wopcast

Kovalovszky Dániel (2024.05.05)

· PT2H13M38S

Összefoglaló

Kovalovszky Dániel fotográfus a wopcast 54. adásának vendége. Fiatalkora óta elismert alkotó, már fotóriporteri tanulmányai alatt sajtódíjat nyert, később pedig számos elismerést és ösztöndíjat kapott. Munkássága és személyes projektjei a fotóriporteri élettől a halálközeli…

Röviden

Műsor
wopcast
Megjelenés
2024. 05. 05.
Hossz
2 óra 14 perc
Szereplők, említett nevek
Kovalovszky Dániel
Témák
fotográfia, fotóriporteri munka
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] sziasztok ez itt a wobcast egy műsor az életről a fotósok szemén keresztül az 54 adás vendége kovalovski daniel fotográfus a szakma egyik kiemelkedő alakja tehetsége korán megmutatkozott már fotóiporter szakos hallgatóként sajtófotódíjat nyert s később a fotóriiporteri munkájával és az amellett vég ett hosszútávú projektjeivel folyamatosan zsebelte be magának a legkülönbözőbb elismeréseket ösztöndíjakat és kitüntetéseket is fotói bejárták a világsajtót munkásságával pedig már igen fiatalon kivívta kortársai elismerését a podcast története alatt például többen is őt nevezték meg egyik legnagyobb hazai inspirációjuknak pályafutása előrehaladása során mind a munkában mind a saját projektjeiben egy fokozatos elmélyülés lassabb és átgondoltabb alkotás kezdte jellemezni dani hozzáállását nagy non izgalmas és természetesen jelenleg is tartó átalakulás ez amelyet a mai beszélgetés során részletesen megismerünk méghozzá párhuzamos formában először megvizsgáljuk hogyan alakult a szakmai pályafutása ezután pedig a személyes projektjei fejlődés történetére irányítjuk a reflektorfényt sok izgalmas témát érintünk a fotóriiporteri életformától kezdve a halálközel élményen keresztül a rákosi korszak jellemzőig és dani segítségével megvizsgáljuk azt is hogyan lehet képekben megragadni a tátrában is kis földön töltött gyermekkort jó szórakozást kívánok hozzá mielőtt belevágnánk újra felhívnám a figyelmet arra hogy a wobcast készítését patreonon és egyszeri utalással is lehet támogatni mivel a műsort önerőből csinálom tök sokat jelent nekem a ti rendszeres hozzájárulásotok amit ezúon is hálásan köszönök a támogatási folyamat gyors és pofon egyszerű a linkeket megtaláljátok a leírásban na de vágjunk is bele hallgassátok szeretettel a danival készült beszélgetést dani sok szeretettel üdvözöllek itt a podcastben köszönöm a meghívást sziasztok azt kérted hogy legyen inkább délelőtt az interjú mert ilyenkor fog élesen az agyad te ilyen reggeli típusú srác vagy ez változott sokat mióta apuka lettem de régen azért nem tehát régen az volt hogy délelőtt én ilyen álmatag voltam és akkor este nyílt ki a a az elmém és miatt én mindig későn feküdtem le de ez most azért így nagyon átfordult pár éve tehát inkább hát ha nem is nagyon korán reggel de azért így délelőtt én így így jobban jobban fog az agyam ezt így lehet mondani fotóriporterként azt mennyire értékelték hogy te délelőtt ilyen álmatag vagy aztán délután erre nem tértek ki külön a a szerkesztők de nekem az mindig egy küzdés volt amikor ilyen nagyon korai munkákra küldtek ki tehát az mindig egy belső harc volt nálam úgyhogy ah és mikor szoktad elővenni a gitárt annak is van egy dedikált napszakja hát azt akkor hogyha nincs otthon senki egyrészt másrészt ha úgy úgy tudok gitározni hogy lelkiismeret furdalás nélkül mert az se j hogy akkor most 10-től 11-ig gitározok hanem akkor hagyni kell egy plusz mínusz egy órát hog az ember így belefolyik ebbe és akkor így viszi az egészt magával na most ezt a gitározást azért kérdeztem nyilván mert amikor legutóbb találkoztunk a kápában és kérdeztem hogy amúgy mi a helyzet mostanában vagy miben vagy benne akkor engem úgy viszonylag meglepett hogy hogy egyből azt mondtad hogy hát most újra gitározol tehát hogy ezt tartottad így fontosnak valószínűleg kiemelni és ugye az is fontos hogy újra mert neked a gitár már kiskorodban benne volt a az életedben így mondanál egykét szót arról hogy neked a gitározás vagy a zene az milyen szerepet játszik az életedben nekem ez úgy jött tulajdonképpen ilyen 13 12-13 éves voltam amikor ez így beütött és és úgy ütött be hogy ment otthon a tv és én a tv előtt játszottam a földön valamit és egyszer csak valami zenei műsorba egy jimmy hendrix koncertről bejátszottak egy egy egy részletet és emlékszem hogy így elkezdtem ezt így nézni és totál magával ragadott szóval egy olyan olyan mágikus olyan energiák voltak benne hogy így én nem tudtam hogy mi ez mi ez az egész hogy mi mit csinál a bácsi de hogy így valami hihetetlen jó ez mondjuk jó ez olyan 12-13 éves voltam tehát már azért ilyen hát nem kis kamasz de ilyen gondolkodóbb gyerek és és akkor emlékszem ez itt itt valamit elindított és ez azóta benne van az életemben kisebb-nagyobb szünetekkel nekem egy hihetetlen szabadságot ad egy egy egy nyugalmat egy ilyen nagyon meditatív nyilván ennek voltak szakaszaim mert hogy nekem voltak zenekaraim még így nagyon fiatalon én a gimmy alatt nagyon hamar belecsöppentem így a a zenélésbe mert lett egy egy pk zenekarunk pká punk rock zenekarunk ami azért volt nagyon izgalmas mert a a dobosunk az az egy idősebb srác volt aki egy kicsit zűrösebb fazon volt viszont ő ismert még idősebb zenészeket és állan szervezett olyan koncerteket amik hát akkor én föl se fogtam hogy ez most a tulajdonképpen a fekete lyuk ahol mi föllép akkor már nem fekete juk volt a nem van a vörös marti művház de hogy ott például rendszeresen játszottunk 16-17 évesen ami egyébként egy totál szó nagyon szürreális volt tehát hogy ennyire fiatalon egy ilyen környezetbe így fellépni az az nekem egy óriási föl se fogtuk igazából azért a fiatalabbak számára azért el kell mondani merr nem biztos hogy tudják hogy a fekete lyuk annak idején egy ilyen tök kkus hát tö ktikus hely volt de az inkább a 80-as 90-es években hát mondjuk ez vagy még mg korábban de ez ugy olyan 90 most amiről beszélek azan 96-97 aha aha hát nyilván én nagyon egyszerű zenét játszottunk de hogy de hogy akkor az így megcsapott ez a ez a ennek a szele ennek a az élő élő zenélésnek meg ennek a ennek az életformának nagyon magát a kérdés hogy te hogy néztél ki punk rock zenekarban tehát kék hajad volt meg t hát ilyen hidrogénezett haja fülbe való orba való szüleim örömére tehát én akkor így én ezt elég korán így így kimaxoltam ezt a dolgot de én egyébként jó gyerek voltam tehát én nem voltam ez a tehát én ilyen jó jó pánk voltam vagy ez a jó nem voltam egy ilyen ilyen nagyon lá de jobban voltam a szüleimmel szóval nem nem volt különböző konfliktus ezek a tipikus konfliktusok tehát nem ez a gépnarancs szintű lázadás volt nem nem nem de az tök jó mert akkor a a punk rock szubkultúra jó hírnevét vitte tehát te voltál a ked nem tehát hogy te voltál a kedves pánk igen igen igen igen é a a többiek is egyébként ilyen ilyen konszolidált családból jöttek szóval nem nem volt egy ilyen a dobosunk az nem tehát ő ő egy ilyen kakutjás volt és ő ő húzott be mindig minket ezekre a helyekre úgyhogy de egy utólag is hálásak vagyunk aha mi volt a zenekar neve roy roy roy igen ez nem annyira szélsőséges nem nem nem igazából nincs nincs különösebb sztori emögött valamelyikünk egyszer lerajzolt valami sünnd disznót a iskolapadra amit elnevezett roynak és emiatt lett a zenekar neve roy nyilván az ember próbál a zenekarának néha olyan nevet adni ami mögött valami hatalmas ideológia van de az hogy valaki rajzolt egy sün disznót nekem ez nagyon bejön azért is tetszik ez a sztori amit mondtál a jimmy hendricksről hogy ugye megláttad a tévében és egyszerűen olyan mágikus hatással volt rád amit korábban zenétől gondolom nem éreztél hát később csak kés később csak igen nálam tök ugyanez volt egy kicsivel korábban ilyen hat-hé évesen én addig a zenével nem különösebben foglalkoztam nem is volt hozzá érzékem hát tudod ilyenek voltak hogy kaláka mesekazetták tehát hogy ez ez a vonal és akkor azt gondoltam hogy ezt hívják zenének és meg te tényleg megdöbbentő volt ezt soha nem fogom elfelejteni és ezt többször is elmeséltem már hogy az egyik osztálytársamnak a nővére behozott scooter kazettát a az iskolába a scooter az egy ilyen rave zenekar volt tehát ilyen elektronikus zene és ez még a korai szakasza a skooternek kevésbé ismert számaik voltak az igazán jók és amikor berakta ez a lány ezt a kazettát és elkezdett ott a a ményomóból dübörögni a basszus én egyszeren nem tudtam hogy mi történik velem tehát hét évesen majdnem hogy egy kis játékmackóval a kezemben odamentem a mélynyomó elé és megigézve hallgattam és az egész testemet átjárta a basszus és azóta is nekem az elektronikus zene az ami egy olyan állapotot tud eredményezni a libabőrtől kezdve egészen az ilyen transzcendentális állapotig amit egyszerűen nem tudok figyelmen kívül hagyni és nyilván fontos részett az életemnek csak hogy tök érdekes hogy ugyanolyan meghatározó esemény volt amikor rádöbbentem én is meg aztán úgy látszik hogy te is arra hogy itt azért a zenében óriási erő lakozik hát hihetetlen aha nagyon szó volt egy darabig arról is hogy hangszerkészítő leszel amit többször olvastam tőled azt viszont kevésbé értettem hogy jó attól még hogy gitározol attól miért kéne hangszerkészítővé is válnod azért mert é reng teget szerelgettem a gitárjaimat otthon tehát h nagyon korán így bütykölgettem meg a a barátom aki a zenekarban gitározott ő 14 évesen gitárokat csinál tehát ő nekem csinál stratocastert átalakított mert az apukája szobrász és akkor neki voltak otthon mindenféle eszterg gépei tehát hogy mi elég korán elkezdtünk ilyen gitárokat bütyykölni ilyen házi gitárokon játszottunk és akkor akkor még ugye a fotózás pont nem nem tehát akkor én még avval nem találkoztam és akkor a a szüleim hát hogy akkor mi legyen velem hogy még is csak tovább kéne menni gimibe és akkor utána mi legyen és valahogy ez jött mert apukámnak volt egy dobos barátja és akkor neki volt ott a a a zeneakadémián van hangszerkészítő szak és akkor neki volt ott valami kontaktja hogy akkor nézzük meg hogy men menjünk be találkozzunk ott a tanszékvezetővel és akkor nézzük meg hogy az esetleg így működhet-e vagy tetszik-e vagy de de hogy ugye én én alapvetően a gitárokkal szerettem volna foglalkozni ott meg ott meg egy ilyen általános szak van hogy pengetős hangszerek de abba minden beletartozik és akkor valahogy itt itt volt egy forduló amikor viszont a fotó meg megérintett vagy jött a jött a hirtelen az úgy felborított mindent amire azt mondtad hogy talán nem is baj mertogy mint kiderült vagy legalábbis te azt gyanítod hogy hangszerkészítőnek nem lettél volna végül annyira jó nem tudom ez ezt nehéz így utólag most már lenne türelmem hozzá akkoriban nem volt valami kézügyességről olvastam hogy szerinted nem volt olyan jó kézügyesség szerintem nem de most már elég sokat bütykölök megint szóval most már lehet hogy most mai feje lehet hogy már el merném kezdeni a én régóta tervezek már egy olyan podcastet készíteni ahol arra keresem a választ egy szakértővel hogy tulajdonképpen miért is szeretjük a zenét miért van ránk ilyen hatással még nem találtam meg a megfelelő ember de szerintem ez egy baromi érdekes kérdés mert valahogy evidenciának tekintjük hogy a zene az az ember számára fontos és hogy élvezzük de hogy az hogy pontosan mi az amit ennyire szeretünk benne ami miatt ennyire elolvadunk a zenétől és ennek vannak fiziológiai spirituális és sok egyéb jellemzői is te meg tudnád fogalmazni hogy tulajdonképpen mit ad neked a a zene ami ami ami miatt ennyire fontos a te életedben egy teljesen más dimenzióba röpí át ami tehát ki ki tud ragadni abszolút a hétköznapi problémákból vagy a hogyuk beleragadsz egy helyzetbe azért a zene az így nagyon nagyon mágikus tehát nagyon jól kitud nyilván én is mindig más zenét hallgatok egyébként én is n szeretem az elektronikus zenét is mi szoktunk járni ozorára például tényleg szoktatok járni ozorára hányszor voltál már ah igen hát négyszer ötször körülbelül nem vagyok egy ős ozorás de a a feleségem dolgozott ozorán és amikor mi így elkezdtünk elkezdtem vele így lejárni akkor nekem nagyon megtetszett de de nem a nem feltétlenül az miatt hanem hogy az egész fesztiválnak a a szabadsága meg a szellemisége az szerintem nagyon jó tehát egy elképesztő hely én még soha nem voltam egyébként hát ozorának sajnos van egy ilyen negatív felhangja hogy ugye az drogozásról szól ez ez abszolút nem igaz tehát ez egy ez egy hihetetlen sokoldalú fesztivál mindegy most nem akarom reklámozni csak hogy ez így teljesen szóval mindegy járunk oda nem nem feltétlenül így partizni hanem szoktunk ilyen önkénteskedni ott meg a kislányomat is többször levittük nagyon sok gyerek van rengeteg gyerekprogram van tehát egy nagyon szabad hely nekünk az így nagyon tetszett sátrazni kell tehát hogy az egy ez egy hogy azt is szeretem tehát ha ott vagyunk akkor nagyon szeretem az elektronikus zenét de ott is van élőzene vannak hangszeres kon tehát gitárzene is van szóval én is mindig szelektálok a zenék közül hogy éppen mire vágyom vagy milyen nagyon sokféle zenét hallgatok én is és miet játszol tehát hogyha gitározol akkor mit gitározol hát most az egyik barátommal a nagy bazsival van egy kis gitárduónk és szoktunk játszani ilyen szoktak minket hívni ilyen vagy zárt körű ilyen baráti bulikra vagy vagy kiállítás megnyitókon is játszottunk mostanában és ott ilyen mi úgy neveztük el hogy ilyen pszichedelikus blues vagy beat blues szóval valami jó egy ilyen kis keverék két elektromos gitár meg van egy régi japán dobgépünk és akkor az szét van így effektezve vannak jazes elemek is de de hogy ez ilyen sajátságos szóval inkább egy improvizatív ilyen elfolyó de vannak számok meg minden na szuper ez nagyon izgin hangzik most viszont azt javaslom hogy térjünk rá a a fotóra van egy tök jó beszélgetés fel rólad a neten winkler nra készítette a mai manó házban azt ajánlom mindenkinek megnézni már csak azért is mert ott részletesebben foglalkoztok egy csomó olyan anyagoddal amelyekről ma nem fogunk annyit beszélni főleg a frissebb projektjeidet vesszük most gorcső alá azokat amelyek azóta készültek és készülnek viszont egy áttekintőt most mindenképpen adnánk azért a hallgatóknak hogy úgy nagyjából képbe legyünk veled kapcsolatban szóval 1979-ben születtél te egy pesti srác vagy igen igen igen 17 évesen találkoztál a fotóval érettségi után elvégezted a prátert amit szerintem már a hallgatók most már ennyi adás után biztos hogy tudják hogy mi az nagyon fontos fotós iskola és aztán később a mos fotóiporteri képzését is elvégezted onnantól kezdve pedig a fotózásból vagy az ahhoz kapcsolódó tevékenységekből éltél meg és a saját projektjeidet…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kovalovszky Dániel (2024.05.05)”

Miről szól ez az epizód: „Kovalovszky Dániel (2024.05.05)”?

Kovalovszky Dániel fotográfus a wopcast 54. adásának vendége. Fiatalkora óta elismert alkotó, már fotóriporteri tanulmányai alatt sajtódíjat nyert, később pedig számos elismerést és ösztöndíjat kapott. Munkássága és személyes projektjei a fotóriporteri élettől a halálközeli… Az epizód a wopcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 05. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kovalovszky Dániel (2024.05.05)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kovalovszky Dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kovalovszky Dániel (2024.05.05)”?

Fő témái: fotográfia, fotóriporteri munka.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kovalovszky Dániel (2024.05.05)”?

Megjelenés: 2024. 05. 05.. Hossz: 2 óra 14 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/wopcast/054-kovalovszky-daniel-2024-05-05-14994201

Több epizód a wopcast-ből

  • Szaladják "Taikyo" István // I. Képek olvasása és elemzése

    A wopcast 95. adásának vendége Szaladják „Taikyo” István Balázs Béla-díjas operatőr és fotográfus, akivel a fényképek olvasásáról és elemzéséről beszélgettek. A műsor során a rész…

  • Rédei Ferenc (2026.09.06)

    A Wobcast 94. adásának vendége Rédei Ferenc fotóriporter, aki több mint 50 éves pályafutásáról, mentorálásról és életművéről mesél. A beszélgetés során szó esik korai éveiről, ami…

  • Bali // Harmincz Rita - A Sárga Ruhás Lány (2026.08.16)

    Ebben a podcast epizódban Harmincz Rita, a Sárga Ruhás Lány, Bali magyar ismerője kalauzolja el a hallgatókat az indonéz szigetre. Az adás középpontjában Bali földrajza, történelm…

  • Koleszár Adél (2026.07.26)

    Koleszár Adél fotográfus a wopcast 92. adásának vendége. Tiszaújvárosban nőtt fel, a MOME fotó mesterszakán végzett. Hat évet töltött Mexikóban, ahol emberi erőszakkal, konfliktus…

  • Molnár Zoltán (2026.07.05)

    Molnár Zoltán fotográfus a Wobcast 91. adásának vendége. Budapesten született 1973-ban, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, majd a Magyar Iparművészeti Egyetem fotó szakán…

  • Bódis Krisztián (2026.06.14)

    Bódis Krisztián fotográfus, a Budapest Images alapítója a wopcast podcast 90. adásának vendége. Építőmérnöki diplomája után a fotózás mellett döntött, autodidakta módon sajátított…

  • Cseke Csilla (2026.05.24)

    Cseke Csilla fotóművész, fotóriporter, képszerkesztő és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes marketing- és kommunikációs vezetője a Wobcast 89. adásának vendége. Pályafutása tinédzserkén…

  • Gombai Gellért (2026.05.03)

    Gombai Gellért fotográfus a wopcast vendége, aki különleges látásmódjáról és eddigi életútjáról mesél. A teológiától a szállítmányozáson át a fotográfiáig számos területen kipróbá…

  • Az illatok birodalma // Zólyomi Zsolt, parfümőr (2026.04.19)

    Zólyomi Zsolt parfümőrrel, Magyarország egyetlen hivatásos illatszakértőjével az illatok titokzatos világát fedezzük fel. Az illatok hatását tárgyalják a párválasztástól az üzleti…

  • Szami (2026.03.22)

    Szami fotográfus, a RAW reklámügynökség art directora a Wobcast vendége. Győrben született, filozófiát tanult, majd a fotográfia felé fordult. Reklámfotóban szerzett tapasztalatok…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból