Ügyvéd Podcast

50. A választottbíráskodásnál garantáltan hozzáértő bíróhoz kerül az ügy - 44 perc

· PT44M38S

Összefoglaló

A magyar választottbírósági egyesület célja a hazai és nemzetközi kereskedelmi jogviták rendezésének elősegítése, valamint a választottbíráskodással kapcsolatos jogi és üzleti kultúra fejlesztése. Az egyesület tudományos rendezvényeket, kreditpontos képzéseket és nem…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2023. 09. 18.
Hossz
45 perc
Szereplők, említett nevek
dr. Korom Veronika, Schmidt Richárd, dr. Schmidt Richard, Lőrik József, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Retteghy Dóra
Témák
választottbíráskodás, kereskedelmi jogviták, jogi kultúra
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast egy podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel a hivatásukról én gerő tamás vagyok és ma a választott bíráskodásra annak mentén arról beszélgetünk milyen lehetőségek vannak az ügyvédek számára az alternatív vitarendezésben röviden bemutatom vendégeimet utána kezdődik a beszélgetés dr korom veronik nemzetközi választottbírósági ügyekkel foglalkozó ügyvéd és választott bíró az angliai párizsi és budapesti ügyvédi kamara tagja a párizsi essec business school professzora és a vécsi állandó választóbíróság elnökségének tagja és a magyar választott bírósági egyesület alapítótagja és elnöke dr schith richard nemzetközi vitarendezésre szakosodott ügyvéd és választott bíró a budapesti ügyvédi kamara tagja a tárgykörben számos publikáció szerzője a magyar választott bírósági egyesület elnökségi tagja akkor kezdjünk is bele szeretne hatásos lenyűgöző előadást tartani legyen szó pbeszédről iskolai tanóráról konferenciaelőadásról a zorak academy beszédtréning képzése segít önnek kiscsoportos személyre szabott főpróba és visszajelzés a cirk gejzir moziban október 6-án és 13-án részletekért kattintson az orak.hu nyitólapjára [Zene] orak.hu az adás apropója hogy a magyar választott bírósági egyesület a budapesti ügyvédi kamarával közösen egy képzést tart majd a választott bíráskodás és más alternatív vitarendezési módok címmel mivel foglalkozik a magyar választott bírósági egyesület a magyar választottbírósági egyesületnek a célja a hazai illetőleg a nemzetközi kereskedelmi jogviták arbitrációs rendezésének az elősegítése valamint a választott bíráskodással kapcsolatos hazai jogi és üzleti kultúrának a fejlesztése öt éve létezünk az első nagyon fontos tevékenységünk az a tudományos szakismereteket terjesztő rendezvényeknek a szervezése a résztvevő kollégák számára kreditpontot tudunk felajánlani idén az mkik mellett működő állandó választott bíróságat valamint a ususmundival együttműködve szerveztünk egy nemzetközi konferenciát májusban aminek a címe az volt hogy confidentiality and transparency in international arbitration az idei rendezvény is olyan témákra reflektált ami témák a nemzetközi választóbíósági közösséget foglalkoztatják nem csak budapesten de bécsben párizsban szingapúrban és new yorkban is tehát abszolút próbálunk bekapcsolódni ebbe a vérkeringésbe emellett szervezünk ez a második pont nem kreditpontos tehát nem tudományos rendezvényeket hanem inkább a bulis rendezvényeket vagy networking rendezvényeket mert az a véleményünk hogy még mindig kevés az olyan alkalom ami kapcsán baráti beszélgetéseket folytathatunk kollégákkal most szeptemberben tehát 2023 szeptemberében először az egyesület kezdeményezésére bekapcsolódunk az arbitration launch match kezdeményezésbe ami 2021-ben indult németországból a célja az hogy a nő kollégákat tehát azokat a nőket hölgyeket akik nemzetközi választott bíráskodással foglalkoznak összekössék és egy héten keresztül a világ legkülönbözőbb pontjain együtt ebédelnek ezek a hölgyek kapcsolatot tartunk és építünk ki nemzetközi szervezetekkel akik hasonló területen aktívak idén pedig a baltic arbitration days hívott meg hogy az egyesületünk támogató partneri szerepet töltsön be aminek köszönhetően aztán az egyesületünk egyik tagja részt is tudott venni ezen a rigában ban megszervezett többnapos nemzetközi rendezvényen kiadványokan dolgozunk jövőre 30 éves a választott bíráskodás vagy a választóbírósági törvény mint olyan magyarországon akkor ennek kapcsán a az elmúlt 30 évre reflektálva a magyar bírói gyakorlatot fel szeretnénk dolgozni főleg az ítéletek érvénytelenítésével kapcsolatban és mára elértük azt hogyha a különböző választott bíráskodást érintő változások történnek magyarországon akkor a szaksajtó a nyugati szaksajtó az egyesület ünket is kontaktálja hogy véleményt formáljunk állást foglaljunk ezekben a kérdésekben a változásokra reflektáljunk és természetesen képzést is szervez az egyesület több alkalommal különböző oldalról fogjuk körbejárni a választott bíráskodás témáját hogy mi is ez milyen típusú jobvitákra a legalkalmasabb a gyorsaságékonyság és a bizalmi jelleg ami miatt leginkább érdemes választott bírósághoz fordulni alternatív vitarendezési módként magyaráznám a választott bíráskodást leggyakrabban természetesen a gazdasági kereskedelmi vitákban használják leginkább a nemzetköziekben te hogyan határoznád meg a választott bíráskodás fogalmát egyrészt van aki a választott bíráskodást azt a rendes bírósági tevékenységgel nagyon azonosnak hogy közelinek értékeli és úgy gondolja hogy a választott bíró az a rendes bírónak a kollégája ez a klasszikus felfogása a választottbíráskodásnak a második felfogás az inkább azt mondja hogy a választóbíáskodás lényege nem az hogy hasonló té ységet végez mint egy adott országban a bíró hanem az hogy a választott bírónak az ítéletét azt különböző más országokban is elismerik ez egy nemzetközi jellegű felfogása az első megközelítés az úgynevezett monolokális felfogás a második felfogás ez a úgynevezett vestztfáliai modell és a harmadik felfogás az pedig úttörő felfogás ami azt mondja ez egy önálló jogrendet képez ami független mindenféle nemzeti jogrendtől teljesen önálló törvényszerűségek szerint működik én úgy gondolom hogyha alternatív itendetési módként fogjuk föl az kellően meghatározza a ásztott bíáskodás fajtáit a 2017 évi 60-as törvényszabályozatban a magyar kereskedelmi és iparkamara mellett működő választott bíróság de külön van agrár választottbíróság meg van sport illetve van például a koncessziós eljárásoknál is fontos meghatározni inkonkrétul is hogy milyen választott bíróságot kötnek ki a felek a szerződésben ha például csak azt írom bele hogy választott bíróságot kikötök az gondolom kevés az intézményi választott bíráskodás az nagyon fontos ezeknek az intézményeknek általában megvan a saját mint klauzulájuk hogyha az ember gyakorló jogázként ezeket használja a szerződéseibe akkor egészen biztos hogy nagy hibát nem fog elkövetni nem lesz az a probléma hogy végén nem lehet kikényszeríteni ezt a válztott bírósági kikötést természetesenben a bátrabbak azok próbálkozhatnak azzal is hogy kicsit személyre szabják ezeket a kikötéseket sokszor például az mkik-nak a minta klauzulájában szerepelnek olyan opcionális lehetőségek hogy egy bíró vagy három bíró járjon el milyen jogot alkalmazzon a választott bíró bíróság milyen eljárásrend szerint menjen rendes eljárás vagy gyorsított eljárás szerint nyilván a feketeöves vitarendező jogászok pedig egészen bonyolult kikötéseket is meg tudnak álmodni amiben először egy mediációs szakaszb van próbálják a felek a jogvitát megoldani és hogyha az nem sikerül akkor bizonyos idő elteltével egy következő szintre ér és akkor választott bíráskodás kezdődik aztán utána vissza is térhetek a mediációhoz ennek is elég gazdag szakirodalma van és a képzés keretében amit fogunk indítani ősszel ennek egy külön előadás lesz szentelve ennek a témakörnek milyen típusú ügyekben fordulnak a felek választott bírósághoz meg tudunk-e különböztetni mondjuk hogy ez nemzetközi szinten milyen és itthon ehhez képest mennyiben más az esetek többségem a szerződéses ügyekből kerülnek ki azok a a jogviták amik a válaszó bíróság elé kerülnek és leginkább a kereskedelmi gazdasági területen azon belül mind a az mkik mellett működő választottbíróságnak mind a külföldi választott bíró bíróságoknak vannak statisztikái és mutatják hogy az energetika területéről vagy megbízási szerződésekből vagy a társaságok adásvételével kapcsolatos szerződésekből érkeznek-e nagyobb számban jogviták az adott intézmény elé az energetikai tárgyúügyekben a jogvitáknak nagy része választott bíróság elé kerül az építés építkezés építésügyi vitáknak is egy nagyon nagy része nemzetközi szinten választott bírósági útra kerül a gazdaság társaságok adásvételével kapcsolatos viták ezek a poózremené viták is nagyon-nagyon nagy számban főleg hogyha határon átnyúló akkvizíciókról van szó akkor választott bíróság elé kerülnek és egyéb szerződéses tehát adásvétel fuvarozási szerződésekből is sok van ami előbb-utóbb egy választott bíróság elé kerül merthogy jogvita alakult a felek között a rugalmasság az mindenképpen egy nagyon nagy előnye a válaszó bíráskodásnak hiszen szemben a rendes bírósági eljárással itt a felek akár az egész eljárást nak ak a menetét is szabadon tudják szabályozni a bíróknak a számát hogy a bíróknak milyen legyen esetleg a szakképzettsége szakképesítése ami egyébként egy nagyon fontos dolog a második előnypont emiatt a szakértelme az amit ki kell emelni már csak azért is mert hogyha rendes bírósághoz fordulunk akkor ugyebár hogy az ügyünk milyen bíró elé kerül azt a bíróságon egy csoportvezető bíró fogja eldönteni hogy kihez szignálja éppen azt az ügyet magyarországon az a tapasztalatom hogy nincsen igazából szakosodás tehát annak ellenére hogy például a gazdasági kollégium az egy külön épületben is van és egy külön bírósági szervezetet képez ennek ellenére tapasztalunk túlságosan nagy szakosodást az egyes bírák között ami azt jelenti hogy adott esetben egy bírónak egyik nap egy nemzetközi fuvarozási ügyet kell tárgyalnia a más nap pedig egy válalatfelvásárlási ügyet hogyha odakerül és nyilvánvalóan hogyha a választot bíráskodást kötnek ki a felek akkor ezt a problémát el lehet kerülni hiszen azért azt tudjuk hogy a jog főleg így a 21 században merr annyira szertágazó hogy polyhistor jogászok már kevésbé vannak mint mondjuk a 19 században emiatt hogyha válaszatíáskodást kötünk ki akkor azt is meg tudjuk oldani hogy az ügyünket a jogvitánkat egy olyan bírói tanács tárgyalja aki tényleg ért ahhoz az adott szakterülethez gyakorló jogászként biztosan az ügyvéd kollégák is szembesültek azzal a problémával hogy bizonyos jogvitákban egy állami bírónak úgymond ádámtól évától kezdve kellett elmagyarázni egy jogi helyzetet egy olyan választott bíró aki már akár 10 éve 15 éve vagy 20 éve publikált cikkeket azon a szakterületen mert ő mondjuk egy vállalat felvásárlási szakjogász vagy mondjuk egy építőipar szakjogász aki már a fidik et mint szokványt kívülről belülről ismeri több évtizede ott ezt a jó pár órát amit ezzel kell eltölteni hogy elmagyarázzuk az alapokat ezt át lehet ugorni és tényleg a jogvitának a lényegéhez lehet egyből lépni és kevésbé lesznek megelepetés erőű döntések hogyha ilyen kezekben van az ügy főleg kontinentális jogrendszerekben ahol ugye egy bíró akár az egyetem elvégzése után néhány évvel egyből kikerül és már bíró lehet anélkül hogy mondjuk 10-20 év tapasztalatot eltöltött volna ügyvédként vagy vagy bármilyen jogászként mint pé mondjuk angol szász országokban ez szokás sors tehát ez a veszély azért jobban fennáll nálunk kontinentális jogrendszerekben ezért is érdemes a feleknek megfontolni azt hogyha olyan jellegű jogvitájuk lesz amiben ilyen jellegű speciális szakértelemre van szükség akkor célszerű választó víősági kikötést a szerződésbe már az elején beletenni mert ugye a második lehetőség az az hogy már akkor köttünk választó bírsági megállapodást amikor jog vita felmerült elvileg ezt a tankönyvek mind hozzák ezt a példát mi a gyakorlatban ilyet nem nagyon láttunk még tehát hogyha már egyszer a felek között jogvita van akkor már feltehetően nem fognak vázó szerződést sem kötni mert akkor már abban sem lesz megegyezés hogy ezt a jogvitát vonjuk ki az állami bírói szervezet alól kik azok akik a szerződéseket szerkesztik az ügyvédek ahogy tapasztaltuk ugye az elmúlt évtizedek során azért az ügyvédi kar körében sem annyira elterjedt az hogy választott bíráskodásban gondolkodnak adott esetben egy szerődés szerkesztése során úgy látjuk hogy nagyon nagy szükség van arra hogy kicsit népszerűsítsük ezt a vítzési formát az ügyvéd kollégák körébe annál is inkább mert az egyesületnek a tagsága az körülbelül 70 80 fő hogyha megnézzük hogy a budapesti ügyvédi kamerában hányan vagyunk körülbelül 8000-en ez azt jelenti hogy jó esetben talán 1% a budapesti ügyvédeknek a jogtársosoknak tagja az egyesületnek ismeri az egyesületet de hát a 99% az nem és hát nyilván nincsenek olyan álmaink hogy mind a az összes 8000 budapesti ügyvéd tagja legyen az egyesületnek az viszont talán egy reális elképzelés hogy megpróbáljunk az egyesülettel az egyesületi tagi körön kívüli kollégákat is elérni olyan kollégák felé nyitni akik esetleg nem ismerik ezt a vitarendelési módot annyira nem volt méghozzá tapasztalatuk de adott esetben érdekelheti őket mert úgy látják ők is hogy van értelme elkerülni a rendes bírósági eljárást mert az a szerződés amit szerkesztenek az ilyen speciális lesz például vagy csak rossz tapasztalatuk van egy rendes bírósági eljárással kapcsolatban és úgy gondolják hogy jobb kezekbe lenne az ügynek az eldöntése hogyha választóbírák döntenének el a jogvitát a hazai jogi környezetet milyennek látjátok a hatékony választott biráskodáshoz szerintem megfelelőnek tehát semmi nem állja az útját annak hogy itthon hatékonyan működjön és szerintem hatékonyan működik is a választottbíróság é amt az mkik mellett működő állandó választott bíróságra gondolok kollégák felkészültek ügyek száma hogyha ez a kérdés az bár csökkenőben van de én nem gondolnám azt hogy itt a vég majd erre visszatérhetünk itthon mindenképpen működik a választott bíráskodás és nekem az a benyomásom hogy az állami bíróságok is barátságosan tekintenek a a választott bíráskodás intézményére tehát nincsen ellenszemv nincsen egy versenytársi fellépés amit talán nyugatról hallunk nagyon sokat vagy az az elképzelés hogy itthon ugye nem lehet választott bírósági eljárást kikötni vagy ha ki is kötjük akkor utána majd az állomi bíróság módosítja bizonyos elvárások mentén a a megszületett ítéletet ez szerintem a gyakorlatban egyáltalán nem igaz és pont fordítva tehát igazándiból a a legtöbb érvénytelenítési eljárás az sikertelenül zárul vannak természetesen kivételek is de hogyha megint ezt kontextusb helyezzük ugye franciaországról mindenki azt vallja véli és gondolja hogy hát az a legbarátságosabb ország a választó bíráskodással szemben hát ott a az…

Említett entitások

Témák

  • választottbíráskodás
  • kereskedelmi jogviták
  • jogi kultúra

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Magyar Választottbírósági Egyesület

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „50. A választottbíráskodásnál garantáltan hozzáértő bíróhoz kerül az ügy - 44 perc”

Miről szól ez az epizód: „50. A választottbíráskodásnál garantáltan hozzáértő bíróhoz kerül az ügy - 44 perc”?

A magyar választottbírósági egyesület célja a hazai és nemzetközi kereskedelmi jogviták rendezésének elősegítése, valamint a választottbíráskodással kapcsolatos jogi és üzleti kultúra fejlesztése. Az egyesület tudományos rendezvényeket, kreditpontos képzéseket és nem… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 09. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „50. A választottbíráskodásnál garantáltan hozzáértő bíróhoz kerül az ügy - 44 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: dr. Korom Veronika, Schmidt Richárd, dr. Schmidt Richard, Lőrik József, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Retteghy Dóra.

Milyen témákat érint ez az epizód: „50. A választottbíráskodásnál garantáltan hozzáértő bíróhoz kerül az ügy - 44 perc”?

Fő témái: választottbíráskodás, kereskedelmi jogviták, jogi kultúra.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „50. A választottbíráskodásnál garantáltan hozzáértő bíróhoz kerül az ügy - 44 perc”?

Megjelenés: 2023. 09. 18.. Hossz: 45 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/50-a-valasztottbiraskodasnal-garantaltan-hozzaerto-birohoz-kerul-az-ugy-44-perc

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből