wopcast

Szajki Bálint (2024.10.20)

· PT1H36M13S

Összefoglaló

Szajki Bálint fotográfus, fotóriporter a wopcast 62. adásának vendége. A Corvinus egyetem elvégzése után a fotózásnak szentelte életét. Díjat nyert a Magyar Sajtófotó Pályázaton, többek között az André Kertész-nagydíjjal is jutalmazták. A 24.hu fotóriportereként dolgozik, és…

Röviden

Műsor
wopcast
Megjelenés
2024. 10. 19.
Hossz
1 óra 36 perc
Szereplők, említett nevek
Szajki Bálint, André Kertész
Témák
fotográfia, fotóriporter, sajtófotó
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] sziasztok ez itt a wobcast egy műsor az életről a fotósok szemén keresztül a 62 adás vendége szajki bálint fotográfus fotóriiporter a magyar fotós szakma egyik ifjú titánja hozzám hasonlóan a corvinus egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán végzett de már az egyetem alatt nyilvánvalóvá vált hogy életét a fotózásnak fogja szentelni a moos fotóiporteri képzésén keresztül ismertem meg pár évvel utánam járt erre a tanfolyamra tehetsége korán megmutatkozott vizsgamunkájával amelyben nagyszüleinek életét mutatta be díjat nyert a magyar sajtófotó pályázaton mindennpi élet kategóriában sőt az anyagot andré kertész nagydíljal is jutalmazták a mooson keresztül került be a 24.hu csapatába ahol kemény munkával első rangú fotóriporterré nőtte ki magát a sajtófotó pályázaton idén is számos sikert ért el illetve elnyerte a 35 év alatti fotósok számára kiírt hemződíjat is elkötelezett alázatos és szerény fotográfus aki a 24.hu-nál végzett munkája mellett rengeteg energiát fektet saját érdeklődése mentén válaszott projektjeibe is a mai adásban először a sziget és a fesztiválok fotózásáról beszélgetünk majd rátérünk mongóliára ahová idején egy kutatócsoportot kísért el a kamerájával ezután mesél nekünk karrierének alakulásáról a 24 szerkesztőségének életéről és arról milyen hatással volt rá hogy ilyen hamar ennyire komoly sikereket ért el az adás utolsó részében az egészségben és betegségben című andré kertész nagydíjas anyagáról egyik legszemélyesebb munkájáról kérdezem amelyben nagyszüleinek életét dolgozta fel elképesztően érzékeny módon ehhez fontos tudni hogy a podcastet még augusztusban vettük fel azóta báni nagypapája sajnos már nincs köztünk így kérlek ennek tudatában hallgassátok a beszélgetést kezdés előtt szokás szerint fel a figyelmet arra hogy a wobcastet támogatni is lehet ha tetszik a műsor is megteheted patreonon és egyszeri utalással is hozzá tudsz járulni a készítéséhez minden támogatást hálásan köszönök na de vágjunk is bele hallgassátok szeretettel a bálinttal készült beszélgetést bálint isten hozott a podcastben szia és köszönöm hogy meghívtál na jó látni hogy ilyen friss is üde vagy pedig az elmúlt napokat hajnalig a szigetfesztivál fotózásával töltötted milyen a hangulat az idei szigeten jó egyébként mindig jó én szeretek kint lenni mert bár nem vagyok egy egy buliotós vagy egy fesztiválfotós de engem is tölt valamennyire ez az egész úgyhogy ez ilyen mennyiségben élvezem magánemberként voltál már a szigeten nem én nem voltam soha ilyen fesztiválra járóst én akkor kezdtem el fesztiválokra járni amikor elkezdtem dolgozni fotósként biztos érdekli a hallgatókat hogy milyen egy ilyen fesztiválom melózni úgyhogy arra kérnélek hogy pár szóban mondd el hogy hogy néz ki egy ilyen munka tehát ott a 24.hú szerkesztőségében azt mondták neked hogy bálint akkor ki kéne menni a szigetre és akkor mi ennek a folyamata hát ez ott kezdődik hogy ez már hetekkel ezelőtt de lehet hónapokkal ezelőtt be van írva a naptárunkba fotós naptárunkba hogy van a szigetfesztivál ilyenkor a a kultúrarovat jelzi nekünk hogyő fognak menni és szeretnének erről írni de ez nagyjából minden évben adot hogy a szigetre menni kell és akkor az előtte lévő héten elkezdjük vagy azon a héten kiosztani hogy akkor melyik napon kimegy és akkor a kulturális újságírók pedig bejelentkeznek a fotórovatnál hogy melyik nap melyik koncertről szeretnének írni ez be van írva a naptárunkba és akkor elkezdenek minket akkreditálni és lehosztjuk hogy hogy melyik nap ki fog fotózni általában amikor elkezdődik a sziget akkor az első nap viszonylag hamar ki kell menni mert az első napról mindig kell egy nyitógaléria elindult a sziget tehát az első nap van általában a legtöbb munka mert akkor van riport arról hogy mi mennyibe kerül akkor kell megcsinálni az első életképeket illusztrációkat és és utána pedig azért ez hat napon keresztül tart akkor pedig minden este koncertek tehát hogy akkor ilyen öt-től kezdve általában éjféliglig egyig le van adva hogy mikor melyik koncerten kell ott lennünk hogy a másnapi beszámolókban benne legyenek a képek illetve most annyivá változás van idén hogy minden nap külön képgalériát csinálunk a fesztiválról úgyhogy most nagyjából nekünk minden nap kell illusztrációkat meg életképeket is is csinálni kint ebbe az egész szerkesztőség részesz vagy a fotóriiporterek közül mindenki kimegy legalább egyszer a szigetre nálatok most igen annyiban van most egy kis változás hogy az egyik fotóriiporterünk a varga jennifer az egész olimpia alatt párizsban van úgyhogy így így hárman fedjük most le az testezálló az olimpia a jennyek az biztos itt van egy egy ilyen sajtószoba vagy egy ilyen sajtórészleg ilyenkor a szigeten ugye az egy ilyen tök érdekes kis kerítéssel körülvett ilyen vip rész itt van kaja is meg piaa is nem tehát ez nem olyan luxus mint aminek kívülről tűnik hogy itt egy ilyen sajtó lounge van és akkor ott mi esszük a lazacos szendvicset tehát hogy ez igazából egy ez ez jól meg van csinálva tehát ott van nekünk egy külön tehát van külön víz meg meg van ott egy külön pult amihez van hozzáférésünk de hogy egyébként ez arra jó hogy ott nyugiba le lehet ülni és ott mindenki tud úgy dolgozni hogy hogy nem nem zavarja őt semmi illetve le tud dőlni tehát tök jó kis babzsákok vannak és hogyha kajálni szeretnétek akkor ott a helyi árusoknál veszitek a cuccokat én első nap kimentem riportozni hogy mi mennyibe kerül na pont ezért kérdeztem úgyhogy így láttam is és akkor ott így nagyjából el is döntöttem hogy semmit nem fogok vásárolni ye én minden nap bekészítettem magamnak egy zapszeletet meg egy nápolit a zsebembe és és én azokkal húztam ki itt van a sziget mellett az a filatorigáti fa fal ami az a híres graffiti fal és ott volt most egy ilyen baromi vicces kis graffiti hogy a sziget logó betű stílusával a betűket fölcserélve volt oda kiírva hogy drága a sziget tényleg én is azt hallottam hogy több 100z ftba kerül akár csak egy-két napot eltölteni a szigeten hogyogy tényleg oda teszed magad igen igen elképesztő úgyhogy nagyjából így zajlik még annyit tennék hozzá hogy annyiból szabadabb a munkánk ahhoz képest hogyha mondjuk mi lennénk az official fotósai a szigetnek hogy y ugye meg vannak adva nekünk a koncertek hogy mikről szeretnének képet az újságírók de ezenkívül teljes szabadságot kapunk abban hogy egyébként mit és hogyan fényképezünk le és és az hogy ha én nekem gyártanom kell egy galériát másnap reggelre akkor az teljesen rám van bízva hogy én délután 4:00-től éjféig mit csinálok akárhova mehetek akármit lefényképezhetek nincsen kötelezettségem egy megrendelő felé hogy kötelező képnek lennie a hoddogárusról úgyog y ebben tök jó és és és én azt szeretem ebben a legjobban hogy főleg ezeket a szabadon bóklászos órákat amikor nem kell a koncerten ott lennem hanem hanem elindulhatok és kicsit nyugodtabban egy mászkálok egy-két órát és keresem az érdekes képeket én szeretek kimenni a buliból azon kapom magam hogy amikor nem kell a koncerten az első három számon a peatben lenni és utána még a közönségbe tombolni akkor akkor szeretek kicsit eltávolodni a bulizástól és akkor így a két lépéssel hátrébb mi van és és ott ott ott szerintem ott nagyon érdekes képeket lehet találni és amikor mondjuk éjfélig egyig elfotózgattok akkor ott még ott a sajtórészlegen kell leadnotok egy galériát vagy ezt nektek kell kidolgoznotok vagy bekülditek a szerkesztőségbe és ők átmennek rajta tehát hogy mennyire azonnali ez a folyamat hát azonnali általában a az official fotósoknak szokott lenni ott a helyszínen illetve a a az ügynökségeknek akiknek rögtön ki kell adni egy egy koncertről a képeket nekünk annyiból jó hogy mivel újságírók riportot írnak a koncertről meg a hangulatról ezért ők általában másnap reggelre írják meg ezt vs az olvasó ugye reggel fogja megnézni azt hogy milyen volt az esti koncert és elolvasni a beszámolót úgyhogy nálunk a 24-nél ez úgy néz ki hogy lefotózzuk az egész esti eseményt de már nem tudunk ott maradni bulizni hanem éfél körül vagy amikor végzünk egykor hazaindulunk én otthon leülök és akkor hajnali 3om-400-ig válogatok és kidolgozom és cikkoldalba teszem vagy feltöltöm a képszerkesztőknek hogy ők másnap reggel tudjanak vele dolgozni és másnap reggelre ott legyen egy galéria a szerkesztőknél aha hát ez azért elég fárasztóan hangzik ezt napnap után csinálni te most hány napot voltál kint a szigeten én most három napot voltam az volt a szerencsénk hogy közötte volt egy-egy pihenő tehát hogy így felváltva tudtuk csinálni úgyhogy egy nap sziget utána egy nap pihenő de a pihenőnap is igazából ott tehát ott meg archiválunk az előző napi anyagot fel kell tölteni meg kell szövegezni úgyhogy ez ilyenkor egy ilyen intenzív folyamat azt akartam is kérdezni hogy a fotózás után bármikor ott tudsz-e maradni egy kicsit bulizni vagy kikapcsolódni azt mondtad hogy nem vagy amúgy egy nagy fesztiválra járó de például van olyan zene a szigeten ami mondjuk idén különösen érdekelt vagy vagy otthon például mit szoktál hallgatni kérdezhetem így is nagyon-nagyon változó én azt nagyon sajnálom hogy a tavalyi szigeten lemaradtam bonobóról ő az egyik személyes kedvencem és tavaly nem volt ennyire intenzív a sziget tehát nem kellett ennyi ennyi napot kint lennünk és azon a napon amikor én mentem akkor én már csak billy eilishral találkoztam aki meg kevésbé esik a az ízlésemen úgyhogy az például sajnálom hogy bonobo idén nem jött el és nem tudtam meghallgatni de majd lehet hogy jövőre jön megint igen mennyire könnyű terep számodra egy ilyen fesztiválon fotózni tehát nagyon sok helyen jársz fotóriiporterként azért vannak nagyobb kihívást jelentő terepek is egy ilyen fesztivál az tényleg egy ilyen szüret egy fotós számára tehát mindenki örül neki mindenkit lefotózhatsz úgy ahogy akarsz tehát te szereted én szeretem de nem mondanám hogy ez egy nagy pihenés tehát szerintem itt ugyanúgy nagyon nagyon ott kell lenni fejben és nagyon tehát hogy amikor kimegyek a szigetre minden évben most ez a harmadik volt igazából amikor dolgozni mentem ki akkor ott mindig kell egy egy óra hogy így megérkezzek egyszerűen annyi impulzus ér egyszerre főleg ez az első nap tehát most így a harmadik nap már nem de az első nap amikor így nyugodt fejjel kimegyek és így jön ez az impulzusáradat akkor az így le tud egy kicsit le lefagyasz tehát hogy ott ott azt sokszor éreztem hogy amikor na most akkor azonnal elkezdek fényképezni akkor abból semmi nem sikerül és akkor kell egy ilyen fél óra egy óra sétálgatás hogy jó megérkeztem lenyugodtam ki tudom zárni az üvöltő zenét meg az üvöltözést meg a részegeket meg a buborékokat meg az unikornisokat meg minden ami körülöttem örög szóval nagyon szerintem nagyon bele kell nyugodni akármennyire is furcsán hangzik ez hogy hogy bele kell nyugodni de hogy annyi annyira intenzív az egész környezet hogy meg kell benne nyugodni hogy ebben így lehessen látni úgy igazán és és ne csak a leghangosabb leglátványosabb történéseket mert azok nyilván jól néznek ki és lefotózza mindenki de hogy pont azok azok amire csapatos tulot terem az összes fotós és megcsinálja és meg is kell csinálni szerintem de de mellett kell az a az hogy ebből a a nagyon intenzív élményből egy kicsit kiszállni és és nyugodtabban sétálgatni úgyhogy én ezért is szeretek sokszor előbb kimenni kicsit hangolót ez egyébként tök olyan mint amikor elmész egy ilyen nagyon más kultúrába egy ilyen külföldi országba és ott az elején mindent gyorsan lekapsz ami olyan nagyon újszerűnek hat és aztán szépen lassan rádöbbensz hogy olyan nagyon sok értékelhetőképet nem is csináltál így mert egyszerűen csak a az adhok ingereknek engedelmesked ettél ez egy kicsit karakter idegen kérdés tőlem de gondolom egy ilyen szigetfotózáshoz viszel nagy látószögű meg teleobjektívet is igen idén most két vázzal mentem dolgozni egyébként gyakorlatilag 99 már egy vázzal dolgozom de itt most úgy gondoltam hogy mivel egyedül vagyunk kint és van hogy egy koncertnél egy számra kapunk csak időt meg nagyon nagy a por tehát nem akarok annyit cserélgetni ezért most idén kétvázzal mentem de egyébként amikor kimentem akkor gyakorlatilag a koncertekig csak a 2470 volt a gépen és és azzal sétálgattam és képeim nagyon nagy részét azzal csináltam és amikor jöttek a koncertek meg a mindenféle előadások akkor akkor a másik vázat elővettem föltettem rá a telét és akkor így ezzel a szokásos 247070 20000 kombóval dolgoztam neked van egyébként személyes preferenciád tehát hogyha ilyen bálintos képeket készítesz akkor melyik felé húz a szíved jobban nagyon nagy részben én a 20 470-nel dolgozom de amikor m elmegyek természetfotózni akkor pedig kábé csak a teleobjektívvel tehát hogy akkor akkor meg le se le se jön a gépemről a 7200 de nem gondolom hogy ez gépnek az érzétét vagy a látványát azt feltétlenül ez adná üüm ez igaz hogy a szigeten már a látogatók 70-80%-a külföldi én zsigerből angolul szóltam nagyjából mindenkihez tehát hogy mikor tömegbe mászkáltam akkor angolul kértem hogy engedjenek el vagy kértem elnézést sokkal nagyobb arányban jön be az ha angolul szólok az emberhez mert a magyarra inkább néznek hogy bocsi nem értem úgyhogy egy felesleges kört megelőzök mert ha véletlenül magyarba botlok akkor úgyis ő is meg fogja érteni azt hogy bocsi engedj el az előbb említetted hogy ugye egy koncerteknél gyakran csak a egy vagy két számot engednek fotózni ez ugye neked tök alap de lehet hogy valaki nem tudja hogy ez ez miért van pontosan hát ez az első három szám szokott len a standender ugy első három szám az árokban vaku nélkül és akkor vége a harmadik számnak akkor a kedves biztonságiak egy ilyen erélyes mozdulattal megnyomják a hátadat és ugye mi az oka annak hogy csak az első három számot lehet fotózni ugye a harmadik szám után annyira elkezdenek izzadni és és tehát ott ott már folyik le a smink ott már átizzad a ruha tehát hogy hogy az előadók is kevésbé vannak olyan állapotban ahogy ők szeretnének a fényképekel látszani tehát a reprezentálható állapot az az elején van igen valakinek az elején sem mert ugye sokan csak az első számot engedik most idén is…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • 24.hu

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szajki Bálint (2024.10.20)”

Miről szól ez az epizód: „Szajki Bálint (2024.10.20)”?

Szajki Bálint fotográfus, fotóriporter a wopcast 62. adásának vendége. A Corvinus egyetem elvégzése után a fotózásnak szentelte életét. Díjat nyert a Magyar Sajtófotó Pályázaton, többek között az André Kertész-nagydíjjal is jutalmazták. A 24.hu fotóriportereként dolgozik, és… Az epizód a wopcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 10. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Szajki Bálint (2024.10.20)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szajki Bálint, André Kertész.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szajki Bálint (2024.10.20)”?

Fő témái: fotográfia, fotóriporter, sajtófotó.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szajki Bálint (2024.10.20)”?

Megjelenés: 2024. 10. 19.. Hossz: 1 óra 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/wopcast/062-szajki-balint-2024-10-20-15944777

Több epizód a wopcast-ből

  • Szaladják "Taikyo" István // I. Képek olvasása és elemzése

    A wopcast 95. adásának vendége Szaladják „Taikyo” István Balázs Béla-díjas operatőr és fotográfus, akivel a fényképek olvasásáról és elemzéséről beszélgettek. A műsor során a rész…

  • Rédei Ferenc (2026.09.06)

    A Wobcast 94. adásának vendége Rédei Ferenc fotóriporter, aki több mint 50 éves pályafutásáról, mentorálásról és életművéről mesél. A beszélgetés során szó esik korai éveiről, ami…

  • Bali // Harmincz Rita - A Sárga Ruhás Lány (2026.08.16)

    Ebben a podcast epizódban Harmincz Rita, a Sárga Ruhás Lány, Bali magyar ismerője kalauzolja el a hallgatókat az indonéz szigetre. Az adás középpontjában Bali földrajza, történelm…

  • Koleszár Adél (2026.07.26)

    Koleszár Adél fotográfus a wopcast 92. adásának vendége. Tiszaújvárosban nőtt fel, a MOME fotó mesterszakán végzett. Hat évet töltött Mexikóban, ahol emberi erőszakkal, konfliktus…

  • Molnár Zoltán (2026.07.05)

    Molnár Zoltán fotográfus a Wobcast 91. adásának vendége. Budapesten született 1973-ban, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, majd a Magyar Iparművészeti Egyetem fotó szakán…

  • Bódis Krisztián (2026.06.14)

    Bódis Krisztián fotográfus, a Budapest Images alapítója a wopcast podcast 90. adásának vendége. Építőmérnöki diplomája után a fotózás mellett döntött, autodidakta módon sajátított…

  • Cseke Csilla (2026.05.24)

    Cseke Csilla fotóművész, fotóriporter, képszerkesztő és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes marketing- és kommunikációs vezetője a Wobcast 89. adásának vendége. Pályafutása tinédzserkén…

  • Gombai Gellért (2026.05.03)

    Gombai Gellért fotográfus a wopcast vendége, aki különleges látásmódjáról és eddigi életútjáról mesél. A teológiától a szállítmányozáson át a fotográfiáig számos területen kipróbá…

  • Az illatok birodalma // Zólyomi Zsolt, parfümőr (2026.04.19)

    Zólyomi Zsolt parfümőrrel, Magyarország egyetlen hivatásos illatszakértőjével az illatok titokzatos világát fedezzük fel. Az illatok hatását tárgyalják a párválasztástól az üzleti…

  • Szami (2026.03.22)

    Szami fotográfus, a RAW reklámügynökség art directora a Wobcast vendége. Győrben született, filozófiát tanult, majd a fotográfia felé fordult. Reklámfotóban szerzett tapasztalatok…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból