Ügyvéd Podcast

145. Prof. Tóth Mihály: „A hatályos büntetőjog célja: elrettentés megelőzés helyett”

· PT1H6M25S

Összefoglaló

Az Ügyvéd Podcast 145. adásában Gerő Tamás Tóth Mihály professzorral, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont professzorával beszélget a hatályos magyar büntetőjog céljairól és gyakorlati hatásairól. Tóth Mihály rámutat, hogy a jogalkotás gyakran a szigor demonstrálására…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2025. 10. 06.
Hossz
1 óra 6 perc
Szereplők, említett nevek
Gerő Tamás, Lőrik József, Retteghy Dóra, Méhes Dávid
Témák
büntetőjog, jogalkotás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Ez itt az Ügyvéd podcast.

Egy podcast, ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos élet képviselőivel a hivatásukról.

Én Gerő Tamás vagyok és ma a büntetőjog legújabb változásairól, gyakorlati előnyeiről, hátrányairól beszélgetek Tóth Mihály professzorral.

Röviden bemutatom vendégemet, és utána kezdődik a beszélgetés.

Tóth Mihály, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont professzora a bűnügyi tudományok területén végzett jelentős tudományos munkát.

Aktívan oktat és publiká, kutatásai hozzájárulnak a büntetőjogi rendszer jobb megértéséhez és fejlesztéséhez Magyarországon.

Akkor kezdjünk is bele. >> Tóth Mihály.

Örök kérdések és bizonytalan válaszok az ezret forduló évtizedeinek büntetőjogi világából.

Keresse az orak.hu oldalon a büntetőjogmenüpontban. [Zene] A kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen, és idén júniusban hatályba lépett egy salátatörvény ezzel kapcsolatban, sőt a miniszterelnök további szigorítást javasolt.

Kicsit menjünk vissza az elmúlt 15 évre, hogyan változott a kábítószer birtoklás és fogyasztás büntetőjogi megítélése. >> Szívesen visszamegyek 15 évre, de nem igazán az utóbbi 15 év változása a fontos. 1930 óta vannak büntetőjogi rendelkezések a törvényekben az ópium egyezményhez való csatlakozásunk óta.

És azért mondom, hogy nem feltétlen az utóbbi másfél évtized a fontos, mert zéró tolerancia egyszer már volt az ezred forduló éveit megelőző évben.

Tehát nem ez az első olyan törekvés.

És akkor alakultak ki a mai kábítószerrel visszaélésbe tartozó magatartásoknak a lényegi körülményei, ahol differenciáltak a fogyasztók vagy tartók és a másokat hozzájuttatók, a dealerek vagy a kereskedők között. differenciáltak a mennyiség között, differenciáltak a helyszín között, kiemelve oktatási, de még rendelmi intézményeket is.

Diferenciáltak az elkövetési mód között, hogy ezt üzletszerűen bűnszövetségben hivatalos személyként követik el, és differenciáltak az elterelés lehetőségét, illetően, hogy ki az, aki megúszhatja, hogyha nem súlyos ilyen bűncselekményeket követett el. koncepcionálisan egy eléggé elfogadható, széles mérlegelési jogkört lehetővé tevő intézménye alakult ki a büntetőjogi védelemnek, és az utóbbi másfél évtizedben ez jelentősen nem változott, most változott nyár óta, ahol ismételten zéró toleranciát hirdettek.

Az volt a hivatalos álláspont, hogy ezt elsősorban a terjesztők, a másokat hozzájuttatók a kínálati oldal lefaragásával próbálják majd elérni.

Ehhez képest büntetőjogászként meg kellett lepődnöm, hogy a módosítások túlnyomó többsége az a fogyasztókat sújtja, meg a vevőket.

Tehát mást hirdettek, vagy más volt a hivatalos álláspont, és más volt végül az elfogadott törvénycsomag.

Ha már az elterelést említetted, akkor egy nagyon jelentős változása a nyári jogszabálynak, hogy nem elég a bűncselekményt elismerni és a hat hónapos elterelésen részt venni, hanem a vádemelésig fel kell tárni nemcsak az elkövetés körülményeit, hanem az értékesítő személy kilétének a megállapítását lehetővé kell tenni.

Az a probléma, hogy nincs kábítószer stratégiánk ebben az országban. 2000-ben volt, aztán 2009-ben megint volt, 2015-ben megint volt, és most már lassan hat éve csak büntetőjogi rendelkezéseink vannak stratégiai szinten megfogalmazva.

A fiatalkorúakat ez valóban kriminalizálhatja, ami nem baj, hogyha végső esetben kriminalizálja, de nem szabadna lemondanunk azokról a lehetőségekről, amivel jóval szűk markúban bán ez az új törvénycsomag, hogy büntetőjogon kívüli eszközöket is legalábbis valamiféle stratégiai elképzelés mentén fenn kell tartanunk, ami pedig az elterelést illeti.

Igen, hosszú ideje él az a nagyon helyes felfogás, de ez nagyon szűkört érintően élt csak mindig.

Nem a terjesztői magatartásokra, hanem a fogyasztóiakra vonatkozott.

Nem akármilyen mennyiségre, csak a csekély mennyiségre.

És mindig megvolt az a szabály, hogy két éven belül erre csak egyszer kerülhet sor, természetesen beismerés esetén.

Most ehhez jött egy további, sokak számára nehezen érvényesíthető és kétségtelenül az egész intézményt más dimenzióba emelő kritérium, hogy fel kell tárni az elkövetés körülményeit.

Hát tettenér réses cselekményekről van szó, miket kell felszárni ennek kapcsán, de meg kell nevezni a terjesztőnek a személyét is.

Most hogyha arra gondolunk, hogy csekély mennyiségű kábítószer saját használatra alkalmilag fogyasztó, hát az nem dealerekkel áll kapcsolatban, akiktől folyamatosan vásárol, hanem egy buliban vesz valakitől.

Hát, hogy tudja feltárni a erijesztő személyét?

Tehát ez egy kicsit a gyakorlat ismeretének a hiányáról árulkodik, hogy azt gondolják, hogy akkor majd a dealerhez, a nagykereskedőhöz, ha láncolatosan is, de eljuthatunk, nem, itt nincsenek ilyenek.

Minden terjesztő vigyáz arra, hogy csak csekélymennyiség legyen egyszerűen áll, amit árul.

Több lépcsős hálózatban árulják a kábítószert.

Tehát hogyha megmondja az alkalmi fogyasztó, hogy ő a diszkóban 9-kor egy 190 magas barnahajú embertől vette a szokásos piaci áron, akkor azzal mire megy a hatóság?

Miért kellett ezt beletenni, hacsak nem valamiféle demonstratív célból, hogy mi szigorítjuk még az elterelés lehetőségét is.

Vagy ha csak egy életszerű példát veszünk könnyű dolgok fogyasztásánál, mondjuk egy házibulban, ha egy marihuánes cigaretta körbemegy, akkor ott ki az értékesítő? mindenki elkövető, mert mindenki kínált.

A mellette lévőnek átadta, és ez formálisan megfelel a büntetőjogi fogalomrendszerben a kínál átad kritériumnak.

Tehát akik ott ülnek körben, és mindenki egy slukkot szív a marihuánás cigarettából, az azért felelhet, mert kínált.

Egy csomó dolog nincs kellően átgondolva, és nem nagyon ad lehetőséget a mindig kívánatos differenciálásra, meg az elterelésre. >> A véleményed szerint szükséges lenne, mert azért Nyugat-Európában ezt differenciálják, hogy könnyű drogok, kemény drogok.

Persze ezt nehéz ennyire ketté választani, hiszen több 100 kábítószer anyag vagy pszichotróp anyag van felsorolva a BM rendeletben.

Ugye egyes kettes melléklet vagy új pszichoaktív vagy hármas melléklet.

Sőt, most már a ragasztó is kábítószer nyár óta.

Jelzem, hogy egy csomó tényállás szempontjából a bódító hatás kiváltására a alkalmas anyagok mind a kábítószer fogalmába tartoznak.

Bizonyos tényállások tekintetében. >> Nyáron jött szintén ez a tudatmódosító anyaggal visszaélés.

Ez maga a technokorra is. >> Igen, ez az kábítószert használ, ez a tényállás is.

Tehát aki kábítószert termeszt, kínál, átad, forgalomba hoz.

De itt a kábítószert, mert ez egy szubszidiáris bűncselekmény, csak súlyosabb bűncselekmény hiányában valósul meg.

Tehát hogyha ez a jegyzéken szereplő kábítószerre vonatkozik, vagy új pszichotrópanyagra, akkor a súlyosabb tényállások lesznek majd a kábítószer szempontjából fogalmi körbetartozók.

Itt az egyéb bódulat kiváltására alkalmas anyagok, hogy minden, ami nem emberi fogyasztásra szánt és bódító hatáskiváltását célzó anyag, ez lehet, mit tudom én csavarlazítótól kezdve, pálmatexasztón keresztül bármi, hogyha zacskót a fejére húzza az illető, és ezt szippantja be. kérdezted, hogy mi a véleményem, ami egy kicsit jogon túlmutató a light drogok legalizálásának sokat vitatott kérdéskörében, de nem akarok kitérni a válasz elől.

Megértem azokat a szempontokat is, amelyek azt mondják, hogy a fiziológiailag egészségügyi szempontból a szervezetre káros hatást nem feltétlenül okoznak, nem jelentenek függőséget, csak az esetleg a kemény drogok előszobáinak tekinthetők, azokat egészen más szemlélettel kellene kezelnünk.

Tehát nem vagyok feltétlen híve a light drogok legalizálásának, de egy nagyon erős differenciálást tartok elképzelhetőnek átmenetileg, amíg nem lesz elég érett a társadalom arra, hogy erre is esetleg megfelelő válaszokat keressen.

Most azt mondom, hogy nem kellene legalizálni, de maximális lehetőséget teremteni egy büntetőjogon kívüli, és csak nagyon kis részben büntetőjogi eszközrendszerrel, hogy akik a nem kemény drogokkal kapcsolatba kerülnek, azok gondolják meg, hogy ezeket a kemény drogok előszobájának tekintik-e, vagy így fogható-e fel, vagy csak egy a csoport által, a baráti kör által kiváltott mindent egyszer ki kell próbálni. egyébben született elhatározásnak.

Tehát vigyázzunk inkább rájuk, mint büntessük meg őket. >> Most ehhez képest, ami korábban szabálysértés volt, ugye az most nyáróta bűncselekmény, ha jól értem.

Kicsit magyarázzuk meg azt, hogy az a pszichotróp új pszichoaktív anyag, akkor ezek most mit jelentenek, mert annyiféle anyagról van szó, és nem egészen tiszta. büntette mindig a törvény a kábítószernek minősülő anyagoknak a fogyasztását és terjesztését tartását, kínálását átadását előállítását behozatalát, kivitelét, mindent. 11 elkövetési magatartást sorolt fel a törvény.

Most kiegészült egyébként a megrendeléssel.

Ez egy friss elkövetésű magatartás, úgyhogy ez már a 14.

Tehát ebben nincs nagy változás.

Ez az új tényállás vagy a szabálysértés az pusztán annyit jelent, hogy az új pszichotrób anyaggal visszaélés, mint olyan, megszűnt, kiiktatódott a BTK-ból.

Én nem hullatok miatta könnyeket.

Volt a kábítószer mindenféle jegyzékeken szereplő anyag, és volt az új pszichotróp anyag, ami az alkotmánybíróságot folyamatos fejvakarásra késztette.

Ami ma az volt, az holnap nem az.

Kitalálnak valami új keveréket sampont mondtam csavarlazítót, tisztítószert, kever valamilyen más anyaggal, de ki tudnak találni olyat is, ami a jegyzéken szerepelt, és egyre veszélyesebb ilyen anyagok fordultak elő.

De az Alkotmánybíróság mindig azzal küzdött, hogy jogbiztonsági szempontból azt nem lehet büntetni, ami nincs előre benne.

Az jogbiztonsági szempontból, hogy teljesen képlékennyé tesszük, hogy mi az, azt nem lehet büntetni.

Ezért aztán állandóan módosítani kellett azt, hogy mi minősül új pszichotrópanyagnak, milyen vegyületek, milyen vegyületek összetétele minősül, de állandó lépéshátrányban voltak.

Tehát azt mondták, ez nem kell.

Így aztán a szabálysértés is kiesett.

Ehelyett lett ez a bódító hatású anyaggal való visszaélés, mint egy sajátos privilégizált eset.

Tehát nem arról van szó, hogy a szabásértést dekriminalizálták, hanem ezzel a változással feleslegessé váltak a szabálysértési tényállások.

Milyen új bűncselekmények kerültek be a már említett tudatmudósi torjakal visszaélésen felül, vagy azon kívül az elmúlt 15 évben talán az egyik legfontosabb ilyen bűncselekmény ugye a kapcsolati erőszak lehet, ami 2013-as törvénnyel került be a VTK-ba.

Ugye itt a magán indítványra büntetendő közvádas a cselekmény.

Te hogy ítéled meg ennek az elmúlt több mint 10 éves gyakorlatát?

Ha erre a konkrét bűncselekményre kérdezel, mielőtt néhány mást is megemlítek, akkor azt kell mondanom, hogy egy kicsit változott ezzel kapcsolatban a felfogásom.

Korábban sokáig azt az elvet képviseltem, hogy nincs szükség a BTK felhígyítására olyan új bűncselekmények beiktatásával, amelyek már korábbi bűncselekmények révén is kezelhetőek, esetleg szigorúbb gyakorlat kialakításával.

Ilyen a kapcsolati erőszak is.

Testi sértés, tetleges becsületsértés, esetleg az anyagi része a dolognak, amikor a megélhetést veszélyeztető közös forrásokra vonatkozóan követnek el kapcsolati erőszakot.

És mondom, sokáig azt mondtam, hogy nem kell, ha ezt családon belül követik el, büntessék szigorúbban.

A mi büntetési tételeink erre mindig lehetőséget adtak.

Gondold elegtől 5, 2-től nc 5-től 15 ilyen tételeink vannak.

Tehát a bírói gyakorlat számára lehetőség volt arra, hogy enyhítő szakasszal, középmértéket meghaladó mértékben és egy csomó intézményt kihasználva ezeket alkalmazza.

Aztán azt mondtam, és talán ez egy helyesebb vagy mértéktartóbb álláspont, hogy nem baj mégsem, ha van például egy családon belüli erőszak nevű bűncselekmény, még akkor sem, hogyha ezeket korábbi eszközökkel lehetett kezelni, mert az, hogy ez van, ezt hirdetjük, ezt mindenhol elmondjuk, ilyenek miatt esetleg felelősséggel tartoznak, elítélnek embereket.

Ez a társadalom értékítéletét is határozottabban kifejezi. >> Errettentőleg hat. >> Kifejezi a társadalom értékítéletét.

A BTK-nak ilyen funkciója is van, hogy legyen benne, hogy mindenki számára világos legyen, akkor is, hogyha ez korábban nem volt világos, hogy ezeket súlyosabban ítéljük meg. nemcsak korábbi büntetési tételkereteken belül, hanem új tényállás konstruálásával is.

Ez igaz egy csomó más bűncselekményre is, amit részint már korábbi tényállásokkal lehetett kezelni, de a családon belüli a család, a gyerekek, az élettárs, a házastárssérelmére elkövetett bűncselekmények esetében ez indokolt lehet.

Úgyhogy ha bizonytalan is még ennek a bűncselekménynek az ítélkezési gyakorlata, mert sokszor konkurál azzal, hogy mi az az erőszakos bűncselekmény, ha nem testi sértés.

Mi az az erőszakos bűncselekmény, ami nem tetleges becsületsértés, mert ilyenek szerepelnek a tényállásban.

Akkor is helyes, hogy benne van, mert ezzel letettük a voksot, és ha kell alkalmazzuk olyanokkal szemben, akik erre rászolgálnak. nőjogi szervezetek azért még így is kritizálják a rendszert, hogy nagyon magas a látencia ennek ellenére, hogy a kapcsolati erőszak, a BTK-nak nem a látencia elleni küzdés az alapvető funkciója.

Legyen benne olyan, amit alkalmazni tudunk, és azt gondolom, hogy most több olyan van benne, mint amit alkalmazni tudunk.

Tehát egy csomó demonstratív jellegű választói akarat tiltott befolyásolása, gyermekvédelmi intézkedés jelentésének elmulasztása, számvevőszéki ellenőrzés meghiúsítása.

És ha elolvassuk a tényállást, látjuk, hogy ezek ilyen rendészeti, sokszor pitiáner jellegű dolgok, amik csak egyfajta ilyen elszántságot próbálnak demonstrálni, de ezek esetében nem indokoltan, mert felesleges.

A családon belüli erőszaknál, a zaklatásnál, a nők és gyerekek védelme érdekében ott indokott lehet ott.

Ezt aláírom. >> Milyen más bűncselekményeket emelnél ki, ami bekerült a BTK-ba?

Akár lehet jó, akár lehet rossz.

Az internetes erőszak kapcsán legutóbb bekerült bűncselekménnyel is nagyjából egyetértek.

Elszabadultak a kommentek, elszabadultak az indulatok az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „145. Prof. Tóth Mihály: „A hatályos büntetőjog célja: elrettentés megelőzés helyett””

Miről szól ez az epizód: „145. Prof. Tóth Mihály: „A hatályos büntetőjog célja: elrettentés megelőzés helyett””?

Az Ügyvéd Podcast 145. adásában Gerő Tamás Tóth Mihály professzorral, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont professzorával beszélget a hatályos magyar büntetőjog céljairól és gyakorlati hatásairól. Tóth Mihály rámutat, hogy a jogalkotás gyakran a szigor demonstrálására… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „145. Prof. Tóth Mihály: „A hatályos büntetőjog célja: elrettentés megelőzés helyett””?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gerő Tamás, Lőrik József, Retteghy Dóra, Méhes Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „145. Prof. Tóth Mihály: „A hatályos büntetőjog célja: elrettentés megelőzés helyett””?

Fő témái: büntetőjog, jogalkotás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „145. Prof. Tóth Mihály: „A hatályos büntetőjog célja: elrettentés megelőzés helyett””?

Megjelenés: 2025. 10. 06.. Hossz: 1 óra 6 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/145-prof-toth-mihaly-a-hatalyos-buntetojog-celja-elrettentes-megelozes-helyett

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból