Ügyvéd Podcast

135. „Egy élettársi kapcsolatban minden vitás és nincs közös vagyon!" - 57 perc

· PT57M10S

Összefoglaló

Az Ügyvéd Podcast e heti adásában Gerő Tamás Lőrik József vendége Kövesné Kósa Zsuzsa kúriai tanácselnök, akivel az élettársak vagyoni jogviszonyairól beszélget. Kiemelik, hogy bár a gyermekek fele élettársi kapcsolatból születik, a jogi szabályozás szűkszavú ezen a téren. Szó…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2025. 03. 31.
Hossz
57 perc
Szereplők, említett nevek
Méhes Dávid, Gerő Tamás, Retteghy Dóra, Lőrik József
Témák
élettársi kapcsolat, vagyoni jogviszonyok, jogi szabályozás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Ez itt az Ügyvéd podcast.

Egy podcast, ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos élet képviselőivel a hivatásukról.

Én Gerő Tamás vagyok és ma az élettársak vagyoni jogviszonyáról beszélgetek kövesnék Kósa Zsuzsával.

Röviden bemutatom vendégemet és utána kezdődik a beszélgetés.

Kövesné Kósa Zsuzsa kúriai tanácselnök, szakterülete a családjok.

A témakörben rendszeresen ad elő ügyvédeknek, közjegyzőknek és a bíróák képzésében is folyamatosan részt vesz.

Tagja az igazságügyi Minisztérium Családjogi Szakbizottságának. részt vett a polgári törvénykönyv és a polgári perrendtartás jogszabályi előkészítésében.

Akkor kezdjünk is [Zene] bele.

A PTK negyedik családjogi könyvének kommentárját Kőrös András szerkesztette a Kúria családjogi tanácsának nyugalmazott vezetője.

A kommentár 2024 évi kiadását keresse az ora.hu oldalon a családjogmenu alatt. [Zene] Több mint 10 év telt el már az új PTK hatályba lépése óta, ugye 2014. március 15.

Az élettársakkal kapcsolatban jóval több szabály van az új PTK-ban.

A legfontosabb szabályokat vegyük végig.

Kezdjük talán azzal, hogy az élettársak fogalmát a kötelmi részben találtuk meg.

Hát szeretettel köszöntöm a hallgatókat.

Nagyon örülök, hogy ismét itt lehetek ügyvéd úrnál vendégségben, és erről a valóban rendkívül fontos jogintézményről beszélhetünk, hiszen gyakorlatilag Magyarország felnőtt lakossága biztos, hogy ha rövid ideig is, de ezt a párkapcsolati formát kipróbálta, még ha házasságot is köt utána akkor is, illetőleg nagyon sokan nem is kötnek házasságot. hogy mennyire jellemző párkapcsolati forma.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy ma már a gyerekeknek legalább a fele ebből a párkapcsolati formából születik.

Azt kell mondjam, hogy igazából a PTK-nak a házastársakkal élettársakkal kapcsolatos koncepciója az 20 éves.

Tehát a 2000-es évek közepén alakult ki ez a koncepció.

És az élettársaknál az volt az egyik fő változása ennek a koncepciónak, hogy a jogalkotó úgy gondolta és úgy döntött, hogy az élettársaknak családjogi hangsúlyt ad, és eredetileg az élettársakat a PTK negyedik könyvébe a családjogi könyvbe helyezte be, hiszen ugye maga a családjogi törvény is a PTK-ba került kodifikálásra, és nem csak azzal kívánta hangsúlyossá tenni az élettársi kapcsolatot, hogy a családjogi jogviszonyként elismerte a családjogi könyvbe, hanem családjogi jogosítványokra is feljogosította az élettársakat. ilyen ugye jogosítvány a élettársi tartás, ami nem volt korábban, és az élettársak lakásználatának rendezése.

Ez egy döntőjelentőségű változás volt.

Ugyanis a régi PTK alapján, tehát az 59-es PTK alapján egy élettárs akkor fordulhatott bírósághoz, tehát akkor tudott bíróság előtt jogot keresni, vagy a jogát érvényesíteni, ha vagyonjogi vitája volt.

Ez alapvetően megváltozott a koncepcióban.

Ugye már élettársi tartás és élettársi lakáshasználat is bekerült.

Eleve eredetileg az volt a koncepció, hogy az élettársak a negyedik könyvben a vagyonjogi jogviszonyaik.

És ezért van ugye nagyon sok utalás a házastársak vagyonjogi viszonyaira, akár a törvényes vagyonjogi rendszerére, akár a szerződéses vagyonjogi rendszerbe, az élettársak vagyonjogi viszonyai kapcsán.

Ekkor azonban történt egy változás.

Ez egy jogalkotói döntés volt.

És az élettársak vagyonjogi viszonyai, illetve maga a definíciót került a kötelmi könyvbe, a hatodik könyvbe.

Annak idején az egyik kodifikátor, Kőrös András tanácselnök úr azt mondta, hogy gyakorlatilag ketté fűrészelték az élettársakat.

Hát kétségtelen, hogy családjogi joghatásai a családjogi könyvben vannak, de maga a tényhelyzet, illetve a vagyoni viszonyok rendezése az a kötelmi könyv része lett.

Azt jól értelmeztem a jogszabály olvasásakor, hogy csak akkor jogosultak az élettársak tartásra, illetve lakáshasználra, hogyha van közös gyerek.

Hát a jogalkotó azért úgy döntött, hogy azért valamelyes többletfeltételhez köti.

Ugye a házastársaknál ez elég önmagában a házasságnak, a házasság életközösségnek a ténye, ami ugye ráadásul a házasság kötéssel vélelmezendően létrejön.

Ugye azért az élettársak egy nem formális, ugye a házasság az egy formális viszony, ugye ez nem formális viszony, ezért azért többletfeltételt kért.

Bizonyos évekhez kötötte, illetve gyermek születéséhez kötötte.

Hogyha a fogalomra áttérünk, ugye ez már a hatos könyv 514-es paragrafus.

Közös háztartásban, illetve egyfajta érzelmi, gazdasági közösségben kell együtt élni.

Talán így fogható meg a legjobban az élettársi kapcsolatnak a fogalma.

Na de mi van akkor, hogyha az egyik fél ilyen jövőt tervez, a másik fél meg olyan jövőt tervez?

Szóval ezt hogy lehet megállapítani, hogy meddig tart mondjuk egy ilyen közös jövő tervezésre.

Talán a kezdete az kevésbé szokott vitás lenni.

Egy élettársi kapcsolatban minden vitás.

Kezdete, a vége és alatta mi volt?

Az élettársi kapcsolatot a jogalkotó tényhelyzetként definiálta.

Ez azonos az 59-es PTK-val, de a joggyakorlat lényegében egy 40-50 éven keresztül esetről esetre, lépésről lépésre dolgozta ki.

A régi PTK-ban még ezt a háromfogalmi elemet, a érzelmi és gazdasági közösség és a közös otthon fogalmi elemeit.

Külön-külön számtalan jogeset született rá.

Az új PTK lényegében ezen a definíción nem változtat. hozzátesz két plusz definíciót, ami egyébként a gyakorlatban teljesen természetes volt, hogy nem lehetnek egymással hozzátartozói viszonyban, tehát azok nem lehetnek élettársak, illetve definiálta, hogy a házasságkötés megelőzi az élettársi kapcsolatot olyan értelemben, hogyha hogy házassági életközösség és élettársi életközösség párhuzamosan nem állhat fenn, de gyakorlatilag fenn maradt ez a három döntő fogalmi elem.

Ezek konjunktívak, hozzá kell tegyem, tehát mind a háromnak fenn állnia.

A probléma az az, és erről a múltkor már csak nagyon-nagyon érintőlegesen beszéltünk, hogy az ítélkezési gyakorlatra milyen teher fog hárulni ebben is, másban is, de ebbe különösen az élettársakkal kapcsolatban. az, hogy az élettársak egymással való gazdálkodása gyökeresen más szabályozást kapott a PTK-ba, mint a régi PTK-baan volt.

Általában nem szoktak vitatkozni azon egy perben, mert ugye mikor kerülnek elő a konfliktusok, amikor vitatkoznak a felek, tehát amikor nincs egyetértés.

Általában azon a felek nem szoktak vitatkozni, hogy érzelmi kapcsolatuk van-e vagy sem.

Ráadásul számtalan fényképfelvétel, videó, Facebook bejegyzés, nem tudom én micsoda, Instagram tudja bizonyítani, hogy két egymást szerető ember egymást átölelve ücsörök különböző hátterek előtt.

Ez nem nagyon szokott vitás lenni, különösen ha van egy gyerek, mert akkor valami kapcsolat azért csak volt közöttük.

Nem szokott vitás lenni az együttlakás.

Ugye ez egy aránylag jól körbedefiniálható dolog.

Most együtt laknak-e vagy nem laknak együtt?

Lehet azon vitatkozni, hogy télen az egyikük lakásába, nyáron a másikuk nyaralójába való élés közös otthonnak minősül-e, vagy közös háztartásvezetésnek tekinthető, de erre is van már ítélkezési gyakorlatunk.

Az, ami döntően változott, az a gazdasági közösség.

Ugye a régi ítélkezési gyakorlat, pontosan, ahogy ön is mondja, azt várta el az élettársak, hogy közös célok érdekébe egymással együttműködve közös vagyongyarapodás szándékával gazdálkodjanak közösen.

Ez egy elég kiterjedt definíció, nagyon sok minden belefér, de a fő hangsúly az a közös elhatározáson, a közös vagyon gyarapítása érdekében volt.

Na most ez nem létezik az új PTK-ban, és ez egy óriási nagy különbség.

És most tapasztalom, hogy hiába beszéltünk erről már a PTK hatályba lépése óta, tehát 10 éve ez gyakorlatilag egy fehér folt a társadalmi köztudatba, de nagyon sok esetben még a jogi képviselőknél, de még bírókollégáknál is fehér folt, hogy az élettársaknál nincs közös pénzkezelés, nincs közös gazdálkodás.

A közös célok nem gazdasági közös célok lehetnek, hanem esetleg valami más.

Ez a legeslees legfontosabb eleme az egésznek.

Nem létezik élettársi közös vagyon.

A jogalkotó egyértelműen definiálta, hogy az élettársak önálló vagyonszerzők.

És ezt annyiban kell hangsúlyoznom, hogy élettársi kapcsolat jogcímén nincs közös.

Tehát semmi akadálya nincs annak, hogy két élettárs vásároljon közösen egy ingatlant, úgy, hogy egyikük is beletesz pénzt, másik is beletesz pénzt.

Ez egy polgári jogi közös tulajdon lesz közöttük. közösen alapítsanak egy gazdasági társaságot, de hangsúlyoznom kell, hogy ez az ő saját vagyoni beruházásuk, befektetésük lesz. közös élettársi, közös vagyon, közös tulajdon, akár a házastársakkal analóg értelemben, akár a régi PTK-val analóg értelembe.

Sajnálatos az, hogy 10 év után is.

Számtalan esetben előfordul, hogy még mindig élettársi közös szerzés jogcímére alapítanak keresetet, és érkeznek meg keresetlevelek a bírósághoz.

Holott ezt a jogcímet a PTK nem ismeri.

Az új jogcím ugye ha vita van, akkor ez a bizonyos vagyonszaporulatnak a a megosztása.

Ez a vagyonzaporulat egy kicsit idegenül hangzik, ugye első hallással.

Az élettársak vagyoni viszonyainál azt kell, hogy mondjam, hogy rendkívül szűkvú a jogszabály. szüksvúbb, mint az 52-es évi négyes CJT-nek a házastársi közös vagyonra vonatkozó szabálya.

Pedig az is nagyon szűk szavú volt.

Ugye mindenki által ismerten, minden közös, ami a házassági élet közösség alatt bármelyikünk vagy közösen szereztük.

Tehát az élettársaknál rendkívül szűk szavú a jogszabály.

Ugye itt mutatkozik az meg, hogy mennyire kikerült ugye a családjogi könyvből, mert állandóan visszautal a családjogi könyvre a házastársak különböző szerződéses, illetve törvényes vagyonjogi rendszerére.

Így próbálta az élettársak vagyonjogi gazdálkodását valahogy keretbe foglalni. ez a próbálkozás nem sikerült a normaszövegbe.

Tehát az, hogy az élettárs önálló vagyonszerző, ez azt jelenti, hogy amit az élettársi kapcsolat tényhelyzete alapján is megállapíthatóan.

Tehát hogyha megállapítjuk, hogy valóban fennállt közöttük az élettársi kapcsolat, amit azalatt az élettársi kapcsolat alatt szerzett, az az ő saját vagyona.

Tulajdonképpen ha nagyon leegyszerűsítve akarom megfogalmazni, és miért ne, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy lényegében az élettársak úgy gazdálkodnak, mint a házastársaknál a szerződéses rendszerben a vagyonelkülönítés.

Nincs közös, de nincs közös tartozás sem, tehát nincs felelősség sem. minden, amit szerzek az enyém, de én vállalom érte a felelősséget is.

Tehát csak akkor felel az egyik élettárs, a másik élettárs adósságáért, ha ő polgári jogilag a külső harmadik személlyel aláírta adóstársként azt a kölcsönszerződést.

Tehát nem mint élettárs felel, hanem mint szerződő fél felel.

Tehát ez egy óriási nagy különbség.

Ebből a vagyonelkülönítés alapjából következik az, hogy tulajdonképpen azért mégis csak igazságtalan és méltánytalan lenne, ha évtizedes élettársi kapcsolat alatt az élettársak ne számolnának el egymással.

Ebből következik az, hogy amire igényt tarthat, az a vagyonszaporulatból való részesedés, és ezt ő a szerzésben való közreműködése arányában igényelheti.

Egy jó hírem van a hallgatóknak, hogy na ez nem változott a régi és az új PTK-ba, ami azt jelenti, hogy erre azért biztos kiinduló pontunk a korábbi ítélkezési gyakorlat.

Na most amikor egy élettárs önálló vagyon szerző, akkor ugye visszatérve a tényhelyzeti kérdéshez, akkor hogyan tudjuk azt mondani, hogy közös célok érdekében működnek együtt?

Az egyik élettárs is végzi az ő saját munkáját, a másik is.

Ma már általánosan jellemző, hogy gyakorlatilag nincs is közös bankszámlájuk például, ugye ami régen elképzelhetetlen volt.

Élnek, van amit közösen vesznek, van amit egyikük vesz, van amiben mind a kettő ad be pénzt.

Bár látja, én is rosszul használom, mert ilyen nincs, hogy közösen vesznek, inkább az van, hogy mindegyikbe adnak be pénzt.

Hogyan alkalmazhatjuk ezt a definíciót?

Elindult most egy gondolkodás az élettársi kapcsolatnál, hogy nem jó a gazdasági közösségnek a korábbi ítélkezési gyakorlat alatt kialakított mögöttes tartalma, hanem ezt újra kell értelmeznünk.

Ez tipikusan bírói jogértelmezés.

Ehhez nem kell jogszabályt módosítani, hogy azt mondjuk, hogy a gazdasági közösség ma már nem azt jelenti, hogy közös célok érdekébe, közös vagyonszerzésére együttműködünk, hanem azt jelenti, hogy vannak céljaink, érdekeink, kölcsönös érdekeink, és ezen érdekekben működünk együtt, hogy egy nagyon kirívó példát mondjak.

Például az élettársak elhatározzák, hogy gyermeket szeretnének, és ez természetes úton nem sikerül.

Azért ez egy nagyon komoly projekt.

Végigcsinálni egy lombik programot, orvoshoz járni.

Itt ugye van egy kölcsönös támogatás, kölcsönös segítség az élettársa között.

Az, hogy legyen egy közös gyermekünk, ez például talán majd az ítélkezési gyakorlat alapján elfogadható. közös célként vagy kölcsönös együttműködésként, kölcsönös érdekként.

Azt viszont nem lehet kimondani, hogy ahol gyerek van, ott ez megvalósul, mert ugye innentől kezdve minden olyan élethelyzet, ahol van egy közös gyermek, az minden mástól függetlenül kvázi azonnal élettársi kapcsolatnak minősülne.

Tehát nyilván az ítélkezési gyakorlat itt is azt fogja tenni, hogy lépésről lépésre, esetről esetre dolgozza ki ennek az érdek közösségnek, érdekszövetségnek ítélkezési gyakorlatát.

Ez lehet akár egy közös együttműködés munkába, ahol mondjuk egy cégbe az egyikük viszi a cég tevékenységének egyik részét, a másik a másikat, de mégis az a kölcsönös érdekük, hogy a cég jól működjön.

Az új PTK-ban ezt hogyan lehet értelmezni?

Mondjuk, hogyha egy élettársi kapcsolatból születik több gyermek, és a feleség, vagy a fér nem dolgozik, vagy úgy dolgozik, csak a háztartásban, tehát nincs külön jövedelme, akkor ebben az esetben mi történik a szerzésben való közreműködésre?

Tehát hogyha önállóan szerez mindenki jövedelmet, illetve vagyon.

Ez az a speciális helyzet, hogy mindenki saját maga tulajdonosa az általa szerzett vagyonnak.

Ugye a másiknak ahhoz nincs köze, hogy nagyon leegyszerűsítve fogalmazzak.

Említett entitások

Témák

  • élettársi kapcsolat
  • vagyoni jogviszonyok
  • jogi szabályozás

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „135. „Egy élettársi kapcsolatban minden vitás és nincs közös vagyon!" - 57 perc”

Miről szól ez az epizód: „135. „Egy élettársi kapcsolatban minden vitás és nincs közös vagyon!" - 57 perc”?

Az Ügyvéd Podcast e heti adásában Gerő Tamás Lőrik József vendége Kövesné Kósa Zsuzsa kúriai tanácselnök, akivel az élettársak vagyoni jogviszonyairól beszélget. Kiemelik, hogy bár a gyermekek fele élettársi kapcsolatból születik, a jogi szabályozás szűkszavú ezen a téren. Szó… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 31..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „135. „Egy élettársi kapcsolatban minden vitás és nincs közös vagyon!" - 57 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Méhes Dávid, Gerő Tamás, Retteghy Dóra, Lőrik József.

Milyen témákat érint ez az epizód: „135. „Egy élettársi kapcsolatban minden vitás és nincs közös vagyon!" - 57 perc”?

Fő témái: élettársi kapcsolat, vagyoni jogviszonyok, jogi szabályozás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „135. „Egy élettársi kapcsolatban minden vitás és nincs közös vagyon!" - 57 perc”?

Megjelenés: 2025. 03. 31.. Hossz: 57 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/135-egy-elettarsi-kapcsolatban-minden-vitas-es-nincs-kozos-vagyon-57-perc

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból