Ügyvéd Podcast

52. Virginiában már alkalmazzák: mennyiben térnek el az emberi és a gépi bírósági döntések? - 42 perc

· PT42M4S

Összefoglaló

A technológia fejlődése hogyan alakítja át az igazságszolgáltatást? Dr. Gerő Tamás ügyvéd dr. Osztovits Andrással, a "Online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője" című könyv fordítójával beszélget Richard Susskind gondolatairól. Szóba kerül, hogy az MI kiválthatja-e az…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2023. 11. 13.
Hossz
42 perc
Szereplők, említett nevek
Osztovits András, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Retteghy Dóra, Lőrik József
Témák
igazságszolgáltatás, mesterséges intelligencia, jogi technológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast egy podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel a hivatásukról én gerő tamás vagyok és ma richard saskind online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője című könyv magyar fordítójával osztovics andrással beszélgetünk arról hogy a könyvben megfogalmazott jövőkép mennyire utópia vagy a közeljövő realitása-e röviden bemutatom vendégemet utána kezdődik a beszélgetés professor dr osztovics andrás 2000-ben végzett az eltén 2005-ben az elte állam- és jogtudományi kar doktori iskolájában szerzett phd fokozatot 2012-ben a széchenyi istván egyetemen habilitált a károli gáspár református egyetem állam és jogtudományi karának az európai jogi és nemzetközi magánjogi tanszékének a vezetője valamint egyetemi tanár 2009 január 1-től a legfelsőbb bíróságon bíró 2012 szeptember 1jétől kúriai bíró akkor kezdjünk is [Zene] bele ön tudja hogy hogyan lehet egy jagász segítségére a pszichológia tudománya például tanú kihallgatásban hazugságtetten érésében beadványok megfogalmazásában konfliktuskezelésben üzleti tárgyalásnál vagy éppen meg nél ha érdekli akkor jöjjön el az orak acadéy februárban induló alkalmazott pszichológia jogászoknak című képzésére részleteket keresse az orak.hu nyitólapján orak.hu miért érezte fontosnak hogy lefordítsa ezt a szöveget skint 2019-es művét és milyen érzések kavarogtak önben mint bíróban hogyha csak a mesterég intelligencia jövőjéről gondolkozunk a lehető legjobbkor került a kezembe pont a covid jáárvány kellős közepén kezdtem el olvasni és pillanatok alatt a hatása alá kerültem saskinnak ebben a témában ez már a hatodik könyve viccesen jegyzi meg az online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője című kötet bevezetőjében hogy négy évente újraírja ugyanazt a könyvét 40 éve foglalkozik ezzel a témával hogy a modern technológiák változása fejlődése hogyan hat a jogrendszerekre az egyesz jogászi hivatásokra és az igazságszolgáltatásra ugye ezalatt az idő alatt annyi változás történt és olyan gyorsan történtek ezek a változások hogy ami igaz volt akár 10 évvel ezelőtt vagy négy évvel ezelőtt az már csak részben igaz ma bíróként éreztem hogy olyan kérdéseket vett fel kötetben amivel a mindennapi munkánk során találkozunk de mégse gondolunk bele hiszen sokszor ugye rutinszerűen végezzük a munkánkat olyan eljárásjogi szervezeti keretek között amiket már az egyetemen megtanulunk amiket utána a gyakorlatban megtapasztalunk elsajátítunk alkalmazunk és nem gondolunk abban hogy az egész bírósági jogérvényesítésnek mi az igazi célja hogy kiért vannak a bíróságok hogy nem önmagukért nem az eljárásért hanem a peresfelekért a peresfelek anyagi jogi igényének érvényesítéséért és arról is elfeletkezünk sokszor hogy ez a szó legnemesebb értelmében vett szolgáltatás amit a bíróságok nyújtanak ha így van márpedig meggyőződésem szerint is így van akkor nagyon fontos kéne hogy legyen a felhasználóknak a visszajelzései hogy mennyire vannak megelégedve vagy mi az amin esetleg javítani kell a szolgáltatás nyújtása a körében szaskint ugye 40 éves kutatói munkájának eredményeként ezeket a gondolatokat próbálja összefoglalni a kötetében szándékosan provokatív jelleggel és ez nagyon-nagyon hatott rám és nagyon elgondolkodtatott azzal kapcsolatban hogy tényleg biztos hogy jó úton járunk-e biztos hogy jó keretek között gondolkodunk-e amikor a bíróságok munkájáról vagy akár csak egy-egy eljárásjogi szabály módosításáról gondolkodunk vagy akár ezeknek az értelmezése során amikor ítéletet hozunk akkor biztos hogy mindig figyelemmel vagyunk-e a másik oldalra a felhasználói oldalra látjuk-e az ő igényeiket hogy ők mit várnának igazából egy biríósági eljárástól mikor a kötet végére jutottam akkor szinte azonnal megérlelődött bennem az az igény hogy ezt ezt a kötetet ezt lehető szerint minél több magyar jogásznak el kéne olvasni ha ez rám ilyen nagy hatással volt akkor valószínűleg hogy másokat is elindíthat egy gondolkodásban útkeresésben minél többen kezdünk el beszélni arról hogy vajon mi a 21 században a bíróságoknak a feladata milyen igényeket támaszt a társadalom és a gazdaság a bíróságok működése felé annál hamarabb jutunk a helyes válaszoknak a megtalálásához ha mérleget vonunk az online bíráns kodás az online igazságszolgáltatás előnyei és hátrányai között azért 100zázkint nyilván az előnyöket hangsúlyozza kíváncsi lennék az ön véleményére is hogy egyetért- ezekben szaskindal szaszkind igazi angol szasz szerzőként igyekszik azért az előnyök mellett hogy a hátrányokat is bemutatni tehát egy külön fejezetet szentel az ellenérveknek és egyesével veszi végig és próbálja megcáfolni azokat az ellenérzéseket gondolatokat amik és akik amellett érvelnek hogy nem kell változtatni az elmúlt 200 évben kialakult modern társadalmakban meggyökeresedett bírósági szervezeti megoldásokon eljárási alapelveken mert ezek mára olyan stabil keretet biztosítanak ami kiszámíthatóvá teszi mindenki számára a bíróságok működését neki szerintem az újdonsága az és amit a legplasztikusabban érzékeltet a művében hogy a modern technológia dinamikus fejlődése hihetetlen nagy hatással van az emberek mindennapjai a szokásaira ügyintézési módjaira kapcsolattartási szokásaira minden felgyorsult a modern technológiák alkalmazásával gondoljunk bele hogy egész biztos hogy a jogászok közül magyarországon is szinte kivétel nélkül mindenki alkalmaz valamilyen okos eszközt az ügyfeleivel a kapcsolattartás szinte túlnyomó részt mondjuk emailen keresztül történik kisebb részben már telefonon vagy személyesen ezek olyan változások amik akárcsak 20 évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek lettek volna magyarországon de ma már természetesnek tűnnek és senki nem kérdőjelezi meg ma már ezeknek a a létjogosultságát az egyik nagy előnye az online bíráskodásnak amiről talán még visszatérhetünk hogy egész pontosan mit jelent ez a fogalom saskindi értelemben az többek között az időtényező hogy ahhoz hogy egy bíróságon bármit el tudjak intézni az ne úgy történhessen meg hogy el kell utaznom egy bírósági épületbe hanem ezt otthonról egy okos eszköz segítségével elérhetővé váljanak a bíró bíóságok működésével kapcsolatos információk adott esetben a bíróságok által használt rendszeresített formanyomtatványok kitöltésében is tudjak online segítséget kérni és kapni ezáltal már rengeteg időt energiát spórolok meg ezáltal egész biztos hogy többen juthatnak el a a bíróságokhoz és a saskind divízió elején és a végén tulajdonképpen egy mindenki által ismert és elismert nemzetközi dokumentumok által biztosított ott a magyar alaptörvényben is írt alapjog áll ez pedig az igazságszolgáltatáshoz való jog az access to justice hogy ez mindenki számára elérhető legyenek a bíróságok működése hogy ne történhessen meg az amit egyébként mottóként a kötet legelején szerepel hugy a kafka per című művének a híres része hogy ott áll egy kapuőr és nem engedi be az igazság templomába az igazság épületébe azt aki ugye oda be szeretne jutni ez az a kép ami ellen saskint küzd amivel kapcsolatban mondjuk y hogy nézzük meg hogy a mai ismert modern társadalmakban rendszeresített használt bírósági működésben mik ezek a kapuőrök mik ezek az akadályok mi az amit ezek közül éppen a modern technológia segítségével le lehetne bontani ezáltal hozzáférhetőbbé tenni a bíróságok működését ne felejtsük el saskint erről is ír hogy a bíróságok működése az a modern társadalmakban is jelenleg is a megváltozott körülmények ellenére is a társadalmi béke egyik legfontosabb biztosítéka egy jól működő bíróság az tudja azt garantálni hogy a vitás joghelyzetek problémák minél gyorsabban megnyugtató módon kikényszeríthető módon fejeződjenek be ha nincs egy ilyen szervezet akkor abból nem az fog következni hogy kevesebb vita lesz az emberek között tehát a viták száma megmarad nem hiszem hogy azt tapasztalná bárki hogy kevesebb jogvitája lenne mint mondjuk volt 20 évvel ezelőtt a kérdés csak az hogy ezek hol rendeződnek ezek a viták és milyen módszerekkel tudnak rendeződni mi az amit az állam ebben biztosítani t polgárai számára és ez az amit az államoknak kell észrevenniük hogy bizony ami elég volt az igazságszolgáltatás működtetése kapcsán az elmúlt évtizedekben az már nem biztos hogy elég jelenleg ezért van másfél millió digitális analfabéta ami azt jelenti hogy nem mindenki használja ezeket a technológiai eszközöket 100zkint technológiai vagy inkább filozófiai kérdés nek tekinti hogy az online bíráskodás a jövő százkén foglalkozik ilyen adatokkal is a a kötetben világviszonylatban nézi azt hogy különböző statisztikai adatok alapján föld lakosságának hány százaléka fér hozzá vagy nem fér hozzá akárcsak az internethez de bármilyen statisztikai kimutatást nézünk azok azt mutatják hogy az internethez hozzáférők száma évről évre növekszik itt tendenciákat érdemes figyelni azt hogy lehet hogy ma még mondjuk akár magyarországon is van nem is ismerem ezt az adatot de ha így van hogy másfél millió embernek nincs hozzáférése digitális eszközökhöz vagy esetleg az internethez azt kellene megnézni hogy ugyanez az adat mi volt öt évvel ezelőtt vagy 10 évvel ezelőtt vagy ugyanezt az adatot azzal lenne érdemes összevetni hogy vajon hányan vannak most magyarországon akik bármilyen oknál fogva de hagyományos keretek között nem indítanak vagy nem tudnak pert indítani kik azok akik jelenleg kiesnek az igazságszolgáltatásból és hogy ez a szám nagyobb-e vagy a az a szám nagyobb akiknek nincs internet hozzáférésük én meggyőződésem hogy jelenleg sokkal több akadálya van annak hogy egy nem jogvégzett ember hatékonyan tudja a bíróságon a jogait érvényesíteni mint annak hogy valaki hozzáférjen mondjuk az internethez magyarországon ha a szándék megvan és az erőforrások megvannak akkor ez abszolút nem lehetetlen hogy ezt a bizonyos hozzáférést azoknak is megteremtsük akiknek egyébként nincsen meg az anyagi forrásuk kicsit beszéljünk még arról hogy jogszolgáltatá vagy igazságszolgáltatásb a bíróságokon erről mi az ön véleménye erről nekem az a véleményem hogy az elmúlt 30 évben magyarországon picit talán túl nagy hangsúlyt fektettek ennek a kifejezésnek az első felére és kevesebb hangsúlyt a második felére hogy akár jog vagy akár igazság de ez egy szolgáltatás legyen ezt kellene a jogászi gondolkodás középpontjába helyezni hogy a bíróság az egy nagyon speciális állami garanciákkal védett de mégis szolgáltatást nyújtó hely ha ez így van akkor a következő lépés az lenne hogy kinek nyújtjuk ezt a szolgáltatást és akinek nyújtjuk nekik mire van szükségük ahhoz hogy ezt a szolgáltatást igénybe tudjuk venni szaskint kötet erre döbbentett rá engem is hogy a végeredmény felől érdemes a bírósági eljárásokat végigmodellezni hiszen amikor valaki egy orvosi rendelőbe megy betegként őt nem az érdekli hogy milyen terápiát fog kopni hanem az hogy meggyógyul-e vagy sem ha valaki egy házat szeretne terveztetni egy mérnökkel őt nem az érdekli hogy ez a mérnök aztán milyen programot fog ehhez használni őt az érdekli hogy az a terv amit kap a mérnöktől az olyan lesz-e mint amit ő elképzelt és azt meg tudja-e valósítani vagy sem picit ilyen a bírósági eljárás és ha valaki a bírósághoz jön ránk bízza a jogvitájának az eldöntését őt a legkevésbé az érdekli hogy akkor most az eljárás az hány szakaszból áll és egy egyébként nem tudom hány perorvoslat van vagy nincsen hanem az hogy mikorra kapja meg azt az ítéletet ami megoldja az ő jogvitáját ami végérvényesen lezárja azt a vitás helyzetet a ellenérdekű féllel szemben ugye ez egy nagyon más fajta megközelítés mint amihez mi jogászok szokva vagyunk hát mi egyetem padjaiból kezdve azt halljuk tanuljuk valljuk hogy hogy milyen fontosak az alapelvek az eljárási garanciák az eljárásnak milyen legitimációs hatása van a bírósági t életre nézve egy teljesen más dimenzióban gondolkodunk ugyanarról meg kellene próbálni egy picit kilépni ebből mert ha ugyanezeket a köröket futjuk meg a jogalkotás meg a joggyakorlat vonatkozásában is akkor soha nem fogunk tudni igazából egy olyan szolgáltatást nyújtani amire valószínűleg ténylegesen igény van a felhasználók részéről ugye saskin divízió amikor az online bíróságokról beszél az többek között azt foglalja magába hogy a bíróságoknak a feladata az nem nem is feltétlenül kizárólag az eljárás illetve a döntéshozatal hanem már korábban kezdődik nagyon sokszor az igazságszolgáltatáshoz való jutásnak a egyik legnagyobb akatályja a jogi ismeretek hiánya erre lehet azt a választ mondani hogy persze itt vannak az ügyvédek aki tud az az menjen ügyvédhez jogi segítőhöz és próbálja meg rajta keresztül eljutni a bírósághoz de tudjuk hogy ez egy komoly akadály ez egy komoly szűrő mert nem mindenki engedheti meg ezt magának nem feltétlenül tud ezen keresztül elj jutni a a bírósághoz miért nem vállalja fel a bíróság maga a szolgáltatásnyújtás körében már ezt a per előtti szakaszban egy nagyobb részvételt miért nem nyújt a bíróság maga adott esetben olyan jogi ismereteket olyan jogi tanácsadást segítséget az egyes űrlapoknak a kitöltésében segítséget abban hogy egyáltalán meg tudják fogalmazni a jogi igényüket egy jogvita kapcsán a a felek miért ne lehetne ezt adott esetben már online módon megtenni és akkor ezáltal elérhetővé tenni a bíróságokat nem csak a hivatali nyitvatartási időben nem csak egy konkrét épületben hanem otthonról kényelmesen okoseszköznek a segítségével tehát ez az ami szerintem az egyik legnagyobb gondolkodásbeli változást jelenti a bíróságok működésével kapcsolatban hogy a 21 században már nem elég az ha kizárólag arra fókuszálunk hogy a bíróság ágok feladata a döntéshozatal és semmi más megmarad a döntéshozatal de ezt ki kell egészíteni további funkciókkal vallja szaskint az igazságszolgáltatásnak az alkotóelemeit saskint kifejezetten jól meghatározta és fejezetenként le is írja gyorsan végigsorolom hogy mik ezek tehát az anyagi igazságosság a méltányosság az eljárási igazságosság a tisztességes eljárás a nyilvános igazságosság az átláthatóság elve az osztóigazságosság hogy hogy mindenki számára hozzáférhető legyen az eljárás az arányos igazságosság hogy megfelelő egyensúlyban legyen az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „52. Virginiában már alkalmazzák: mennyiben térnek el az emberi és a gépi bírósági döntések? - 42 perc”

Miről szól ez az epizód: „52. Virginiában már alkalmazzák: mennyiben térnek el az emberi és a gépi bírósági döntések? - 42 perc”?

A technológia fejlődése hogyan alakítja át az igazságszolgáltatást? Dr. Gerő Tamás ügyvéd dr. Osztovits Andrással, a "Online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője" című könyv fordítójával beszélget Richard Susskind gondolatairól. Szóba kerül, hogy az MI kiválthatja-e az… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 11. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „52. Virginiában már alkalmazzák: mennyiben térnek el az emberi és a gépi bírósági döntések? - 42 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Osztovits András, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Retteghy Dóra, Lőrik József.

Milyen témákat érint ez az epizód: „52. Virginiában már alkalmazzák: mennyiben térnek el az emberi és a gépi bírósági döntések? - 42 perc”?

Fő témái: igazságszolgáltatás, mesterséges intelligencia, jogi technológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „52. Virginiában már alkalmazzák: mennyiben térnek el az emberi és a gépi bírósági döntések? - 42 perc”?

Megjelenés: 2023. 11. 13.. Hossz: 42 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/52-virginiaban-mar-alkalmazzak-mennyiben-ternek-el-az-emberi-es-a-gepi-birosagi

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból