Ügyvéd Podcast

108. Egy nem éppen szobatudós emlékére: adás Sárközy Tamásról - 51 perc

· PT51M29S

Összefoglaló

Az Ügyvéd Podcast e heti adásában Gerő Tamás vendégei, Pázmándi Kinga és Verebics János Sárközy Tamás életét és munkásságát idézik fel. Sárközy Tamás a magyar gazdasági jog kiemelkedő alakja, oktatói és kodifikátori munkássága révén jelentősen hozzájárult a rendszerváltáshoz. A…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2024. 04. 25.
Hossz
51 perc
Szereplők, említett nevek
Pázmándi Kinga, Verebics János, Lőrik József, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Retteghy Dóra, Sárközy Tamás
Témák
jogtudomány, rendszerváltás, gazdasági jog
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast egy podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel a hivatásukról én gerő tamás vagyok és ma pázmándi kingával és verebics jánossal emlékezünk meg sárközi tamás életéről munkásságáról röviden bemutatom vendégeimet és utána kezdődik a beszélgetés pázmánd kinga gaz ági jogász az elte gazdaságtudományi karának tanszékvezetője a magyar jogászegylet elnökségi tagja a kereskedelmi és üzleti jogi szakosztályának elnöke 91-ben végzett a miskolci egyetem jogi karán 2006-ban szerzett doktori fokozatot szakterülete a magánjog az üzleti élet speciális szakjog területei verebics jános gazdasági jogász 1984-ben végzett az elte jogi karán 2001-ben szerzett doktori fokozat a vállalati szférából érkezett az egyetem világába jelenleg az elte gazdaságtudományi kara kommunikációs vezetője a menedzsment és üzleti jogi tanszék egyetemi docense és gyermekkorom kedvenc képregényének a bucó szetti tacsinak a grafikusa akkor kezdjünk is bele megújult a jogkodex.hu mostantól jogszabályokat is kereshet és olvashat a jogkódex .hu weboldalon telefonon és számítógépen is a hatályos jogszabályok az éppen hatályos szövegükkel a már hatályon kívül helyezett jogszabályok az utolsó érdemi szövegállapotukkal érhetőek el ha gyorsan kell a normaszöveg akkor jogszabályok igényesen ingyenesenjogkodex.hu a professzor úrról amikor beszélgettem másokkal polgárjogászokkal akkor azt mondták hogy a 20 század második fele illetve a 21 századnak a korszakos zsenije őzsi gyula és sajó andrás mellett de még sorolhatnám a kiváló polgárjogászokat miben volt tamás más azon kívül hogy egy kiváló szakmai tudása volt ugye egy kiváló előadó is volt kinga tamásról nehéz nem úgy gondolkozni hogy az ember szinte egyszerre gondol mindenre ami ő volt nagyon sok mindent lehet sorolni talán én azzal az anekdótával kezdené ha lehet ilyet mondani hogy én több mint 30 évet dolgoztam mellette de én ugye miskolcon végeztem és azokban az időkben amikor ott éppen váltott a gazdaság tehát nálunk a 90-es évek elején a sárközi féle társasági jogot mi ilyen szamizdat másolt cuccokról tanultuk a miskolciaknak egyébként ez nagy dicsőség hogy ők ilyen nagyon progresszívek voltak ebben és akkor egyszer csak megjelentem a corvinuszon amikor én odapályáztam hozzá és ott ült előttem a legenda velem ritkán fordul az elő hogy úgy szó ben szakad de hát egyszerűen nem tudtam ezzel a helyzettel szinte mit kezdeni mert ő minden is volt amit én ezekről a dolgokról gondoltam és olyan átütő humorral oldotta meg ezt a helyzetet hogy egy pillanat alatt az ember úgy érezte mintha otthon lenne és szerintem ez egy ilyen nagyon különleges emberi tulajdonság amikor nagy emberek akik alkotó emberek közéleti aktorok akik legendák egy pillanat alatt tudnak olyan közeget teremteni pillanat ban is meg egyébként aztán hosszan a munkakörnyezetben is amiben nagyon komfortosan érzi magát az ember feltéve ha van humorérzéke és egy nagyon különleges ember mikor találkoztál először professzor úrral járos kingának köszönhettem és ez valamikor 1999 körül volt amikor é besettenkedtem a civil szférából úgy ahogy a jogtudományba és kinga figyelt fel rá hogy sokat foglalkoztam az akkori elektronikus kereskedelemnek a dolgaival és figyelmébe ajánlotta tamásnak és hát így k erültem én be az ő körébe és aztán az ő segítségével felkérésére kinga mellé a bme-nek a jogi tanszékére és hát egy csodálatos együttműködésnek a kezdete volt ami helyszínileg áthelyeződött az utolsó éveire az eltre mert ő is a pályafutását az elte professzoraként fejezte be 2020-ban de hát addig csodálatos dolgokat csináltunk együtt részben kutatásokat tehát mindjárt rögtön előre kell bocsátanom az egyik legnagyobb és legtehetséges kutatás szervező volt akit valaha a magyar tudomány és nem a jogtudomány ismert mert olyan iszonyatos leleményességgel talált forrásokat ahhoz hogy tudományos kutatásokat lehessen folytatni méghozzá történeti meg alapkutatásokat akár akadémia keretein belül akár más senki más ilyet nem tudott csinálni korábban se azóta meg aztán pláne aztán zseniális előadó volt amit az egyetemen vele együtt dolgozva volt alkalmunk nagyon közelről látni ami ki nem tiltott bennünket mert beültünk az óráira hallgatóknak igénye volt arra hogy legyen dia tamás mondta hogy dia nem lesz dia nem lesz ő azt nem fog csinálni jó akkor beülünk és illegálisan jegyzetelni kezdtünk azt ott röhögcséltünk a hallgatókkal együtt a poénokon majd megcsináltuk a diákat és kitiltott bennünket na de a hallgatók imádták a diák nélkül is de hát azért csak csak kellett az oktatáshz úgyhogy később azt is megoldtottuk aztán a munkáénak a számossága én végül is feladtam a számolást de hát 1000 körül van a tudományos publik publikációinak könyveinek a száma ez egy óriási szám ha megnézzük hogy jelentős tudományos pályát befutó emberek hány publikációt tudnak felmutatni és ennek egy nagyon jelentős része idegennyyelvű tehát az hogy a magyar jobbtudomány a 80-as években nyugat-európában erőteljesen jegyzett volt ez részben a tamásnak köszönhető részben a korabeli összehasonlító jogi hazai irodalom értékének és az ott működő kiváló kollégák ha már összehasonlító jog az életrajzából kitűnt nek el hogy 1900 69-ben került professzor úra a jogtudomány intézetbe amit ugye őrsi gyula vezetett az az ősi gyula aki világi miklóssal együtt alkotta meg az 1959 évi nég-es törvényt ugye a nagy ptk kódexet ami egészen 2014 március 15-ig hatályban volt és ugye ez egy olyan csapat volt a jogtudományi intézetben mintogyha mondjuk a fociban a real madridnak a a galaktikusait csak sorolom a neveket örcs gyula volt a főnök és akkor mádul ferenc péteri zoltán sólyom lászló vörös imre sándor tamás harmati attila haluscsik anna cajó andrás kilényi géza tehát hogy ez egy olyan alkotói közösség volt ami az egész magyar polgár jogot fémjelezte ez egy nagyon fontos iránytűzés szerintem és h valószínűleg a tamás életében is egy nagyon fontos ilyen vezérfonal volt mindig nagy szeretettel emlékezett őrsire például nem csak a nagysága miatt hanem azért mert ő sokat beszélgett ünk közös könyvtárazásokon hamburgban és egyebekben és azt mondta hogy őrsi hit benne kitartott mellette akkor is amikor tamásban így nem állt össze világosan hogy mi az ő útja és őrsi hit benne és nagyon erősen indította is ezen az úton és azt hiszem hogy ez a vezérfonal olyan szinten megmaradt a tamásban hogy ő egy igazi performance volt egy bár széken dia nélkül is tudott akkor showt csinálni mint mások színes diával vetítéssel videóbevágásokkal és egyebekkel de mikor dolgozott akkor halálkeményen dolgozott az a teljesítmény amit ő akár a kodifikációban akár a tudományos életben akár ennek az oktatási hátterében láttunk és sokszor nagyon könnyednek látszott ez a mögött egy halálkemény és nagyon fegyelmezett munka volt meló ahogy ő mondta és azt is mondta hogy meló nélkül ugye nincsen eredmény minden könyvét kézzel írta ő a egyik utolsó ilyen akit mi láttunk úgy hogy ő mindig kézzel írta a kéziratokat azt ugye legépelte valaki amogy ő fogalmazott már akkor is amikor már számítógépbe mentek ezek a dolgok mindig mindent elolvasott mikor lapot szerkesztett és minden tanulmányt elolvasott mindenről volt ilyen értelemben véleménye hy én emlékszem rá hogy nyilván egy más generációhoz tartoztunk de én sokszor mondtam azt hogy én már alig várom hogy egy kicsit belassuljon mert messze nem tudjuk azt a tempót és azt a feszességet követni amit ő a melóba beletett és bár nagyon sokan ilyen könnyed embernek gondolták valójában aki látta dolgozni az az egészen megrend ő volt ha lehet ilyet mondani és én azt hiszem hogy ez ebből a közegből ebből az elvárásból és ebből az indíttatásból eredt őrsit nagyon sokszor emlegette éppen emiatt jános összeszedte nekem a tjes életművét én már abba is belefáradtam hogy ezeket a publikációknak a címeit végigolvassam körülbelül két évenként jelent meg könyve is te összeszámoltad jános hogy mennyit publikált én az előbb mondtam hogy szerintem 1000 fölött van a összközleményszáma még most is kerülnek elő hagyat tékának bizonyos részeiből olyanok amiről nem is tudtunk rám hagyta a kínával kapcsolatos kutatásainak az eredményét kevesen tudják hogy sok mindennel foglalkozott de például ő volt a magyar jogi sinológiának a megalapítója mert először és azóta sem foglalkozott a kínai gazdasági joggal magyarországon rajta kívül senki és 80-as években volt is kint kínában közreműködött az ottani jogalkotási folyamatokban megjelentek kínában írásai ezeket én megkaptam tőle és megjelentek kint urópában is kínával foglalkozó írásai tehát ez is egy ilyen feltérképezésre váró blok és nagyon sok a külföldi publikációja valóban olyan neves folyóitakban mint a rabels például meg a különböző kelet-európával foglalkozó folyóiratok és ezeknek egy jelentős része az itthoni nyilvántartásokban még nem szerepel na most az itthoni publikáció szám is óriási volt és hát a könyvei közül elég sok megjelent idegen nyelven és ez esemény volt tehát ezt úgy kell érteni hogyha sárközi írt valamit akkor azt szemlézték a nagy jogi lapokba és a neve végülis elválaszatatlanul összeforrott azzal amit úgy hívtak hogy magyar gazdaságiok tehát a ungar spe az a sárköi professzor volt és mit mondtál az elején hogy hát a polgárjogászok dicsérik hát a polgárjogászok éppen ezért aztán nem mindig dicsérték tehát az ő életművén azért végig futott ez a szál hogy ő magát gazdasági jogászként definiálta ezzel a területtel foglalkozott a maga teljességében ide értve a korai éveiben még a büntetőjogot is tehát ő azt is értette nem művelte de később már tehát egy nagyon komplex gazdasági szemléletet vezetett be és amit említettél hogy ugye őrsi gyula meg a jogtudományi intézetátát ezér parázna dolog volt tehát őrsi gyula 1977-ig nagyjából az egyik legnagyobb ellenzője volt a gazdasági jogi szemléletnek magyarországon és hogy örsi ezt elfogadta az a tamásnak a munkásságának köszönhető meg amit ebbe a munkásságban korábban publikált tehát a klasszikus magyar civiljog az abból indult ki am az 50-es években volt hogy a gazdasági jog nem jó a gazdasági jog az tönkreteszi a civilisztikát elveszi a civilisztikának a hagyományos dogmatikai szépségét beenged zavaros dolgokat felhigyítja a jognak magának a korpuszát amivel a civiljogász dolgozik és ilyen hülye dolgokat min adójog is figyelemmel kell enenni rá és ugye tamás ezt több körben ahogy nem csak a jogtudományi intézet ben ahol megalapozta ezeket a klasszikus nagy később a társasági jogot is bevezető munkáit hanem oktatói tevékenységében a közgázon tehát bevezették a gazdasági jogot mint tárgyat a 80-as évek végére és hát innentől aztán egyenes út vezetett a társasági jogig és hát az újra definiált magyar gazdasági jogig 1990-től nagyzámú publikáció és hogyha nagyon megnézzük és próbáljuk rendszerbe foglalni mert annélkül jogász nem tudun gondolkodni hát azor azt látjuk hogy néhány fő területtel foglalkozott azért kiemelten életében hát az első a társasági jog volt a második a szívéhez oly közelálló sportjog amit nagy lelkesedéssel és szakértelemmel művelt és imádta a sportot és hát ugye még egy terület volt ahol ő volt az abszolút origó pont ez a 90-es évek privatizációs joga volt tehát a privatizációs kommentárnak is ő volt a főszerkesztő és számos privatizációs könyvnek a szerzője és hát negyedik egébként tenném hozzá a tudománytörténetet ugye valamikor egy kései intervjújában azt mondta hogy öreg jogász már új kunztokat már nem tanul de a saját tudomány történetével akkor tud csak igazán foglalkozni és ezt ő bebizonyította hogy így is van és hát ezekkel az utolsó években együtt csinált kutatásokkal hatalmas volumenű ptk történeti forráskutatásokkal közzététellel kötetekkel hát megkoronázta mondhatni a pályáját ilyen szempontból is és olyan forrásokat tett hozzáférhetővé hagyott ránk amivel szerintem a következő generációk is dolgozni fognak 1979-ben került ő a közgázra gondoljukk bele hogy hány 10000 hallgató volt a kezei között vagy akiket ő oktathatott én is azt hiszem hogy ő ő értette a gazdaságnak ezeknek a nagy folyamatait amit azért általában a jogászok hát nem feltétlenül mik voltak a hallgatóknak a visszajelzései a professzor úrral kapcsolatban ez egyébként ilyen sárközi védi egy hogy ő mindig a közgazdasági felsőoktatásban volt aktor tehát ha azt lehet mondani hogy a sárközi iskolát a felsőoktatás oldaláról szeretnénk megközelíteni akkor én biztos azt mondanám hogy ez az az iskola aki a közgazdaságtudományi oktatásba egy szerves üzleti jogi szemléletet visz be a főnök ebben is nagyon szigorú volt származik is tőle jó néhány ilyen mozgás hogy az ember a gazdasági realitások nélkül főleg hogyha jogász vagy jogalkotó vagy jogalkalmazó akkor nincsen tájékozódás csak tévejgés hogyha nem ismeri ennek a természetes közegét a gazdasági jognak a gazdaság a közege teljesen evidens módon kezelte azt hogy közgazdasági alapkérdésekkel is tisztában kell lenni ő maga is így volt ebben egyébként művelt is volt ezen a területen nem kicsit és éppen ezért volt benne az a fajta bátorság is hogy ezekhez a dolgokhoz kodifikátorként is mindig nyugodt szívvel hozzá mert nyúlni a sportjóghoz is egyébként a elektronikus cégeljáráshoz is mitután súlyosan technofób volt és minket is nem az a típus aki ezt nem szereti hanem azt se szereti hogy mások szeretik valóban még minket is üldözött egy kicsit ezzel soha nem volt olyan hogy ne tett volna egy ilyen megjegyzést hogy na majd jön a verebics úr a diavetítéssel meg az is tőle származik és sokszor ezzel kezdtük az előadásainkat hogy azt mondta hogy az a jogász akinek ahhoz hogy mondjon valami értelmeset le kell oltani a villanyt és dit kell vetíteni az nem komoly jogász mer tessék komolyan venni ezt rend szerint nekünk is címezgette szeretet de undok módon szóval annak ellenére hogy például technofób volt az elektronikus cégeljárással kapcsolatos kodifikációs munkákban úgy vettünk részt hogy annak a főcsapás vonalában ő tévedhetetlen volt tehát ez nem volt ezzel semmi gond és szándékosan is a közgazdaságtudományi oktatásban maradt ő a közgázon kezdett amikor átültünk a bmre…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „108. Egy nem éppen szobatudós emlékére: adás Sárközy Tamásról - 51 perc”

Miről szól ez az epizód: „108. Egy nem éppen szobatudós emlékére: adás Sárközy Tamásról - 51 perc”?

Az Ügyvéd Podcast e heti adásában Gerő Tamás vendégei, Pázmándi Kinga és Verebics János Sárközy Tamás életét és munkásságát idézik fel. Sárközy Tamás a magyar gazdasági jog kiemelkedő alakja, oktatói és kodifikátori munkássága révén jelentősen hozzájárult a rendszerváltáshoz. A… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 04. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „108. Egy nem éppen szobatudós emlékére: adás Sárközy Tamásról - 51 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pázmándi Kinga, Verebics János, Lőrik József, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Retteghy Dóra, Sárközy Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „108. Egy nem éppen szobatudós emlékére: adás Sárközy Tamásról - 51 perc”?

Fő témái: jogtudomány, rendszerváltás, gazdasági jog.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „108. Egy nem éppen szobatudós emlékére: adás Sárközy Tamásról - 51 perc”?

Megjelenés: 2024. 04. 25.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/108-egy-nem-eppen-szobatudos-emlekere-adas-sarkozy-tamasrol-51-perc

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból