Ügyvéd Podcast

140. A Kúria, az OBH és az OBT mint kommunikációs önstruktúra

· PT44M25S

Összefoglaló

Az Ügyvéd podcast vendége Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, akivel Gerő Tamás és Kadlót Erzsébet ügyvédek beszélgetnek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról. Szó esik a bírósági rendszer felépítéséről, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2025. 06. 20.
Hossz
44 perc
Szereplők, említett nevek
Senyei György Barna, Kadlót Erzsé, Lőrik József, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Retteghy Dóra
Témák
igazságügyi tárgyú törvények módosítása, bírósági rendszer felépítése
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Ez itt az Ügyvéd podcast, egy podcast, ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos élet képviselőivel a hivatásukról.

Én Gerő Tamás vagyok, és ma Kadlót Erzsébet ügyvéd kolléganővele együtt beszélgetünk Senyei Györggyel az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról.

Röviden bemutatom vendégünket, és utána kezdődik a beszélgetés.

Senyei György Barna bírói pályáját a miskolci városi bíróságon kezdte, majd a Borsodabó Zemplén megyei bíróság után a fővárosi Ítélőtáblai bíró, majd polgári gazdasági ügszakos ítélőtáblai tanácselnök lett. 2016 és 19 között az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat polgári gazdasági ügszakos koordinátor helyettese. 2019-ben az országgyűlés kilenc évre az Országos Bírósági Hivatal elnökének választotta. 2022-től a Magyar Jogászegylet elnökségi tagja.

Akkor kezdjünk is bele. [Zene] Jogi szakkönyvek és kommentárok, folyóiratok, képzések.

Keresse az orákkiadó honlapját. orak.hu H az OBHBT kúria egységében mi az országos bírósági hivatalnak a feladata, hatásköre röviden össze tudnád foglalni?

A magyar bírósági rendszer három pillérű.

Működik az országos bírósági hivatal a bíróságok központi igazgatásáért felel.

A központi igazgatási feladatokat látja el.

Ebbe egészen részletesen benne van a jogszabályvéleményezéstől a költségvetési kérdésekig.

Adott esetben a bírói kinevezések köztaság elnökhöz való felterjesztése.

Adott esetben a bírói pályázatok eredménytelennévánításával összefüggésben az országos bírói tanács előtterjesztés.

Gyakorlatilag a komplex központi igazgatás tartozik az Országos bírósági hivatalhoz, ami egy most már mondhatjuk, hogy körülbelül két éve a korábbinál is sajátosabb rendszert kapott, emlékeztek a törvényre, ami az Országos Bírói Tanács hatáskörét kibővítette.

Na most ugye az Országos Bírói Tanács a törvénynek a hatályba lépéséig a fő kompetenciája az az Országos Bírósági Hivatal elnökének úgymond ellenőrzése volt.

Ez azonban egy sajátos és mondhatom, hogy vegyes rendszert kapott. ugye bevezetésre került egy addig mondhatjuk, hogy ismeretlen fogalom a kötelező vélemény.

Na most ez a kötelező vélemény, ezt most, hogyha lefordítjuk a tények nyelvére, ez voltaképpen egy sajátos vétójogot jelent, de feltétlenül, hogyha meg kívánjuk határozni ezt a jogi jelenséget, akkor ez egy együttdöntési jogosultságot jelent, hiszen megmaradt az Országosbírósági hivatal elnökének, mondhatjuk, hogy előterjesztési monopóliuma.

Azonban a kötelező vélemény pedig azonban főszabályként köti.

Tehát ezért az ellenőrző és az ellenőrzött viszonylatában létrejött egy egy-ött döntési folyamat.

Ugyanakkor a felelősség körében viszont fennmaradt a továbbra is az előzményi szabályozásban a jelzett jogszabály hatályba lépését megelőző.

Mondhatjuk, hogy egy személyi felelősség, tájékoztatási és beszámolási kötelezettség két irányban áll fent.

Az egyik az országos bírósági tanács, a másik pedig a parlament felé.

Tehát a döntési pont az úgymond kibővült, együtt döntéssé változott, a felelősségi rendszer azonban nem változott meg.

Tehát ez egy sajátos és mondhatjuk, hogy egy feltétlen jó együttműködést igénylő eljárási rend, amely adott esetben egy túlzott mértékű disszenzus esetében már működési nehézséget is okozhat, amit nem okoz, mert az együttműködés folyamatos.

A bíróságok kategóriájában nem lehet anélkül igazgatásról sem szót ejteni, hogy a kúria ne kerülne szóba.

Az tény, hogy szabályag a kúria igazgatása teljesen elkülönült az Országos Bírósági Hivataltól.

Ugyan az OBH elnökének van számos jogköre, ami inkább együttműködési jogkör, de mintha ők egy külön sziget lennének.

Azt tapasztaljuk, hogy azért néha ez a három, a Kúria, az OBH és az OBT ilyen kommunikációs önstruktúraként működik. nem ugyanazt kommunikálják, valamint a bírák számára is hiányérrzetet okoz lévén, hogy a bírói egyesületek szerintem éppen ezért aktívak az utóbbi időben.

A vírák úgy érzik, közöttük tájékozódva, hogy ők ebben az igazgatási struktúrában valahol nem tudnak megjelenni a szakmai véleményeikkel, és nem tudnak hatással lenni.

Én nem felelősöket keresek ebben a műsorban, csak szeretném egyrészt megtudni, hogy jól látjuk-e mihez kívülről, vagy hol tudnánk akkor ezen a kommunikációs helyzeten javítani.

Az, hogy van-e kommunikációs egybecsengés, ez természetes, hogy adott esetben nincs, hiszen egy szervezet, illetőleg annak a vezetője kifejti a véleményét, és ez nem találkozik, akkor ez valóban megjelenik, vagy megjelenhet egy kommunikációs, mondjuk azt, hogy nem azonos irányban.

Az, hogy a bírói egyesületek mennyiben aktívak, a bírói egyesületek önálló jogi személyek, önálló döntési folyamattal.

Ezzel összefüggésben én véleményt nem mondok és nem is kívánok mondani.

Aminek még jelentősége van, hogy a bírák részvétele és a becsatornázása.

Legfontosabb talán a jogszabályhelyek észrevételezési joga.

Például a legutóbbi úgynevezett saláta törvénnyel összefüggésben minden bírónak lehetősége volt, hogy véleményét kifejtse.

Ennek a megküldését kifejezetten kértem. és a jogszabály észrevételezés a bírói vélemények becsatornázásának eredményeképpen született meg.

Mennyi idő állt rendelkezésre a bíráknak?

Ugye itt a T/17-es törvényjavaslatról beszélünk, amit 2025. május 13-án nyújtott be az országgyűlés elnökéhez a kormány.

Lényegében ugye a miniszterelnök helyettes volt a benyújtó, az előadó pedig az igazságügyi miniszter volt.

A tiszta észrevételezési határidő emlékeim szerint körülbelül egy hét volt.

Azért is kértem minden alkalommal azt, hogy az észrevételezés az úgy történjen, gondolatjel, hiszen nem vitathatóan ez egy rövid észrevételezési határidő.

Azonban azért kértem azt, hogy ne annyi legyen az észrevétel, hogy az észrevételezési határidő rövid pont, hanem az észrevételezési határidő rövid vessző.

Gyakorlatilag minden szervezeti egységtől érkezett a saját szakterületét érintő észrevétel.

Például ilyen volt ugye a polgári perrendtartási törvény módosítását illetően ez a bizonyos határidőtllépés esetén a vagyoni elégtétel, ami ha jól emlékszem a törvénytervezetben úgy hangzik, hogy a minimálbér 1,5%-a naponta.

Ugye ez elég nagy feltűnést kellett a hivatásrendek között is, mivel hogy valamennyire diszkriminatívnak tűnik abból a szempontból, hogy kifejezetten csak a polgári perek elhúzódását érinti. ezzel kapcsolatban a vagyoni elégtéttel kapcsolatban mi az álláspontod?

Hát hogyha egy mondatba kell összefoglalnom, akkor nem támogattam ezt a kérdéses jogszabályhelyet.

Én úgy gondolom, mindenkor a helyzet komplex elemzésére van szükség.

Most adott esetben, miután a polgári perremtartásra vonatkozik, egy ilyen jogszabályhely bevezetés előtt indokolt a jogszabályban írt eljárási határidők áttekintése is, annak az elemzése.

És ezt meghaladóan pedig a számok és a trendek vizsgálata is ügydöntő jelentőséggel bír vagy bírhat. ugyanis a statisztikai adatokból tényként állapítható meg, hogy a két éven túli, valamint az öt éven túli ügyek száma, és most miután polgári ügyekről van szó, arról beszélünk, a polgári peres elhúzódó ügyek száma 2019. december 31 óta, hogyha innen vizsgáljuk, akkor számot tevően és jelentősen csökkent.

Hogyha megengeditek néhány példa.

Ugye a két éven túli polgári peres ügyek száma a jelzett időszakban, tehát az azt jelenti, hogy 2019. december 31 és 2024 december 31 között két éven túli polgári peres ügyek száma 55,2%-kal, a gazdasági peres ügyek száma 54,6%-kal csökkent.

Az öt éven túli polgári peres ügyek száma 68,6%-kal csökkent ebben az időben.

Ugye ügydöntő jelentőséget tulajdoníthatunk még, vagy legalábbis jelentős iránymutató lehet a Európai Bizottság 2024-ben közzétett igazságügyi eredménytáblája is. szerint hazánk a polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb, azaz nem büntető ügyek lezárása szükséges becsültidő tekintetében az Európai Unió tagállamai közül a hatodik helyen szerepel.

A polgári és kereskedelmi peres ügyek elsőfokú eldöntéséhez szükséges becsült idő tekintetében a negyedik, még a polgári és kereskedelmi peres ügyek valamennyi fokon történő eldöntéséhez szükséges becsült idő tekintetében pedig az első.

Ez így akkor nem mutat valami drámai képet.

Ráadásul ez a csökkenő tendencia magába foglalja egy ilyen covidos időszaknak a nehézségei ellenére történő csökkenő tendencia megtartását is.

Akkor mi az oka egy ilyen törvényjavaslatnak vagy jogalkotói megfontolásnak?

Én jogalkalmazóként csak az észrevételt tudom idézni a coviddal összefüggésben.

Azért emlékezzünk vissza szerencsére. úgymond az emberi elme tisztít és igyekszik rosszra nem emlékezni, vagy legalábbis halványolnak a rossz emlékek.

Na de emlékezzünk vissza a 2020 tavaszára, ami már több mint egy fél évtizeddel ezelőtt történt, amikor Észak-Olaszországban milyen képeket láttunk a kórházakból, és milyen drámai körülményeket lehetett tapasztalni.

Egyébként erre igyekeztünk a covidra hamar reagálni. átmeneti szabályokkal a jogalkotó teljes mértékben partner volt ebben a körben, de csak a tényeket kell említenünk, a büntetőeljárásokat egy sokvádlottas úgymond gigaügy érdemi befejezése a covid alatt lényegében a kizárt körül mozgott, hiszen adott esetben a bíróságra való belépés, mint minden közintézménybe való belépés is már problémás volt.

Emlékezzünk arra, hogy egy hőemelkedés már okkal milyen kizáró okot jelenthetett, és teljes joggal félelemre adhatott okot.

Tehát ez nyilván nem kedvezett sem a tárgyalás nyilvánosságának.

Ezzel összefüggésen megjelentek kritikák, amik úgy gondolom, hogy minden alapot nélkülöztek, hiszen az emberi egészségvédelme, amikor a közvetlen életveszély áll fent, és emlékezzünk vissza az első covid hullámnak a halálos következményeire, kettőt kellett védeni ugye a covid elején, az ügyfelek és a munkatársak egészségét.

Elég hosszú ideig ültem a PPSon ahhoz, hogy pontosan tudjam, hogy egy ügynek meg is kell érni a döntésre.

Tehát az nem úgy van, hogy azért nem dönt a bíró, mert egyébként ő szórakozik az idővel, vagy az ügyféllel, vagy bármivel.

Jellemzően éppen azért, mert mi további bizonyítást kell foganatosítani, gondolkodni kell, nehézségei vannak a jogi megítélésnek.

Én azt gondolom, hogy a legfőbb cél, mégiscsak a helyes, szakmailag helyes és lehetőség szerint igazságos döntésnek a meghozatala.

Valóban vannak olyan ügyek, amik szükségképpen sokáig tartanak, mert a felek száma, a bizonyítás terjedelme ezt elkerülhetetlenné teszi.

Ezért sem tartom megfelelőnek az adott szabályozást, hiszen objektív alapú.

Márpedig az objektív alapban minden benne van. adott esetben egy harmadik személyi mulasztásának a következményét is a kifizetésre kötelezett jogi személyre hárítja, amely egyébként hozzáteszem, hogy a tervezett új jogintézmény alapvetően nem illik a polgári peres eljárási rendszerbe.

És többek között azért is aggályos, mert ugye nem tisztázott a viszonya a PEV törvényhez, hiszen a PEV törvény már vagyoni elégtételt tartalmaz az adott késedelemmel összefüggésben, tehát egyetlen egy bíróság sem kíván kibújni a jogszabályi kötelezettségének teljesítése alól.

Tehát az, hogy a határidőket tartsa és betartsa, ez mindennek az alapja.

Azonban, hogyha ez objektív alapú, akkor az objektív alapú számításnak nincs helye objektív alapon áthárítani a bíróságokra, a szubjektív alapra. pedig rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyek adott esetben a fegyelmi felelősségrevonás, szakmai alkalmasság kérdését vetik fel, illetőleg a PEVtörvénnyel való viszony, hogyha a PEV törvény általános indokolását megvizsgáljuk, akkor talán ez a jogalkotási törvényre is, hogyha nézünk, akkor itt lehet, hogy egy indokolatlan párhuzamos szabályozás is jelen lehet.

Tegyük hozzá, hogy a büntetői szakra semmi nem irányó, nem mintha hiányozna. köszi jól megvagyunk nélküle.

De egyetlen lehetőség van ott az elégtétel igénylésére azhez fordulás.

Tehát ott még belöldön nincs is jogorvoslati, utújogorvoslati, jóvátételi lehetőség.

Ehhez nem akarok a büntetőjog szakértők világába beavatkozni. révén azért én polgári bíró voltam, egy napig voltam büntető bíró, de azt is hozzá kell tenni, hogy ugye a vádlotti érdek az nem mindig és nem feltétlenül a büntetőeljárás gyors befejezése, hiszen ugye a büntető eljárás elhúzódásának a ténye emlékeim szerint ugye enyhítő körülmény.

Ezt általában meg is jelenítik a bírósági ítéletekben, de ma nem ezért halnak egyébként a büntetőgyek.

Ott is az egyik alappréma, hogy nincs szakértő.

Irgalmatlan, lassan készülnek el a szakvélemények.

Még a fellevvételi ügyszakban is.

Egy éveket várunk egy szakvélemény elkészítésére.

Ez nem a szakértői társadalom hibája.

Az, hogy a szakértő kevés, a szakértők leterheltek, ez már az én kezdőbírói időmben is probléma volt.

Márpedig az közel 30 éve volt, és már ez akkor jelentkezett ez a probléma.

Ez nyilván eszkálódott, de hogyha még azt hozzátesszük, hogy az utóbbi években a peres eljárások száma csökkent, mert ezt tényként lehet megállapítani, az utóbbi években csökkent a peres eljárások száma, akkor ez szintén jelentős tényt mutat, ami a bírósági eljárás, amiben benne foglaltatik természetesen a szakértő bevonás is, elhúzódik.

Természetesen ezzel nem tagadjuk, hogy előfordulnak eseti mulasztások a bírótársak részéről, de ezzel összefüggésben pedig mindig kizoktam poentírozni azt, hogy az orvostársadalmat és az egészségügyet sem az egyes műhibák, hanem az értékes gyógyítótevékenység alapján kell figyelembe venni.

Hozzáteszem azt, hogy egyetlen egy műhiba esetében sem lehet azzal vigasztalni a pácienst, hogy de a másik 9999 műtét tökéletesen sikerült, csak az ő esetében nem.

De a globális képet azt hiszem, hogy ennek a szemléletnek megfelelően kell kialakítanunk.

Az ügyek is bonyolultabban váltak, és az ügyfelek is valamilyen szinten jobban belemennek a saját ügyeibe, akár a mesterségekes intelligenciát használva.

Az ügyfeleknek a kezelése sem annyira könnyű, akár a bírói oldal részéről, akár ügyvédek részére.

Egy nagy probléma a szakértői szervezettel összefüggésben a díjazás kérdése.

Nagyon sokan kerek perc ezért adják föl a szakértői tevékenységet.

Tudunk szakértőről, aki például már büntetőben nem…

Említett entitások

Témák

  • igazságügyi tárgyú törvények módosítása
  • bírósági rendszer felépítése

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „140. A Kúria, az OBH és az OBT mint kommunikációs önstruktúra”

Miről szól ez az epizód: „140. A Kúria, az OBH és az OBT mint kommunikációs önstruktúra”?

Az Ügyvéd podcast vendége Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, akivel Gerő Tamás és Kadlót Erzsébet ügyvédek beszélgetnek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról. Szó esik a bírósági rendszer felépítéséről, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „140. A Kúria, az OBH és az OBT mint kommunikációs önstruktúra”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Senyei György Barna, Kadlót Erzsé, Lőrik József, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Retteghy Dóra.

Milyen témákat érint ez az epizód: „140. A Kúria, az OBH és az OBT mint kommunikációs önstruktúra”?

Fő témái: igazságügyi tárgyú törvények módosítása, bírósági rendszer felépítése.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „140. A Kúria, az OBH és az OBT mint kommunikációs önstruktúra”?

Megjelenés: 2025. 06. 20.. Hossz: 44 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/140-a-kuria-az-obh-es-az-obt-mint-kommunikacios-onstruktura

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből