Ügyvéd Podcast

158. Mindent a választottbíráskodásról: gyakorlati kérdések és válaszok

· PT47M49S

Összefoglaló

A podcastban Méhes Dávid vendégei Berzeviczi Attila, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnöke, és Schmidt Richárd, a Smart Legál Smith and Partners Ügyvédir alapítója. A beszélgetés középpontjában a választottbíráskodás áll, különös…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2026. 05. 12.
Hossz
48 perc
Szereplők, említett nevek
Schmidt Richárd, Berzeviczi Attila, Méhes Dávid, Lőrik József, Retteghy Dóra, Gerő Tamás
Témák
választottbíráskodás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Egy podcast, ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos élet képviselőivel a hivatásukról.

Én Méhes Dávid vagyok és ma Berzevici Attillával és Smith Richardal beszélgetek a választott bíráskodás gyakorlati tapasztalatairól.

Az adás célja, hogy az ügyvédek számára gyakorlati szempontból is képet adjon a hazai és nemzetközi választott bíráskodás helyzetéről, kihívásairól és lehetőségeiről.

Berzevici Attila ügyvéd, választott bíró, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választott bíróság elnöke, szakterülete a belföldi és határon átnyúló peres és választott bírósági eljárások, a kereskedelmi jog és a sportjog.

Választott bírói pályafutása során több mint 200 adhok, illetve intézményi választott bírósági eljárásban járt el.

Smith Rich, a gazdasági jogra és vitarendezésre szakosodott Smart Legál Smith and Partners Ügyvédir alapítója és vezető partnere, ügyvédként és választott bíróként számos hazai és nemzetközi választottbírósági szabályzat alapján járt el belföldi és határon átnyúló ügyekben.

Választott bíráskodás és alternatív vitarendezési módok.

A választott bíráskodás rugalmas szabályaival, a speciális ismeretekkel rendelkező választott bírókkal a polgári per reális alternatívája, melyet a vitarendezés alternatív formái, így az egyeztetés, a mediáció, valamint ezek kombinációi egészítenek ki.

A könyv gyakorlatias megközelítéssel tárgyalja az alapvető kérdéseket a hazai joganyag és a bírói gyakorlat tükrében.

Egyes problémák kapcsán kitekintést nyújtva a főbb nemzetközi trendekre is.

Keresse az orak.hu weboldalon. >> Beszélgettünk erről a könyvről, amit Smith Richard szerkesztett, és az elnök úr is írt benne több fejezetet a választott bíráskodás és alternatív vitarendezési módokról.

De első körben az elnök úr ismertesse, hogy hogyan épül fel ez a szervezet az MKIK mellett működő állandó választott bíróság és hogy mi a lényege. >> Berzevici Attila vagyok a Magyar Kereskemény és Iparkamara állandó választott bíróságának az elnöke.

Mi egy úgynevezett állandó választott bíróság vagyunk és kereskedelmi ügyekben általános hatáskörű választott bíróság vagyunk. az egyetlen általános hatáskörű kereskedelmi választott bíróság vagyunk, aki eljárhat ilyen ügyekben.

Gyakorlatilag a mi ítéletünknek, tehát az eljárás lezáró határozatnak ugyanaz a hatálya, mint egy állami bíróságnak a ítéletének a hatálya.

Annyi a különbség, hogy nálunk a listánkon van egy több mint 100 nagyon-nagyon tapasztalt, nemzetközi ügyekben is tapasztalt jogász.

Ellentétben egy állami eljárással, aki majd minimum kettő, de adott esetben három fokú is lehet.

Sokkal gyorsabbak vagyunk, talán tapasztaltabb iráink vannak hisz kezdő jogász nálunk nem lehet listán, csak olyan, aki már sok éves tapasztalatot szerzett, választott bírósági ügyekben.

És most már olcsóbbak is vagyunk.

Tehát az illetéktörvény tavaly januári módosításával gyakorlatilag egy 500 milliós perérték ügyben olcsóbb szolgáltatásokat tudunk a mi reményeink szerint hatékonyabban és gyorsabban is nyújtani, mint egy állami bíróság.

A mi úgy működünk, hogy automatikusan nem kerülhetnek hozzánk az ügyek.

Tehát a feleknek a mi eljárásunkat, ha úgy tetszik, hatáskörünket ki kell kötniük. egy szerződésen belül egy klauzulában történik ez általában olyan módon, hogy beírják a felek a szerződésükbe, hogy a jogviták esetére ami az MKIK állandó választott bírósága hatáskörét kötik ki, ez egy minaklauzula használatával a legegyszerűbb.

Ezek a mintaklauzulák a mi honlapunkon megtalálhatók, és ebben az esetben jöhetnek hozzánk. állandó választott bíróság vagy választott bíróságok mellett milyen létjogosultsága lehet egy választott bírósági egyesületnek?

Miért van rá szükség, hogy a választott bíróságok mellett egyesület is összefogjon valamit? >> Smidri vagyok a Magyar Választóbírósági Egyesület elnöke.

Igazából az Egyesületünknek a fő profilja, hogy népszerűsítsük a választóbíráskodást és egyéb alternatív vitarendezési módokat.

Sajnos az elmúlt évtizedekben ez az egyetemi oktatásból egy kicsit kikerült, és azt tapasztaljuk, hogy itt a gyakorlóászok köréves annyira népszerű.

És az egyik ok, hogy ez az egyesület létrejött így a covid előtt 2018-ban alapult kecskés professzor volt az első elnök elnök az egyesületnek északnyi gyakorló jogász állt össze ebből a célból, hogy a választókodási kultúrát, bitendezési módot népszerűsítse egy kicsit újra az ügyvédek köréből, meg kicsit kezd kikopni, ahogy ezt észrevettük.

És aztán 2019 és 25 között Koron Veronika elnökasszony volt, aki több cikluson átvezette a szervezetet.

Közben 100 tagra nőttünk föl az elmúlt hat évben, és én 2025 májusában vettem át tőle a stafétát.

És úgy gondolom, hogy az egyik legfontosabb termékünk ez a könyv, aminek egyébként a története az, hogy a budapest ügyvédi kamarával együtt elkezdtünk egy kerpontos képzést.

Képzés neve egyébként azonosab könyvével, választott íráskodás és hatáési módok.

És azt vettük észre, hogy nagyon nagy igény van és érdeklődése a budapesti ügyvédek részéről, hogy kicsit a polgári perrentartás helyett valami másfajta vitendőzési módot is megismerjenek vagy alkalmazzanak.

Ugyanakkor mivel kevesen ismerik ezt igazából, ezért volt egy kis bizalytlalanság is, félelem is, hogy hogy mennek az ilyen eljárások.

És a képzésünknek pont az a lényege, hogy ezekben az eljárásokban már kipróbált ismert kollégákat hívunk meg előadónak, akik általában tagja az egyesületünknek is, elnök úr is volt már előadni többször is nálunk.

És így hozzuk közel a budapesti ügyvédekhez, jogtársasokhoz ezt a vitelezendezési módot, és úgy látjuk, hogy ez törvetlen sikernek örvend, és tervezzük is, hogy ezt folytatjuk, és több ilyen kiadvánnyal fogunk előjönni, mert az fontos, hogy sikeres képzéseket folytatunk, de az is fontos, hogy írásban ennek nyoma legyen, és aztán hogyha bármilyen jogvítali probléma van, akkor el lehet kapni akár a könyvet is, és és abból lehet tájékozódni.

Nem csak tanulmányok vannak benne egyébként, hanem a gyakorló jogászoknál a napi jogalkalmazásához szükséges joganyaguk is, amit tényleg élesben is bármikor gyorsan elő lehet kapni és használni. >> Azt néztem a könyvben, hogy gyakorlatilag a választott bíráskodás definíciójától, fogalmától elkezdve folyamatosan végigmegy minden területen, amit a választott bíróságról kell, hogy tudjon egy ügyvéd.

De talán nem is csak az ügyvédeknek szól ez a könyv.

Igazából mindenkinek szól, aki bármilyen módon kapcsolatba kerülhet egy választott bírósági eljárással. >> Így van.

Tehát például a jogtársos kollégák, akik ugye nagy cégeknek a jogi osztályának a vezetői, és gondolkodnak rajta, hogy egy nagy cég kikössön-e, vagy ne változókodást, nekik is ez hasznos olvasmány lehet pont ezzel a céllal, hogy végigvisszük őket a választó bíróságiásnak a fő szakaszain.

A könyv az direkt úgy épült föl, hogy elkezdtük a legelején, hogy miért kössenek kiválasztott bíráskodást.

Utána milyen típusú kikötések vannak, hogyan válasszunk bírót, hogyan válasszuk az eljárást egészen az érvénytésig és még a gyorsított eljárásig is, aminek a szakértője elnök úr itt mellettem, ő az első szabályzadva azt ő csinálta. >> Mit gondoltok, hogy mi a választott bíráskodás?

Mert ennek is több fogalma van, mert ez sem teljesen egyértelmű. >> Meglepően nagy vita, nemzetközi dogmatikai vita folyik arról, hogy mi is az a választott bíráskodás.

Ugye arról nincs vita, hogy az ítéletünk hatálya ugyanolyan, mint egy állami bíróságé, hogy egyébként mennyire bíró egy választott bíró, meg mi az ő jogállása, és milyen hatáskörökben jár el, ha van egy jogszolgáltatási monopóliuma az államnak, és lemond bizonyos részekről. az egyik ilyen a kereskedelmi jellegű ügyletek, magánjogi ügyleteknek a vonatkozásai, hogy egyébként akkor ezek a választott bírók egy ilyen átengedett vagy átruházott hatáskörben járnak-e el.

Van erre egy definíció a választott bírósági törvényben, volt a korábbi választott bírósági törvényben is erre definíció.

Én azt mondanám, hogy egy az élet szempontjából vagy praktikusan egy olyan megközelítést alkalmazhatunk, hogy hogy az ügyben nem állami bíróság fog eljárni, hanem egy olyan bíróság, amelynek az eljárására a felek nagyobb hatással vannak, mint egy állami bíróságnál, hiszen kiköthetik az adott intézmény a akár a mi választottbíróságunk eljárási szabályzatát, de bizonyos eljárási kérdésekben máshogy is megállapodhatnak, dönthetnek ők, hogy legyen szak szakértő ne legyen szakértő.

Dönthetnek abban, ha mondjuk egy háromtagú tanács van, hogy ők jelölhetnek egy-egy bírót, tehát egy alperes egy bírót, a felperes egy bírót, és akkor ők megállapodnak az eljáró tanácselnökének a személyében.

Az állami bíróságnál ilyen nincsen.

Tehát ők gyakorlatilag az állami bíróságból a felek, a magánautonómiájuk gyakorlása révén kiviszik ezt az ügyet.

Tehát egy olyan bíráskodás, ami nem állami bíráskodás.

Persze vannak összefüggések vagy érintkezési pontok az Állami bírósággal, de a felek egy másik útra vitték.

Ez a lényege a dolognak, amely úton nekik sokkal több lehetőségük lesz, akár megegyezni, akár az eljársást befolyásolni, vagy hagyjuk abba, kezdjük újra, ezt csináljuk, azt csináljuk, legyen szakértő, ne legyen szakértő, egyezzünk meg a szakértőben.

Most ne tartsunk tárgyalást, de még tartsunk kettőt, amit egy víróság előtt nem tehet.

Tehát gyakorlatilag a szerződés részévé tehetjük az eljárási szabályait is egyetleges jogvita rendezésének.

Hogyan alakult ki a választott bíráskodás? >> Történetileg viszonyetünk az ókor is.

Amikor az egyetemen oktatok, akkor én mindig a Páriz ítélét szoktam hozni példaként, hogy az első válaszások egyike biztos az volt, amikor a Párznak kell dönteni, hogy melyik istennő a legszebb.

És ez egyből egy ilyen multiparti arbitration volt, mert ugye három istennő közül kell választani.

Meg hát nyilván az Iliászban még egy olyan példa is van, assassiszem, hogy ki a gyorsabb, kinek a szekerű gyorsabb.

Tehát ez kvázi egyed az emberiséggel és feltetően az államnak a kialakulását is megelőzi.

Tehát hamarabb volt választott bíráskodás, mint állam és emiatt hamarabb volt választott bíráskodás, mint állami bíráskodás, mert ugye az állami bíráskodáshoz, hogy államot kell létrehozni, de nyilván a vitákat már az államnak a kialakulását megelőzően is valahogy rendezték emberi közösségekben.

Aztán ugrálni kell a középkorban, ahol a vásárokban különböző nagykereskedő városokban ennek nagyon nagy hagyománya volt.

Különböző vásárok kapcsán a vásárokat követően hetekig folytak a viták ilyen választott bíráskodási területen.

Ugye a kereskedők, akik sokszor más országból vagy más jogi kultúrából érkeztek, nem a ottani bírósághoz mentek, hanem ott a helyben a vásárt követően megbíztak a jogászokat, hogy döntsék el a vitás ügyeket.

És hát aztán nyilván a 19-20. században nemzetközi egyezmények alakultak ki, amik közül az egyik legfontosabb talán a New Yorki egyezmény volt a legfontosabb 1958-ban, ami a választbírósági ítéleteknek a végrehajtásáról elismeréséről rendelkezik és ezek után egy európai egyezmény 1961-ben, ez egy regionális egyezmény, ami szintén bizonyos szegmenseit a választóbírósági eljárásnak kezeli, és az 1985-ös Uncitrá modell törvénynek a szerepét emelném ki, hiszen a mi választóbírsági törvényünk mind 1994-es VBT, Mind a 2017-es VBT az uncidrál modelltörvénye nyugszik. >> Hogyan épül fel a magyar választott bírósági rendszer? >> Két fajta választott bíróság, vagy két fajta választott bíráskodás létezik.

Létezik az eseti választott bíráskodás, amikor a felek egész egyszerűen úgy döntenek, hogy nem vesznek egy intézményt igénybe, hanem ők kijelölnek egy-egy bírát, és a választott bírósági törvényben meglevő nagyon kis terjedelmű szabályozás alapján ők ezzel a két emberrel, és akik majd választanak egy harmadikat, vagy akár egy egyes bíróval is eldöntik az ügyüket.

Ennek az a hátránya, hogy ehhez nem csatlakozik egy adminisztratív szervezet.

Tehát ezt az eljárást nagyon nehéz megszervezni, nagyon nehéz ennek a szabályait, a kézvesítést biztosítani.

Nagyon nehéz a beadványok eljutását, az egyes bizonyítási cselekményeket lefolytatni, helyet kell keresni egy tárgyalásnak, és a végén az ítéletet, kinek a nevébe ki hozza meg és hogyan.

Tehát ennek van egy ilyen nagyon nehéz útja.

Mindenkit inkább az állandó választott bíróságoknak az igénybevételére beszélnék rá.

Ez most per pillanat három darab van egy speciális sporthatáskörű sportándó választott bíróság az olimpiai bizottság keretein belül van az agrárkamarán belül egy agrárválasztott bíróság ami kifejezetten agrárügyekre speciál hozzáadódott illetve van a kereskedelmi kamara ándó választott bíróság ezek mi vagyunk pedig általános kereskedelmi ügyekben látunk el választott bírósági tevékenységet mint kereskedelmi választott bíróság is megvagyunk jelenítve a a törvény szövegében.

Sőt, egy bur döntés is azt mondta, hogy ha állandó választott bíróságot kötnek ki a felek, de nem mondják meg, hogy az melyik ott az általános hatáskorű kereskedelmi választatbíróság, az mi vagyunk. >> Hogyan zajlik konkrétan az ügy?

Milyen keresettlevelet adok be?

Hogyan válik a Bírói Fórum tagjává valaki választott bíróként?

Két fajta megközelítés létezik a Nemzetközi Választott bírósági életben.

Az egyik, hogy tegyük kötelezővé, hogy csak a listáról lehessen választott bírót jelölni, vagy pedig lehessen a listán kívülről is választott bírót jelölni.

Volt olyan intézmény Magyarországon állandó választott bírósággal, aki csak a listáról engedett jelölni. egyébként ezt megvizsgálta annak idején állami bíróság is ezt nem találta alaptörvényellenesnek önmagában, hogy egy ilyen listát létrehozzunk.

Sok más nemzetközi választott bíróságon zárt lista van, de vannak nyitott listák, és van, ahol egyáltalán nincs lista.

Lehet a listán kívülről is választott bírókat jelölni.

Főleg vannak idősebb kollégák, akik a 70 éves korlimit elérése miatt formálilag nincsenek a listán, de kiváló munkát tudnak végezni nagy…

Említett entitások

Témák

  • választottbíráskodás

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „158. Mindent a választottbíráskodásról: gyakorlati kérdések és válaszok”

Miről szól ez az epizód: „158. Mindent a választottbíráskodásról: gyakorlati kérdések és válaszok”?

A podcastban Méhes Dávid vendégei Berzeviczi Attila, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnöke, és Schmidt Richárd, a Smart Legál Smith and Partners Ügyvédir alapítója. A beszélgetés középpontjában a választottbíráskodás áll, különös… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „158. Mindent a választottbíráskodásról: gyakorlati kérdések és válaszok”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Schmidt Richárd, Berzeviczi Attila, Méhes Dávid, Lőrik József, Retteghy Dóra, Gerő Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „158. Mindent a választottbíráskodásról: gyakorlati kérdések és válaszok”?

Fő témái: választottbíráskodás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „158. Mindent a választottbíráskodásról: gyakorlati kérdések és válaszok”?

Megjelenés: 2026. 05. 12.. Hossz: 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/158-mindent-a-valasztottbiraskodasrol-gyakorlati-kerdesek-es-valaszok

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

  • Jogvitamenedzsment — Kitárgyaló

    Ebben a Kitárgyaló epizódban Dr. Mitták Péter, az Egis Gyógyszergyár Zrt. jogi főosztályvezetője és Dr. Szilas Péter, a Jalsovszky senior ügyvédje megvitatják a jogvitamenedzsment…