Tudatos család podcast

#97. Te vagy a különbség!

· PT30M36S

Összefoglaló

Az epizód arról szól, hogyan tudjuk magunkat "mederben tartani", és hogyan reagáljunk, ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy szeretnénk. A beszélgetés központi gondolata, hogy mi vagyunk a különbség, és rajtunk múlik, hogyan látjuk a világot. Felmerül a felelősségvállalás…

Röviden

Műsor
Tudatos család podcast
Megjelenés
2024. 08. 18.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Koller Zsuzsi, Koller Krisztián
Témák
önismeret, felelősségvállalás, tudatosság, stresszkezelés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Zene] hogyha van is olyan napunk amikor nem úgy alakulnak a dolgok ahogy szeretnénk akkor is lehet választásunk abban hogy majd akkor a következő lehet hogy jobb lesz az érzés az érzés és nem én vagyok és szerintem amíg ezt nem ismerjük fel hogy az érzéseimmel tudok kezdeni valamit addig addig ott maradunk abban hogy hogy ezek rángatnak minket jobbra-balra mikor én ezt elkezdem megmagyarázni magamnak ki akarom magyalni hogy ezért és ezért nincsen jó napom már meg is teremtettem hogy nekem miért nincsen jó napom tehát jól megerősítettem magamat így van én még be is biztosítom azt hogy még véletlenül se tudja kijönni amikor én megkődőjelezem a saját nézőpontjaimat akkor ott meg tud jelenni valami más is mert hogy a térbe beengedem beengedek valami más információt vagy valami újdonságot szerintem ez egy haj andóság kérdése hogy valaki képes egy kicsit kizoomolni abból ami van vagy pedig ő még ebben ebben valahol ezt a háttérben választjuk is hogy ott még én benne akarok maradni és nem nem állok készen hogy én ránézzek arra hogy lehet hogy ez rajtam múlik itt az szerintem a a kulcs hogy mikor jön el az amikor így kinyitom a szemem hogy oké de én mivel hoztam ezt létre mivel járultam hozzá ehhez a helyzethez és én mi mást tehetek másképp amivel amivel valami mást hozok [Zene] [Zene] létre ha az egyik nap gyönyörű a világ a másik nap barátságtalan akkor a különbség én vagyok ezt a mondatot fogjuk ízlelgetni a következő percekben koller zsuzsival és koller krisztiánnal sziasztok szia hogy lehet az hogy a különbség én vagyok az egyértelmű hogy nem ugrottunk dimenziót mert ma már annyira akartam ezt a szót használni most végre sikerült szóval az tény hogy nem változott semmi mégis az egyik nap tudjuk látni az életnek a napos oldalát a másik nap meg az összes olyan dolgot ami bosszant minket szóval oké hogy a különbség valahol nálunk leledzik de de hol ez itt a kérdés hát szerintem attól is függ hogy melyik szemüveget vesszük fel reggel napszemüveget de miért nem vesszük fel minden nap a józem szerintem nagyon sok mindentől függ ez attól is hogy éppen milyen mennyire hat ránk a külvilág és mennyire engedjük magunkra a külvilágnak a hatásait más emberek érzéseit reakcióit tehát hogy éppen milyen passzban vagyunk és és nem feltétlenül kell ezt logikusan megérteni vagy megmagyarázni hanem egyszerűen arra gondoltam hogy azért beszéljünk erről egy kicsit mert én azt látom hogy hogy és nyilván nálam is volt egy nagyon hosszú időszaka az életemnek ami amikor azt hittem hogy hogy ez ez a dolog ez kívülálló rajtam és nem tudom befolyásolni és amikor elkezdtem meglátni azt hogy valójában rajtam múlik hogy én felvállalom-e a felelősséget a saját életemért és mondjuk a kezembe veszem-e az irányítást vagy pedig maradok ebben a látásmódban hogy hogy hát igen a a kül külső tényezők azok befolyásolnak engem és ez van ezt kell szeretni akkor akkor kezdettel sok minden változ és én nem azt gondolom hogy egyébként mindig tehát az év 365 napján tudunk mondjuk derűsek lenni és a lehető legboldogabbak tehát nem feltétlenül ezt mondom vagy ez a az elvárás kell hogy bennünk legyen magunkkal szemben csak arra gondoltam hogy egy kicsit invitálnánk a hallgatókat arra hogy hogy nézzenek rá hogy van választásuk és hogy hogyha van is olyan napunk amikor nem úgy alakulnak a dolgok ahogy szeretnénk vagy ahogy mondjuk vágytunk volna rá akkor is lehet választásunk abban hogy majd akkor a következő lehet hogy jobb lesz tehát hogy nem kell belesüppednünk abba ami van és az áldozatának érezni magunkat a történéseknek nagyszerű de hadd kötekedjek igen mertogy az rendben van hogy minden egy választás kérdése hogyan választom oké felkelek érzékelem azt hogy ez nem az a nap legalábbis nem az az érzés van bennem hogy fú oké és akkor úgy döntök hogy mivel van választásom én ma ma vagy ma is az élet napos oldalát szeretném látni de ettől megint nem egy rózsaszín kis póni jön majd felém és akkor így végig kísér a napomon hanem ettől függetlenül minden történik ahogy ahogy történik és ez nem jelenti azt egy az egyben hogy ezek jó dolgok lesznek vagy azt hogy én csak erre leszek kihegyezve szóval hogyan választjuk azt hogy hogy a jó szeműveg legyen rajtunk hát szerintem az egyik legfőbb dolog az az hogy nem azonosulok az azonosulok az érzéseimmel tehát hogy az érzés az érzés és nem én vagyok és szerintem amíg ezt nem ismerjük fel hogy az érzéseimmel tudok kezdeni valamit addig addig ott maradunk abban hogy hogy ezek rángatnak minket jobbra-balra de amint felismerem hogy hogy lehetőségem van az érzéseimet akárcsak megfigyelni megengedni hogy ott legyenek az az legyen ami éppen van és nem megítélni magamat miatta hogy jaj már megint ezt érzem és már megint lehetne jó napom de rossz napom van hát nem igaz ha nem csinálom ezt tehát nem ítélem meg magam azért ami van szerintem ott már lehetőséget és teret adok a változásnak ez ez szerintem az egyik kulcsa ennek hogy az érzés az csak érzés nem én vagyok és lehet hogy most ezt érzem de megengedném-e a lehetőségét annak hogy holnap meg valami más legyen én hallottam egy olyat mostanában hogy és azt hiszem alkalmazom is hogy bombázzuk szét kérdésekkel amikor a nem napos oldalt látom szóval hogy amikor így nagyon össze-evissza vagyok és hogy kijöjjek a fejemből mert meg akarom fejteni ezt hogy nekem ezért és ezért és ezért nincsen jó napom és mikor én ezt elkezdem megmagyarázni magamnak ki akarom agyalni hogy ezért és ezért nincsen jó napom már meg is teremtettem hogy nekem miért nincsen jó napom tehát jól megerősítettem magamat így van én még be is biztosíttom azt hogy még véletlenül se tudja kijönni ebből a helyzetből tehát ezt a sátrat így kicövekelted hogy ez már pedig egy rossz na ez már pedig ez egy rossz nap és akkor ilyenkor a azt a szemeget ugye ezáltal ott is fogom tartani ha viszont azt tudom mondani hogy oké mi a jó ebbe nekem hogy én ezt választom mi az ajándék ebbe nekem minek tudnék örülni szóval hogy csomó-csomó kérdéseket egyébként hogyha felteszünk magunknak akkor és ezekre nem megtalálni a választ tehát nem kiagyalni a választ hanem té csak kérdésben lenni ilyen kíváncsiságból hogy oké de mi más is lehetséges még itt vagy mi mi lehet ez ennél is jobb és hogyha ezeket a kérdéseket én felrakom magamnak akkor úgy elmegy a fókusz már arról a cövekelésről amiről beszéltünk itt az előbb tehát hogy elmegy már arról hogy ú nekem biztos hogy rossz napom van tehát a fix nézőpontból már kiszálltam hogy kérdésben vagyok mert megkérdőjelezem ugye saját nézőpontjaimat és amikor én megkérdőjelezem a saját nézőpontjaimat akkor ott meg tud jelenni valami más is mert hogy a térbe beengedem beengedek valami más információt vagy valami újdonságot szóval hogy a ezeket a kérdéseket hogyha kíváncsiságból fölrakjuk akkor egy olyan tér nyíllik amire nem is gondoltunk és ott megjelenhet valami más ott megjelenhet valami kis csoda ami ami még az elménkkel ki sem tudtuk ki sem tudtuk gondolni ez azért nem feltétlenül vagy lehet olyan hogyha elindítod így azt a napot ami kicsit gyengébbnek éreztél legalábbis a kezd kezdetén akkor ez ez ez nem egy ilyen csodapirula hogy most így bedobsz 25 kérdést és akkor onnantól kezdve a nap megy tehát hogy ezt valahogy fönn is kell tartani nem mertogy egyébként meg a dolgok bekúzhatnak a feed igen arra gondolsz hogy mondjuk másnak is rossz napja van például és akkor azt a szemveget mondjuk hogyha én nagyon érzékeny vagyok akkor ugye áthúzom magamra tehát fölveszem az ő napszemvegét és akkor még jobbanégbőlől hát bárhogy valahogy átveszem mert ugye ahogy kicövekeljük ezt a sátrot maradjunk ennél a példánál hogy ő is lecövekelte a sátrát hogy őnek is rosszn van akkor nem hogy magamat megerősítem a saját elmémmel hanem még megerősítem még az ő elméjével is még magamat hogy hát neki is ú és még jobban igazat adok magamnak hogy még jobban meg tudom magam mag m jobbá támasztás hogy akkor most már ketten vagyunk de jó de jó és már neki ig neki is ilyen úgyhogy igazam volt tessék így van h és hogy ez igaz ez ugye nekem ez is lehet egy kérdés hogy most oké ez most az enyém tehát mi ez szóval csomó-csomó kérdést lehetne ezekre felrakni ami amiből amire azt mondjuk hogy ezt a címet ugye kitaláltuk hogy hogy amikor így lesz derűs a nap szóval hogy a a rossz szemüveget valahogy így lehet szerintem lerakni és úgy lehet felvenni a boldogságos napszemveget ahol minden csodaszép és rózsaszín pónik repkednek felénk szóval hogy itt vannak olyan pillanatok amikor igenis vannak azok a kis csodák hogyha hajlandóak vagyunk észrevenni és ugye azért azt is tudjuk hogy a kollektív tudattalanban azért elég itt ítéletes az egész világ tehát hogy félelemre alapcél ítéletalapú hogy ítlapú hogy nem tudom rengeteg félelem van az emberekben akkor mi lesz jövő holnap holnap után szóval hogy mi volt a múltamban mennyi probléma van meg hogy most drágulás van infláció van szóval hogy csomó-csomó dolgot fel lehet sorolni külső tényezőket amit a zsuzsi is mondott hogy én rosszul érezzem magamat és hogy ezt a ezt a sátrat kicövekeljem abból a szempontból hogy mennyiféle bizonyíték ot találok én arra hogy én rosszul érezzem magamat a bőrömben és mi lenne akkor hogyha egyébként amennyi bizonyítékot összeszedek azért hogy én rosszul érezzem magam mi lenne hogyha ugyanannyi bizonyítékot is összeszednék amiért jól érzem magamat a bőrömben nem tt hog pont ezt akartam mondani hogy hogyha azokat látom akik lecövekelték a de rossz napunk van sátrat akkor az hogyha én körülnézek és hajlandó vagyok így ki kicsit így kinyitni a a látásmódomat és nem csak ezeket a sátrakat látni akkor láthatom azt akik a a napocskát nézik meg a derűs oldalát a dolgoknak tehát ez rajtam múlik és szerintem ez egy hajlandóság kérdése hogy valaki képes egy kicsit kizoomolni abból ami van vagy pedig ő még ebben ebben valahol ezt a háttérben választjuk is hogy ott még én benne akarok maradni és nem nem állok készen hogy én ránézzek arra hogy lehet hogy ez rajtam múlik tehát szerintem ez egy sebezhetőségi kérdés is hogy merek-e képes és hajlandó vagyok-e arra hogy megnéz azt hogy én mivel milyen választásaimmal kerültem ide ahol most vagyok és mi mást választhatok ami valami nagyszerűbbet hoz létre mert a dolgok nem csak történnek velünk hanem azokat a sokszor a legtöbb esetben nyilván tudattalanul de választjuk tehát nem nem tudjuk magunkat és a választásainkat ebből kivenni hanem egyszerűen az van hogy ahogy tudjuk ahogy tőlünk telik úgy lép lépjük meg a lépéseket és odajutunk ami ugye akkor az akkori lát módunk szerint számunkra lehetségesnek tűnik és amint a krisztián mondott az is nekem egy nagyon érdekes az jutott eszembe a saját életemből amikor ilyen nagyon mélyen voltam egy ilyen depressziós állapotba kerültem a gyerekeink születése után és volt egy fázis amikor azt kerestem a közösségi médiában é az interneten is mindenhol hogy ki az aki még mindig aki még ugyanolyan rosszul van mint én tehát hogy valahogy az volt a működésmódom azt hittem hogy az fog nekem segíteni hogy hogy keresek másokat is akiknek hasonlóan rossz mert akkor majd egy ilyen sorsközösségben így nem tudom mi fog történni és akkor rájöttem hogy igen bármennyit tudok találni akinek rossz vagy még rosszabb mint nálunk vagy mint az én esetem az én lelki állapotom de hogy ez vajon segít nekem abban hogy kijöjjek ebből az állapotból tehát ott valahol volt egy pont amí én így ástam ebben így lefelé saját magamat ebben a mocsárban ahol azt mondtam hogy íy vagy azt éreztem hogy na jó hát én bármeddig ások ez rohadtul ugyanúgy találok akármennyit is végtelent erre a verzióra akkor mi lenne hogyha másik irányba ásnék és megnézném azt hogy ki az akinek jobb és vajon mit csinál ő amitől ő neki jobb és akkor elkezdtem azt szemlélni és azt keresni tehát hogy hogy itt szerintem ez egy fókuszváltás hogy amire fókuszálok amit gondolok hogy az az igazság vagy az a valóság az az élet arra találok végtelen megerősítést és ha elkezdek a másik irányba keresgélni akkor arra is találok végtelen megerősítést hogy az élet nagyszerű tele van lehetőséggel tehát hogyha abból indulunk ki hogy az univerzum végtelen a lehetőségek is végtelen számban ott vannak akkor az kin múlik hogy én mit látok meg abból hát csak rajtam nem ugyanúgy ott van a a háború a vérengzés a az infláció meg a szörnyűségek meg ugyanúgy ott van a a gyümölcsöző fa meg a születő gyermekek és az ő szemükben ragyogó fény ami az élet maga mi az amit nézek hát rajtam múlik hogy merre fordítom a fejemet nem szóval szerintem ez ez mindenkinek egyéni hogy mikor jön el ez a pont és nincs ebben sem jó vagy rossz vagy hogy bármit is el kell itt várni magunktól ebben a témában csak arra gondoltam hogy azért beszéljünk erről mert hátha lehet hogy ez a beszélgetés lesz az akinek aki ha van akinek pont kinyitja a szemét arra hogy jaj lehet hogy csak annyi hogy rossz felé fordítottam a tekintetemet lehet hogy csak annyi hogy le kell vennem ezt a szívószállat így a szemem elől ezt a csőlátást és egy picit körülnézni tehát hogy mi az a mi az a más látásmód amit választhatunk vagy választhatnak a hallgatók amivel lehet hogy valami más színezetet kap az egész életük akkor nézzük meg a következőt mi a különbség aközött amit most elmondtál és a következő helyzet illetve jelenet között szerintem sokaknak lesz ismerős mert tipikus hogy fölkelsz választod nekem jó napom lesz ha mindenféle egyéb videókat könyveket olvasgattál akkor még a tükör elé is beállsz és 25 milliószor elmondod hogy mennyire csodálatos vagy és neked mennyire jó napod lesz elindul a napod ami talán még zökkenőmentes is amíg készülődsz otthon és abban a pillanatban hogy mondjuk kiteszed a lábad a lakásból vagy beérsz a munkahelyedre vagy elkezded a napodat így az arcodba tolják a mindenfé az ilyen apró bosszúságokat akár tehát nem is feltétlenül nagy dolgok de de lekésed a vonatot nem tudom az autó úgy megy el melletted hogy tiszta sár leszel szóval bármi történhet és akkor ugye az első ilyen x-nél ott megrázod magad és azt mondod hogy márpedig nekem jó napom lesz nem engedem hogy elrontsák és akkor várod továbbra is a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#97. Te vagy a különbség!”

Miről szól ez az epizód: „#97. Te vagy a különbség!”?

Az epizód arról szól, hogyan tudjuk magunkat "mederben tartani", és hogyan reagáljunk, ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy szeretnénk. A beszélgetés központi gondolata, hogy mi vagyunk a különbség, és rajtunk múlik, hogyan látjuk a világot. Felmerül a felelősségvállalás… Az epizód a Tudatos család podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 08. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#97. Te vagy a különbség!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Koller Zsuzsi, Koller Krisztián.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#97. Te vagy a különbség!”?

Fő témái: önismeret, felelősségvállalás, tudatosság, stresszkezelés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#97. Te vagy a különbség!”?

Megjelenés: 2024. 08. 18.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tudatos-csalad-podcast/97-te-vagy-a-kulonbseg-cc186f3a

Több epizód a Tudatos család podcast-ből