Ügyvéd Podcast

161. Évek helyett hetek: így zárható le egy jogvita közjegyző előtti egyezséggel

· PT56M20S

Összefoglaló

A műsorban Gerő Tamás Reviczky Renáta közjegyzővel beszélget a közjegyző előtti egyezség lehetőségéről. Ez az eljárás alternatív vitarendezési mód, melynek célja a jogviták gyorsabb, akár hónapok alatt történő lezárása a bírósági eljárások helyett. A beszélgetés során kiderül…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2026. 07. 07.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Lőrik József, Retteghy Dóra, Gerő Tamás, Méhes Dávid
Témák
közjegyző, jogvita, egyezség, alternatív vitarendezés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Egy podcast, ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos élet képviselőivel a hivatásukról.

Ma a küzegyző előtti egyesség lehetőségeiről beszélgetek Revicki Renátával.

Röviden bemutatom vendégemet és utána kezdődik a beszélgetés.

Revick Renáta Budapest hatodik kerületének kinevezett közjegyzője az alternatív vitarendezési eljárások és a közjegyzői nemes eljárások szakértője az Európai Unió közjegyzőségeinek tanácsa, mediációs munkacsoportjának tagja.

A mai témánk egy alternatív viterarendezési eljárás.

Azt gondolom, hogy egy komoly időt és pénzt megsporolhatnak azok, akik mondjuk nem akarnak bíróságra járni.

Szóval hogyan indul egy ilyen folyamat?

Ez az eljárás nagyjából ugye a régi PP szerinti egyességi kísérletre idézés, illetve az az eset, amikor a felek egyességkötés céljából közösen megjelennek a közjegyző előtt annak érdekében, hogy a jogvitájukat önként saját maguk megoldják.

A létrejött egyességet, amennyiben a közjegyző jóváhagyja, az rész judikát eredményez, és közjegyző rendelhet el az egyesség alapján végrehajtást, hogyha nem teljesítene a kötelezett.

Az egyességi eljárás tulajdonképpen az új PP-hez kapcsolódó jogalkotási hullámmal került közjegyzői hatáskörbe és korlátozásokkal ugyan, de nagyjából párhuzamos hatáskör a bíróságokkal.

Ugye a PP168. szakasza szerinti eljárásról. 2018 óta hatályos, tehát a a KMP-be az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló törvénybe került, és a jogalkotó célja az eljárással a bírósági munkather csökkentése volt, tehát a perelhárítás, költség és időhatékonyság növelése, mint általában sok más közjegyző eljárással.

De ahhoz képest, hogy 2018 óta a közjegyzői hatáskör, eddig meglepően kevesen kérték az eljárás lefolytatását.

Mindig gondolkodunk azon, hogy ennek azért a magyarázata, hogy a felek vagy az ügyvédek nem ismerik, vagy éppen, hogy a részudikátát szeretnék elkerülni.

És a tendencia azonban biztató, mert az összes egyességi eljárásnak körülbelül a harmada a tavalyi évben zajlott le.

Vélek némi összefüggést felfedezni a peres illetékek emelkedésével. >> Ühüm.

Mennyi ideig tart egy ilyen eljárás körülbelül?

Mert azt tudjuk, hogy a bírósági eljárások éveig tartanak, még a perfelvételi eljárás is sokszor elhúzódik.

Egy ilyen egyességi tárgyalás, hogy néz ki >> adott esetben azonnal befejezhető.

Tehát hogyha az ideális esetellő, vagyis hogy a felek egyességkötés céljából megjelennek a közjegyző előtt, ez 99%, hogy egyelőre egyeztetett időpontban történik, és már tényázlatok és háttéranyagok előre történő megküldésével, akkor a leggyakoribb eset az, hogy a közjegyző a szóbeli kérelmüket jegyzőkönybe foglalja, az egyességüket is jegyzőkönybe foglalja, és dönt az egyesség jóváhagyásáról.

Tehát hogyha a felek már egy konkrét kialakult elképzeléssel és egyességi ajánlattal érkeznek, akkor egy órán belül befejezhető.

Tehát gyakorlatilag el lehet mondani, hogy ideális esetben egy nap alatt résztudikált a hatályú és végrehajtásra alkalmas egyességhez lehet jutni. >> Ühüm. mondan a példákat, hogy hogy milyen esetekben >> főleg azért, hogy az ügyvédek munkáját ugye hogyan segíti elő. >> Jó, tehát ugye vannak olyan esetek, amikor hát gyakorlatilag azt látják be a felek, hogy nem kéne pereskedni.

Tehát előfordult előttem olyan ügy, hogy egy előzetes bizonyítási eljárásban kérte a az egyik fél, tehát a vállalkozó azt, hogy a megrendelő milyen mennyiségű és minőségű betont épített be egy épülő lakóparkba.

Gyakorlatilag egy elszámolási vita volt közöttük, és ez volt a kérdés.

Tehát előzetes bizonyítási eljárás folyt, >> és ugye az volt a cél, hogyha majd lesz szakértői vélemény, akkor párt indít egyik fél a másikkal szemben.

Aztán 2025 januárjában bevezették a megemelt összegű peres illetékeket, és a felek megkerestek, hogy hát ők inkább megegyeznek egymássól, és egyességi eljárást folytatnának le előttem.

Aminek az is lenne a következménye, hogy kérnék, hogy az előzetes bizonyítási eljárás viszont szüntessen meg.

Megjelentek mindkét fél engedette a követeléseiből.

Ez egyébként nem kötelező tartalmi eleme már az egyességnek, de megfelelt a jogszabályoknak, és ezért jóvá lehetett hagyni.

Gyakorlatilag az a fél, amelyik vitatta a kiszállított anyag mennyiségét, minőségét, elismerte a megfelelő teljesítést, a másik pedig részletfizetési kötelezettséget vállalt.

Tehát ez volt egy nagyon tipikus esete annak, hogy tehát viszonylag egyszerű jogi megítélési ügyekben hogyan lehet megegyezni, elkerülni a pert, illetőleg elkerülni azt, hogy már folyamatban lévő más közjegyzői nem peres eljárásban további költségek keletkezzenek.

De olyanra is volt példa, hogy már befejezett közjegyzői eljárást követően felmerült jogvitát rendeztek így a felek.

Ö előfordult, hogy egy hagyatéki eljárásban nem vett részt a törvényes örökös.

Elérhetetlen volt a végrendeleti örökös örökölt.

És amikor végül már a hagy jogerős hagyatékeladó végzést követően előkerült a törvényes örökös. ö megpróbálta vitatni a végrendelet érvényességét, de rájött, hogy mivel közjegyzői okiratban keletkezett, elég nehéz dolga lenne, úgyhogy inkább egyességi eljárást kezdeményeztek a felek és a törvényes örökös, mivel igényt tartott a köteles részre, ezt az igényét elismerte a végrendeleti, és kötelezte magát arra, hogy hogyan fogja ezt neki kifizetni. cserébe pedig a törvényes örökös ugye nem vitatta a végrendelet érvényességét.

Tehát ez egy ilyen szép eset volt, és az is egy nagyon kiemelendő eset, amikor előfordult egy olyan ügy, hogy hagyatéki eljárás jogerősen lezárult, ahol egy végrendeleti örökös örökölt és kettő törvényes örökös. a hagyatéki eljárásnak, tehát a hagyatéknak nem volt része az örökhagyó magánnyugdíjpénztári megtakarítása.

Ez egy jelentősebb összeg volt. az akkori jogszabályok, tehát az emytév szövege változott a felhalmazási időszakban, és nem volt egyértelmű, hogy a természetes személy törvényes örökösnek vagy örökösnek kell kifizetni a megtakarítást, mert nem jelölt kedvezményezettet a pénztártak.

És gyakorlatilag a magánnyugdíj pénztár nem tudott kinek teljesíteni.

Ugye a jogosult személye bizonytalan volt, ezért közjegyzői pénzletétbe fizette ki ezt a követelést azzal, hogy majd eldöntik a felek, hogy melyik jogosult rá.

És az a közjegyző kolléga, aki ezt a pénzletétet kezelte, ő akkor tudta kiadni bárkinek is a pénzletét összegét, hogyha egy egy jogerős határozat igazolja, hogy ki az örökös.

Hát nem ki az örökös, pont hogy mivel nem volt része a hagyatéknak ez a megtakarítás, ki jogosult átvenni >> és úgy döntött az összes érintet mind a hárman hogy egy egyességi eljárásban előttem elismerik, hogy ők tulajdonközösségbe kerültek, és ezt úgy kívánják megszüntetni, hogy elharmadolják az összeget.

Tehát gyakorlatilag egy mindenki számára előnyös megoldás született, és így a pénzletételtet kezelő kolléga ki tudta fizetni részükre a nála lévő összeget.

Igen, azért is talán ez egy jó példa volt, mert mert ebben a példában ugye minden félnek az volt az érdeke, hogy minél gyorsabban az eljárás lemenjen.

De mondjuk mi van-e olyan esetekben, amikor amikor van egyfajta érdekellentét, mert mondjuk egy vagyonközösség megszüntetése perben a ugye az egyik félnek, akinek fizetnie kell, annak lehet, hogy nem érdeke, hogy gyorsan megállapodjanak, vagy mondjuk egy ami nagyon sok vagy gyakori ügy sajnos ezek a deviza pererek, hogy hogy ilyen esetekben is és is el tudja képzelni, hogy ez egyességeljárás.

Tehát mondjuk ugye a a bank és a deviza advós között is volt már példa, hogy egyességi eljárás született. >> Erre akkor lehetne példa, hogyha a közjegyzői egyességi eljárás szempontjából nem állnak fen úgynevezett perfüggőség vagy részudikáta.

Tehát csak keresetindítás előtt lehet kérni a közjegyzői egyességi eljárást.

És ez nem csak azt jelenti, hogy ugye keresetindítás történhet, hanem azt is, hogy esetleg az ügyben már van egy jogerős ítélet, egy jogerős fizetési meghagyás, vagy végrehajtható európai fizetési meghagyás.

Ha már más közjegyzőnél vagy bíróságnál egyességi eljárást kezdeményeztek, akkor is kizárt egy újabb indítása, vagy ha már bírósági vagy közjegyzői egyességi eljárásban jóváhagyott egyesség született.

Tehát ez mind kizárja azt, hogy egy újabbárás, ugye ez a részudikát hatályból eredt, hogy már még egyszer nem lehet ezeket vitássá tenni. ezen kívül nagyon sokféle hatáskör vagy tárgy szerint kizárt a közjegyző hatásköre.

Azt lehet mondani, hogy körülbelül a járásbíróság hatásköreibben járhatunk el.

Tehát főleg ez vagyonjogi vitákat jelent azzal, hogy nincs alsó és felső vagyonjogi korlát.

Tehát 2 Ftról is meg lehet állapodni, meg 31 millióról is. >> Szóval a KMP pontosan felsorolja ezeket, hogy mondjuk nem lehet végrehajtási páratartozó ügyekben, munkaügyi párartozó ügyekben közjegyzőjeljárást kezdeményezni, vagy ugye a tipikusan a társasági jogi jogvitáknál vagy a személyállapotot érintő pereknél.

És érdekesség, hogy a törvényeredeti szövegváltozatában szövegváltozata úgy szerepelt, hogy és egyéb családjogi tárgyú jogvitákban, de ez kiegészítésre került azzal, hogy kivéve a házassági vagyonjogi ügyeket. >> És volt is lehet >> azt lehet te vagyonjogi házassági élettársi vagyonjogi jogvitát meg lehet oldani közjegyző előtti egyességi eljárásban.

És volt is rá példa nálam is, ahol ugye az volt a tényállás, hogy és ügyvédek nélkül jártak el a felek, ez is egy érdekes dolog számomra, hogy ismerték az eljárást, tehát hogy volt házastársak, akik már jogerősen elváltak.

Bírósági eljárásban minden a gyermekeket érintő kérdésben megállapodtak, de senki sem kérte a házastársi közös vagyon megosztását, és erre évekkel később jöttek rá. hogy egyébként autó, lakás, nyaraló mindenben egy ketted, egy-kettedként vannak nyilvántartva.

És ugye annak érdekében, hogy az ebből eredő korábbi jogvitáikat orvosolják, vagy esetleges későbbieket elkerüljék, megállapodtak abban, hogy hogyan szüntetik meg ezt a vagyonközösséget.

És akkor nem tudom, egyik kapta egy/1-ben az az autót, a másik a nyaralót, megint másik a lakást, és az összes nyilvántartó hatóság teljesen akadálytalanul bejegyezte a tulajdonjogokat a az egyesség jóváhagyott egyességünk alapján, aminek nagyon örültem, tehát még a földhivatal sem értetlenkedett, hogy ők még ilyet nem láttak. >> És én ezt egy abszolút pozitívumnak tartom.

Ugye az a fontos, hogy ezek az ügyek, amiket egyébként maguk is meg tudnak oldani a felek, ne terheljék feleslegesen a bíróságokat.

Tehát a bíróságok elsődleges feladata az ítélkezés.

És én már 2000, nem tudom 7-ben is arról írtam szakdolgozatot, hogy az észszerű pártartam kérdései.

És ennek az apropója volt az akkori régi PP második szakasz harmadik bekezdése szerinti objektív kárfelelőssége a bíróságoknak a perekhúzódásáért.

Meg egy csomó emberi jogi európai emberi jogi bírósági ítélet született a perek elhúzódása miatt.

És akkor ekkor a 2000-es évek közepén kezdődött az a jogalkotási tendencia, hogy amiket egyébként nagyon érdekes, hogy a más latin típusú közjegyzőséggel rendelkező államok ezekben az években vesznek át tőlünk, tehát a spanyolok, a franciák, hogy tudnélik azokat a nem peres hatásköröket amiket más a bíróságéhoz hasonlatos státusszal rendelkező és magas szintű eljárás ási garanciákat biztosítani képes hatóság, tehát a közjegyzők is meg tudnak oldani.

Na ezek ne terheljék a bíróságokat, ugyanis a közjegyzői eljárásokat mindig az adott félfizeti, illetőleg a közjegyző finanszírozza ezeknek az egyéb el nem számolható költségét.

Ha viszont a bírósághoz fordul a fél, akkor mint tudjuk, hogy a befizetett peres illeték soha nem fedezi az eljárás összes költségét.

Tehát ha a fél pereskedni kíven, azt mi mindannyian finanszírozzuk.

Tehát alapvetően ugye ez a logika húzódik meg a amögötti, hogy mégis hogy kaphattak a közjegyzők részudikálta hatályú hát eljárásokat.

És ugye nem ez az egyetlen részudikát a hatályú tehát anyagi jogerő hatályú eljárása a közjegyzőnek.

Hat ilán van egyébként. >> Persze, mert a amikor köziratot készít mondjuk egy közjegyző, akkor is akár a kiköltözési záradéknál, a bérleti jogviszonynál ugye ott is a lényeg az, hogy azonnal végrehajtható a az okirat. >> Igen.

Egyik jobb következmény a végrehajthatóság, hogyha ugye van értelmezhető kötelezettségvállalás vagy marasztalás.

A másik jobb következmény meg ugye például a jogerős fizetési meghagyásnál, európai fizetési meghagyásnál, bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésnél, értékpapír semmis nyilvánításnál, meg az egyességnél az, hogy az ezeket az elbírált jogvitákat már ne lehessen többé vitássá tenni.

Tehát gyakorlatilag el is vágja a bírósági utat nagyon kicsi kivétellel, tehát mondjuk perújítás lehetséges volna, de hogy ezeket a jogvitákat a véglegesség igényével oldják meg a felek.

És persze egy adott jogvitás szituációban számtalan megoldási lehetőség létezik.

Az a legjobb mindig, hogyha a felek, vagy valamelyik fél legalább ügyvéd közreműködését is kéri, és együtt kialakítják. ö a jogvita megoldásának a a lehetőségeit vagy az alapját.

Ugye lehetne pereskedni, az mindig a legdrágabb leghosszabb legrosszabb dolog.

Teljesen fölösleges társadalmi költségeket okoz.

Lehet mediációs eljárásban részt venni, de ott ugyebár nem vizsgálják a megállapodás jogszerűségét, mert ennek az eljárásnak nem ez a lényege. >> Magánokirat marad a megállapodás, nem fog hozzá végrehajtás kapcsolódni. esetleg akkor, hogyha mondjuk közjegyzői okiratba foglaltatják.

Ugye a közjegyzői jogirat már egy fokkal jobb, mert ahogy ön is említette, a végrehajthatóság jogkövetkezménye kapcsolódhat hozzá, de még mindig peresíthető az adott jogvita.

Az egyességi eljárásban viszont nem.

És ott az egyesség, tehát már a közjegyzői jogiratnál is értelemszerűen vizsgálni kell azt, hogy nem ütközik-e jogszabályba az adott ügy, de az egyességi eljárásban ugye nagyonnagyon sok szempontból kell azt vizsgálni, hogy megfelel-e a jogszabályoknak a a jóváhagyott egyesség.

Tehát ez nagyon sokféle együttműködési lehetőség létezik ügyvédek, közjegyzők, mediátorok között ezekben az eljárásokban.…

Említett entitások

Témák

  • közjegyző
  • jogvita
  • egyezség
  • alternatív vitarendezés

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „161. Évek helyett hetek: így zárható le egy jogvita közjegyző előtti egyezséggel”

Miről szól ez az epizód: „161. Évek helyett hetek: így zárható le egy jogvita közjegyző előtti egyezséggel”?

A műsorban Gerő Tamás Reviczky Renáta közjegyzővel beszélget a közjegyző előtti egyezség lehetőségéről. Ez az eljárás alternatív vitarendezési mód, melynek célja a jogviták gyorsabb, akár hónapok alatt történő lezárása a bírósági eljárások helyett. A beszélgetés során kiderül… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „161. Évek helyett hetek: így zárható le egy jogvita közjegyző előtti egyezséggel”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Lőrik József, Retteghy Dóra, Gerő Tamás, Méhes Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „161. Évek helyett hetek: így zárható le egy jogvita közjegyző előtti egyezséggel”?

Fő témái: közjegyző, jogvita, egyezség, alternatív vitarendezés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „161. Évek helyett hetek: így zárható le egy jogvita közjegyző előtti egyezséggel”?

Megjelenés: 2026. 07. 07.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/161-evek-helyett-hetek-igy-zarhato-le-egy-jogvita-kozjegyzo-elotti-egyezseggel-5d8d9eba

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből