Ügyvéd Podcast

107. Klímaperek: nagy a baj, ha már gyerekek perlik az államokat a saját jövőjük érdekében - 57 perc

· PT57M44S

Összefoglaló

Sulyok Katalin klémajogász és Lőrik József beszélgetnek a klímaperekről. Kifejtik, hogy a klímaperek sokféle jogi eljárást foglalnak magukba, melyek célja a klímaváltozás mérséklése vagy a hatásokhoz való alkalmazkodás kikényszerítése. Az államoknak a párizsi klímaegyezményben…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2024. 04. 10.
Hossz
58 perc
Szereplők, említett nevek
Gerő Tamás, Méhes Dávid, Lőrik József, Retteghy Dóra
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel a hivatásukról én lőrik józsef vagyok és ma sulyok kata klímajogásszal beszélgetek a klímaváltozás jogi következményeiről és a klímaperek lehetőségeiről először röviden bemutatom vendégemet aztán kezdődik a beszélgetés sulyak katalin 2012-ben végzett az elt ajkn jogászként majd biológusként az elt ttk-n a harvard egyetemen szerzett lelm diplomát doktori fokozatát pedig az elte ajk nemzetközi jogi tanszékén nemzetközi környezetjogi témában szerezte jelenleg e tanszék agunktusa 2014-től a jövő nemzedékekért felelős ombutsman helyettes munkatársa kutatási területe a környezetjog és a klímajog az eururó ombudszmani szövetség klímaváltozásért felelős csoportjának elnöke szakcikadatbáis.hu 29 jogi folyóirat több mint 17000 tanulmánya többek között a magyar jog a jogtudományi közlönny a gazdaság és jog a munkajog a családi jog lapszámai 2000-től a mai napig böngészhet a tartalomjegyzékekben vagy kereshet szabadszövegesen is szakcikadatbáis.hu beszélgetésünket kezdjük az utóbbi években egyre többször hallható egyre többször olvasható fogalommal az úgynevezett klímaperekkel szeretném hogyha egy ilyen rövid áttekintést tudnál nekünk nyújtani azzal kapcsolatban hogy egyáltalán mit nevezünk klímapereknek milyen fajtái vannak és mi ez az utóbbi időben egyre többet hallott fogalom nehéz definiálni a klímaperé egy rendkívül változatos nagyon heterogén csoport leginkább is mondjuk egy ilyen esernyő fogalomnak lehetne hívni nagyon sokféle jogi eljárás tartozik ebbe a fogalomba amelyeknek a közöspontja az hogy valamilyen módon a klímaváltozás megfékezése vagy mérséklése vagy a már elkerülhtetlen klímaváltozási hatásokhoz való alkalmazkodásnak a kikényszerítésére vagy meggyorsítására vonatkozik alapvetően ez állami feladat ugye az államok nemzetközi szinten a párizsi klímaamegállapodásban vállalták azt hogy megtesznek mindent hogy az évsázad végére más fokon belül tartsák a felmelegedés mértékét az ipari forradalom idején lévő földi átlagköséget ez képest azt viszont azt látjuk hogy ez ezek a vállalások vagy ez ennek a célnek a teljesítése hát alapvető veszélyben van az államok párizsi megállapodás alapján saját maguk határozhatják meg hogy milyen mérséklési intézkedéseket milyen üvegházhatású gáz kibocsátási csökkentési lépéseket fognak tenni és azt látjuk hogy a mostani felajánlásokat ha összeadjuk akkor nagyjából két éés fél vagy három fokos lenne az évszázad végére a fem melegedés a kitűzött másfél fokhoz képest úgyhogy a klímapereknek az a célja hogy ezt a szakadékot valahogy próbálja áthidalni olyan mértékben hogy rávegye az államokat arra hogy vegyék komolyan az általuk aláírt és vállalt párizsi felmelegedési hőmérsékleti célokat és tegyenek ambiciózusabb merészebb gyorsabb mélyebb hatású nagyobb hatású kibocsátáscsökkentési intézkedéseket hogy ez a másfél fokos cél ez reálisan elég nagy eséllyel tartható legyen kik azok akik perelnek és kiket perelnek azok akik perelnek nagyon változatos mind az alperesek mind a felperesek vogy a lehetséges peres feleknek a száma vagy a műfaja van ahol maguk a jövő nemzedékek nevében lép fel valaki ausztráliában például egy apáca máshol ugye erre szakosodott intézmények akár ngok civil szervezetek vagy ombudzmans szerű szervezetek máshol pedig akár a gyerekek saját maguk nevében például nagyon híres a straszburgi bíróság előtt folyamban lévő portugál gyermekek keresete ügyében hat darab portugál kisgyermek per el 32 államot az alperesek is nagyon változatosak van ahol az állam vagy tipikusan egyes eljáráscsoportban mondjuk a a klímaváltozás megfékezésére irányul úgynevezett mitigációs perekben az állam hiszen ott az a cél hogy az államot rávegyük arra hogy a bíróság kimondja hogy köteles egy gyorsabb és határozottabb kibocsátáscsökkentésre vagy pedig nagy kibocsátók ezek a perek mostanában kezdenek csak kialakulni van ahol a finanszírozók felelősség merül fel be lehet-e fektetni karbonintenzív projektek beruház ásokba ez vajon sérti-e a részvényesek jogát hogyha tudjuk hogy egy olyan beruházásba fektet be egy beruházó ami jó eséllyel nem lesz megtérülő hiszen tudjuk hogy az évszázad végére bizonyos karbonintenzív hibarágok nem tudnak működni majd ha komolyan veszik az államok az általuk vállalt párizsi célokat és valóban eljutunk a dekarbonizációig és valóban lesz átállás a karbonalapú ipöri működésől akkor egyszerűen fosszilis energiahordozókban nem éri meg anyagilag sem fektetni főleg nem közép és hosszú távon tehát van aki a finanszírozók felelősségét veti fel beszélhetünk ad adtációs perről amikor az a kérdés hogy ki fogja majd a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak a rettentően nagy költségét viselni vajon azok akik nagy kibocsátók van olyan per ahul ez a kérdés merül fel például perui farmerek perlik az rv nagy német villamos energia anyacéget mondván hogy az ő kis falujuk mivel olvadnak a gleccserek ezért a gleccer tó rendszeresen elönti a falut és ezért kellene építeni nagyon magas gátat amivel ők alkalmazkodhatnának ahhoz hogy el fognak olvadni meg már olvadnak a vserek és ennek az alkalmazkodásnak a költségét kifizesse meg az a perui pici falu akinek semmiféle anyagi forrása nincs erre a perui állam aki szintén ugye alapvetően fejlődő állam tehát nem is az ő ipara meg gazdasága okozta azt a kibocsátást az elmúlt több 100 évben ami miatt ez a felmelegedés és klímaváltozás bekövetkezett úgyhogy az ő érvelésükben az rve vállalatról tudjuk hogy az ő eddigi kibocsátásuk a globális kibocsátásnak alapvetően pici de nem jelentéktelen része 0,49%-a úgyhogy ők ebből azt a köt ést mondták le hogy akkor ilyen arányban valójában az rv anyacég legyen felelős és viselje a költségeknek ezt a bizonyos hányadát és ezzel járuljon hozzá az alkalmazkodásnak a költségeihez ez az eljárás egyébként még folyamatban van német bíróságok előtt úgyhogy nem tudjuk még hogy ebben az ügyben mi lesz a bíróság válasza alapvetően azt látjuk egyébén ezekben az eljárásokban hogy kezdetben sikertelenek voltak még a 2010-es évek elején az az eszkimók konferenciája perelte volna az amerika közi emberi jogi bizottság előtt az egyesült államokat azért hogy eltűnik a jégtakarú nem tudják a hagyományos életmódjukat folytatni és ezért az egyesült államok mint nagy kibocsátóak é semmiféle erőfeszítést nem tett még akkor a jogszabályai szintjén az ügyben hogy csökkentsse a kibocsátásait ez volt a jogi évelés hogy az ő emberi jogi jogsérelmüket az egyesült államok okozza ekkor még bizonyítottság hiányában elutasították a panaszt és utána történt valami múltak az évek egy robosztusabá vált a természettudományos ismeretünk a klímaváltozással kapcsolatban a jogászok megértése is meg a társadalomnak a megér ét ése is sokat fejlődött és most már talán tudjuk helyén kezelni vagy jobban érti mindenki hogy milyen szintű probléma és a klímaváltozás hogy nem tűnik el csak azért mert nem teszünk semmit tehát igenis muszáj lesz erre valamilyen rendszerszintű hatékony érdemi választ adni és nagyjából ehhez köthető talán az hogy ezek a perekák kezdtek sikeresek lenni először amerikában aztán pedig 2019-ben pedig már hollandiában is tehát európában is a híres űrhenda ügyben a holland legfelsőbb bíróság kötelezte a holland nemzeti kormányt arra hogy az által a ter vezett és vállalt kibocsátáscsökkentési célokat vizsgálja felül és sokkal ambíciózusabb sokkal gyorsabb sokkal érdeműbb fellépést legegyen és gyorsabban haladjon a dekarbonizáció felé mints sem azt egyébként a kormány a megfelelő eljárásban magától elhatározta és igazából ez ilyen űrhá típusú ügyek azóta minden országban vagy nem minden országban de nagyon sok országban európában is gombaamód szaporodnak tehát nagyon heterogén nagyon dinamikus nagyon kreatív műfaj ah húgy tetszik ez a klímaperek ahol nem pontosan lehet tudni mindig hogy melyik eljárás típus les sikeres van hogy az első néhány döntés sikertelen aztán idután mégis csak sikeres lesz nyilván ez egy stratégiai perek tehát az elején ez egy tanulási folyamat tehát minden jogrendszer más és más mégha adott esetben az alapú fekvő jog nagyon hasonló is a bíróságok is nagyon figyelnek a másik országnak a gyakorlatára egymás ítéleteit széles körben idézik most már nemzetközi szinten nemzetközi bíróságok előtt vannak ezek a a perek tehát a straszburgi bíróság előtt sőt most már a hágai nemzetközi bíróság előtt is van egy klímaváltozás kapcsolatos tanácsadó véleményezési eljárás amely nem egy peres eljárás de a végeredménye az lehet hogy a hágai nemzetközi bíróságod egy nagytekinelű véleményt azzal kapcsolatban hogy mi az államok felelőssége a klímaváltozás elleni fellépésben a nemzetközi jog alapján és ugye ők az ens bírósága tehát minden államra ha nem is kötelező formailag a tanácsadó vélemény mert nem kötelező de hogyha egy ilyen tekintélyű bíróság mond valamit az biztos hogy hatása lesz más bíróságoknak a gyakorlatára is és említetted itt hogy különböző tudományágaknak az eredményei is megjelennek ezekben az eljárásokban és ugye a thd-dat is részben erről a területről írtad arról lehet valamit tudni hogy van-e valamiféle konszenzus mára abban hogy bizonyos természettudományoknak az eredményeit már nem kérdőjelezik meg bíróságok vagy ez még mindig egy folyamatban lévő trend hogy egyre inkább az eredményeket figyelembe vegye a bíróság van-e valamilyen konszenzus ebben hogy mi az amit már senki nem kérdőjelez meg szerencsére azt látjuk hogy a bíróság tudománytagadást ritkán csinálnak amit próbáltak csinálni az elmúlt 50 évnek a környezetjogi ítélkezési gyakorlatát néztem meg a nemzetközi bíróságok között ott azért azt találtam hogy ha csak lehet valamilyen módon a bíróságok próbálnak elmenekülni a tudomány elől hogy ne kelljen a tudományos véleményekkel érdemben foglalkozni hogyha ellentmondó tudományos véleményeket hoz a két fél akkor akz az ellentmondásokat ne kelljen kiküszöbölni a nemzetközi bíróságoknak erre sokkal nagyobb lehetőségük van az eljárási jogoknak a kevésbé cizáált mi volt a folytán mint egy nemzeti bíróságnak bizonyos országokban attól függ hogy milyen az eljárásjog tehát mindenesetre arra arra volt eljárásjogi lehetőségük a bíróságoknak hogy megkerüljék a természettudományt és ezt meg is tették az utóbbi években a trend egyre javuló egyébként nyilván mert sok kritikát kaptak mind a felektől akik egyébként például bős nagymaros ügyben is magyarország 12 kilónyi szakértői véleményt nyújtott be a bíróságnak és a bíróság egy mondatot mondott hogy nem tartjuk szükségesnek hogy ezekről döntsünk vagy ezeknek a tartalmát értékeljük a jogvita eldöntésére és sajnos a környezeti jogviták meg a klíma jogviták is olyanok hogy a jogkérdés meg a szakkérdés az elválaszatatlanul összefonódik tehát nem lehet a jogkérdéseket értelmezni megérrtékelni érdemben a szakkérdési aspektusok a tudomány megértése nélkül ezt a nemzetközi bíróságok is érzékelték úgyhogy az utóbbi években igyekeztek már alapos szakértői meghallgatásokat tartani kiendelt a bíróság a saját szakértőjét hogy az értékelje a felek által benyújtott ellentmondásos szakértői véleményeket igyekezett a bíói érvelésben építkezni a természet tudományra és az álláspontom szerint nagyon helyesen tette mert azt gondolom hogy a 21 században már nem lehet bölcs és jó döntéseket hozni úgy egy ilyen nagyon komplex jogvitában ahol a természettudomány elválaszatatlanul ott van és igazából a feleknek a fő vitás álláspontjai a természet tudományban gyökereznek sokszor mind a két fél természet tudományos érvekre hivatkozik egy ilyen helyzetben nem lehet meggyőző módon dönteni úgy hogy az bíróság egy elefántson toronyba zárja magát és csak jogászi logikát csak jogászi ismereteket akar alkalmazni mi az a gyakorlatban amit már tulajdonképpen nem kérdőjelez meg senki a természettudomány képviselőinek a megállapításai közül azt látjuk hogy a például a klímaváltozás és a klímapereknél ez nagyon szépen látszik hogy van az ens-nek egy kormányközi klímaváltozási testülete az international panel on climate change vagy ipcc így így találkozunk vele a magyar sajtóban is egyébként az ipcc által kiadott jelentéseknek a tartalmát senki nem kérdőelezi meg ez többek között azért sem mert mert vagy azért is van így mert az ipcc jelentéseinek a vezető összefoglalóját a tudósok és az ensbe delegált állami képviselők közösen fogadják el tehát ez nem csak egy tudományos konszenzust tüköz de úgy tetszik egy szakpolitikai konszenzust is ezek a jelentések azt tükrözik hogy mi a mai napon elérhető legjobb tudásunk amely konszenzusos m mind a tudomány képviselői között mind pedig az államok is áldásukat adták rá hogy elfogadják ezeket a tényeket és erre fognak támaszkodni a döntéshozatali folyamatukban mik ezek a tények mi az amit most ezek szerint t tudhatunk már azt már érdekes mondani a tudósok sokkal régebb óta tudják és teljes konszenzus van abban hogy a most észlelt klímaváltozás hagy felmelegedésnek mii egy gyorsuló és nagyon fokozott exponenciálisen növő felmelegedésnek az egyértelmű oka az emberi tevékenység nincs már abban kérdés hogy ez vajon mennyire természetes jelenség vagy sem ez ez nagyon rövid idő alatt nagyon gyorsan és nagyon nagy mértékű felmelegedés ez gyakorlatilag egyértelműen 95% kis pluszos valószínűség mellett az emberi tevékenységhez köthető üvegházatás gázok kibocsátása okozza tudományos bizonytalanság nincs hogy miért nem látunk mégis lépést az inkább az hogy ez egy borzasztó nehéz kérdés hogy akkor utána a szénalapú ipari technológiáról hogyan fognak az államok nagyon rövid idő alatt átállni egy dekarbonizált nem szénalapú termelésre mert azt is tudjuk az ipcc jelentéseiből többek között hogy ahhoz hogy ezt a másfél fokos célt az évszázad végére tehát másfél fokon belül tudjuk tartani a felmelegedés mértékét ahhoz 2025-re el kell érni a a globális üvegház hatású gázkibocsátást amitől nagyon messze vagyunk mert mind a mai napig nőnek a kibocsátások holott eben 15-ben megállapodtak az államok hogy nagyon gyorsan el fogják éérni a globális kibocsátási csúcsot és utána azonnal dekabonizálni fognak nagyon hirtelen és…

Említett entitások

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „107. Klímaperek: nagy a baj, ha már gyerekek perlik az államokat a saját jövőjük érdekében - 57 perc”

Miről szól ez az epizód: „107. Klímaperek: nagy a baj, ha már gyerekek perlik az államokat a saját jövőjük érdekében - 57 perc”?

Sulyok Katalin klémajogász és Lőrik József beszélgetnek a klímaperekről. Kifejtik, hogy a klímaperek sokféle jogi eljárást foglalnak magukba, melyek célja a klímaváltozás mérséklése vagy a hatásokhoz való alkalmazkodás kikényszerítése. Az államoknak a párizsi klímaegyezményben… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 04. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „107. Klímaperek: nagy a baj, ha már gyerekek perlik az államokat a saját jövőjük érdekében - 57 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gerő Tamás, Méhes Dávid, Lőrik József, Retteghy Dóra.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „107. Klímaperek: nagy a baj, ha már gyerekek perlik az államokat a saját jövőjük érdekében - 57 perc”?

Megjelenés: 2024. 04. 10.. Hossz: 58 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/107-klimaperek-nagy-a-baj-ha-mar-gyerekek-perlik-az-allamokat-a-sajat-jovojuk-er

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből