143. Török Ferenc olimpiai bajnok ügyvéd életútja: a véletlenek és a kemény munka összjátéka 90 év távlatából
· PT49M43SÖsszefoglaló
Török Ferenc olimpiai bajnok, öttusázó, ügyvéd és politikus Gerő Tamásnak mesél életútjáról. Visszatekint 90 évére, kiemelve a véletleneket, a kemény munkát, valamint a sport, a család és az ügyvédi pálya fontosságát. Beszél olimpiai sikereiről, edzői és sportvezetői munkájáról…
Röviden
- Műsor
- Ügyvéd Podcast
- Megjelenés
- 2025. 08. 02.
- Hossz
- 50 perc
- Szereplők, említett nevek
- Török Ferenc, Méhes Dávid, Retteghy Dóra, Gerő Tamás, Lőrik József
- Témák
- ügyvédi pálya, olimpiai bajnok, öttusa
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
[Zene] Ez itt az Ügyvéd podcast.
Egy podcast, ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos élet képviselőivel a jugadásukról.
Mai vendégem Török Ferenc, kétszeres olimpiai bajnok, magyar öttusázó, edző, sportvezető, ügyvéd és politikus.
Az 1964-es Tókiai Olimpiá egyéni arany csapatban bronzérmet, az 1968-as mexikó városi olimpián csapatban aranyérmet szerzett. 64-ben az év magyar öttusázója és az év magyar sportolója címét is elnyerte.
Edzőként mesteredző 1984-ben, 1989-ben pedig az év magyar edzője díjat kapta. ügyvédi pályafutását az ELTE jogtudományi karán szerzett, diplomája alapozta meg, dolgozott bírósági fogalmazóként, elnökkitár nékként majd 1966-tól ügyvéd.
Később országgyűlési képviselőként is tevékenykedett. kiemelkedő elismerései közé tartozik a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztel 2005-ben és Budapestpolgára 2010-ben cím, illetve 2022-ben megkaptad a legmagasabb budapesti ügyvédi kamarai elismerést, az Ötvös Károly díjat is.
Üdvözlök mindenkit, aki hallgatja ezt a beszélgetést.
Hát én már azt azt tenném, hogy itt fölsoroltál egy csomó titulust nekem, de azért még mi is maradt renget egyedül magyar sportoló akor, aki versenyzőként csapatban és edzőként is megkaptam ezt ezt a titulust, hogy az é sportolója, edzője.
És erre nagyon nagyon-nagyon büszke vagyok. pers még lehet, hogy valaki ezt megcsinálja, ezt a sorozatot, de mindenesetre egyelőre én vagyok. >> Szívből gratulálok és ez 90 éves leszel augusztus 3-án.
Tudom, hogy aktív ügyvéd vagy és aktív sportoló is, illetve sport.
Hogyan? >> AK és aktív családfő is. >> És aktív családfő is.
Úgyhogy ez a három dolog, ami az életedben ha kiemelhető.
Ugye a család, ami azt jelenti, hogy négy gyerek, kilenc unoka, 10 déd unoka, a sport ugye itt fölsoroltam a két olimpiai bajnokságot, a négy világbajnokságot is számtalan nagy eredményt, illetve az ügyvédi pálya.
És úgy tudom, hogy mi még ügyvédként is olyan szempontból aktív vagy, hogy hogy hogy volt nemrégiben saját javaslatod a Magyar Olimpiai bizottság működésével kapcsolatban, hogy hogy valamilyen véleményezést javasoltál, illetve a szabályozásnak valamilyen változását, hogy ez mi volt pontosan?
Hát azért hozzátenném az egészhez, hogy én a a sport törvény és a sporttal kapcsolatos jogszabályok alkotására többnyire részt vettem, hát részben is, mint országgyűléssi képviselő, részben mint olimpiai bizottsági tag.
És ez ez az volt, hogy ugye itt az eredmények nem egészen úgy sikere sikerültek, bár ezt úgy úgy nézték, hogy de milyen nagyszerű volt a a legutóbbi olimpia.
Ugye hát bizony bizony mondjuk az aranyérmekké sokat értek, de az ha meg belenézünk a mélységében, akkor az azt jelenti, hogy a látványsportok azok leszerepeltek, mert sem a a röplabda, sem a kosárlabda, sem a labdarúgás, ami a kedvencem, ki se jutott az olimpiára.
És hát a a vízilabda és a kézilabda sem úgy szerepelt.
És és én azt kifogásoltam mindig, hogy a hogy a mobnak jobban belekapcs kellene kapcsolódnia a a a fel a négy éves ciklus alatt a felkészülésbe, a szakmai kérdésekben, és ne csak utazási irudaként működjön, és és utaztatja a csapatokat, amit a szövetségek ugye kijel kijelölnek, hanem hanem igenis foglalkozni kell vele, és ugye általá ez főleg az utánpó útlásnevelésre értem ezt az egész dolgot.
És ugye az az volt a azóta az törvény javaslati, mert akkor is javas mást javasoltam a sporttörvérről beszélek a ugye, hogy a MOBA javaslattevő joga van ugye a szövetségek felé és hát aztán vagy teszek, vagy nem teszek, vagy vagy nem.
És akkor ezek ugye elkalódtak ezek a mondatok és ez ezek a cselekvések, amihez hozzá, ennek be kellett volna következni.
És én azt javasoltam, hogy a MOB nem feladata, hanem véleményezése.
Tehát véleményeznie kell ezeket a programokat, amik évről évre vagy négy évenként megismétlődtek.
És meg vélemén le kell írni, mert most is ez a legnagyobb probléma a látványsportokkal, hogy kritika nélkül mindenki azt csinál, amit akar.
Ezelőtt négy évvel 2020-ban a miniszterelnökünk azt mondta, hogy hát a a ezekben a látványsportokban ugye az a pénz, amit befektet a költségvetés és a kormány, az nem hasznosul.
És akkor elkezdődött egy egy folyamat, hogy akkor a szövetségek rosszul dolgoznak, és ezért megalakultak az a az akadémiák, és és azok is, azok is hát ugye én véleményem szerint, de hát a számok is ezt mutatják, hogy az legutóbbi olimpián ugye itt a látványsportok le leszerepeltek.
Nem, nem az nem olyan eredményt hoztak, amit amire számoltunk.
És az a az a az a vicces az egészben, hogy hogy igazi értékelés nem történik.
Tehát mindig történik valami, célokat kitűzik, a célek nagyszerűek, és jó úton vagyunk és és majd ez ez sikerül.
Csak éppen az elmúlt időszaknak a négy éve vagy évente, vagy vagy a általában a szövetségiek, saját szövetségeknek is a saját önkritikus vélemény alkotása, az nem jelenik meg semm, hanem egyszerűen csak változtatnak rajta.
És ez ez ez tragédia, mert ebből semmi nem jön ki.
És ugyanazok a személyek maradnak maradnak ben a a irányításba, akik akik nem értenek hozzá, illetve értenek hozzá, csak csak áltudományos dolgokat erőtteresznek.
És a döntéshozók általában a vezetők azok pedig hát közéleti személyekért, és és hát azok aztán végképpen >> Igen.
Hát politikusok sokszor így há így van.
Tehát arra gondolsz, hogy ugye a sporti a sportirányítás ugye a honvédelminisztérium a fennhatóság alá tartozó sport szakállamati kársághoz tartozik, de ugyanakkor pedig a a a sportnak a szakmai irányításá valamennyére mégis csak a magyarolimpiai bizottsághoz kellene tartoznia, mert hogy a a legtöbb sport, ami igazán lényeges volt, a támogatások mennek, azok hát mind olimpiai sport nem kéne, hogy odatartozon, csak igenis és igen és legyen kötelessége arra, hogy hogy véleményezze, illetve elfogadni, vagy oda kellene figyelni ezekre a dolgokra.
És hát nem csak politikusok, de hát mondjuk maradjunk a kedvencemnél, a labdarúgásnál, ahol Csányi Sándor ugye a a Mobnak a vagy a OTP-nek, az OTP-nek ugye a a elnöke és vezetője.
És most ráadásul mostan napokban a Nemzetközi Labdal szövetségnek a pénzügyi dolgait is ő ő irányítja és alelnöke lett, és ugyanakkor itthon nem tud beleavatkozni rendesen a szakmai dolgokba, mert mert a az vannak akadémiák, módszertani intézetek vannak komoly milliárdokért, és ezek ezekkel nem tudnak húrálni.
Más mond a labdarúgószövetségnek az elnöksége a Csányi Sándor vezetésével.
Máspont a az államtitkárság ugye aki kezeli gyakorlatilag az állam a a akadémiákat.
Most megint létrejött egy egy szervezett ilyen fejlesztési módszertani intézet vezérigazgatóval és és egyéb dolgokkal.
Szóval olyan olyan olyan és ez megint k kidobott pénz, ugye?
És és hát a most kell kellene irányt váltani és kellene összeülni és azt mondani, hogy legyen például egy stratégiátval kapcsolatos tanácsadó testület, és beszéljünk ezekről a dolgokról és más portákban is azért ez ez mint hasznosító lenne, hogyha nagyobb nagyobb lenne ebben a ebben a a az ellenőrzés, a számonkérés és ennek alapján történnének a a kátkészülések.
Hát ugye már a háború előtt 1924-ben született meg az első sporttörvény, és utána a háború után rendszerváltás után 1996-ban, majd odá 2004-ben egy teljesen új sportörvény.
Te amikor parlamenti képviselő voltál 1990l 94-ig ugye az első >> Igen.
Cik szabadon választott parlament volt a >> rendszerváltás után.
Akkor akkor te belefolytál aktívan a jogalkotásban is.
Hát ugye egy országgyűlési képviselőnek és én pláne egyéni körzetbe nyertem nyertem első kanyarba 65%-kal, ami azért én arra nagyon nagyon büszke vagyok.
A a én akkor igyek igyekeztem hát annak ennek az elvárásoknak, az ilyen elvárásoknak eleget tenni.
Hát egyébként én nem akartam soha országgyűlési képviselő lenni, de a Darvas Iván, mindenki ismeri a nevét, az nekem nagyon közeli barátom volt.
Családilag jártunk össze, és az Iván mondta nekem, azt mondja, tehát gyere, lépjél be az SZDS-be, és azt mondja, vállaljál ilyen hát én nem.
Azt mondja, hát nem tetted meg.
Te már annyit kaptál ettől az országtól, hogy most amikor ugye megváltoztathatunk mindent, vagy megváltozott minden, akkor tess tes tessék segíteni.
És ugye te nem csak a sporthoz érsz, te jogász vagy, te tudsz normas szövegeket is gyártani.
És mondom, hát addig addig, amíg aztán a két feleség is nagyon rábeszélt erre erről, mármint azér meg az enyém.
Amikor elkezdődött a parlament, ugye akkor az első kérdés az volt ugye, hogy bizottságok alakulnak, és a az SZ-nek is megvoltak a bizottsági helyei, és akkor mindenki azt hitte, hogyha a sporttal sporttal fogok foglalkozni.
Hát mondom az én ezt nem akarom megtagarni, de én szeretnék szeretnék mással.
Hát akkor a jogi bizottságba nem, én a költségvetési bizottságba szerették benne lenni.
És akkor akkor bele bekerültem oda, és hát a sors iróniája az, hogy hogy akkor a a Varga Mihály a mostani, tehát a volt pénzügyminiszter a a mostani Orbánnak és a Nemzeti Banknak most ő az elnöke, az jutott négy évig mellettem és hát együtt együtt küzdöttünk a a ugye ezel ellenzékbe voltunk, de meg kell mondani, hogy az hogy a mi ellenzéknek az igazán volt szavunk és ezt az MDF is, aki megnyerte a választásokat, nagyon akceptálta.
És nagyon érdekes volt, amikor kaptam egy értesítést, hogy hogy menjek be az Antal Józsefhez, ahogy a miniszterelnök közben akar velem beszélni.
És mikor elmentem oda, akkor kiderült, hogy a Gyarmati Dezső, aki az MDF színeibe került ugyancsak be a parlamentbe, az ott ült a a előszobába, és hát akkor mondtuk, hogy mondták, hogy menjünk be az Antal Józsefhez, és akkor bementünk, és akkor azt mondja, na figyeljetek ide fiúk, én nem értek a sporthoz.
Ti meg értetek, beszéljetek meg, hogy hogy legyen, és akkor akkor az aszerint fogunk eljárni.
Tehát ez egy borzasztó nagy feladat volt, és egy nagyon jó érzés volt, hogy hogy így álltak a a dolgokhoz is.
Akkor aztán utána hát kerül került sor ugye a sporttörvényre meg a sportszabályozására.
És hát természetesen a a sporttörvénynek a Sárké Tamás volt a fő instruktúra, vagy aki késztett, de én is én is oda bedolgoztam, és nagyon ez nagyon jó volt.
Ami pedig a a polgári dolgokat írt, nem a sportot érinti, ugye ez a bizottságomnál fogva ott ott én tényleg javítgatt javítgattam a a normas szövegeimmel és ugye mint ellenzéki képviselő kétszer is.
És erre nagyon büszke vagyok, hogy azóta is a miniszterelnököt interpeláltam és és a a parlament két esetbe tehát beleírt az MDSK a kormánypárti, akit is nem fogadták el a miniszterelnök a válaszát, a válaszát.
Ez ma elképzelhetetlen ez az egész dolog.
Sőt, ugye az odafult ez az egész itt az elmúlt évek folyamán, hogyha egy ellenzéki képviseletben be adott egy jó javaslatot, akkor azt rögtön a kormány magáévá tette, és beadtak egy másikat.
Nem ellent, csak megváltoztattak egy ést, egy vesszőt, vagy a hogyott vagy a vagyot, és és akkor már már másnak számított a a a javaslat.
És hát én nekem azért 35%-át és erre erre most is azt mondom, hogy ez a legtöbb volt, amit azóta is százalék-át elfogadták a módosító indítványaimnak.
És ez ez erre én nagyon-nagyon büszke vagyok, és ma is figyelem a az eseményeket, és valamivel egyetértek, valamivel nem.
Természetes, de mindesetre nagyon szerettem ezt is, a folyosókor is nagyon jó volt a a beszélgetés, akár ellenzéki, akár a tornyán Jóskával, vagy vagy akár akármelyikkel, és és nagyon nagy élmény volt számomra, és és örülök, hogy ezt ez ez az életemben sikerült ebbe benne lenni.
Aztán már később már volt voltak nézetelt eltérések, amivel nem értettem egyet, és akkor kiléptem a az SZDS-ből, és akkor hát én én innen innen már inkább a a sporttal foglalkoztam, de sokszor megkerestek azóta is. médiajoggal is ö foglalkoztál ugye azért a abban az időben elég komoly csatározásá ez többek köz abba a körbe tartozott amikor a a médiatörvénynek a megalkotása ugye amikor megalakult az új parlament és akkor hát bizonyos törvényeket alkotmányossági meg egyéb szempontból kellett vizsgálni és mó és tömegével kellett módosítani ahhoz hogy hogy tényleg tényleg egy egy demokratikus ország legyen, és és azokat a célokat am kitűztek a pártok, vagy kitűzött mindenki, azok érvényesülnek.
És hát én voltam megbízva a Haraszi Miklóssal a SZ részéről, hogy hát mi se ebbe dolgozunk és és mondjuk meg a javaslatainkat és az egész médiatörvényt.
És sose fogom elfele, hogy hogy már nagyon sürgős volt, és a körünkre égett a dolog.
És akkor azt mondták a Pető Ivánék, hát akkor holnap reggel tegyétek le a javaslatot.
És akkor este 6:00-kor összeültünk, és reggel 3:00-ig dolgoztunk a Miklóssal.
És aztán mikor mikor el mikor reggel reggel letettük az anyagot, akkor mondták, hát ez nem nem olyan jó meg minden, nem tetszett.
És hát hibásot fogadtak el, mert még elfogadták volna a mi javasl vagy az én javaslataimat akkor másképp a másképp más normaszöveg lett volna.
De hát ez már múlt múlt évvel azóta sok minden változott, ugye hát több kormány volt, volt az MSZP óta volt volt ugye a a Fidesz, tehát ez ezek ezek mind megváltoztak, mind ahogy ma is változnak a a kormánypártnak mondjuk a érdeké figyelembe vételével sokszor.
Igen, de abban az időszakban azért volt olyan, amiben meg tudott állapodni a két oldal ugye akár a köztársasági elnöknek a az állítása, akár a ugye a az alkotmánybíróknak a személye az is ilyen parításos alap >> Igen.
Hát ezek sokkal demokratikusabbak és sokkal jobbak voltak, ugye?
És nem kellett a körzeteket megváltoztatni.
Ugye a a köztársaságnak a a Gön Gönc Árpád ugye az volt az első köztársasági elnök.
Tehát ebben a ebben az egész struktúrában.
És hát az tényleg példaértékű volt, ahogy ezt ezt ő csinálta.
Aztán hát voltak többek, akik akik akik azért inká inkább tehát nem nem éppen épp éppen a közösség érdekeit, hanem inkább bizonyos pártszempontok figyelembe vételével tették a cselekményeiket, pedig azok fölötte kellett volna állni a az egész rendszernek, mert azért azért volt megválasztva.
Tehát >> most hogy emlékszel vissza az akkori alkotmánybíróság működésére?
Ugye Sólyom László, Zincki János, Kirényi Géza >> Igen.
Említett entitások
Témák
- ügyvédi pálya
- olimpiai bajnok
- öttusa
Személyek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „143. Török Ferenc olimpiai bajnok ügyvéd életútja: a véletlenek és a kemény munka összjátéka 90 év távlatából”
Miről szól ez az epizód: „143. Török Ferenc olimpiai bajnok ügyvéd életútja: a véletlenek és a kemény munka összjátéka 90 év távlatából”?
Török Ferenc olimpiai bajnok, öttusázó, ügyvéd és politikus Gerő Tamásnak mesél életútjáról. Visszatekint 90 évére, kiemelve a véletleneket, a kemény munkát, valamint a sport, a család és az ügyvédi pálya fontosságát. Beszél olimpiai sikereiről, edzői és sportvezetői munkájáról… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 02..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „143. Török Ferenc olimpiai bajnok ügyvéd életútja: a véletlenek és a kemény munka összjátéka 90 év távlatából”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Török Ferenc, Méhes Dávid, Retteghy Dóra, Gerő Tamás, Lőrik József.
Milyen témákat érint ez az epizód: „143. Török Ferenc olimpiai bajnok ügyvéd életútja: a véletlenek és a kemény munka összjátéka 90 év távlatából”?
Fő témái: ügyvédi pálya, olimpiai bajnok, öttusa.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „143. Török Ferenc olimpiai bajnok ügyvéd életútja: a véletlenek és a kemény munka összjátéka 90 év távlatából”?
Megjelenés: 2025. 08. 02.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/143-torok-ferenc-olimpiai-bajnok-ugyved-eletutja-a-veletlenek-es-a-kemeny-munka
Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből
- 164. Kontraktuális kártérítési jog a gyakorlatban - beszélgetés Boronkay Miklós könyvéről
- 163. Nem vallatni, meghallgatni – a gyermekkihallgatás pszichológiája
A gyermekek meghallgatásának pszichológiáját járja körül a mai adás. Nagygyőr Csilla rendőr alezredes, az ORFK Bűnügyi Főosztályának kiemelt főreferense előadja, hogyan zajlik a k…
- 162. A pletyka pusztító ereje: egy ártatlan ember 5 éves kálváriája
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett Frőlich Balázs ügyvéd az Ügyvéd Podcastban beszél egy közel öt éve húzódó állatkínzási nyomozásról. Az ügyvé…
- 161. Évek helyett hetek: így zárható le egy jogvita közjegyző előtti egyezséggel
A műsorban Gerő Tamás Reviczky Renáta közjegyzővel beszélget a közjegyző előtti egyezség lehetőségéről. Ez az eljárás alternatív vitarendezési mód, melynek célja a jogviták gyorsa…
- 160. Egy jogvita három nézőpontból – A devizahiteles perek jövője
A devizahiteles jogviták aktuális állásáról, az Európai Unió Bíróságának döntéseinek lehetséges hatásairól, valamint a tisztességtelen árfolyamkockázati kikötések következményeirő…
- 159. A NER utáni alkotmányos helyzet: „A rendeleti kormányzás csak a jéghegy csúcsa volt.”
Az Ügyvéd Podcast vendégei Chronowski Nóra és Orbán Endre, a Közjogi Szemle főszerkesztője, illetve főszerkesztő-helyettese. A beszélgetés a NER utáni alkotmányos helyzetet vizsgá…
- 158. Mindent a választottbíráskodásról: gyakorlati kérdések és válaszok
A podcastban Méhes Dávid vendégei Berzeviczi Attila, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnöke, és Schmidt Richárd, a Smart Legál Smith a…
- 157. Kontrollált erő ügyvédeknek: de-eszkaláció és önszabályozás tárgyalási helyzetekben
Karacs Attila, a Terrorelhárítási Központ közelharc-instruktora, a de-eszkalációról és önszabályozásról beszél tárgyalási helyzetekben. Az epizód kitér arra, mi történik az idegre…
- 156. Zamecsnik Tamás-interjú a társadalmi problémák büntetőeljárásokban való megjelenéséről
Zamecsnik Tamás védőügyvéd a hatályos büntető törvénykönyv gyakorlati változásairól és társadalmi hátteréről beszél Gerő Tamásnak. Kitér a korrupcióra, kábítószerrel való visszaél…
- 155. Jogi sci-fi 2035: ügyvédek, bírók helyett jogi tudásmérnökök, jogi design gondolkodók, online bírók?
Vajda János Vajda János Osztovits Andrással, a "Holnap ügyvédei" című könyv szakmai lektorával beszélget a technológia, különösen a mesterséges intelligencia (AI) jogászhivatásra…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Húzós podcast ⧸ Dr. Török Ferenc olimpiai bajnok – Itt soha nincs számonkérés! — Húzós
Dr. Török Ferenc, kétszeres olimpiai bajnok öttusázó mesél Rónai Egonnak az olimpiáról és a látványsportok kihívásairól. Szó esik Orbán Viktorral való focizásról is, és a sportága…
- Vendégünk Demeter Bence világ és Európa bajnok öttusázó — duol.hu
Demeter Bence, világ- és Európa-bajnok öttusázó, megosztja sportkarrierje részleteit, jelenét és jövőbeli terveit Silye Sándorral. Szó esik az Alba Volán sportolóinak sikereiről é…