Ügyvéd Podcast

142. Bándi Gyula 70! Rápillantás a magyar környezetjog doyenjének szakmai életművére

· PT47M15S

Összefoglaló

Dr. Bándi Gyula környezetjogász a beszélgetés vendége Gerő Tamás műsorvezető mellett. Bándi Gyula elmeséli, hogyan került a környezetjog területére, kezdetben nem is gondolva, hogy ez lesz a hivatása. Kiemeli, hogy az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása mennyire fontos a…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2025. 07. 13.
Hossz
47 perc
Szereplők, említett nevek
Bándi Gyula, Gerő Tamás, Retteghy Dóra, Méhes Dávid, Lőrik József
Témák
környezetjog, életmű
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Ez itt az Ügyvéd podcast.

Egy podcast, ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos élet képviselőivel a hivatásukról.

Én Gerő Tamás vagyok és ma dr.

Bándi Gyula életútjáról és a környezeti joggról beszélgetünk.

Röviden bemutatom vendégemet, és utána kezdődik a beszélgetés.

A PPK környezetjogi és versenyjogi tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és doktori iskolájának vezetője.

A Magyar Tudományos Akadémia doktora 2017 óta az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátóhelyettese.

Akkor kezdjünk is bele. [Zene] >> Új környezetjogi szakkönyveink.

Sullyok Katalin, van-e jogunk a fenntarthatatlansághoz per stratégiák a jövő nemzedék környezeti és klímapereiben?

Bőgös Fruzsina, Damoklész kardja, avagy az éghajlatvédelmi perek közigazgatási jogi vonatkozásai.

Keresse az orak.hu oldalon az ELTE könyvek menü alatt. [Zene] Gyakran titulálják önt a hazai környezetjog atyjának.

Lehet, hogy jobban tetszik az a kifejezés, hogy a környezeti jogalapítója hogyan indult.

Az LT-n végeztem és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal írtam szakdolgozatot és hát ilyen témában is szerettem volna elhelyezkedni, de ez 1978 és akkor ilyen pályázati rendszer, rangsorolás, a rangsorolással nem volt baj, de akihez pályáztunk, az azt vehetett föl, akit gondolt.

Végül is hiába voltam én jó nevezetesen első helyen mindenütt, mégse vettek föl azokra a helyekre, ahova szerettem volna és akkor ott szomorkodtam, hogy ahova felvettek, oda meg én nem szerettem volna.

És akkor még a jogtörténettel is sokat foglalkoztam előtte, és az ottani professzorasszony, akinek mint kiderült, a férje a Gödölő Agrareg Egyetemen volt tanszékvezető a jogi tanszéken.

Az ott meghallgatod, azt mondja, hát nem érdekel-e engem esetleg valamilyen tanítás?

Hát lehet, hogy érdekel, de hát mi lesz a pályázati rendszer?

Csak úgy próbaképpen elmentem a Gödörjagráemre tudományos segédmunkatársnak.

Ott az első volt a professzornak a kérdése, hogy itt mi nekünk kellene foglalkoznunk környezetvédelmi joggal, amihez valaki már szólt hozzá, csak az közben elment Hollandiába a férjhöz, és ott áll a téma üresen akarok ezzel foglalkozni.

Ugye 1978-ban ez körülbelül ilyen egészen űrbéli dolognak tűnt, hogy mi is ez az egész.

Nem, nem tanították ezeket sehol a jogi karom pláne nem.

És mondtam persze, hát miért ne?

Ugye ez az, amikor azt mondem, hogy meglátni és megszeretni nagy pillanat műve volt.

Tehát tulajdonképpen ha szabad azt mondani, hogy teljesen véletlenül kerültem erre a területre, csak aztán egy év után már nem tudtam elhagyni.

Tehát amikor az első pályamunkát a akkor még Magyarogász szövetségnek megírtam, és elsődíjas is lett, a környezetvédelmi jogi szabályozás története, meg jelen helyzete.

És onnantól, tehát ez tulajdonképpen 78.

Május 1je, amikor oda kerültem, azóta nem is tudnám, hogy mit lehetne egymást csinálni.

Hát annyira szeretem ezt a témát.

Hálát adok mindenkinek, hogy ezt a lehetőséget megadta. >> A Gödöi agrártudományegyetem után az ET-n abilitált >> még közben volt egy kandidátosság, és úgy ez kellett. >> A Pázmányra Zlinski János hívta.

Az Linz Jánosnak az alapító Dékánnak az volt a gondolata, hogy olyan témákat is tanítsanak az egyetemen a jogi karun, amelyek akkor már feltörekvőben vannak, de nem is ez a lényeg, hanem amelyekkel lehet igazolni valahogy a keresztény kötődést.

Tehát például jelen esetben, hadd emlékezzek meg a nemrég elhunyt Ferenc pápáról, ugye aki eéren hatalmasat alkotott, ő adta ki az első környezetvédelmi enciklikált a pápák közüli.

Ennyit megérdemel, hogy megemlítsük.

Tehát, hogy ilyen teremtésvédelemezés kötődő kérdésekben is akkor egy kicsit ilyen tudatformálás szintjen, de azért mégis jogi kérdésben, tehát hogy ez tudatos az emberekben.

És ezért talált ki a környezetvédelmet is, meg egyben ő akkor sok új gazdasági területet is magáévá tett és be akart hozni, ami szintén még nem volt annyira.

Ugye a tanszékünk környezetjog és versenyjog.

Ez azért van így, mert két kicsike stáb és két kicsike látszó tárg, mert ugye egy polgárjog büntető közigazgatás közjog az mint hatalmas.

Egyébként ezt is meg lehet indokolni, hogy miért.

Erről is készültek már munkák, nem csak tőlünk.

Már elkezdték tanítani a környezet és fejlődés című tártyját, ami ugye nem jog.

Ezt az ő fia tanította, az ifjuszlinszki János, ugye, aki egy biológus, de hát azóta is nálunk tanított sokáig, most nyugdő menet elejéig, és hát jó barátom nekem is.

Nyilván nem lehet a jogászoknak csak ilyen természettudományos környezetpolitikai tárgyakat tanítani.

Tehát amikor megalakult a jogi kar, akkor azokat, akiket ő úgy gondolt, hogy majd kell, hogy dolgozzanak nála akkor még, azokat előre megkereste, emlékszem az alkotmánybíróságban, ott látogatta meg a szobájába, és kötöttünk egy elvi szerződést, alá is írtam, hogy majd amikor sorra kerül ez a tárgy, ugye ez a negyed évben van mai napig is, akkor majd fogok jönni.

Tehát 98-ban elmentem oda akkor még úgy, hogy megtartottam az állást az eltén is, és itt is voltam.

Csak hát azután a súlypont áttevődött, hiszen az eltén közigazgatási jogot oktattam, és annon belül ilyen választható tárgyként volt valami környezeti.

Ott meg arz foglalkozhattam a pázmányon, ami valóban az én érdeklődési köröm.

És így maradt meg aztán, hogy lassan áthelyeződve a súlypont.

Ebben persze az is szerevet játszott, hogy aztán nem sok később DK-n is lettem a Pázmányon és akkor meg már a leven nagyon nehéz lett volna ellátni a másik feladatot és így aztán most hivatalosan az RTN címzetes egyetemi tanár vagyok ami hogyha nem jogászblog akkor jogilag ez nonszensz mert aki egyszer kinevezett egyetemi tanár az nem lehet címzetes.

Nálunk címzető egyetemi tanár a mi tanszékünkön tanított már kezdetkezelektől Péter Favi Attila ugye az adatvédelmi hatóságnak a mostani vezetője.

PhD-ja legalább megvan és ugye egy komoly egyetemi oktatói és egyben publikációs tevékenysége amúgy is van. alkalmas lehetne akár arra is, hogy ha ott főállásban lenne, hogy akkor egyetemi tanár is legyen.

Ez egyfajta elismerése annak, hogy valaki sokat dolgozik, elér bizonyos szakmai színvonalat, tulajdonképpen a kötődést is mutatja ugye az intézményhez. >> 95-től 2017-ig ügyvédként praktizált.

Miután a jövő nemzedékek szószólójaként mondhatjuk, hogy az a főállás, ezért az ügyvédi tevékenység ilyenkor szünetel. való igaz, hogy 95-ben elkezdtem ügyvédkedni.

Egy valamihez ragaszkodtam, hogy csak és kizárólag a szakémámmal foglalkozzak.

Meg egyébként is azt mondtam, hogy ha nem értek hozzá, miért akarok vele foglalkozni, meg akkor az egy nagyon nagy energia lenne, hogy megtanulni mást is.

Tehát csak és kizaró környezeti ügyekkel foglalkoztam.

Tehát tulajdonképpen egy ilyen egyéni ügyvéd, mondjuk úgy, hogy másodállású ügyvéd, ha szabad ezt mondanom.

Tehát nem az volt a fő csapás irány.

Valóban, amikor megválasztottak, azzal összeférhetetlen az ügyvéd, szüneteltettem, és utána két évvel később azt mondtam, hogy hát most már ugye megyek előre a korban, nem valószínű, hogy én vissza akarnék menni ügyvédkedni.

Meg is szüntettem a kamarai tagságot, tehát most már nem vagyok ügyvédi kamarai tag.

Akkor nem tudtam, hogy majd újra fognak választani, de nem is számítottam én erre.

Azt mondtam valóban, hogy annyi minden megváltozott egyébként akkor az elektronikus ügyintézés és minden akkor jött be.

Mondom, úristen, mi mindent kéne megtanulnom és ugye mint egyén ügy mindig egyedül voltam.

Mondom akkor egyszerűsítsük az életünket.

De nagyon jó volt az ügyvédkedés ahhoz, hogy azóta is emlegetek olyan ügyeket, amiben szerepem volt, mégha 20 évvel ezelőtt is, akkor is érdekes volt, vagy még több időv ezelőtt is, hogy az ember élővé tudja tenni azt, amit tanít.

Tehát nem csak könyvből tanulja, hanem megpróbálja meg is védeni azt a szempontrendszert, amit ő úgy gondol, hogy helyes.

Ha egy-két ügyet ki tudunk emelni, azt esetleg megköszönöm.

Amit én láttam és kiemelnék, az a társadalmi szervezeteknek az ügyféljogállása.

Ugye ez az 1/24-es jogegységi döntés, ami alapvetően mondhatjuk azt, hogy az önelméleti vagy jogtudományi munkáján alapszik.

Nem merném így fogalmazni, de nagyon jól esik.

Arról van szó, hogy mennyire szélesítjük ki azt a társadalmi szervezeti jogállást, és hogy mihez köthetöm a jogképességet, milyen kritériumok vannak.

Ez már nincs hatályban ez a jogegységi, lett egy helyette egy másik, amelyik azért sok tekintetben támaszkodott arra, az volt a gondolatnak a lényege, hogy azért kiterjesztő legyen az ügyvéri jogállása a társalmi szereleknek.

Manapság egy kicsit nem ugyanezt a tendenciát lehet érzékelni, hogy inkább szűkítőbb az ilyen megítélés, de akkor ez kifejezetten szempont volt.

Én szívesen, hogyha van ugye az egyik, amikor meg is kérdezték tőlem még sajtótján is volt ilyen, hogy én környezetjogász vagyok és mit keresek egy ilyen ügyben?

Itt lett volna egy beruházás a Holcímnek, ugye az unakanyarban, egy nagy cemygyár építése.

És én ott képviseltem a holcímet.

Vébekig tartott a pert, a bíróság nem nagyon akart döntést hozni köztünk szólva.

Nem tudom, hogy azért, mert nehéz volt az egésznek a feltárása.

Valóban az volt, hiszen rengeteg tényező volt.

És akkor mondták, hogy hát, hogy én pont egy szemjár.

És akkor azt mondtam válaszul, hogy bocsánat kérek, most is van egy cementyár, akkor ugye meglévő, sokkal rosszabb minőségben, sokkal szennyezőbb.

Ez kiváltja azt, és akkor lett volna Európa legkorszerűbb és környezeti szempontból is legkevésbé környezetre veszélyes üzeme.

A kérdésem pedig még az volt, hogy akkor ha van egy ilyen lehetőség, és ugyanakkor nem mondhatjuk azt, hogy a mélyen tisztelt lakosság és bárki a cementről le akar mondani környezeti szempontból, akkor nem azért a jó út, hogyha amit meg kell valósítani, azt a lehető legjobb módon tesszük.

Tehát én ugyanúgy környezetet védek.

A környezetvédelem nem azt jelenti, hogy akkor senki ne csináljon semmit.

Szálljon ki mindenki az autóból, rá se nézzen egy repülőgépre, ne utazzon külföldre, ne vásároljon külföldi termékeket.

A mai világban ez föl van szólva anakronisztikus lenne.

Megnyertük az ügyet, csak addigra a hold feladta és feladta az építkezést, és tudtom ki is vonult tulajdonképpen.

Ha szabad elmondani, volt egy olyan érdekes, mert ebben a műfajban ez egy egyedi ügy volt, ez is már 25 éve legalább.

Két önkorati képviselő egy hulladék kezelő létesítményt nem nagyon szeretett, mert úgy gondolta az ő területükön.

Egyébként ezt takson elmondhatom, tehát már nincs is ott tudtommal.

Tehát ott veszélyes tevékenységet folytat, és folyton hát, hogy is mondjam, ő szerintük piszkálták őket.

Tehát rákérdeztek, meg hatóságnál jelentettek, hogy mi az, hogy a kerítés alatt valami sötét lé folyik ki.

Mondták, hogy csak fölmosták az udvart.

Persze ha ez egy veszélyes hulladéki kezelőétesítmény, akkor nem jöhet ki még a felmosásnál se ilyen.

Meg utána mentek, hogy hova teszi a hulladékot.

Azt mondták, hogy egy csomó kérdésben olyan esetben kellett nekik vizsgálatokat folytatni, ami kiderült, hogy indokolatlan volt, és ez nekik sok pénz bekerült, és fizessék meg az önkorati képviselők.

Ezt hívták ugye régen slap kéznek, tehát vissza ütöm a lakosságot, hogy neze neked.

És akkor elindult a perén önkormányzati képviselőt képviseltem.

Szózum az volt a vége, hogy a bíróság másodfokon is azt mondta, hogy a lakosságnak, pláne aki az önkormati képviselőként még felelősleg is érzi magát, joga van aggódni.

Tehát elutasították a keresetet.

Amerikában sok ilyen ügy volt tudomásom.

Szerintén Magyarországon nem nagyon hallottam másokról, de ez nekem olyan kedves ügyem volt, ha szabad ezt felhoznom. >> Most ugye másodszor is megálasztották a jő nemzedékek szószólójának.

Rengeteg ügyet hallunk, akkumulátorgyárak, a lakossági felháborodást is időnként ugye a sajtón keresztül azért észleljük.

Mennyien fordulnak önhöz ilyen ügyekben? >> Hivatalosan, amikor a panasz érkezik a hivatalhoz, az nem hozzám érkezik, az egy központi kitó rendszerből érkezik.

Hozzám így nem érkezett közvetlenül. sokan kerestek meg és véleményeket is próbáltunk mondani az ilyen kérdésekben.

Például ugye a veszélyhelyzetre való hivatkozással kapcsolatosan ugye volt a közigazgatási szerződés könnyítése.

Sokan azt mondták, hogy az is egy problémát elkerülendő az akkumulátor gyárak helyzetét könnyítendő volt.

Na, ilyenekben a megkeresés nélkül is megnyilvánulunk. amikor a hivatalunkhoz lehet fordulni, az egy hatósági eljáráshoz kapcsolódó és egy lezárt hatósági eljáráshoz kapcsolódó ügy.

Ha bírósági eljárás van, akkor szintén nem lehet hozzánk fordulni.

Nagyon sokszor ezek még nem jutottak abba a stádiumba, amikor ezekkel lehetne foglalkozni, mert például az, ami nekem örök szívfájdalmam, nem csak szívfájdalmamom, hanem jogi fájdalmam is, hogy ugye az egész akkumulátorytással kapcsolatosan nem készült stratégiai hatásvizsgálat, ami arra vonatkozna, hogy és akkor mit akarunk itt csinálni összességében, tehát nem csak egy-egy esetre nézve.

Ennek a kérdése nem igazán jogi, hanem inkább politikai kérdés, amit nehézen lehet megfogni.

Tehát közvetlenül ilyen akkumulátorgyáráras ügyünk nem volt. >> A hivatal elviálásfoglásokat készíthet, vagy adott esetben alkotmánybírósághoz is fordulhat mondjuk a természeti erőforrások védelme érdekében? >> Ez a jövő nemzedékek ügye ez 2008-ban Fülöp Sándorral indult.

Együtt alapítottuk azt a környezeti menedzsment és jogyesületet.

Ez itt emlaként ismert ugye az angol rövidítésből még ezelőtt majdnem 35 meg 91-ben kezdődött 34 évvel még ma is működik és közérdéki jogi képviseletet nyújt és ő most ő az elnöke.

Én voltam az alapító elnöke és hát aztán egy idő után látadtam mondtam, hogy hát az ember már 20 éve elnök, az már azért durva.

Aztán nagyon jól esett, mert módosították az alapszabályt, és én örökös tiszteletbeli elnök vagyok, tehát nem tudom, hogy ez halálom után is vonatkozik-e.…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Milyen kérdésekre kapsz választ ebben az epizódban?

Mikor fordulhatok környezeti panasszal az alapvető jogok biztosának hivatalához?

A beszélgetés szerint a hivatalhoz lezárt hatósági eljáráshoz kapcsolódó ügyben lehet fordulni; ha bírósági eljárás van, akkor nem. A panaszok központi rendszeren keresztül érkeznek a hivatalhoz, nem közvetlenül a jövő nemzedékek szószólójához. Hallgasd meg 12:31-tól

Hogyan alkalmazkodhatok a szárazabb éghajlathoz a növénytermesztésben?

A vendég szerint a meglévő növények egyre intenzívebb öntözése helyett érdemes azon gondolkodni, hogy kevesebb vízzel beérő növényeket termesszünk. Az erdők kapcsán a déli országokban élő, szárazságot jobban tűrő, rokon tölgyeket hozza példaként az alkalmazkodásra. Hallgasd meg 25:33-tól

Mit tehetek, ha a szomszéd építkezése elveszi a kilátásomat, és emiatt csökken az ingatlanom értéke?

A vendég szerint az ingatlan értékvesztése felől is megközelíthető az ügy, és követelhető az értékkülönbség. A korábbi és az új érték közötti eltérést szakértői úton lehet bizonyítani. Hallgasd meg 43:19-tól

A válaszok az epizód gépi leiratából, a beszélgetés tartalma alapján készültek; nem szakmai tanácsadás.

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből