Ügyvéd Podcast

155. Jogi sci-fi 2035: ügyvédek, bírók helyett jogi tudásmérnökök, jogi design gondolkodók, online bírók?

· PT33M46S

Összefoglaló

Vajda János Vajda János Osztovits Andrással, a "Holnap ügyvédei" című könyv szakmai lektorával beszélget a technológia, különösen a mesterséges intelligencia (AI) jogászhivatásra gyakorolt hatásairól. Megvitatják az AI szerepét a jogászképzésben és a bírósági működésben…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2026. 03. 10.
Hossz
34 perc
Szereplők, említett nevek
Vajda János, Osztovits András, Lőrik József, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Retteghy Dóra
Témák
mesterséges intelligencia, jogászhivatás, jogi tudásmérnökök, jogi design, online bírók
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Egy podcast, ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos élet képviselőivel a hivatásukról.

Én Vajda János vagyok és ma Ostovics András professzor úrral beszélgetek Richard Szaskin legújabb könyvéről a holnap ügyvédeiről.

Röviden bemutatom vendégemet és utána kezdődik a beszélgetés.

A Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, kúriai bíró, a korszerű technológiák és a jog könyvsorozat szerkesztője, lektora.

Akkor kezdjünk is bele. >> Richard Szaskind, a holnap ügyvédei.

Ez a könyv egy rövid bevezetés a jövőbe fiatal és feltörekvő ügyvédek számára.

A holnap jogi világa, ahogyan azt itt előrevetítjük és bemutatjuk, kevésbé fog hasonlítani a múltra.

Keresse az orak.hu oldalon. >> Üdvözlöm a hallgatókat.

Richard Szaskin a holnap ügyvégédei című könyve kapcsán beszélgetek, amely az orakadó gondozásában jelent meg a korszerű technológiák és sorozat legújabb köteteként, és a mű lektorával, professzor dr.

Oztogics Andrással fogok beszélgetni.

Végeztem némi kutatást Richard Szckint holnap ügyvédei című műve kapcsán.

Ha jól tudom, ez a harmadik kiadása a könyvnek.

Ugye 2013-ban jelent meg az első, 2017 a második és 2023 volt a harmadik kiadás.

Joggal adja magát a kérdés, hogy lesz-e olyan, hogy a címben emlegetett holnap ügyvédei azok a ma ügyvédei lesznek.

És ezt nem egy provokatív jelleggel kérdezem, hanem hogy mi azok annak, hogy újabb és újabb kiadásait éri meg ez a könyv.

Tehát mi az a hajtóerő, ami miatt a holnap ügyvédé, azok még mindig nem tudnak a ma ügyvédjevé válni? >> Szeretettel köszöntöm a hallgatókat és köszönöm a meghívást.

Valóban Saszkint saját maga a honlap ügyvédei harmadik kiadásának előszavában felveti ezt a kérdést, hogy vajon a címben jelzett holnap ügyvédei mikor válnak a ma ügyvédeivé?

Ő maga sem tudja ezt a kérdést megválaszolni.

Ennek pedig az oka elsősorban az, hogy az a technológiai változás, ami az alapját és kiindulópontját adja ennek a kötetnek, hogy az a digitalizációs folyamat, amely alapvetően változtatja meg az emberek hétköznapi életét, mindennapi szokásait és ezáltal a jogviszonyokat, és a jogviszonyokon keresztül a jogrendszert és és a jogászhivatásrendeknek a munkáját.

Ez a változás folyamatban van, és ennek nem látjuk még a végét.

Még csak prognosztizálni sem lehet az, hogy a digitális forradalom, akár így is nevezhetjük ezt a folyamatot, ez mikor ér majd egyszer véget, mint annak idején az ipari forradalom, vagy a középkorban a mezőgazdasági forradalom, amelynek lett egy érzékelhető végeredménye a társadalomra nézve, a gazdaságra nézve, jogrendszerre nézve.

Szaszkinnak az a tanácsa van ebben a kötetben, és egy picit már előre is ugrok a kötet ismertetésében, az ügyvédek számára és az ügyvédeken keresztül igazából minden jogás számára, hogy figyeljék ezt a folyamatot próbáljanak előregondolkodni, legyenek alakítói ennek a folyamatnak és akkor egész biztos, hogy nem vesztesei, hanem nyertesei lehetnek mindannak, amit a digitalizáció jelent a jogászhivatásrendek számára. >> Szákéntak van erre egy jégkor hasonlat, ha jól láttam. azt szokta mondani, hogy az ügyvédek ne odamenjenek, ahol a korong volt, hanem ahova menni fog. >> Így van.

Ez állítólag a világ egyik legeredményesebb jégkorongozájnak.

Wayne Greckől származik az idézet, hogy ne odamenj, ahol a korong van, hanem ahol lesz.

Ez a sikeres jégkorongozás vagy eredményes jégkorongozás titka.

És azt gondolom, hogy ez egy tökéletesen jó mottó a jogászok számára is, amikor azon gondolkodunk, hogy vajon mit érdemes tanulni, hogyan érdemes képezni magunkat, miben érdemes gondolkodni, akár ügyvédként, akár bíróként, akár jogtanácsosként abban a világban, ahol érezzük azt, hogy milyen sok minden változik, de nem tudhatjuk, hogy ez mit fog eredményezni.

És akkor hadd mondjak én is egy idézetet a könyvből.

A szintén Saskin hivatkozik a a Silicium Völgy egyik híres technológusára, aki pedig úgy fogalmaz, hogy nem tudhatjuk, hogy a technológia milyen változásokat hoz, illetve a jövő mit fog hozni.

Ezért inkább mi magunk próbáljuk meg azt alakítani.

Ez egy nagyon jó gondolat, hogy nem csak az lehet a feladat, és nem csak az lehet a nyertes stratégia, hogy mindenfajta prognózisokat készítünk és próbálunk megjósolni, hanem mi magunk próbáljuk befolyásolni azt, hogy milyen irányba menjenek a változások.

És erre megint csak számtalan ötlet, javaslat hangzik ez kinttól. utal például arra, hogy hány jogi startup indult már az elmúlt 10 évben, elsősorban angol százeken, az online bíróságok kapcsán milyen jó példák vannak már, vagy akár csak az okos telefonokra fejlesztett appok tekintetében milyen újabb és újabb, hol ingyenes, hol fizetős programok érhetők el, amik mind próbálják egyrészt meglovagolni, a technológiai változásokat valamilyen szinten választ adni rájuk.

Ezeknek egy része a nem jogászok számára segíti a joghoz jutást, megérteni jogaikat kötelezettségeit.

Másik része pedig kifejezetten a gyakorló jogászok munkájában kíván segíteni. >> Szaskind igazából már az első kiadása óta, és ez más könyvere is igaz, alapvetően három fő hajtóerőt szokott megfogalmazni, ami miatt átalakulnak a jogi piacok.

Azt mondja, hogy van egy gazdasági nyomás az egész jogász társadalmon.

Ez a Morforless gondolata ugye, hogy egyre több és más típusú szolgáltatásokat kell nyújtanunk ügyvédként kevesebbért, mármint hogy költséghatékonyabban, hogyha így fogalmazhatom.

Ugye a második hajtóerőként a jogi piacok liberalizációját szokta.

Ez kicsit kapcsolódik ahhoz is, amit említett, hogy megjelennek a jogi startupok, megjelennek más jogi szolgáltatók.

És hát a harmadik nagy hajtóerő ugye a technológiai változások, az információs technológia fejlődése.

Jelenleg Magyarországon ezek közül ön szerint melyik a legnagyobb kihívás és a legaktuálisabb kihívás, amiből a magyar jogásztársadalomnak számolnia kell, vagy ezek mindegyike? >> Azt gondolom, hogy mindegyike, de Magyarország viszonylatában ez a folyamat fáziskésben van.

Szaskind amit mintának vesz, ez tipikusan az Egyesült Államok beli, illetve Egyesült Királyságbeli nagy multinacionális lówförmök, ügyvédi irodák, ahol adott esetben több 100 ügyvéd dolgozik együtt, és az ő munkafolyamataikat veszi alapul. hogy ezt a világot maga nagyon jól ismeri.

Dolgozott a Big Four egyikénél tanácsadóként, dolgozott nagy ügyvédi irodáknak is tanácsadóként.

És itt látja azt, hogy ezeknek a munkafolyamatai mérhetetlenül drágák, és iszonyú sokba kerül ezeknek a megfizetése.

És az ő kiindulópontja az, hogy az egész rendszer és módszer nem hatékony. és körülbelül 2019-ig ez még ennek ellenére működőképes volt, mert nem kényszerültek rá ezek a nagy ügyvédi irodák a változtatásra, értve ez alatt elsősorban ugye az óradíjalapú számlázást.

És a covid időszakában történt meg az első olyan pici kis hajszárrepedés, ami miatt elkezdték a megrendelők, az ügyfelek jobban rákérdezni, utánanézni az ügyvédi irodák által benyújtott számláknak.

Tehát egyszerűen költségérzékenyebb lett mindenki.

Ez az egyik olyan változás, amelyik ezt a bőségnek a korszakát, ahogy Szaskin nevezi, szerinte ez végetért, vagy kézzel fogható időn belőle véget fog érni.

Rákényszerülnek a legprofitábilisabban működő nagy irodák is a változtatásra.

Ebből jön ez a gondolat, hogy pont a technológiai változtatásokra is köszönhetően nagyon sok mindent maguk az ügyfelek is már el tudnak érni, így külön kiemelve például a különböző nyelveken írt szerződéseknek a fordítását, amit ügyvédirodák végeztek sokáig, így Magyarországon is, angolról, magyarról magyarról angolra németre fordításokat, amiér ugyanakkora vagy hasonló összegű óradíjakat tudtak elkérni.

Köszönhetően a fordító programoknak most már az ügyfelek nagy része nem az ügyvédiirodáktól kéri ezeknek a szerződéseknek a fordítását, hiszen a programok legalább körülbelül 80% pontossággal ezeket meg tudják tenni.

Tehát azért messze vannak még a tökéletes fordítástól, de adott esetben a tájékozódáshoz még ez a fajta pontosságú fordítás is elég, és ráadásul ez megvan pillanatok alatt.

Nem kell napokat várni adott esetben egy ügyvédi irodára, hogy azt elkészítse.

Amennyire én ismerem, vagy amennyire én látom a magyarországi jogászpiacot, hát méreteit tekintve is jóval kisebb.

Ügyvédi irodákban dolgozók létszáma is nagyságrendileg kisebb azokhoz az irodákhoz képest, amikről Saskin, vagy amikre modellezi a változásoknak a szükségességét, de azt gondolom, hogy bizonyos folyamatok akarva akaratlanul előbb vagy utóbb ide is beszűrődnek, vagy már be is szűrődtek.

Egész biztos vagyok benne, hogy például már említett fordítási munkálatok egy része ilyen, és egész biztos vagyok benne, hogy a tanácsadásnak egy része is át fog alakulni, vagy már átalakult.

Én magam érzékelem azt, nem jogász ismerősökkel való beszélgetések során, hogy olyan kérdéssel jön hozzám, hogy ő megkérdezte a chat gép-t erről vagy arról a jogi szabályozásról, a chat GPT ezt mondta neki, akkor ez most tényleg így van-e vagy sem?

Azaz ügyvédeknek vagy a humán jogászoknak egy új kihívással kell szembenézniük, és ez itt van már Magyarországon is, hogy a Mesterséges intelligencia által generált különböző okos programok által adott jogi tanácsokat kell kontrollálni tudni.

És nyilván a kísértés adott esetben eg gyakorlójogás számára is fennáll az, hogy határidő szűkébe kerül, akkor egy beadványt, egy jogi érvelést, annak egy részét próbálja valamilyen mesterséges intelligencia segítségével megírni, de számtalan példa van arra, hogy bármennyire okosak, bármennyire is fejlettek jelenleg ezek a programok, még közel sem hibátlanok.

Tehát biztos, hogy egy emberi ellenőrzések kontrollra minden hivatásrend képviselőnek szüksége van.

Örülök is, hogy említette a mesterséges intelligenciát, mert ahogy a könyvet forgattam, meg ahogy kutattam, utána úgy értelmeztem, hogy azért a 2023-as kiadást az önáltal is említett pandémia inspirálta.

Tehát ugye a covid tényleg valóban borzasztóan nagy lökést adott a jogi digitalizációnak távmunkában automatizálásban sorolhatnánk, akár az online bírósági tárgyalásokban.

Szaskinda könyvben tudott reagálni a kicsivel időben talán később bekövetkező mesterséges intelligencia boomra is a könyvben, mert ugye ha jól értem, akkor a mesterséges intelligencia által keltett hullámokkal is már foglalkozik a könyvben. >> Foglalkozik a könyvben, bár kifejezetten a mesterséges intelligenciáról most jelent meg 2025-ben egy legújabb kötete, ami egyébként a az életműnek a 10. könyve.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kihívások szerintem jobban jelen vannak a nyolcadik kötetében, az online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője című kötetében, ahol a bíróságok működése, illetve a bírói döntéshozataal kapcsán veszi sorba a már létező programokat, a különböző ötleteket és azokat a számtalan etikai és részben jogi kérdést, ami a mesterséges intelligencia bírósági eljárásban való alkalmazásával jár. és hogy mennyire gyorsan fejlődik ez a szféra, ugye Saszkint, amikor különböző országok fejlesztéseit vizsgálja, megemlíti Brazíliát is, ahol különböző hölgynevekkel elkeresztelt mesterséges intelligenciaprogramok segítik a bírák működését, ér például Viktóriáról, amelyik a precedens rendszerben való keresést segíti legfelsőbb bíróság korábbi döntéseiben, de például nem írt arról, ami most 2025-ben került bevezetésre Brazíliába.

Ez pedig a Mária nevű program, ami már konkrét bírósági határozat tervezeteket tud írni.

És más tanulmányból tettem szert arra az információmra, hogy Brazíliában ezt olyannyira komolyan veszik, hogy az éves GDP 1,4%-át 1,4%-át fordítják az igazságszolgáltatás fejlesztésére.

De ugyanis ne felejtsük el, hogy ezek a programok, amikről beszélünk, ezek az előállítása, fejlesztése rendkívül költséges, hogy azok ténylegesen működőképesek, hatékonyak tudjanak lenni, segít segíteni tudják érdemben akár a jogászoknak a munkáját, az nagyon-nagyon komoly befektetést igényel.

És látjuk azt, hogy az Amerikai Egyesült Államokban például ez a magánszféra vállalja magára, Brazíliában az állam vállalja magára.

Azt is látjuk, hogy például Egyesült Királyságban már szansként részletesen ír ebben a könyvében is, meg korábbi köteteiben is, ugye 2016-ban elindult nagy igazságügyi reform, aminek az egyik része volt az online bíróságoknak a kiépítése.

Ott 1 milliárd angol fontot szavazott meg 2016-ban a londoni parlament ennek a reformnak a megvalósításához.

Ebből is látszik, hogy az igazságszolgáltatás és a jogászhivatásrendeknek az a fajta szemléletbeli és módszertani változása, amiről ez a kötet is szól, akkor fog igazából bekövetkezni egy országban, hogyha emellé társa egy politikai akarat is, hogyha eljut ez a döntéshozóknak a a szintjére, és belátják azt, hogy minden egyes befizetett vagy erre a célra szánt adóforint, vagy euró vagy dollár, az igazából egy adott ország. nem csak az igazságszolgáltatás rendszerét és működését teszi hatékonyabbá, hanem ezáltal gördülékenyebbé tudja tenni a gazdaság működését hozzájáruló társadalom békéhez, mindahoz, amihez egyébként egy jogrendszer, egy igazságszolgáltatási rendszernek meg kell tudnia valósítani. >> A tapasztalatai szerint egyébként SASnak a gondolatai azok hogyan rezonálnak kifejezetten a magyar jogászi kultúrában?

Van nyitottság a hazai, ügyvédi akár a bírói karban ezek iránt az új szerepek, az új technológiák, az innovációk irányában?

A digitális átalakulás szabályozása az Európai Unióban.

Ez a könyv arra vállalkozott, hogy átfogóan tárgyalja az Európai Unió digitális átalakulás szabályozását, beleértve az AIT, bemutatva azokat az elveket és értékeket, amelyek a harmonizációs jog mögött felsejlenek.

Van nyitottság a hazai ügyvédi akár a bírói karban ezek iránt az új szerepek, az új technológiák, az innovációk irányában? >> A személyes tapasztalat ezzel kapcsolatban vegyes.

Sok mindenkivel beszélgettem ezekről konferenciákon részt vettem, hallottam ezzel kapcsolatban hozzászólásokat, hallottam, olvastam piésdi értekezéseket, amelyik a digitalizációval mesterséges intelligenciával kapcsolatos egyes kérdéseket…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „155. Jogi sci-fi 2035: ügyvédek, bírók helyett jogi tudásmérnökök, jogi design gondolkodók, online bírók?”

Miről szól ez az epizód: „155. Jogi sci-fi 2035: ügyvédek, bírók helyett jogi tudásmérnökök, jogi design gondolkodók, online bírók?”?

Vajda János Vajda János Osztovits Andrással, a "Holnap ügyvédei" című könyv szakmai lektorával beszélget a technológia, különösen a mesterséges intelligencia (AI) jogászhivatásra gyakorolt hatásairól. Megvitatják az AI szerepét a jogászképzésben és a bírósági működésben… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „155. Jogi sci-fi 2035: ügyvédek, bírók helyett jogi tudásmérnökök, jogi design gondolkodók, online bírók?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vajda János, Osztovits András, Lőrik József, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Retteghy Dóra.

Milyen témákat érint ez az epizód: „155. Jogi sci-fi 2035: ügyvédek, bírók helyett jogi tudásmérnökök, jogi design gondolkodók, online bírók?”?

Fő témái: mesterséges intelligencia, jogászhivatás, jogi tudásmérnökök, jogi design, online bírók.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „155. Jogi sci-fi 2035: ügyvédek, bírók helyett jogi tudásmérnökök, jogi design gondolkodók, online bírók?”?

Megjelenés: 2026. 03. 10.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/155-jogi-sci-fi-2035-ugyvedek-birok-helyett-jogi-tudasmernokok-jogi-design-gondo

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból