Ügyvéd Podcast

162. A pletyka pusztító ereje: egy ártatlan ember 5 éves kálváriája

· PT31M24S

Összefoglaló

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett Frőlich Balázs ügyvéd az Ügyvéd Podcastban beszél egy közel öt éve húzódó állatkínzási nyomozásról. Az ügyvéd a védelem szemszögéből reflektál a korábbi podcastra, amelyben kollégái egy konkrét esetet…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2026. 07. 28.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Lőrik József, Méhes Dávid, Retteghy Dóra, Gerő Tamás
Témák
állatkínzás, nyomozás, pletyka, büntetőjog
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Egy podcast, ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos világ képviselőivel a hivatásukról.

Én Rettegi Dóre vagyok és Frőlik Balázsal beszélgetek arról, hogy mi történt a közel öt évig húzódó nyomozás során a korábban az ügyvéd podcastban is ismertetett állatkínzási ügyben.

Röviden bemutatom vendégemet, és utána kezdődik a beszélgetés.

Frőli Balázs a Pázmánypéter Katolikus Egyetem jog és Államtudományi Karán szerzett jogi diplomát 2004-ben, majd ügyvédjelöltként szerzett széles körű tapasztalatot büntető, polgári és gazdasági jogi területen.

Az Ötvös Lórán Tudományegyetemenem gazdasági büntetőjogi szakjogászképesítést szerzett. 2009 óta egyéni ügyvédként nyújt jogi képviseletet ügyfelei számára.

Akkor vágjunk is bele. >> Szia Dóreá!

A mai beszélgetésünk egy korábbi szakmai és társadalmi vízhangot kiváltó podcastnak a folytatása lesz.

Az állatkínzás büntetőjogi megítélése.

Régóta érzékeny és egy erősen polarizáló téma.

Az első ezzel a témával foglalkozó epizódban a Gerő Tamás és a Bárendi Gergely kollégáim beszélgettek egy konkrét eset kapcsán.

És ugye erre reflektálva készítettem el az interjút veled Balázs, aki a védelem nézőpontjából adott egy szakmai reflekciót ebben az ügyben. >> Arra kérlek így elsőként, hogy segíts a hallgatóknak elhelyezni ezt a mostani beszélgetést itt az események kronológiájában. >> Hát én is üdvözlök mindenkit, különösen téged, és köszönöm ezt a lehetőséget.

Ugye annak idején, amit te is említettél az első közös beszélgetésünkre, annak apropójából került sor, hogy azt megelőzően ugye a kolléga úra, várendi kolléga beszélt konkrétan arról az ügyről, amiben az én ügyfelem meggyanosításra került, és ugye hát abban a beszélgetésben is, de abban az időben rengeteg különféle internetes ö oldalon kikerült az én ügyfelem névvel az általa működtetett panzió is, hogy ott bizony állatkínzás történik, méghozzá így tényként említve pár véres fotó különböző kutyákról, tényleg olyan képben feltüntetve az egészet, ami teljesen érthető, hogy sok emberben visszatetszést kell tett és indulatokat gerjesztett.

És ugye pont azért kértem a lehetőséget még akkoriban, hogy én is egy pár szót szólhassak az ügyfelem érdekében, mert kénytelen voltam mindenkit emlékeztetni arra, hogy azért egy gyanúsítás az egy büntetőajásnak az eleje.

Akkor kész tényként beszélni arról, hogy valaki valamit elkövetett, nyilván nagyon nem jó dolog.

Azt kértem, hogy ha lehet, akkor mindenki nyugtával dicsérje a napot.

Tehát, hogy várjuk meg a büntető eljárás befejezését, és várjuk meg, hogy mi lesz annak az eredménye.

Tényleg bűnösnek minősíti-e a vécemet, vagy pedig nem. >> Milyen következményei voltak ennek akkor, amikor kijött még az első podcast, amit a a Gamár kollégám csinált?

Hát annak akkor az a azok a következményei lettek, hogy egyrészt bizonyos magát állatvédő portálnak beállító ilyen internetes újságok az általam már említett fényképeket közzétéve és ahogy mondtam ügyfelemet névvel említve meg az által működtetett panziót tényként rakták ki, hogy ott bizony állatkínzás történik.

Hát és ennek apropóján nyilván nem kell mondani, hogy a legfélszőségesebb hozzászólások történtek.

Ügyfelemet mocskos féregnek titulálták, akinek a nyakát el kell törni, a panzió elé pedig tüntetést szerveztek.

Emellett számos más következményei is volt ennek.

Tehát olyanok például, hogy amikor ezt egyre szélesebb körben tudomást szereztek erről a dologról, akkor például mondjuk az az autószerviz, ahova az én ügyfelem korábban rendszeresen vitte, az egyébként a panzióhoz használatos prémium felszereléssel rendelkező kutyakenelekkel mindenel felszerelt autót szereltetni.

Onnan például elküldték, hogy ők állatkínzókat nem szolgálnak ki. és számos ilyen mindennapi dologban részesült.

Hát ez egyébként neki, aki ráadásul az egész életét pont az állatvédelemre, azon belül is a kutyáknak a kutyákkal foglalkozásra tette föl.

Nyilván ez ez még sokkal bántóbb volt.

Hát senki nem örül neki, hogyha ha megvádolják nyilvánosan, főleg nem hogyha ártatlanul, de még ennek nem akarok el elébe menni.

Ö de de az, hogy ráadásul pont azzal a munkájával kapcsolatban, amiről az élete szól, hát ez ez nyilván olyan, mintogyha téged vádolnának meg azzal, hogy a saját ügyfeleid kárára dolgozol a mindennapokban ügyvédként.

Szóval azért ez ez borzasztó lelki traumát is okoz nyilván amellett, ami egyébként ilyen ténybeli következménye egy-egy ilyen dolognak.

Akkor mesélj, hogy azóta hogyan alakultak a dolgok. >> Az egész ügy egyébként 2021-ben kezdődött már a büntetőás megindulását megelőzően egy ilyen nagy átvizsgálás, és már akkor sem talált egyébként az állatorvos semmilyen problémát. >> Majd ezt követően történt a feljelentés 2021 decemberben és 2022 júniusban lett meggyanúsítva az ügyfelem.

Ugye nyilván a nyomozóhatóság az a feljelentés alapján nem tudott mást tenni, mint hogy meggyanúsítja az ügyfelemet, hiszen abban olyan tényállítások voltak, amit nem hagyhatott figyelmen kívül, ahogy nyilván te is tudod, ilyenkor mérlegelnie kell a rendőrségnek, hogy valaki tanúként vagy gyanúsítottént hallgat meg.

Nyilván döntött a nyomozóhatóság, hogy azon állítások alapján, amiket a felentők tettek, itt a megalapozott gyanú szintjét azért eléri ez az állítás, hiszen valakik ezt állítják, erre meggyanúsították, és akkor utána kezdődött el hogy ugye az én ügyfelem egyáltalán a saját védekezését, saját álláspontját elő tudta adni és ennek lett az eredménye az, hogy egyébként nem sokkal később egy pár hónappal a gyanú osát követően már meg is szüntette a nyomozóhatóság.

Tényelileg nem igazán történt az utána a következő években semmi olyan, ami itt nagyot fordíthatott volna a az ügy állásán, ami nagyon furcsa okból történt a folyamatos meghosszabbítása az eljárásnak.

Méghozzá úgy, hogy nyilván ezután a rendőrség általáti megszüntetés után miután panasszal értek a feljelentők és nem véletlenül hívom őket feljelentőnek, mint ahogy erre is majd a csalc lehetőséget szeretnék kitérni, hogy itt nagyon nem mindegy, hogy egyébként a feljelentőknek mi volt a pontos eljárásjogi státusa ebben az ügyben, hiszen ugye ahhoz különböző jogosultságok fűződhetnek vagy nem fűződhetnek.

Így például az is, hogyha megszüntetnek egy eljárást, akkor az ellen ki az, aki panasszal élhet és ki az, aki nem.

Itt tehát megszüntetésre került az eljárás a rendőrség által, és miután a feljelentők panasszal éltek, ezt a panaszt a budaörsi ügyészség el is bírálta, és helyt adott a panasznak egyébként mindenféle konkrét indok nélkül azzal, hogy igen, a panaszban azt írták, hogy itt még tovább kell nyomozni.

És ez az ügyészség szerint is így van, hogy mi az, amit még nem sikerült kinyomozni. arra nem adott választ ez a határozat.

De ami egyébként érdekesebb, az az, hogy én miután ugye érdeklődtem a rendőrségnél a megszüntető határozatot követően néhány nappal arról, hogy egyrészt természetesen mi is élhetnénk akár panasszal a határozott ellen, de nem fogunk. érdeklődtem, hogy a másik oldal részéről történt-e ilyen.

És miután mondták, hogy történt, én egy beadványt előterjesztettem a rendőrség részére, hogy ezt a panaszt már eleve eljárás okok miatt el kellene utasítaniuk, hiszen a törvény az meghatározza, hogy ki jogosult panaszrain és kiny egyszerű feljelentő, idézőjelben egyszerű feljelentő, aki nem minősül sértetnek, az nem élhet ugye panasszal a megszüntető határozat ellen.

És a feljelentő csak a hogyha csípőből elutasítják a feljelentést, akkor az ellen élhet, de hogyha már megy egy nyomozás, amit elrendeltek és azt valamilyen oknál fogva megszünteti a nyomozolatóság, akármilyen érdekes, feljelentő, hogyha nem minősül sértetnek, akkor azzal szemben nem élhet panasza.

Ezt a rendőrség is így látta egyébként.

Ennek ellenére az ügyészség viszont másképp értelmezte, és a panaszt elbíráló határozatban, amiben továbbfolytatásra utalták az ügyet, ott sértetnek titulálta a feljelentőket, miközben egyébként a több mint >> miközben a sértettek az állatok voltak. >> Hát így van.

Ráadásul maga a nyomozóhatóság is pusztán tanút aposztrofálta őket.

Tehát volt azért egy több mint egy évig, másfél évig tartó nyomozás és abban végig minden jegyzőkönyvben mind a két feljelentő tanúként szerepel.

És ez ellen egyébként ők se emeltek kifogást, amikor a jegyző könyveket aláírták.

Pedig mind a ketten jogi képviselővel jártak el.

Ennek ellenére nem jelezték azt, hogy itt elnézést, de mi nem csak egyszerűen tanúként voltunk ma jelen, hanem sértett tanút.

Sőt, amikor megkérdezték tőlük a jegyzőkönyv végén, hogy kívánnak-e valamilyen kár miatt polgári jogi igényel érni, tehát szenvedtek-e valamilyen kárt a az üggyel kapcsolatban, akkor nemleges választ adtak.

Tehát még ilyen szempontból sem lehettek volna sértetnek tekinthetők, hogy ha mondjuk valamelyik feljelentőnek a tulajdonát képezte volna valamelyik kutya.

Egyébként ez valóban így volt.

Tehát a egyik feljelentőnek két kutyája szerepelt az ügyben, a másiknak pedig egy cicája.

Ehhez képest viszont az ügy az 16 állatról szólt.

Tehát ugye nekem már ez is egy fontos kifogásom volt, hogy jó, tegyük föl, hogy a az ügyészség szerint ők sértettek.

Na de hát akkor is maximum, hogyha ők mondjuk úgy tekintik, hogy azért sértettek, mertogy a jogi érdekük közvetlenül sérült volna, bár ebben jogilag én nem értettem egyet, azáltal, hogy ugye a tulajdonokat képezi a kutya, és azokban esetleg károsodás keletkezett ilyen csúnya szóval élve most a jogi meghatározások miatt, ö akkor ez sem állhatott volna meg mind a 16 állatra vonatkozóan, hiszen ugyebár Ö a feljelentők mindösszesen három állatnak voltak a tulajdonosai, tehát akkor is legföljebb azt lehetett fal mondani, hogy akkor annak a három kutyának a vagy három állatnak a vonatkozásában fogadják be és bírálják el a panaszt, nem pedig mind a 16.

De ennél sokkal érdekesebb, hogy azon túlmenően, hogy ebben a kérdésben volt egy vita köztem és az ügyészség között soha egészen a az ügy mostani befejezéséig nem kaptam egyetlen egyszer se több tucatbeadványom a válaszként választ arra a kérdésre, hogy most tulajdonképpen ők a nyomozóhatóság és az én álláspontommal szemben miért tekintik sértetnek? a feljelentőket, de hogy még ezt bonyolítsam, miután ugye volt, hogy a budajosi ügyészség is megszüntette egy idő után már a nyomozást, hiszen ugye miután azt mondta az első megszüntetést követően, hogy még tovább kell nyomozni, akkor ugye a rendőrség tovább folytatta a nyomozást egy új rendőrrel, új előadóval.

Összesen négy előadója volt rendőrségen az ügynek.

Mind a négy úgy tekintette, hogy egyébként itt nem történt bűncselekmény, és nincs helye nyomozás továbbfolytatásának.

Egy idő után, mit megint a rendőrség megszüntette az eljárást, volt egy olyan pont, amikor a budaörőrsi ügyesség is úgy gondolta, hogy ez ez egyébként helyes. és a Budaősi ügyészség volt, aki ugye a hivatalból megszüntette az eljárást, akkor ezzel szemben jelentettek be panaszt a feljelentők, és akkor már az ügy felkerült egy magasabb szintű ügyészségre, ugye a Pest vármegyei ügyészséghez. >> És ez az ügyészség pedig úgy fogadta be a panaszt, hogy ő ők meg már nem sértettként, hanem egyéb érdekelként minősítették a feljelentőket.

Tehát akkor alakult ki az a helyzet, hogy van egy eljárás, amiben a nyomozóhatóság, a járási ügyészség és a megyei ügyészség mind a hárman teljesen másképp minősítik a a a feljelentőket, ami ugye most nem csak egy elnevezés jelen esetben jogilag, hanem nagyon fontos kérdés abból a szempontból is, hogy egyáltalán az első megszüntetés után még helye lett volna-e bármilyen nyomozásnak vagy sem.

És én még a legfőbb ügyészségnek is írtam ebben a kérdésben, hogy hogy legalább erre adjanak választ és >> és ők milyen álláspontot képviseltek.

Az az igazság, hogy hogy egy idő után már a beadványaimra érdemben nem reagáltak, mondván, hogy korábban már el lett utasítva, de a a legkonkrétabb válasz tulajdonképpen az volt, hogy egyébként a az ügyészség az nem csak a a feljelentőknek a panasza folytán utasíthat továbbfolytatásra egy nyomozást, hanem akár hivatalból is.

Hát csak ezzel ugye az a probléma, hogy itt nem hivatalból utasították folytatásra a rendőrséget a nyúlás folytatására, hanem a a feljelentők panasza folytán.

Tehát egészen elképesztő, hogy mennyire nem kaptam szakmai válaszokat, vagy hogyha már tényleg nem tudtak mit válaszolni, akkor válaszoltak egy olyat, ami teljesen nem is passzolt ugye az eljárásban történtekhez. hogy ez ez miért volt, nem tudom, mert ráadásul menet közben nem történt, még egyszer mondom, semmi olyan, ami azt indokolta volna, hogy itt évekig tartson ez az eljárás.

Nem nem került elő olyan újabb tanú, aki esetleg a korábbiakhoz képest valami olyan újat mondott volna, ami alapján indokolt lett volna, hogy akkor ezt még egyszer neki kell veselkedni.

Sőt, és ezt is fontosnak tartom, hogy ugye eredetileg 16 állat vonatkozásába indult ez a büntető ügy, de amikor a a feljelentők ugye azzal szembesültek, hogy itt megszüntetésre kerül egymás után a a nyomozás többször, akkor utána már tulajdonképpen egyfajta tanúkutatást végeztek. rendesen a interneten közé volt téve, hogy aki ezzel ennek a panzívónak a kapcsán bármilyen rossz tapasztalattal rendelkezik, az jelentkezzen és segítse a nyomozást.

Ennek megfelelően számos olyan tanú került kihallgatásra konkrétan, akinek semmilyen tudomása nem volt a ügyben érintett kutyákról, csak a több 100 olyan vendég közül, akik ugye itt az évek alatt megfordultak a panzióban, nyilván a nagyszámok törvénye alapján voltak, akik ezért vagy azért elégedetlenek voltak, mert például nem akkor kapták vissza a kutyájukat, vagy mit tudom én, olyan dolgok, amik egyébként bántalmazáshoz nem is kapcsolódnak. ők is meg lettek hallgatva, de ők se mondtak olyat, ami alapján itt bűncselekmény megállapítására kerülhetett volna sor.

Ezt csak azzal kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy itt tehát már a a végén nem is az eredetileg meghatározott gyanúsítás tárgyának a a feltárására kerül sor, hanem gyakorlatilag a a az egész panziónak a komplett fennállása átfésülésre került, hogy valaha történt-e olyan,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „162. A pletyka pusztító ereje: egy ártatlan ember 5 éves kálváriája”

Miről szól ez az epizód: „162. A pletyka pusztító ereje: egy ártatlan ember 5 éves kálváriája”?

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett Frőlich Balázs ügyvéd az Ügyvéd Podcastban beszél egy közel öt éve húzódó állatkínzási nyomozásról. Az ügyvéd a védelem szemszögéből reflektál a korábbi podcastra, amelyben kollégái egy konkrét esetet… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „162. A pletyka pusztító ereje: egy ártatlan ember 5 éves kálváriája”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Lőrik József, Méhes Dávid, Retteghy Dóra, Gerő Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „162. A pletyka pusztító ereje: egy ártatlan ember 5 éves kálváriája”?

Fő témái: állatkínzás, nyomozás, pletyka, büntetőjog.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „162. A pletyka pusztító ereje: egy ártatlan ember 5 éves kálváriája”?

Megjelenés: 2026. 07. 28.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/162-a-pletyka-pusztito-ereje-egy-artatlan-ember-5-eves-kalvariaja-a74b8961

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből