Ügyvéd Podcast

134. Fórumválasztás a nemzetközi jogban: szabadság vagy egyenlőtlenség? - 49 perc

· PT49M10S

Összefoglaló

Ebben az epizódban dr. Schmidt Richárd, nemzetközi vitarendezésre szakosodott ügyvéd és választottbíró a nemzetközi fórumválasztásról, az aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági kikötésekről beszél. Kitér arra, miért fontos a szerződésben előre megválasztani a tárgyalás…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2025. 03. 17.
Hossz
49 perc
Szereplők, említett nevek
Schmidt Richárd, Gerő Tamás, Lőrik József, Retteghy Dóra, Méhes Dávid
Témák
nemzetközi jog, fórumválasztás, választottbíróság, joghatóság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast egy podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos élet képviselőivel a hivatásukról én méhes dávid vagyok és ma a nemzetközi fórumválasztásról az aszimmetrikus joghatósági és választott bírósági kikötésekről beszélgetek schith richarddal röviden bemutatom vendégemet és utána kezdődik a beszélgetés dr schith richard nemzetközi vitarendezésre szakosodott ügyvéd és választott bíró a budapesti ügyvédi kamara tagja a tárgykörben számos publikáció szerzője a magyar választott bírósági egyesület elnökségi tagja ügyvédi választottbírói tevékenysége mellett richard a ppke ják nemzetközi magánjogi tanszéken nemzetközi magánjogot és vitarendezést oktat emellett több magyar illetve idegennyelvű publikáció szerzője e tárgykörben 2024 októberében jelent meg az orakiadó gondozásában a nemzetközi fórumválasztás szabadsága és korlátai aszimmetrikus joghatósági és választott bírósági kikötések című könyve akkor kezdjünk is bele [Zene] átfogó elméleti megalapozás mellett gyakorlatias szemlélet jó hangulat és színvonalas körülmények a az orak akadémia által szervezett 70 órás mediátor képzés az eddigi tanulmányaim egyik legjobban hasznosítható képzése volt írta az egyik résztvevőnk véleményével szerencsére nem volt egyedül mától újra lehet jelentkezni az orak acadéia akkreditált mediátor képzésére a részleteket keresse az orak.hu nyitólapján orak.hu mit ért ez fórumválasztás alatt kezdjük az alapoktól aki valaha volt olyan helyzetben hogy siklóson reggel 8-kor meg kellett jelennie egy tárgyaláson óesőbe az tudja hogy jobb hogyha az ügyvéd a szerződésben a fórumot előre megválasztja ha meg tudja választani ugye erre két lehetőségünk van vagy valamilyen rendes bíróságot kötünk ki fórumként vagy hogyha ki akarunk szerződni a rendes bíróságoknak a hatásköre alól akkor választott bíróságot fórum választása alatt ezt a kétfajta vitendezési mód választását értem én vissza is mehetünk akár a római jogig mert a fórum román történt annó az igazságszolgáltatás tehát onnan származik az egész fogalom ezt a kétfajta vitarendezési módot ezeket egyébként el is lehet határolni mindenfajta más vitarendezési módtól tehát ugye mediáció meg szakértői megállapítás a többi ezektől ezek a vitendezési módok különböznek itt egy bírójr el aki vagy egy állami bíró vagy egy magánbíró aki az eljárást lefolytatja az egy döntési szerepben van a másik lényeges elhatárolási pontja az egyéb vitarendezési módoktól ennek a kettő vitarendezési módnak hogy a döntés az végleges lesz és rész judiká át a hatás vűzödik hozzá és végül az hogy végre is lehet hajtani a könyvedben lehet olvasni joghatósági kikötésekről is választott bírósági kikötésekről is ezt a kettőt hogyan különíted el vagy egyben kezeled formulálztó megállapodás mint fogalom ezt mind a kettőt felüleli de természetesen ezt a kettőt el kell egymástól különíteni mert teljesen más a feleknek a szabadsága akkor hogyha egy választóbigáskodás mellett döntenek minthogy csak jghatósági kötéssel élnének ugye mindkettőnek az alapja az hogy azért a feleknek van egy autonómiájuk arra hogy meghat zzák a saját életviszonyaikat aki alkotmányjogász vagy alkotmányjogot szereti az ugye az önrendelkezési jogból vezeti ezt a szabadságot le aki polgári jogász az a szerződési szabadságból nemzetközi magánjogászokkal jogválasztásból és ugye aki a vitarendezéssel foglalkozik az pedig azt mondja hogy a fórumválasztása ugyanennek a önrendelkeedési jognak a tükröződése ezeken a területeken választóíáskodásnál azér ugye jóval tágabb ennek a szabadságnak a mértékel tehát ugye ott nem csak a választó bírónak a szeméét tudjuk megválasztani hogy ki fog dönteni hanem azt is hogy hol legyen a választ érásnak a helye mondjuk de arról is tudunk beszélni hogy az eljárás milyen részletszabályok szerint folyjon hogyan legyenek az egyes eljárási cselekmények s a többi sőt még a jogorvosatokat is lehet valamilyen módon szabályozni a klasszikus joghatósági megállapodásoknál ugye ott azért alapvetően arra tejed ki a szavadságunk hogy valamely állam egy bíróságát vagy valamely állam bíróságait válasszuk és kizárjuk más államoknak a bíróságait mikor és miért érdemes a fórumválasztással foglalkozni milyen szempontok vannak ezen a téren itt az előreláthatóságra gondoltam párhuzamos eljárások kockázatának a csökkentésére semleges fórumok satöbbi alapvetően amivel kezdtem is a példát hogy vannak ilyen kellemetlen helyzetek amikor az embernek egy távoli bíróság előtt kell az ügyfelét megvédenie vagy az ügyfelének kell igazat szereznie egy olyan helyen ami előre nem látták hogy hol lesz de mondjuk egy másik országban nagyon nem mindegy hogy mondjuk magyar ügyvédként itthon kell pereskednünk magyar bíróság előtt vagy esetleg portugáliában kell majd az ügyfelünknek az igazát keresni ugyanez nem mindegy hogy akár egy mondjuk egy országos viszonylatban itt budapesti ügyvédként környéken tudunk pereskedni vagy van it mess ponton kell reggel n8-kor egy tárgyalásra menenni tehát a gazdasági kapcsolatokban azért az nagyon fontos hogy előre lehessen látni a jogvitának is a helyét meg azt hogy hogy fog lefolyni és emiatt hogy szerődésbe berakunk jghatósági vagy választó bírósági kikötést vagy ugye hogyha csak tisztán belföldi ügyekre gondolunk akkor ugye illetékességi kikötést akkor azért előre lehet majd látni hogy hol fogunk vereskedni jobban lehet tervezni a költségeit ugye az ügyfelekhez mindig a költségeknek a tervezése az ami fontos tehát ez ilyen szempontból kiszűrheti az ilyen nem várt meglepetés helyzeteket a másik igen a párhuzamos eljárások amit említettél is ugye hogyha nincsen egy kikötött fórum akkor elvileg bárki bárhol perecskedhet és hát előfordulhat az hogy az egyik fél az egyik bíróságon a másik bél a másik bíróságon nyilván mindenkii a saját bírósága előtt vagy ami a hozzáközeleső bíróságot fogja próbálni az igazát védeni és hát akkor ugye egy ilyen versenyfutás kezdődik hogy ki fog hamarabb pereskedni ez se egy szerencsés dolog mert a végén lehet hogy lesz két döntés ami egymásnak ellentmond ezeket majd valaki megpróbálja végrehajtani az a országba egy másik a b országba és akkor fantasztikus kollíziók merülnek föl a harmadik funkciója ezeknek a fórumválasztó megállapodásoknak az hogy a jogvitát egy olyan fórum tárgyalja le ahol egyik fél sincs mondjuk hazai pályán nemzetközi tranzakcióból nagyon sokszor előfordul az hogy a felek hazafele törekszenek ők maguk is és a jogvitát egy olyan forum előtt szeretnék lejátszani ami a saját nyelvüket beszéli sat többi ez egy nagyonnagyon előny annak a félnek akinek ezt sikerül kivívnia míg a másik félnek ez meg egy hatalmas hátrány ugye egy külföldi országban idegen jog alapján pereskedni idegen nyelv satöbbi alapján és hát nyilván ez a hazafele törekvés az ugye a bíróságoknál is megmutatkozik hogy talán nehezebben adnak igazat mondjuk egy olyan félnek aki külföldi előttük jobban kell bizonyítani annak az igazát épp ezért egy egy olyan fórum ami egy semlegességet tud adni példának okáért mondjuk egy magyar francia jogvitában egy svájci fórum az lehet hogy mindkét fél egyenlőbb feltételekel tud indulni minthogyha vagy a francia vagy a magyar bíróságok járnának el és akkor emellett még egyéb más érvek is szólhatnak a fórumá ztás mellett ahogy az előbb is beszéltünk róla választót bíráskodásnál testre tudjuk szabni magát az eljárást tehát nem csak a bíróknak a személyét tudjuk meghatározni és olyan választóbírókat jelölünk akik az ügyhez értenek jobban mert mondjuk azon az anyagi jogi területen szakértők hanem az egész eljárást is úgy tudjuk strukturálni hogy az minden szempontból gyors legyen hatékony legyen és mondjuk ne az legyen hogy három meg négy havonta van egy tárgyalás hanem mondjuk a felek váltanak egy-egy iratot és akkor abból kiderül hogy hány tanú kell meghallgatni és akkor mondjuk egy vagy két napal alatt az összes tanút meghallgatjuk és akkor nem az van hogy elfelejtettük azt hogy az a tanú januárban amikor meghallgattuk ami fél évvel ezelőtt volt mit is mondott vajon aki a tárgyalótermekben azért előfordul gyakran azt tudja jól hogy például magyar gyakorlatban ez zajlik a polgári gazdasági ügyszakban hogy meghallgatunk egy tanút után eltik fél év és ot meghallgatjuk a másik tanult igen és ráadásul lehet hogy nem is úgy jegyzőkönyvezték ahogyan jegyzőkönyvezni kellett volna így van ez egy következő probléma és ugye a jegyzőkönyvezést azt ugye a pp meghatározza egy választotbírósági eljárásban nagyon sokszor az van hogy a felők maguk közösen rakják a végén össze a jegyzőkönyvet és akkor mindenkinek lehetősége van arra hogy már egyből ott a jegyzőkönyv felvételénél azokat a félmondatokat kis terminológiai kérdéseket már ott jelezze és aztán hogyha vita van akkor nyilván a választóbíróság dönt arról hogy mi kerül végén a jegegyzőkönyvbe de hogy kimaradni túl sok dolog nem fog egy ilyen jegegyzőkönyvezésnél az egészen biztos tehát ez is egy nagyon jó érve mellett hogy ugye hatékonyabb a vitarendezés ami a szakértelmet illeti azt az előbb már ugye beszéltünk róla vagy említettem hogy választóbíráskodásnál ez sokkal inkább valra lehető hogy szakértő döntéshozókat találjunk egyébként rendes bírósági ügyszakban is előfordul az inkább a nemzetközi viszonylatban hogy bizonyos bíróságokat szeretik a felek itt már talán az előbb beszéltünk svájcról itt például van egy ilyen curriichi bíróság aminek van egy olyan eljárásrendje hogy az első iratváltást követően a bíró ad egy ilyen prognózist az ügyről ami egy ilyen szokatlan így más bíróságokon itt magyarországon az nem biztos hogy mindig jellemző de ez benne van az ottani szabályzatban és innentől kezdve a feleknek a kétharmmada egybő meg is egyezik tehát vannak olyan fórumok ugyanígy angliában is nagyon népszerűek bizonyos bíróságok mert tudják hogy kereskedelmi szemlélettel dolgoznak satöbbi tehát azért valamennyire ez a szakértelem a rendes bírósági fórumoknál is megnyilvánul végül az utolsó szempont ami miatt érdemes a formul választásra élni az az hogy hogyha nemzetközi ügy van akkor könnyeben lehet végrehajtani az ítéletet tt ugye hogyha nincsen egy forrumválasztó megállapodás hanem csak a simán a normál joghatósági vagy illetékességi szabályok alapján pereskedünk egy a ország mondjuk itt magyarországon és utána ezt végre kell hajtani majd mondjuk európán kívül egy másik országban mert ugye eun belül a brüsszel egy rendelet van mennyi azért végrehajtást szabályozza de más országokban akikre nem terjed ki a hatája eun kívül ott nem ott azért nagyon nehéz végrehajtani egy ilyen ítéletet még hogyha van egy jghatósági megállapodásunk mondjuk akkor arra adott esetben külön nemzetközi egyezmények lennek az irányadók a választó bíósági megállapodásnál meg ugye van a new yorki egyezmény aminek közel 200 ország a tagja világszerte tehát abban biztosak lehetünk hogyha itt magyarországon egy választóbírósági téletet meghoznak mivel mi tagjai vagyunk a new yori egyezménynek akkor a más országban is akik tagja az egyezménynek az végre lehet majd hajtani mi a tapasztalatot hogy a választott bírói fórumot mikor érdemes választani illetve mikor érdemes választani a rendes bírói fórumot a választott bíóságnak nagyon sok előnye van például b2b tehát üzleti jogvitákban amikor egymással szemben gazdálkodó szervezetek vannak én azt mondanám hogy az esetek többségében ezt választanám és én ezt is szoktam az ügyfeleimnek javasolni hiszen ez a rugalmasság ez az üzleti jelben nagyon fontos hogy gyorsan és egy viszonylag hatékony eljárás keretében legyen döntés és ne kelljen várni adott esetben egy fellebezésre felülvizsgálati kérelemre éveken keresztül klasszikus kereskedelmi jogvitákra szerintem ez alkalmasabb főleg hogyha aztán valamilyen nemzetközi elem van és mondjuk a dokumentumoknak a nagy része angolul van akkor nem kell fordításokat csatolni lehet olyan bírókat választani akik jól beszélnek angolul vagy legalább értik a dokumentumokat ugye egy rendes bírósági eljárásban odakerlünk a bíró elé és hogyha vita merül föl a fordításon akkor egyből az országos fordító iroda előtt kell majd sorban állni és akkor egy komoly költséget beleinvesztálni abba hogy egy 300 oldalas szerződést valaki magyá lefordítson tehát ennek van egy ilyen költségmozata is de természetesen nem minden jogvitát tudunk választóbírói úton hatékonyan rendezni vannak nyilván olyan jogviták amiket kizár a törvényt most ugye nagy fájdalma itt a választóbírói szakmának hogy a fogyasztói jogvitákat 2018 január 1-től nem lehet választóbáskodás útján rendezni hogyha ilyen tranzakció van akkor nyilván ezt ki kell zárni ugye a pp-nek a különös eljárásaiban szereplő jogvitákat elben nem lehet választó bíróság újá rendezni tehát bárhol ahol ilyen kicsit ilyen közérdek közjog és hasonló problémák merülnek fel az eleve nem tartozhat válaszóbírói útra illetve én még azt szoktam mondani hogyha van egy olyan lehetőség vagy olyan probléma az ügyben hogy mondjuk ki kell majd terjeszteni a jogvitát olyan felekre is akik nem írták a a válaszóbírósági megállapodást akkor ez egy gond lehet mert ugye a választóbíráskodás az egy konszenzuális jogbitarendezési mód az kell hogy aláírjuk a választóbírósági kikötést akkor lesz választó bíráskodás de hogyha valaki ezt nem írta alá akkor őt nagyon nehéz lesz a választatóbíróság elé félként hozni a könyvedben az aszimmetrikus fórumválasztásról írsz neked mi az álláspontod vagy mit értesz aszimmetrikus fórumválasztás alatt kétféleképpen lehet ezt a kérdést még közelíteni ugye nagyon sok olyan vitarendezési kikot is van ami kifejezetten azt mondja hogy az egyik félnek több joga vagy több lehetősége van a fórumválasztás kapcsán például egy olyan kikötés amiben az eladó azt mondja hogy ő perelheti a vevőt nem csak rendes bírósági úton de választót bírósági úton is de a vevőnek viszont csak rendes bírósági útáll rendelkezésre ezér klasszikus megfogalmazása az aszimmetrikus kikötésnek tehát amikor valamelyik fél számára több jog van a másik az ellenfél számára pedig az több kötelezettség tehát nem egyenlő a feleknek a viszonya de végis hogyha belegondolunk az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Budapesti Ügyvédi Kamara
  • Magyar Választottbírósági Egyesület

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „134. Fórumválasztás a nemzetközi jogban: szabadság vagy egyenlőtlenség? - 49 perc”

Miről szól ez az epizód: „134. Fórumválasztás a nemzetközi jogban: szabadság vagy egyenlőtlenség? - 49 perc”?

Ebben az epizódban dr. Schmidt Richárd, nemzetközi vitarendezésre szakosodott ügyvéd és választottbíró a nemzetközi fórumválasztásról, az aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági kikötésekről beszél. Kitér arra, miért fontos a szerződésben előre megválasztani a tárgyalás… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „134. Fórumválasztás a nemzetközi jogban: szabadság vagy egyenlőtlenség? - 49 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Schmidt Richárd, Gerő Tamás, Lőrik József, Retteghy Dóra, Méhes Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „134. Fórumválasztás a nemzetközi jogban: szabadság vagy egyenlőtlenség? - 49 perc”?

Fő témái: nemzetközi jog, fórumválasztás, választottbíróság, joghatóság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „134. Fórumválasztás a nemzetközi jogban: szabadság vagy egyenlőtlenség? - 49 perc”?

Megjelenés: 2025. 03. 17.. Hossz: 49 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/134-forumvalasztas-a-nemzetkozi-jogban-szabadsag-vagy-egyenlotlenseg-49-perc

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból