Ügyvéd Podcast

127. Reptérről a tárgyalóterembe: kiadatási eljárások gyakorlata - 49 perc

· PT46M36S

Összefoglaló

A mai epizódban Gerő Tamás vendége Bátki Pál ügyvéd, aki a kiadatási eljárások gyakorlatáról, formáiról és a nemzetközi büntetőjog aktuális kérdéseiről beszélget. Kiemelik a globalizáció hatását a bűnügyi együttműködésre, az emberi jogok és a garanciális elemek fontosságát a…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2024. 12. 20.
Hossz
47 perc
Szereplők, említett nevek
Bátki Pál, Méhes Dávid, Gerő Tamás, Lőrik József, Retteghy Dóra
Témák
kiadatási eljárás, nemzetközi büntetőjog, bűnügyi együttműködés, emberi jogok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast egy podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos világ képviselőivel a hivatásukról én gerő tamás vagyok és most a kiadatási eljárások formáiról gyakorlatáról fogunk beszélgetni bátki pál kollégámmal röviden bemutatom vendégemet és utána kezdődik a beszélgetés dr bátki pál ügyvéd 2003-ban végzett az elte jogi karán az egyetem után ügyvédjelölt majd köztisztviselő volt az igazságügyi minisztériumban ahol eus és nemzetközi ügyekkel foglalkozott szakvizsgája után egyéni ügyvéd lett akkor kezdjünk is bele versenyjogi kézikönyv nagy csongor istván professzor ügyvéd könyve a magyar versenyjog alapműveként kimerítő jelleggel összesíti a terület elméletét és gyakorlatát a versenyszabályok autentikus értelmezését adó bírósági esetjog alapján keresse az orak.hu oldalon a gazdaság versenyjogkategória [Zene] alatt a mai témánk a nemzetközi büntetőjog az ügyvedek lapjában olvastam a tanulmányodat a kiadatásról és különösen az tetszett benne hogy az emberi jogokra koncentráltál a garanciális elemekre azokra az aspektus sokra ugye manapság amikor gyakorlatilag minden nap kapunk olyan emailt vagy telefont vagy sms-t hogy valamilyen nemzetközi csaló társaság akar az adatainkhoz hozzáférni vagy a bankszámlánkhoz akkor ez különösen érdekes a nemzetközi bűnügyi együttműködés te hogy látod hogy mitől van egyre nagyobb jelentősége a szakterületednek hagyományosan azt szokták mondani akármennyire elcsépelt szó ez hogy a globalizáció az ami a nemzetközi büntetőjogra is nagy hatással van elég csak arra gondolni hogy akár valóban egy kattintással innen budapestről mondjuk egy nagy pénzmosó hálózatnak a tevékenységébe be tudok kapcsolódni de hogyha mindennapi dolgokat veszünk egyszerűen az hogy a határátlépés az mindennapivá válik akár az hogy mondjuk én turistaként elkövetek ausztriában vagy horvátországban valamilyen cselekményt vagy hát amivel inkább találkozom hogy külföldiek magyarországon ezek mindennapos dolgok mégis kiadatási ügy lesz belőlük mert a határátlépések száma annyira megsokszorozódik hogy emiatt óatatlanul a büntetőjogba szinte mindegyik ügynek lesz egy ilyen nemzetközi vonatkozása és a kiadatási eljárást le kell folytatni akár ilyen kicsi ügyekben is az ügyvédek lapjában írt tanulmányodban írtad hogy a kiadatás ma már sokszor átadási eljárássá válik és folyamatosan változik a joganyag ugye van egy nagy nemz nemzetközi egyezmény de viszonossági alapon is működik szóval mik a legnagyobb változások hogyan változik ez a nemzetközi joganyag ez úgy kezdődött régen hogy egyáltalán a nemzetközi büntetőjog kodifikációjára ami azt jelenti hogy a nemzetközi egyezmények megjelen és ez a 19 század végén került sor addig ez nem jogilag szabályozott keretek között zajlott hanem akkor mondjuk lebukott egy olasz csaló franciaországban azt kijbbrudalták az országból tehát nem voltak jogi normák létezett kiadatás nagyon ritkán tehát akkor tényleg el lehetett menekülni az egyik államnak az igazságszolgáltatása elől a másikba a 19 század végén eljutott a nemzetközi kapcsolatok oda hogy akkor ezeket elkezdjék szabályozni és megjelentek a kétoldalú egyezmények és elég kivételes volt a kiadatás tehát egy nagyon formális eljárás volt diplomáciai úton nagyon lassú volt innen eljutottunk oda hogy tulajdonképpen a 20 század második felében már több oldalú egyezmény vannak tehát akár olyan az európa tanácsi egyezménynek 50 és 100 között lehetnek nagyjából a tagjai másrészt pedig eljutottunk most már oda ami egy nagy mérföldkő volt az európai elfogatóparancs és ahogy említetted ezt az átadás fogalmát most már nem is kiadatásról beszélünk hanem tulajdonképpen megszűnőben van a kiadatás és e sokkal automatikusabb folyamat az átadás az tehát ez a az átadás az tulajdonképpen az európai unión belüli kiadatást jelöli és teljesen más szabály i vannak ahogy mondtad ez egy automatizált folyamat ügyvédi szempontból azt lehet mondani hogy védekezni ellene tulajdonképpen aligg van esély nagyjából most már úgy működik mintogyha valakit az egyik megyéből magyarországnak átszállítanának a másikba természetesen kis túlzással de a kiadatásnak a legfontosabb jellemzői azok már hiányoznak az átadásból végigmehetünk hogy mik ezek korábban a kiadatás az egy politikai döntés volt tehát tulajdonképpen volt jogi része volt bírósági része amikor a bíróság legjellemzőbben a kettős büntethetőségről dönt tehát hogy egy bűncselekményért akkor legyen valaki kiadható abból az országból ahol éppen van hogyha annak az országnak a büntető joga szerint is büntethető mondjuk hogyha irán kér egy iráni állampolgárt magyarországról és leírják a kiadatási kérelembe hogy őt homoszexualitásért vagy házasságtörésért kérik akkor értelemszerűen a magyar bíró azt fogja megállapítani hogy hát ez nem bűncselekmény ilyen miatt nem járulunk hozzá hogy valakit büntetőeljárás alá vonjanak ez a szabály az európai elfogatóparancs esetében már nem érvényes tehát a bűncselekmények legtöbbje esetén kifejezetten tilos a kettős büntetendőségnek a vizsgálata tehát hogyha az egyik európai ország azt mondja hogy én kérem mert nyomó sokon van rá és be is xel valamit a nyomtatványon akkor a magyar bíróságnak nincsen lehetősége arra hogy megvizsgálja hogy ez a magyar szabályok szerint is bűncselekménynek minősül-e nyilván azért is mert hasonló elkövetési magatartásokat rendelnek büntetni az európai uniós van tehát a nemzetközi büntető eljárásjog mellett tehát a kiadatások mellett a nemzetközi büntető anyagi jog is harmonizálódik tehát már nem is nagyon lehet ilyen helyzet de azért voltak éles helyzetek az én praxisomban nagyon jellemző volt amikor például ezek a a designer drogos kereskedelmi tevékenységek lettek a kiadatás átadásnak a tárgyai ami azt jelenti hogy ugye valaki kereskedett egy bizonyos szerrel és aztán miután látta hogy sajnos összeomlott ez a dolog felderítésre került és akkor kiadták ellene az elfogatóparancsot akkor simán átment egy olyan országba ahol az az anyag az még nem volt rajta a listán esetleg y legális szernek minősült és akármilyen furcsa ott biztonságban is lehetett nekem is több ilyen ügyen volt amikor magyarország nem adott ki egy egyértelműen kábítószer kereskedőt mert akkor abban az időpontban ez még magyarországon nem volt bűncselekmény mert ez egy legális anyag volt de hogyha az európai elfogatóparancsot nézzük akkor ez már nem vizsgálható ugye mert azt mondjuk hogy a kettős büntethetőség az nem vizsgálható és teljesen mindegy hogy a célországban kábítószernek minősül-e vagy sem át kell adni az illetőt tehát ez a kettős büntetendőség része elmé társaság amszterdamban és akkor ott legális a marihuana fogyasztás hazajönnek és valakit utólag ellenőriznek és még kimutatnaknála szert ha később visszamegy hollandiába akkor magyarországról adott esetben kérhetik hollandiából is a kiadatásukat igen hogyha azt nézzük hogy a magyar joghatóság ugye a btk elején mire terjedt ki akkor ugye azt mondjuk hogy a magyar állampolgár az viszi magával a joghatóságot a személyi joghatóságot ezért magyarországon ő büntethető azért amit hollandiában csinál a helyi szabályok szerint legálisan de hogyha viszont a kérdést úgy nézzük mint kiadatási kérdés tehát mondjuk hazajön és visszamegy vagy haza se jön és magyarország kéri az ő kiadatását akkor hát hollandiában azért nem fogják kiadni mert pont a kábítószer birtoklás amit te mondasz hogy csak fogyaszt az nem katalogizált bűncselekmény tehát az egy kivétel azok alól a bűncselekményi kör aló nem kell vizsgálni a kettős büntetendőséget tehát pont ez a példa ez azt mutatja hogy még a hagyományos arca fennmaradt mert nem fogják kiadni az ő törvényeik szerint de hogyha már kereskedelemről van szó és mondjuk hollandiában nem tudom de tegyük föl hogy lehet marihuánával kereskedni magyarország viszont beixeli hogy ez kábítószer kereskedelem akkor ez beletartozik abba a katalogizált tehát a bűncselekményeknek abba a katalógusába ahol hollandia ezt nem vizsgálhatja és akkor ilyen módon sor kerül az ő kiadatására azért is kérdeztem mert ami nekem feltűnt a tanulmányodban hogy 2017 óta van lehetőség arra hogy egyébként külföldi állam magyar állampolgárt kérjen kiadni magyarországról úgyhogy ezért ez elég speciális hát ez is egy olyan tendencia amiben nagyon megváltozott és változik a joganyag a magyar állampolgároknak a kiadatása ami az európai elfogatópancs vezette be nagyon sok országban ez alkotmányos probléma volt ugye ez a szuverenitásnak az egyik fontos eleme hogy nem adunk ki magyar állampolgárt érdekes módon hogy magyarországon ugye ez a szuverenitási politikai probléma ilyen értelemben még nem vetődött fel nem hallottam hogy a kormány azért ágált volna hogy vissza kellene állítani ezt hogy magyar állampolgárt nem adhatunk ki zárójá bezárva mindenesetre 2006-ban lépett hatályba az európai elfogatóparancs körülbelül és onnantól kezdve nem csak lehetőség volt akkor hanem kötelez ség volt magyar állampolgároknak az átadása európai unió más országől és nagyon érdekes egyébként hogy amikor a románok is beléptek az európai unióba másnap tömegesen jöttek az európai elfogatóparancsok magyar állampolgárok ellen akik még a 89-ben mikor volt ez a marosvásárhelyi vérengzés ott rendőrökkel összecsaptak átmenekültek magyarországra itt biztonságban voltak és a románok számon tartották hogy eddig nem tudták őket mint magyar állampolgár visszavinni őket romániába viszont tudták hogy az európai elfogatópancssal többet nem védekezhetnek ezek azzal hogy ők magyar állampolgárok és probléma is lett belőle egyébként érdekes módon mén pont az igazságügy minisztériumban dolgoztam amikor az egyik ilyen ügyben ahol a románok kértek egy ilyen magyar állampolgárt aki ellen az volt a vád hogy felpofozott egy rendőrt és ezt sikerült őt valami emberülés kísérlete miatt el is ítélni hosszú évekre mert azt mondták hogy ez egy nagyon nagy pofon volt tehát egyértelmű koncepciós eljárás és a rendőr felhívott valahonnan miskolcról engem a minisztériumb hogy hát nézzük már meg ezt az aktát hát nézzük már meg hogy mi van leírva hogy ő nem fogja ezt az embert előállítani és letartóztatni ezért az ügy miatt én mondtam neki hogy hát én meg nem tudok mit csinálni tehát a magyar miniszternek se volt arra lehetősége hogy eltérjen ettől mert egy kötelező uniós norma volt nagyjából azt mondta nekem a akkor a főnököm hogy hát mondj meg a rendőrnek hogy tegyen saját belátása szerint csináljon úgy mintogyha nem nyitott volna senki ajtót a csöngetésre aztán valahogy mi nem fogjuk őt zargatni azért hogy hol van ez a magyar ember de nem tudjuk semmisé tenni a román elfogatópancsot az a fő különbség az e- elfogatópancs és a kadatási eljárás között hogy a az igazságügy minisztériumnak illetve az igazságügy miniszternek a kiadatás esetén van egy joga hogy abban az esetben is hogyha fenn állnak a feltételek végül megt adja ugye a kiatá ő hozza meg a végső dönt teljesen szuverén módon tehát se indokolni nem köteles se fellebbezésnek nincsen lehetősége és az európai elfogatóparancs esetében pedig nem az hogy csökkennek a jogkörei egyszerűen eltűnik tehát ott ugye a bíróságok az igazságügyi hatóságok nálunk a bíróság máshol az ügyészség közvetlenül állnak egymással kapcsolatba és ők bonyolítják tehát valóban az igazságügyi miniszternek a politikai szint az teljesen kiiktatásra került nem is tud az igazságügy minisztérium arról hogyha van egy ilyen elfogadtó parancs abszolút tudnak róla mert a kommunikáció az a minisztériumon keresztül zajlik tehát átmegy a kezükön minden egyes ügy a minisztériumban is ott van tehát a továbbításon kívül nem tudnak beleszólni ilyen kérdésekbe hogy a rendőr most miskolcon elviheti azt az embert aki egy koncepciós eljárásban ítéltek el romániában még 90-ben és ha mondjuk itt magyarországon elindítanak egy eljárást ugyanebben a az ügyben és egy büntetőjárást adott esetben ezt mennyire veszik a másik országban figyelembe mert elvileg a nebisinidem elve alapján ugye kettős büntetésse nem lehet valakinek ez egy megtagadási ok tehát valóban ezt így tulajdonképpen lehet és hát a hernádi ügyben e azt hiszem hogy pont ez volt hogy ugyanamiatt a cselekmény miatt de a magyar bíróság hát hogyhogy nem teljesen eltérő következtetésre jutott a tények alapján és akkor így lehetett őt tulajdonképpen nem átadni horvátországnak ami egyébként ugye szintén kötelező lett volna az európai elfogatóparancsnak a logikájából fakadóan és van még egy érdekesség a specialitás elveel tehát hogyha valakit kikérnek egy adott bűncselekmény miatt akkor újabb ügyet nem hozhatnak elő veleszemben abban az országban ahonnan kiadni ké hát ez egy nagyon érdekes hagyománya a kiadatásnak ez a specialitás tehát hogyha egy ország kiadja őt akkor tulajdonképpen mint egy ilyen búrát a feje fölött viszi annak az államnak a joghatóságát aki kiadta őt és egy speciális védelmet a specialitást élvezi ami miatt további országnak már nem lehet őt kiadni és más bűncselekmény miatt sem lehet őt felelősségre vonni kivéve hogyha kiadatást követően költ el hát erről lemondhat erről a jogáról egyébként de én még soha nem láttam senkit hogy lemondott volna róla mert egyszer nem áll érdekében illetve egyszer megkérdeztek egy konferencián egy bíró kérdezte hogy én mint védő mondjam meg hogy egyáltalán miért teszik fel ezt a kérdést hogy le akar-e mondani a specialitásról vagy sem v miért mondana le valaki én hát ott a helyszínen nem tudtam mit mondani de utólag gondolkodva találtam azért egy-két dolgot hogy van értelme ennek a kérdésnek például egyszerűen az hogy ő tisztázni akarja magát az alól a bűncselekmény alól is ami miatt ugye a másik bűncselekmény amiben mentessége lenne mert el akar kerülni egy olyan helyzetet hogy mondjuk van neki egy testisértése meg egy ittas vezetése az ittas vezetés miatt kiadják a testkísértési ügyét viszont nem vehetik elő a specialitás védelme miatt és akkor újra elmegy külföldre és akkor kiadják valami miatt később a másikat és akkor megint elindul a kiadatási eljárás ő három hónapot van egy idegen országnak a börtönében hogy azt mondja hogy én egyszer is mindenkorra tisztázni…

Említett entitások

Témák

  • kiadatási eljárás
  • nemzetközi büntetőjog
  • bűnügyi együttműködés
  • emberi jogok

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „127. Reptérről a tárgyalóterembe: kiadatási eljárások gyakorlata - 49 perc”

Miről szól ez az epizód: „127. Reptérről a tárgyalóterembe: kiadatási eljárások gyakorlata - 49 perc”?

A mai epizódban Gerő Tamás vendége Bátki Pál ügyvéd, aki a kiadatási eljárások gyakorlatáról, formáiról és a nemzetközi büntetőjog aktuális kérdéseiről beszélget. Kiemelik a globalizáció hatását a bűnügyi együttműködésre, az emberi jogok és a garanciális elemek fontosságát a… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 12. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „127. Reptérről a tárgyalóterembe: kiadatási eljárások gyakorlata - 49 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bátki Pál, Méhes Dávid, Gerő Tamás, Lőrik József, Retteghy Dóra.

Milyen témákat érint ez az epizód: „127. Reptérről a tárgyalóterembe: kiadatási eljárások gyakorlata - 49 perc”?

Fő témái: kiadatási eljárás, nemzetközi büntetőjog, bűnügyi együttműködés, emberi jogok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „127. Reptérről a tárgyalóterembe: kiadatási eljárások gyakorlata - 49 perc”?

Megjelenés: 2024. 12. 20.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/127-repterrol-a-targyaloterembe-kiadatasi-eljarasok-gyakorlata-49-perc

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből