztián, Koller Zsuzsanna
Témák
önismeret, önértékelés, belső kommunikáció, önostorozás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] a gondolataidat azokat te irányíthatod azokat te választod szóval hogy ha te indítod el akkor te is tudod megállítani ezeket és hogyha én például észreveszem magamat hogy nem tudom a jövőn aggódok vagy a múltban bel belemegyek eg ilyen traumad drámába akkor így elkezdem figyelni kintről ezt és így lehet szerintem megállítani ezeket a dolgokat egy negatív belső kommunikáció az egyértelműen jelzi a a az alacsony önértékelést tehát aki aki rendben van magával annak a a belső kommunikációja is pozitív tehát hogy ez azért kéz kéz a kézben jár és akkor viszont kellenek azok a sikerélmények amiknek mentén el tudja magát ismerni az illető amiből aztán fel tudja építeni a saját önbizalmát ami aztán út lehet egy egy igazán pozitív belső kommunikációhoz [Zene] is szép napot mindenkinek koller zszsival és koller krisztiánnal beszélgetünk sziasztok szia mégpedig a belső kommunikációról a a legutóbbi adásban arról volt szó hogy hogyan is kommunikálunk másokkal milyen hibákat követünk el és azokat hogyan tudjuk javítani hogyha odafigyelünk arra amit éppen mondunk és ahogy mondunk amiről nem esett szó az pont a belső kommunikáció volt de hát a legtöbbet egyébként meg saját magunkkal beszélgetünk vagy vitatkozunk vagy beszélgetünk és vitatkozunk vagy hát mossuk meg a saját fejünket legalábbis fejben szóval az szerintem kétségtelen hogy a belső kommunik ációnk a leg tartósabb és a legtovábbtartó és a legtöbbször alkalmazott dolgunk viszont azt nem mondhatjuk szerintem hogy mindenki nagyon szépen beszélne önmagával ti hogy vagytok magatokkal mármint így fejben belső kommunikáció szintjén vagy honnan indultatok összehasonlításképpen hát én az önostorozás szobra voltam szé úgy gondolom nagyon-nagyon ügyesen csináltam azt hogy hogyan bántsam magamat mindenért gondolatban ítélkezés hegyekkel rendelkeztem és elégedetlenség és elvárás halmazokkal ezt még tudom tetőzni é eg is aggodássalú a jövő hogy mi lesz a k ez a kattogás hogy mi lesz a jövőben a múltban milyen rossz volt és hogy mennyi mindenen át kellett mennem ez a múltbeli áldozati szerepes batyu csomag és mindig van egy kritizáción belül persze hogy más miért hibás én meg mennyire fantasztikus vagyok persze persze másokat ítélek simán én ennek az ellenkezője vagyok aha te magadat én én simán másokat vol és én ezt h ezért működik-e hozom hozom én egyébként hozom egyébként a mai napig viszont pont erről lenne szó hogy milyen fontos az hogy magunkkal hogyan beszélgetünk tehát hogy itt azért szerintem nagyon sok olyan dolgot felsoroltatok ami így tipikus tehát hogy ez így mindenkinek megy a fejében nem hiszem hogy mindenki nagyon kedvesen szól magához minden egyes alkalommal főleg hogyha valami hibát követtünk el vagy valami tényleg olyan dologról van szó amin esetleg javítani kellene de ha a belső kommunikációnkat akarjuk javítani azt még nehezebb tehát hogy azt hogyan lehet csinálni mert még arra tudatosan oda tudsz figyelni hogy milyen szavakat mondasz ki a másiknak hát belülre ez a tudatosság ez nem tudom elég-e eg egyáltalán hát mindenképpen elindíta elindítja a folyamatot mert ha én ha már hajlandó vagyok valamire rátekinteni a a külső környezetemben hogy valami nem úgy megy ahogy szeretném tehát mondjuk egy kapcsolódásban a kommunikációmmal én nem abba az irányba haladok amerre szeretnék akkor a következő lépés hogy megnézzem az hogy honnan ered ez a fajta nem működő kommunikáció vajon mi van mögötte hiszen azért sokan sejthetik hogy hogy minden ami kívül megtestesül meglétesül megteremtődik élethelyzet az annak nagy része hogy a belső világunknak a kivetülése tehát an onnan már a következő lépés az hogy akkor megnézem hogy mi zajlik bennem én hogyan viszonyulok önmagamhoz ami miatt aztán a másokkal való viszonyulásom sem harmonikus hát nekem most teljesen elment ez a kis fló mer mertogy alapvetően ugye vannak a gondolataink és szerintem azokat meg lehet figyelni tehát hogyha már megfigyelője vagy akkor már tudatosítod hogy á én most ag mindeninek meg igen tehát hogyha benne vagyok egy cituba például hogy nem tudom a jövőn aggódom vagy például másokat akkor ítélek vagy magamban hogy ő ezt miért nem csinálja meg miért nem csinálja meg és hogyha én ezt már úgy látom magamban amikor már így betekerem magamat ebbe a ezekbe a storikba tehát mikor elkezdek így már kombinálni hogy már mi lesz a jövő hogy akkor mi nem tudom ő akkor nem úgy fogja csinálni és akkor ez már itt kaput lesz ez a kapcsolat most beszélek így vagy hogyha önmaddal belül kommunikálsz hogy neked milyen szar lesz a jövőd egy ilyen kilátástalan mert hogy itt az infláció meg a háború meg a mindenféle szóval hogy ez elindul ez a mókuskerék és itt mindig van egy olyan választásunk hogy hogy ebből kikaphatod magadat bármikor hiszen a gondolataidat azokat te irányíthatod azokat te választod szóval hogy ha te indítod el akkor te is tudod megállítani ezeket és hogyha én például észreveszem magamat hogy nem tudom a jövőn aggódok vagy a múltban beli belemegyek ilyen traumad drámába akkor így elkezdem figyelni kintről ezt és így lehet szerintem megállítani ezeket a dolgokat de ahhoz kell egy külső megfigyelő és az a külső képesség arra hogy k ki kívről meg tudn figel igen de ez abszolút fejleszthető ez a sztori és pont erre szeretnénk felhívni a figyelmet ha például csak annyit csinálok hogy nem a gondolataimra fókuszálok és nem arra hogy én milyen gondolatokat gyártok a fejembe hanem elkezdek fókuszálni inkább a testemre és nem az a az agyamra a gondolataimra például nem tudom elkezdek mondjuk a légzésre figyelni hogy akkor beszívom az orromon megemelkedik a hasam hogy odaveszem bele a levegőt és elkezdem kifújni szóval hogy a gondolat az még több gondolatot fog tudni gyártani ha viszont szerintem elkezdünk nem a gondolatra figyelni és nem a fókuszt csak így nem teret adni neki hanem egyszerűen csak leterelem róla és elkezdek figyelni a testemre akárhogy hogy mozok mondjuk a kezem vagy a számmal hogy artikulálok vagy mit szeretnék mondani most nektek akkor onnantól kezdve ugye megszűnik a gondolkodás és a belső kommunikáció az az már nem belső kommunikáció lesz hanem egy ilyen megfigyelésbe fogok átmenni és akkor már már akkor van választásom hogy egyébként merre menjek szóval hogy itt szerintem mindenféleképpen a belső kommunikációról az első lépés az az hogy tudatosítsuk azt hogy gondolkodom igen vegyük észre hogy mi van tehát már az ha valamit valamit képes vagyok észrevenni és tudatosítani hogy most korlátozom magam ezekkel a gondolatokkal tehát például akár a legtöbb nő cipőjébe beleképzelve magamat illetve a saját oméba a múltban amikor belenéztem a tükörbe azonnal jött egy ítélkező gondolat a a kinézetemről ha ezt nem veszem észre akkor fog akkor lesz hatással az egész működésemre és külső kommunikációmra de ha észreveszem hogy hoppá már megint mit gondolok magamról a a kép alapján ami visszatükröződik a tükörben ha csak észreveszem az az első lépés már hogy azzal aztán valamit tudjak is kezdeni egyébként nekem most az jutott eszembe hogy így a hogy a belső kommunikációról beszélünk de alapvetően ugye ezek inkább a belső gondolataink a gondolatvilágunk a vélekedéseink a nézőpontjaink saját magunkról a magunkhoz fűződő viszonyunknak a nem tudom gondolatban történő megfogalmazása vagy vagy megjelenése így van és ez a kiagyalás tulajdonképpen amiről szerintem most itt beszélünk de akkor azt is fontos tisztázni mert ugye sokszor ez az érzelmekre is igaz de nem is akarom oda átterelni a szót hogy hogy azt hisszük hogy ezek vagyunk mi tehát hogy a gondolat ink vagyunk meg az érzelmeink vagyunk igen és hogy ezért furcsa az amikor ugye ezt úgy szokták hétköznapi értelembe menenni hogy hogy ki kell magad rántani ebből a helyzetből és el kell terelni a figyelmedet tehát egy mozgással bármilyen tevékenységgel és van aki azt mondja hogy azért tehát hogy ez azért hülyeség mert attól még a gondolat ott maradm igen viszont itt a fókuszt ugye nem mindegy hogy hova viszem igen minek adok teret mennyi időt adok neki tehát nem ez nem én mi azt valljuk hogy nem megtagadni kell ezeket a dolgokat egyszerűen csak egy picit hátrébb lépve ránézni először és megnézni azt hogy mi van ha én nem csak a gondolataim és az érzéseim vagyok a gondolatok és az érzések azok csak gondolatok és érzések és hogyha elkezdjük őket úgy figyelni hogy ezek ezek jönnek és mennek mint a felhők az égen engedjük meg hogy jöjenek és menjenek de ne ragadjuk meg őket és ragasszuk magunkba és azonosul k azzal hogy csak ez vagyok ezek ez nem igaz ez egy tévhit hogy a gondolatok mi vagyunk a gondolatainkat ahogy a krisztián is mondta az elején képesek vagyunk megváltoztatni akkor hogyha hajlandóak vagyunk nem azonosulni velük de ez egy következő lépés szerintem a tudatosság útján hogy én hajlandó vagyok azt elképzelni vagy megengedni magamnak hogy legyenek ilyenolyan gondolataim és aztán hajlandó vagyok azokat megkérdőjelezni és hajlandó vagyok vagyok azokat hogyha ha nem éppen azt generálják az én életemben amit szeretnék akkor kicserélni tehát a a fejünkből magyarul akkor úgy tudunk kimászni első körben amiről beszéltetek hogy másikra helyezzük a fókuszt igen ez is elindíthatja csinálun valamit és egyszerűen elkezdünk vagy megpróbálunk a megfigyelőjévé válni annak ami egyébként bennünk történik hogyha ez sikeres akkor mi a következő lépés tehát hogy oké mert ettől még a belső kommunikációnók nem változott meg most csak annyit értünk el hogy hm milyen jó is ez a kis önöstorozás hogy hú milyen jók ezek a kis aggodalmak a jövővel meg a múltban történtekkel kapcsolatban tehát hogy itt még csak ott tartunk hogy az ember elkezdi látni azt hogy ja hogy ezek a mondatok ezek ja nagyon izgalmas de ettől még nem változott meg semmi csak látom de hogyha meg is szeretném változtatni akkor mi a következő lépés szerintetek az hogy mást választok tehát hogy idáig választottam mondjuk akkor maradjunk ennél az aggodal kodásnál hogyha én aggodalmaskodok akkor mindig elcsípem tehát hogy én úgy szoktam elcsípni hogy jó megint a jövőben vagyok oké jó és egyébként nem baj hogyha a jövőben vagyok vagy éppen a múltban forgatom magam a mert a jövőben az lehet pozitív lehet negatív szerintem ha egy pozitív jövőképet vetítek fel ám bár ez is lehet egy elvárás hogyha az nem fog megtörténni ugye akkor csalódok benne tehát hogy a gondolatainkkal azt azt tudjuk hogy mindig teremtünk ha itt vagyok a jelemben és például én azt képzelem hogy az már megvalósult akkor azzal már itt a jelenen építek egy jövőt ha úgy nézem ha pedig a múltban dagonyázom akkor pedig itt a jelemben hogyha csinálok elengedéseket ugye akkor azokat a gondolatokat érzéseket fogom elengedni tehát a jövőben és a múltból szerintem így lehet kijönni gondolati szinten aztán van az hogyha nagyon sokat gondolok más hogy hogy a másik hogy éli meg az életét szerintem ez a három amivel én nagyon el tudok menni legalábbis én így vagyok vele hogy ezzel a hárommal tudok elmenni hogy elkezdek figyelni mást hogy a másiknak mi működik és máris kihoztam magamat magamból mert ugye arra leszek éber hogy ő neekki úristen az működik és ez nem tudom bekapcsol egy irigységet vagy be bekapcsol egy dühőt egy haragot egy sértődést szóval hogy ez is felhozza így az érzelmeket én most ezzel a hárommal szoktam így játszani hogy észreveszem mikor máshol van a gondolatom és nem a nem a testemen akkor bennem így így mindig így aha elcsípem oké rendben és akkor elkezdem így visszaterelni magamat a fókuszomat így az én saját testemre szóval nekem így működik most és hzsi neked ez most hogy működik vagy amikor így jönnek ilyen akár ilyen önostorozó gondolatok én én azt szoktam csinálni hogy hogy eljátszom azzal a kérdéssel hogy ki vagyok én most és ki lehetek ki ki vész szeretnék válni például az egyik kedvenc kérdésem az az hogy ha benne vagyok egy helyzetben hogy az akivé én válni szeretnék most mit választana ugye ez nem konkrét dolog csak jön egy érzet azzal kapcsolatban hogy hát biztos nem ezt valami tök mást valami nagyszerűt valami jobbat többet könnyebbet örömtelibbet lazábbat bármilyenebbet és ha jön ez az érzet akkor már tudom olyan mint hogyha ugye mindenkinek a személyiségének több rétege van és olyan mintha én elismerném a azt a személyiségemet a személyiségemnek azt a részét aki mondjuk az önostorozó negatívabb hozzáállással rendelkezik meg elismer elismerném azt az énemet akivé válni szeretnék és megfogom ezt a kettőt és olyan mint hogyha így karon fognám őket és együtt mennénk és beszélgetek velük tehát amikor jön a régi zsuzsi akkor nem az van tehát én nekem az kellett megtanulnom és talán ez lehet egy kiindulópont mindenkinek hogy hogy ne bántsam magam azért mert jött a régi zsuzsi vagy jön a az aggódó nem tudom önmagát önmaga felett ítélkező zsuzsi hanem csak mondjam azt hogy szia te vagy a régi zsuzsi há gyere mutatom hogy merre megyünk olyan minthogyha átvenném az irányítást és az is én vagyok de nem csak az vagyok hanem van egy olyan részem akivé válni szeretnék és én hiszek abban hogy az idő egyébként nem lineáris meg nincs nincs ez a múlt jelen jövő teljes egészében így bebetonozva hanem van lehetőségünk ezekkel a technikákkal a akár a krisztián is ahogy mondta a múltat is tisztítani a jelenünket is könnyebbé tenni és ezáltal ugye azt a jövőt teremteni ami amit szeretnénk vagy amire vágyunk ami nekünk működik és és ezzel tulajdonképpen ezt csinálom hogy hogy karom fogom a régi zsuzsit a az önkorlátozó zsuzsit de itt van velem már az új akivé válni szeretnék és egyik sem vagyok még vagy már hanem ott vagyok az utamon és megyek velük együtt és beszélgetünk ez ez ez nekem hoz egyfajta könnyedséget hogy nem nem megtagadnom kell meg nem bántanom kell meg meg ha feljön a régi zsuzsiból egy reakció mondjuk jön egy élethelyzet ami bekapcsol nekem régi dolgokat jönnek régi érzések akkor nem azt mondom hogy úristen semmit nem fejlődtem itt van ez a rengeteg technika amit megtanultam nem tudom mióta dolgozom magamon és már megint ez van ez egy tipikus reakció lenne ilyenor a klienseimnek is azt szoktam mondani hogy mm nem ez nem a ez nem az van hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#66. Önostorozás, aggódás és kritizálás helyett nem lennél egy kicsit kedvesebb magaddal?”

Miről szól ez az epizód: „#66. Önostorozás, aggódás és kritizálás helyett nem lennél egy kicsit kedvesebb magaddal?”?

Az adásban a belső kommunikáció fontosságát hangsúlyozzák Koller Zsuzsanna és Koller Krisztián. Felhívják a figyelmet arra, hogy gondolatainkat mi magunk irányíthatjuk, és a negatív belső monológ alacsony önértékelésre utal. Elismerik, hogy sokan küzdenek önostorozással… Az epizód a Tudatos család podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 08. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#66. Önostorozás, aggódás és kritizálás helyett nem lennél egy kicsit kedvesebb magaddal?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Koller Zsuzsi, Koller Krisztián, Koller Zsuzsanna.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#66. Önostorozás, aggódás és kritizálás helyett nem lennél egy kicsit kedvesebb magaddal?”?

Fő témái: önismeret, önértékelés, belső kommunikáció, önostorozás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#66. Önostorozás, aggódás és kritizálás helyett nem lennél egy kicsit kedvesebb magaddal?”?

Megjelenés: 2023. 08. 13.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tudatos-csalad-podcast/66-onostorozas-aggodas-es-kritizalas-helyett-nem-lennel-egy-kicsit-kedvesebb-mag-82ecaf8a

Több epizód a Tudatos család podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból