Ügyvéd Podcast

112. A Nagykamara előtt tárgyalhatja újra a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Karsai-ügyet - 28 perc

· PT28M21S

Összefoglaló

Az Ügyvéd Podcast 112. adásában Gerő Tamás Stánicz Péter ügyvéddel beszélget Karsai Dániel strasbourgi ügyéről. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága június 13-i ítéletében nem állapított meg alapjogi sérelmet az ALS betegek életvégi döntési lehetőségeinek hiánya kapcsán.…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2024. 06. 24.
Hossz
28 perc
Szereplők, említett nevek
Stánicz Péter, Karsai Dániel, Retteghy Dóra, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Lőrik József
Témák
életvégi döntés, als betegség, strasbourgi bíróság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

ez itt az ügyvéd podcast egy podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel a hivatásukról én gerő tamás vagyok és mai vendégem stánic péter ügyvéd aki karsai dánielt képviseli a strasburgi emberi jogi európai bíróságon a magyar állammal szemben a szabad életvégi döntés iránti kérelmében június 13-án született meg az első fokú döntés korábban a kolléganőd frank kelin azt mondta hogy létezik egy egy realista és egy pesszimista verzió mi lett ebből köszönöm én is köszöntöm a kedves nézőket hallgatókat megtisztelő itt lenni a a három opcióból melyik jött be én úgy fogalmaztam meg magam számára hogy természetesen csalódottak vagyunk meglepettek teljesen nem röviden összefoglalnád a döntés lényegét igen ugye alapvetően a kérelmünkben több egyezményes több alapjog sérelmére is hivatkoztunk íy különösen a magánélet magánszféra sérelmére ezt önmagában és a diszkrimináció tilalommal együtti sérelem kapcsán is ezen túlmenően a kínzásembertelen megalázó bánásmód tilalma valamint a lelkiismereti és vallásszabadság alapjogára is hivatkoztunk a a bíróság egyikben sem talált mulasztást a magyar állam részéről tehát a kérelmünknek igazából semmilyen körben nem adott helyt a politikai indok minthogyha az lett volna angolulban még csak fent a bíróság honlapján az ítélet hogy hogy nem akarnak beleszólni ilyen szinten a a tagállami jogval tehát minthogyha egy ilyen szuverenitási kérdést csináltak volna belőle de ezt nyilván részletesen is kifejtették ez nagyjából megállja a helyét ez a összefoglalás ennél azért kicsit árnyaltabb a helyzet tehát azt mi magunk is tudtuk és írtuk is a beadványban hogy az államoknak szabad mozgástere van olyan kérdésekben amiben az európa tanács tagállamai között nincs egyetértés az életvégi kérdések szabályozásában nincs egyetértés az egyes államok másként szabályozzák az a bíróság gyakorlatában egyértelmű és ezt megerősítették a karsai kontra magyarország ügyben is hogy az embernek joga van arra hogy eldöntse a azt hogy hogyan zajlik az ő élete az ő magánélete és ebbe beletartozik a halálról való döntéshozatal joga is azt is megerősítették hogy az európa tanács tagállamaiban van egy trend hogy az életvégi döntések egyre szélesebb körét teszik lehetővé de ettől még az egyes tagállamok mozgástere az tág marad ebben a kérdésben üüm a azért a azt gondoltam én hogy legalább abban a részében valamilyen szinten beleszólnak majd hogy hogy ez a bizonyos btk tényállás amely szerint ugy ugye az öngyilkossághoz való közreműködést magyarországon szankcionálják azt adott esetben valahogy felújítják és kötelezik a magyar államot hogy ennek a a btk tényállásnak a módosítását kezdeményezzék hogy ez most ebben a döntésben hogyan jelenik meg ezt mivel indokolták hogy hogy ez a btiká tényállás ez szerintük rendben van a bíróság alapvetően ha a bírósági döntését nézzük a legfőbb érve az a bíróságnak hogy hogy magyarországon rendelkezésre áll egy magas szintű palliatív ellátás daniel számára ez alkalmas arra hogy az ő szenvedését csökkentse és végsősoron a az elkerülhetetlen halálig egy méltó életet biztosítson számára tehát ez a bíróságnak a kiinduláspontja és ebből jut arra az álláspontra hogy igazából itt alapjogi sérelem nincs ebből vezeti le azt is hogy ha itt nincs ilyen alapjog sérelem hiszen elérhető a szenvedésnek megfelelő csökkentése akkor föl sem merül az hogy egy méltatlan helyzetben lennének bele kényszerítve az alss betegek ebből megy tovább odaig a bíróság hogy hát ha itt nincs ilyen alapjogsérelem akkor igazából a büntetőjogi tilalmat és annak a ki a az extraterritoriális hatáját érdemben nem is annyira bírálta el a bíróság ez nagyon érdekes hogy tulajdonképpen a a különvélemény nagyon szépen megfogalmazza felici bíró úr különvéleménye igazából a többség szemére veti hogy hogy szerintte nem a kérelmet bírálták el és ezzel egyébként a magunk részéről mi is egyet tudunk érteni hogy nem a konkrét panaszban felvetett sérelmeket bírált a bíróság hanem tulajdonképpen egy általános az életvégi döntéseket lehetővé tevő vagy lehetővé tételére irányuló kérelemként bí bírálta el ami teljesen egyedi beadványunkat a bíróság és íy több felvetésünk is válasz nélkül maradt például az hogy mi van a külföldi egészségügyi szolgáltatóval ha a külföldi jog szerint mondjuk svájcban legálisan nyújthatnak életet befejező szolgáltatást ellátást erre például egy bár felmerült a tárgyaláson hogy mi van akkor ha a svájci orvos magyarországra jön és köztudomat magyarországon hogy mondjuk ő egy olyan klinikán dolgozik ahol végeznek ilyen életvégi ellátást akkor most őt felelősségre vonják-e vagy sem itt a bíróság például kibújt az érdemi válaszadás alól azzal hogy a tárgyaláson a magyar kormány képviselője előadta hogy egy ilyen helyzetben lehet mérlegelni a a cselekmény indíttatását a a társadalomra való veszélyességet azzal például nem foglalkoztak hogy a büntetőeljárásnak meg kell indulnia és az már önmagában egy súlyos élem tehát ezért gondolom azt hogy hogy több helyen is a bíróság picit megkerülte az érvrendszerünket ühüm felicii bírót említetted ő a san marinoi származású bíró és az ő külön véleményére a azott esetben alapozhatjátok a nagy kamera előtti újratárgyalás iránti kérelmet is igen ugye elolvasok például a külön véleményt nagyon érdekes tudom hogy még csak angolul áll rendelkezésre de de felicis bíró úr nagyon sok olyan pontot vetett fel ami bennünk is fölmerült egyrészt hogy nem teljesen a kérelem lett elbírálva a a a testület többsége szerint kiemeli azt is hogy például a szakértői véleményekből kiragadtak olyan mozzonatokat a döntés indoká ami ellentétes a szakvélemény teljes tartalmával és lényegével tehát kicsit ilyen cherry picking szerű kiválasztották azokat az elemeket amen elutasító döntést alá tud támasztani a jelen esetben a nagykamerti eljárásban ugye egészen más bírák fogják elbírálni a a kérelmet ott is úgy van mint a krián egy ilyen felülvizsgálati kérelem esetében hogy először döntenek arról ha beadjátok a kérelmet hogy befogadat és utána történik a maga az újratárgyalás igen először az újratárgyalás iránti kérelemről dönt a bíróság amennyiben azt elutasítja akkor érdemben bele sem mennek az ügy vizsgálatába amennyiben ennek helyt adnak akkor pedig saját jogon ők is megnézik a döntést tehát nem az a tárgya hogy az az első döntés az helytálló vagy nem helytálló a nagykamera megvizsgálja a dön a a kérelmet a kormányálláspontot a szakértői véleményeket és ennek alapján meghozza a saját döntését és konklúzióját ott voltál ugye strasburgban tavaly hát te mondtad a a a végül is a a beszédet is dániel mellett ugye az az egy nagyon megható és hát fantasztikus beszéd volt amit dani mondott és azt gondolom hogy te is mindent megtettél és egy nagyon kiváló beszédet mondtál ott amikor az ember látja a vírákat akkor mindig van egy megért é z ése hogy hogy hogyan viszonyulnak az ügyhöz mennyire figyelnek mennyire csillog a szemük amikor mondjuk te vagy dani beszél mi volt akkora megérzésed egyébként a a bírákkal kapcsolatban én mindig igyekszem nem az ilyen külső tényezőkre fókuszálni és abból nem levonni következtetéseket épp azért mert nagyon félrevezető lehet tehát a bírák között is azt láttuk hogy például nagyon sok kérdés érkezett a a büntetőjogi elemekre több olyan kérdés jött amire nem érkezett a magyar kormánytól válasz ennek ellenére nem találtak alapjogsérelmet ebben a körben sem tehát az látszott a bírákon hogy meghatotta őket is dani jelenléte maximálisan komolyan vették a az ügyet azt hogy ők milyen konklúzióra jutottak és milyen belső személyes mérlegelés alapján az már mindenkinek a saját ügye ugye nagyon érdekes hogy ez egy rendkívül személyes kérdés az élet végéhez a halálhoz való viszonyulás én úgy gondolom hogy erről minden nek van egy elég markáns álláspontja tehát egészen más egy egy ilyen kérdés ahol ahol szerintem félretehetetlenül belejátszik az egyén saját személyisége világnézete moralitása akár vallása és és éppen ezért az hogy valaki hogy viszonyul egy danánielnek a megható helyzetéhez vagy egy egy emberi szenvedéshez vagy sorsshoz nem biztos hogy utána azt arra a konklúzióra jut tehát lehet hogy ő egyébként együttérző de mégis a világnézete alapján nem tud támogatni egy egy egyezményes sérelmet megállapító döntést üüm tehát alapvetően azt gondolod hogy a bíráknak a világnézete az az az elsődlegesen mérvadó ilyenkor a döntésük meghozatalában tehát az hogy hogy kevésbé progresszívek voltak ezek a bírák és adott esetben a nagy kamaránál lehetnek talán inkább progresszív bírák min múlhat a fordulat ez érdekes én nem mondanám progresszívnek tehát hogy én nem szeretek állást foglalni abban a kérdésben hogy most az hogy az életvégi döntéseket szélesebb körben tárjá ki akkor ez egy fejlődés vagy nem fejlődés mert ez mindenképp a személyes a saját értékítelletemet tükrözné üüm tehát nagyon érdekes hogy egy bíró milyen államból érkezik önmagában az hogy ő egyébként büntetőjogász volt korábban alkotmányjogász polgárjoggal foglalkozó személy tehát nagyon sok olyan faktor van ami mind-mind belejátszik hogy az ő szakmai segítő stábjának mi ilen a hozzáállás a felkészültség ebben a kérdésben ez is faktor szerintem annyi különböző faktor van egy ilyen kérdésben hogy épp ezért nem lehet azt borítékolni hogy valamelyik bíró mondjuk nagyon harciasan kérdezi valamelyik oldalt akkor ő biztos a másik oldallal egyetértene üüm kicsit akkor beszéljünk a magyar szabályozásról tehát a érintetted már hogy hogy a passzív eutanáziának magyarországon van egyfajta jogi szabályozása hogy visszautasít ó orvosi kezelés ugyanakkor a a dani esetében ezt ezt gondolom értették a vírák is hogy az ez az alss betegségnél viszont nincsen gyógymód tehát hogy nincs amit egyáltalán visszautasíthat hogy ez a döntésből egyébként látszik hogy ezt megértették nagyon fontos a fogalomhasználat pláne hogyha egy egészségügyi témáról beszélünk mi jogászok tehát azt azt hangsúlyozom hogy nincsen olyan hogy passzív eutanázia ez egy teljesen téves fogalomhasználat ezt egyébként a szakértőként meghallgatott francia professzor ris aury és sándor judt is kiemelték hogy ez egy idejét múlt lehet hogy már az elején is téves fogalomhasználat tehát az ellátás visszautasítása az nem passzív eutanázia semmi köze a kettőnek ennyiben egymáshoz tehát az eutanázia az eutanáziának az a lényege hogy az egyénn saját szabad önkéntes kérése alapján egy rajta kívül álló más személy az ő életének véget vet tehát az a cél hogy az ő élete véget érjen de ez az egyén kérésére történik ehhez képest az ellátás visszautasításának ugye az a lényege hogy ott az orvos kezelné a beteget ő gyógyítana az az ő szándéka viszont a modern orvostudomány alapja a bel tájékozott beleegyezésen alapuló kezelés a beteg őrendelkezése gátát gátját szabja az orvosi kezelésnek ez az a határa tehát itt igazából az orvosnak nem az a célja hogy meg a beteget ő egyszerűen nem tehet semmit hiszen egy kezelés visszautasítás az a az a onnantól kezdve nem folytatott kezelést a betegem tehát ami itt a kettő között talán a a lényeges különbség és egyébként ezzel kezdte a francia professzor aki szakértőként meghallgatásra került hogy ezt tisztázni kell hogy az eutanázia az csak aktív lehet fogalmi eleme hogy csak önkéntes tud lenni tehát a nem önkéntes eutanáziáról szintén nem tudunk beszélni eutonázia fogalmilag csak aktív cselekmény lehet hiszen az a fogalmi eleme hogy az egyén kérésére más valaki véget vet az ő életének itt ezt amit ugye szoktak hozni hogy az ellátás mondjuk egy egy lélegeztetőgép lekapcsolása hát az is egy aktív magatartás lesz tehát önmagában az hogy valamiről leveszünk egy beteget akkor fog kapni ő fájdalomcsillapítót nyugtatót akár a tudatot teljesen elnyomó nyugtatót hiszen megfuladni hagyni senkit nem lehet épp tudattal mert az egy elképzelhetetlen szenvedés tehát pont ami amit gyakran felhoznak hogy mitől passzív eutanázia passzív eutanázia nem így működik a gyakorlat ühüm tehát nagyon fontos és a bíróság döntésén is ez egyébként végig érezhető hogy külön kezelik az ellátás visszautasítást és az egyéb életvégi döntéseket ugye az eutanázia a asszisztált öngyilkossággal alkot igazából párt annyi a különbség hogy eutanázia esetén a beteg saját szándékára más vett véget az ő életének míg egy asszisztált öngyilkosságnál a beteg rendelkezésére bocsátanak olyan szert amivel ő maga majd véget vet az életének ha úgy dönt vagy nem nagyon sokan kiemelik akik a gyógyíthatatlan haldokló betegekkel dolgoznak hogy a betegnek az igazából a legfontosabb hogy hogy úgy érezze hogy van kontroll és nagyon gyakori hogy valaki ezt a halálos szerért folyamadik azt megkapja és később mégsem fogja soha bevenni de őmában az hogy ő dönthet és az ő kezében van az irányítás ez számára egy megnyugvás mert úgy éli meg hogy az ő autonómiája ezáltal biztosítva van igen ilen szempontból dani ugye nem csak nem saját magáért küzd hanem a a sorstársaiért a a betegtársaiért is a ami még ugye a nagykamarával kapcsolatos újratárgyalást illeti kicsit nézzünk előre három hónap van ugye a kérelem benyújtására a ti praxisotokban már négy olyan eset is volt amikor sikerrel képviselte a karsai ügyvédiiroda a magyar államban szemben egy-egy ügyet ugye ez volt az egyik a az adóslista másik kisegyházak üye a harmadik a szólásszabadsággal kapcsolatos mulinó ügy és a negyedik pedig a szövetkezetek államosítása ezeket az ügyeket ilyenkor előveszitek amikor a a a kérelmet vagy annak a a a munkáját elkezditek végezni vagy ö visszatértek a az eredeti kérelemhez és azt bővítitek a döntéshez képest ugye mérlegelve hát h nagy kamerához fordulás ennek az újratárgyalásnak van egy egy külön gyakorlata a bíróság esetjogában ennek dani messze a legjobb ismerője magyarországon tehát ezt nyugodtan állíthatom és jelenleg is ő ennek a a szakmai atja hogy ezt hogyan kell megcsinálnunk az érdekes benne ugye én egy másik irodában dolgozom harid fló irodában dolgozom tehá tát én nem is dolgoztam danival a a többi nagykamaraügyön hogy hogyan kell azt az eszköztárat igazából vagy ez egy szemlélet hogy mit kell tematizálni a problémából a nagy kamara előtt és ezt kell…

Említett entitások

Témák

  • életvégi döntés
  • als betegség
  • strasbourgi bíróság

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Emberi Jogok Európai Bírósága

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „112. A Nagykamara előtt tárgyalhatja újra a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Karsai-ügyet - 28 perc”

Miről szól ez az epizód: „112. A Nagykamara előtt tárgyalhatja újra a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Karsai-ügyet - 28 perc”?

Az Ügyvéd Podcast 112. adásában Gerő Tamás Stánicz Péter ügyvéddel beszélget Karsai Dániel strasbourgi ügyéről. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága június 13-i ítéletében nem állapított meg alapjogi sérelmet az ALS betegek életvégi döntési lehetőségeinek hiánya kapcsán.… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 06. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „112. A Nagykamara előtt tárgyalhatja újra a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Karsai-ügyet - 28 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Stánicz Péter, Karsai Dániel, Retteghy Dóra, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Lőrik József.

Milyen témákat érint ez az epizód: „112. A Nagykamara előtt tárgyalhatja újra a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Karsai-ügyet - 28 perc”?

Fő témái: életvégi döntés, als betegség, strasbourgi bíróság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „112. A Nagykamara előtt tárgyalhatja újra a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Karsai-ügyet - 28 perc”?

Megjelenés: 2024. 06. 24.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/112-a-nagykamara-elott-targyalhatja-ujra-a-strasbourgi-emberi-jogok-europai-biro

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból