Ügyvéd Podcast

139. #Devizahitelek: két nézőpont, egy ítélet - szakmai vita a C-630/23 ítéletről

· PT49M37S

Összefoglaló

Az Ügyvéd Podcast ezen adásában két devizahiteles ügyvéd, Mándli Ádám és Balajti János vitatja meg az Európai Unió Bírósága C-630/23 számú ítéletének következményeit a magyar adósokra és hitelezőkre nézve. A beszélgetés középpontjában az árfolyamrés és az árfolyamkockázat…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2025. 06. 16.
Hossz
50 perc
Szereplők, említett nevek
Lőrik József, Gerő Tamás, Retteghy Dóra, Méhes Dávid
Témák
devizahitelek, c-630/23 ítélet, árfolyamrés, árfolyamkockázat
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Ez itt az Ügyvéd podcast, egy podcast, ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos élet képviselőivel a hivatásukról.

Én Gerhard Kotrocó Ágnes vagyok, és ma Mandli Ádám és Balajti János lesznek a vendégeim, akikkel az Európai Unió Bírósága 2025 áprilisi C630/23-as ítéletének fényében beszélgetünk a deviza alapú fogyasztói szerződések érvényességéről.

Röviden bemutatom az urakat és utána kezdődik a beszélgetés.

Mandli Ádám 2020 óta ügyvéd Pannonhalmán. szakterülete a pénzügyi fogyasztóvédelem, követeléskezelés és a végrehajtási jog.

Az elmúlt 10 évben közel 3000 bírósági tárgyaláson és perenkívüli egyeztetésen képviselt adósokat ezalatt csakem 3 milliárd Ft elengedését érte el a fennálló tartozásokból, ítélettel vagy egyességgel.

Balajti János 2017 óta önálló ügyvéd, 2013 óta foglalkozik végrehajtási és perjoggal. 2015 óta látja el az egyik hazai pénzintézet képviseletét deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben.

Szakterülete a tömeges követeléskezelés és a kötelmi igényekkel kapcsolatos peres jogviták.

Akkor kezdjünk is bele. [Zene] Jogi szakkönyvek és kommentárok, folyóiratok, képzések.

Keresse az orákkiadón honlapját.

H [Zene] Ti hogy látjátok, ez a C630/23-as számú ítélet tényleg új korszakot nyit, vagy csak egy logikus folytatása annak, amit az Európai Bíróság eddig is képviselt a devizás ügyekben?

Két iskola figyelhető meg az online térben ezzel kapcsolatban.

Egyik szerint az árfolyam résről szól valójában az ítélet, és nem az árfolyam kockázatról.

A másik pedig főleg a pénzintézetek részéről az ártfolyamkockázatnak a jog következményeként értékeli.

Nem titkolt módon én az utóbbi iskolát követem.

Ez az árfolyam kockázati jogkövetkezmények a levonásával kapcsolatban fogalmaz meg kifejezetten utasításokat az eljáró bíróságnak, amit aztán alapul kell venni a többi hasonló ügyben is.

Én ebből a szempontból úgy értékelem, hogy ez új korszakot nem nyit, legfeljebb módosít azoknak az ügyeknek a kimenetelén, ahol már eleve a szerződés érvénytelenségre van kárhoztatva az árfolyamkockázat miatt.

Ádám, nem feltétlenül pusztán az árfolyamkockázattal és az abból fakadó érvénytelenséggel foglalkozik az ítélet. önmagában az érvénytelenség jogkövetkezményével, ami fakadhat több indokból is, de kiemeli a perbeli esetben az árfolyamkockázat miatti érvénytelenséget, hiszen ami talán eddig a sajtókommunikációból kimaradt, ebben a konkrét ügyben, ahol a kérdés felmerült, felperes az autófinanszírozó cég volt, aki eleve úgy nyújtotta be a kereseti kérelmét, hogy kérte annak megállapítását, hogy a szerződés érvénytelen és kérte jogkövetkezményként a szerződés érvényessé nyilvánítását, amiben az ítélet újat mutat, hogy korábban jogszabály rendezte ezt a DL2-es törvény 37 paragrafus első bekezdése, ami kötelezően előírja ilyen típusú szerződésből eredő pernél, hogy milyen jogkövetkezményt kérhet az, aki az érvénytelenségre hivatkozik.

Ez a jelenleg hatályos jogszabályban a szerződés érvényessé vagy hatályossá nyilvánítása, ami egy szűkítést tartalmaz a PTK általános szabályához képest.

És ezt a szigorú szabályt töri át tulajdonképpen az Európai Unió bíróságának a C630/23-as számú ítélete.

Akkor konkrétan kimondja azt, hogy az eredeti állapot helyreállítása, ami a PTK-ban szereplő jogkövetkezmény, kérhető szerződés érvénytelensége esetén, mert ez biztosítja a fogyasztóvédelmi irányelv hatodik cikk első bekezdése szerinti hatékony fogyasztói jogvédelmet.

Tehát ebben jelent álláspontom szerint egy komoly újdonságot.

És hogy ez hogyan fog alakulni a bírói gyakorlatban, ez lesz a jövő zenéje.

Igen, mert ugye a bíróság, az európai bíróság értelmezte a magyar jogot, mint nemzeti jogot és az uniós jogot.

Tehát mi azt már elvileg meg gyakorlatilag is nem tehetjük meg. viszont gyakorlati jogalkalmazóként, ugye ügyvédekként kénytelenek vagyunk szavanként értelmezni a jogszabályt annyiban, hogy akkor mi gyakorlatilag hogyan járhatunk el az egyes perekben, végrehajtási eljárásokban, illetve az eljárások különböző szakaszaiban.

Ádám, mit gondolsz, ez a döntés?

Ad-e valódi mozgásteret az adósoknak, akár olyan ügyekben is, amik már végrehajtás alatt vannak, vagy fizetési meghagyással zárultak?

Az elmúlt másfél hónapban ezen gondolkodtam, hogy ezeket a jogi érveket milyen típusú eljárásban tudom felhasználni.

Egyáltalán hányféle eljárás típus van.

Ezt nekiültem összeírni április vége, május közepe tájékán. 15féle ügyípust számoltam össze attól függően, hogy a fogyasztó még az eredeti szerződővel áll szerződéses kapcsolatban.

Aagy felmondásra került a szerződése, már követeléskezelőre lett engedményezve, volt-e végrehajtási eljárás vagy nem.

Ami biztos, hogy nincs egységes devizahiteles ügy, tehát mindenkinek az eljárási pozíciója más.

Függ ez attól, hogy a szerződés magánokiratba vagy köziratba lett foglalva, van-e még fizetve, lejárt-e a tartozás, mennyi idő telt el a visszafizetés óta, amilyen ügyekben én leginkább eljártam az elmúlt 10 évben, azok az ügyek, ahol alperesi képviseletet láttam el, magánokirati szerződéseknél, amik jellemzően fizetési meghagyással indulnak, és úgy alakulnak perré, természetesen azokban az ügyekben minden további nélkül hivatkozható ez a érvelés, amit az Európai Unió bírósági ítélete tartalmaz.

Lezárt ügyeknek az újranyitása az megint egy olyan kérdés, amit a bírói gyakorlatnak kell kialakítania.

Én hajlok arra az értelmezésre, hogy ott, ahol a jogvitát jogerősen elbírálták, legyen ez akár jogerős fizetési meghagyás vagy jogerős ítélet, ott a végrehajtási eljárás az a megelőző jogvitát lezáró jogerős, végrehajtható határozaton alapszik, ami a bírósági szervezetről szóló törvény alapján mindenkire kötelező.

Nem látom jelenleg annak az eljárásjogi lehetőségét, hogy ezt hogyan lehetne áttörni ezt a jogerőt.

Más kérdés, hogy az irányelv az konkrétan azt rögzíti, hogy hatékony fogyasztói jogvédelmet kell a tagállamnak biztosítania.

Úgyhogy én számítok egy olyan bírói iránymutatásra, vagy akár jogszabálymódosításra, ami ezt a jövőben meg tudja nyitni ezt az utat.

Szerinted ez az ítélet mennyire fekszik rá a hazaibanki és bírói gyakorlatra?

Lehet-e ezt jogi vagy gazdasági szempontból fájdalommentesen implementálni?

Ráfeküdni az érvénytelenség jogkövetkező a levonása szempontjából fog ráfeküdni mind a bírói, mind a bankira. meggyőződésem, hogy nem csak a az én pénzintézet ügyfeleim, hanem gyakorlatilag minden pénzintézet az elmúlt hónapban elvégezte a házi feladatát ezzel kapcsolatban, és kialakították azokat a belső számítási módszereket, amivel meg tudják határozni, hogy az ő értelmezésük szerint, hogyha a C630-as ítéletnek megfelelően számolnak el, akkor mekkora lesz a fennálló tartozás?

Van egyáltalán fennálló tartozás, tehát gyakorlatilag a tartozásnak az újraszámítására kialakították a megfelelő rendszert.

Remélem, hogy az összes pénzintézet.

A bíróságnál már egy későbbi lépést fogunk látni, amikor a a felekelőterjesztik a maguk számításait, és fog rá majd valamit mondani a bíróság, amire majd mond valamit a másodfok, amire mond valamit majd a kúria, vagy jön egy jogegységi, és akkor annak tükrében látjuk, hogy mi lesz a vége ennek.

Ebből a szempontból mindenképpen maga után húz egyfajta hátsó tervezési, gondolkodási folyamatot, főleg pénzintézeti oldalon.

Abban akkor egyetérthetünk, hogy nincs egy ilyen varázssíp, amit most egyszerre az ítélet nyilvánosságra kerülése óta meg lehetett volna fújni, és azonnal hivatalból közjegyzők, bíróságok elkezdenének eljárni valamilyen módon ennek az ügynek az értelmezésével kapcsolatban.

Tehát proaktívnak kell lenni adósi oldalon is és végrehajtást kér, illetve adósi és hitelezői oldalon is, mert minden ügy egyedi, és ezek kérelemre induló eljárások tudnak lenni.

Mennyire láttok arra esélyt, hogy peren kívül elkezdődhetnek egyeztetések, amik akár eredményre vezethetnek?

Nyilván nincs nálunk kristálygöm, nem jóslás, csak valamennyire a valószínűségét látjátok-e ennek?

Szerintem minden esetben, ha pénzintézeti oldalról nézzük, ez az adott pénzintézetnek vagy faktorcégnek a policijitől függ, hogy mennyire akar ezekbe beleállni, tisztában van-e azzal, hogy az adott szerződéstípus esetleg érvénytelen függ, ahogy Ádám mondta, az ügy státuszától?

Van-e már benne jogerős ítélet, jogerős fizetési meghagyás, tehát van-e bármilyen olyan kockázat a faktor vagy pénzintézet részéről, ami arra kényszerítené, hogy alkudozzon?

Amennyiben pedig nincsen ilyen közokirat, ami megalapozná az ő igényét, amire tud hivatkozni egy ítéletre adott esetben, akkor szerintem a gazdasági racionálás azt diktálja, hogy ilyenkor próbálja meg lehetőleg legkevésbé fájdalommentesen és a leggyorsabban lezárni az ügyeket, de ez nagyban függ attól, hogy mit tesznek lehetőb belső szabályaik.

Sok pénzintézettel el tudom képzelni, hogy amíg jogerős ítélet nem mondja ki egy szerődésről, hogy az érvénytelen, addig azt érvényesként kezelik és érvényesnek tekintik.

Nem tartom valószínűnek, hogy ebben automatikusan és tömegesen nagy arányú változások lesznek.

Ettől függetlenül adósi oldalról szerintem nem feltétlenül butaság megkezdeni az egyezkedést.

Amúgy is, ha nem érvénytelenségről lenne szó, hanem csak simán egy fennálló tartozásról, akkor is az lenne a jogkövető magatartás és a jószemű eljárás, hogy a hitelezővel felveszi az adós a kapcsolatot, és egyeztetésbe kezd, hogy hogyan tudja törleszteni a tartozását, vagy mennyit tud fizetni. már csak a perköltségviselés szabályai alapján is.

Tehát hogyha ugye az alperes nem adott okot a perre, akkor ugye történhet marasztalás akkor is, hogyha a napvégén még akár igazunk is van.

Azt mondtad Ádám, hogy 15féle ügytípust azonosítottál.

Most hirtelen ami itt eszembe jut ugye a végrehajtási lap kiállítása alapjául szolgáló okirat esetében elég nagy különbség van például abban, hogy van-e valóban végrehajtható határozat, tehát adott esetben jogelőre emelkedett fizetési meghagyás vagy ítélet, vagy végrehajtási záradékkal rendelte közjegyző a végrehajtást.

Ebben az esetben ugye a jogorvoslati lehetőségek köre lényegesen nagyobb, hiszen nincs egy olyan határozat, amire szudikálta lenne.

Ezért is emeltem ki azokat az eseteket, ahol korábban Jogvita előzte meg a esetleges végrehajtási eljárást, és egy kontradiktóriós eljárásban a felek már körbejárták akár az érvénytelenség kérdését, akár annak jogkövetkezményének levonási lehetőségeit.

Mindazon által, ahol korábban ilyen jogvita nem volt, ott ismeri a hatályos polgári perrendtartással végrehajtás korlátozása iránti peres eljárást.

Elképzelhetőnek tartom, hogy egy ilyen újraszámítás eredményét egy végrehajtás korlátozása iránti perben próbáljon meg az adós érvényesíteni, és a bíróság majd eldönti, hogy helyt ad-e ennek a kérelemnek, vagy milyen módon ad helyt neki.

Mit jelent szerintetek a gyakorlatban? az, hogy a tájékoztatás legyen világos, közérthető és átlátható.

Ti mit várnátok el akkor, ha ma kellene ilyen szerződést aláírni?

Valószínűleg egyébként nem írnánk alá, de ha mégis ez történne, akkor milyen elvárhatóság lenne bennetek?

Én egy unortodox megközelítéssel kezdeném.

Nem szokás hangoztatni ezt az álláspontot, de én úgy gondolom, hogy az árfolyamkockázat kapcsán a bíróságokon több mint egy évtized egy állvita zajlik. adósi oldalról mindenki arra hivatkozik, hogy nem tudta, hogy mire kell számítani, nem tudta, hogy milyen kockázatok rájélnek egy devizalakú szerződésben, pénzintézeti oldalról pedig ennek az ellenkezőjével érvelünk.

Ugyanakkor az én személyes meggyőződésem, hogy amikor megkötötték a szerződést, az emberek tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy az árfolyamok változásának milyen hatása lehet. csupán volt egy indokolatlan várakozás azzal kapcsolatban, hogy ez el fog maradni és a gazdasági környezet soha nem fog Magyarországon negatívan változni, vagy legalábbis az elkövetkező 10-20 évben nem fog bekövetkezni gazdasági válság.

Sajnos ez a várakozás ez alaptalan volt.

A bírói gyakorlat próbált nyitni egy kiskaput, egy menekülési utat, hogy legalább egyes adósok szabaduljanak a fizetési kötelezettség alól.

Egy kicsit adok is meg, nem is jelleggel.

Megnyitottuk ezt a vitát arról, hogy tudhatták-e az emberek, hogy milyen szerződést kötnek meg.

És gyakorlatilag erről vitatkozunk évtizedek óta.

Holott valójában az egész probléma egy alaptalan várakozásból indul.

Persze arról is lehetne vitatkozni, hogy az alaptalan várakozást tesz.

Kinek a felelőssége, van-e benne bárkinek felelőssége?

A végén úgy is otthon fogunk a bíróságon kijukadni, hogy a tájékoztatás megfelelő oltáról fogunk vitatkozni, de valójában a vita nem erről szól.

Amit nem fogtak föl szerintem az emberek, hogy az árfolyamkockázat az nem pusztán a törlesztő részlet összegét érinti, hanem a hátraévő tőketartozás nagyságára is hatással van. hogyha ezt átváltom magyar forintra.

És én ezt szoktam megkérdezni adott esetben ezekben a bírósági perekben a tárgyaláson eljáró tanútól, aki a hitelszerződést értékesítette, vagy a tájékoztatást szóban megadta, hogy meg tudja-e nekem magyarázni az árfolyam kockázat szónak a definícióját, hogy az mit érint a szerződésben, mik azok a visszafizetendő összegek, amikre hatással van.

És azt gondolom, hogy ez akkor lehetne mai körülmények között elfogadható, vagy a mostani eszünkkel, hogyha egy olyan historikus adatsort kapnánk összehasonlításképpen, amilyen hosszú a szerződésnek a futamideje.

Tehát egy 20 éves lakáshitel esetén az elmúlt 20 év árfolyam táblázatát megtekintve tudtunk volna olyan összehasonlító elemzést végezni, ami alapján tudatos fogyasztói döntést lehet hozni egy ilyen hosszútávú pénzügyi termék esetén.

Persze a gyakorlat mutatja, hogy abban az adott szituációban az ember legkevésbé tudatos döntést hoz, hiszen leginkább a sürgető körülmények miatti minél előbbi aláírás volt a fókuszban, és hogy minél hamarabb túlesünk ezen az egész procedúrán.

Tehát nem igazán jártak el körültekintően az emberek, de nem is voltak adottak összehasonlításhoz a körülmények. zárójelben jegyzem meg, hogy egy olyan ügyvédkollégát ismerek, aki perben felmerült a kérdés kamatszámítással kapcsolatban, ami ugye nem…

Említett entitások

Témák

  • devizahitelek
  • c-630/23 ítélet
  • árfolyamrés
  • árfolyamkockázat

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „139. #Devizahitelek: két nézőpont, egy ítélet - szakmai vita a C-630/23 ítéletről”

Miről szól ez az epizód: „139. #Devizahitelek: két nézőpont, egy ítélet - szakmai vita a C-630/23 ítéletről”?

Az Ügyvéd Podcast ezen adásában két devizahiteles ügyvéd, Mándli Ádám és Balajti János vitatja meg az Európai Unió Bírósága C-630/23 számú ítéletének következményeit a magyar adósokra és hitelezőkre nézve. A beszélgetés középpontjában az árfolyamrés és az árfolyamkockázat… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „139. #Devizahitelek: két nézőpont, egy ítélet - szakmai vita a C-630/23 ítéletről”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Lőrik József, Gerő Tamás, Retteghy Dóra, Méhes Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „139. #Devizahitelek: két nézőpont, egy ítélet - szakmai vita a C-630/23 ítéletről”?

Fő témái: devizahitelek, c-630/23 ítélet, árfolyamrés, árfolyamkockázat.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „139. #Devizahitelek: két nézőpont, egy ítélet - szakmai vita a C-630/23 ítéletről”?

Megjelenés: 2025. 06. 16.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/139-devizahitelek-ket-nezopont-egy-itelet-szakmai-vita-a-c-630-23-iteletrol

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből