Agroinform

Agrárium üzleti alapon

· PT50M57S

Összefoglaló

Az Agroinform podcast e heti adásában Pitli Péter vendége Hollosi Dávid, az MBH bank agrári és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. A beszélgetés az agráriumot érintő pénzügyi és stratégiai kihívásokat taglalja a korábbi, kiszámítható időszak lezárulásától…

Röviden

Műsor
Agroinform
Megjelenés
2026. 02. 20.
Hossz
51 perc
Szereplők, említett nevek
Pitli Péter, Kátai-László Károly, Koczor Ádám, Hollósi Dávid
Témák
agrárium, pénzügyek, stratégia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Agroinform podcastas, a mezőgazdaság hangja. >> Sziasztok, ez az Agroinfon podcast legújabb adása.

Engem Pitli Péternek hívnak, és a mai műsorban így az agrárgazdaságról fogunk beszélgetni.

Szerintem nagyon sok érdekes téma fog elhangozni a beszélgetésben.

Szia >> Dávid az NBA banknak az agrári és élelmiszeripari üzletágának a ügyvezető igazgatója.

Igazából te már í egy ismert személyiség vagy, azt lehet mondani, mert nagyon sok podcastben szerepelsz.

Köszönjük, hogy elfogadtad a meghívást és eljöttél erre a műsorra, hogy beszélgessünk egy kicsit itt a az agráriumot érintő dolgokról, hiszen azért azt lehet látni, hogy a volt ugye a 2010 és 20-as évek között volt egy ilyen hét bő bő esztendő, ami kicsit 10 lett, azt lehet mondani.

Most meg már az ötödiket rúgjuk talán a hét szűk esztendőből, vagy nem tudom, hogy vagy most éppen hol tartunk, de azért azt lehet mondani, hogy azért mostanában nem ment olyan jól, hogy magyar meg a globális agráriumnak, mint előtte.

Ez ezt ezt te is alá tudod támasztani. >> Igen, persze természetesen az adatok ezt mutatják, meg az egész ágazatot uraló hangulat is.

És ő mondod, hogy ugye öt vagy hét év és hét szűk esztendő.

Reméljük, hogy hét évnél ez megáll.

A saját véleményem és a szakértő jellemzések alapján nem úgy tűnik.

Egy teljesen más tendenciába lépett a a világ, ami a a világgazdasági folyamatok, geopolitikai folyamatok, klíma kérdések tekintetében előttünk áll.

És gyakran említjük ezt a 2010-es éveket úgy, hogy lehet, hogy a mi életünkben mondhatjuk még relatív fiatalok vagyunk a pályá pályánk csúcsán, lehet, hogy nem lesz még egy ennyire kellemes kiszámítható időszak, ami ami ugye az alvát a pénzügyekben is megnyilvánult.

Ugye mégis csak erről szeretünk a leg ehhez érdemes viszonyítani sok mindent, mert azért a pénzügyek meghatározzák a a hangulatot.

Úgyhogy megyünk egy új érába 2020 óta.

Érdekes, hogy ugye gyakran ezt is így emlegetem, hogy 100 éve volt 1920-ban a spanyol nátt, ami nagyon átrendezte a háború után a a világot, a gondolkodást és a világ lakosságát.

És pont 100 év múlva megjelenik egy ilyen effektus, ami ami ott ugye egy egy pánikhangulatot alkotott, de aztán elmúlt a ez a betegség, ez a járvány, de az abból eredő viselkedés minták és a világ megosztottsága az itt maradt velünk. >> Igen. >> És ez az, ami egyébként magát az agráriumot és az élelmiszeripart is erőteljesen vezérli.

Igen, fogyasztói szokások teljesen átalakultak.

Tehát azt lehet látni, hogy ilyen komlót is termeztek, és ugye kraftsörösöknek sör sörfőzőknek értékesítem, és ők is mondják, hogy iszonyatosan megváltozott a a fogyasztási szokása az embereknek, tehát nem járnak esténként még Budapesten se kocsmázni, nem vagy vidéken.

Nyilván tehát rengeteg olyan dolog dolgot hozott maga a covid is az életünkben, ami azt lehet mondani, hogy előtte nem volt.

Ugye teljesen máshogy néznek az emberek a hétköznapjaikra, de itt a geopolitikai viszonyok is teljesen átrendeződtek azért az elmúlt években.

Ez is azért az az agrárium behatása volt, illetve a klíma is.

Nem tudom, te neked mi a véleményed arról, hogy a klíma változás az velünk marad.

Ez egy tartós hatás lehet, vagy most így örülünk ennek, hogy esett a hóvégre itt 2026 telen megoldódik, vagy mi a véleményed erről?

Nagyon markáns véleményem van, amivel van, aki egyetért, van aki van, aki nem.

Én is magammal nem értenék szívesen egyet.

Én azt látom, hogy felgyorsult ez a folyamat a és abban nyilvánul meg leginkább nem a nem az, hogy gyakorlatilag nincs csapadék a hőmérséklet nem megfelelő, hanem szélsőségekbe csapát időről időre.

Tehát bizonyos szempontból az elmúlt évek mintázatában ez a mostani januári hideg és hó, ezért már egy kisebb szélsőségnek tekinthető, de persze tudjuk mindannyian ez volna a normális egy agrátermelés szempontjából is.

A nézzük az időjárási modelleket.

Nyilván sok elemzést csinálunk, hogy hogyan néznek ki ezek a dolgok.

Akárhogyan nézzük, a az elmúlt 5-10 év minden tekintetben kiemelkedően szélsőséges viselkedést mutat mutatott az idrás tekintetében.

Így a legmagasabb legalacsonyabb hőmérsékletek átlaghőmérsékletekről beszélünk csapadékeloszlás tekintetében.

És hát a az olyan típusú jelenség, ugye mindig arról beszélünk, hogy az a mezőgazdaságnak egy óriási kihívása, hogy nincs megfelelő mennyiségű víz a talajban és a légkörben.

Ugye itt a légköri aszály egy fontos szempont.

Sokkal nagyobb lett a kisugárzás, tehát kevesebb csapadék esik összességében.

Ennek az eloszlása nem egyenletes, és ráadásul még nagyobb a kisugárzás is.

Tehát azt jelenti, hogy majdnem kétszer annyi hiányzik, mint amennyivel kevesebb esik.

És hát látjuk, hogy teljes mértékben felforgatta a szántófogy növénytermesztésnek a jövőképét.

Az állattenyésztés ugye most egy az elmúlt években azért viszonylag jó helyzetben volt, de a tavalyi évben azért volt egy sajnos egy járvány is, ami hatással volt rá, illetve most itt ősszel a a terménypiacok is, vagy hát a a tejpiac is egy kicsit összeomlott, azt lehet mondani sajnos.

Ugye tehát ezek is olyan piaci anomáliák meg olyan helyzetek voltak most az elmúlt években, amik így az ember erre nem számított.

Lehetne azt mondani, hogy fekete hattyú majdhogy nem ugye piaci, tehát a tőzsdén szokták ezeket mondani a fekete hattyú jelenségnek.

De mi a véleményed arról, hogy ezekből a helyzetekből hogy lehet fölállni?

Tehát mi a mi lehet az a az a segítség vagy bármi, ami a gazdálkodókat ilyenkor előreviheti? meggyőződésem ugye az üzleti szemléletnek a a terjedése.

Ugye mai egyik témánk is mindenképpen ugye a az adatalapú gondolkodás.

Itt mi is gondolkodunk olyan megoldásokban, ami a gazdálkodóknak segíthet.

Tehát az a gondolkodás, hogy hogy uralom és tudatosan vezérlem a cégem működését, fejlődését, és van egy olyan stratégiám, ami hosszú távon biztosítja a működést.

Meggyőződésem, hogy a az agrárium annyira jó éveket tudhat maga mögött, hogy az ágazatból ki is alakult egy elkényelmesedés.

Azért azt látjuk, hogy kormányzati oldalról is nagyon sok támogatás érkezett az ágazatba.

Ez nem feltétlenül csak pénztőke.

Olyan jogszabályi működési katasztrófatmogatási szituációk, amelyek az ágazatot segítették átvészelni ezeket az időket.

És nagyon úgy tűnik, hogy olyan veszélyes évtizedbe léptünk, és annyira szűkek lettek az erőforrások, olyan kockázatos lett a termelés, a környezet, a biztonságunk, hogy nem lesz erre elég erőforrás.

Tehát nagyon sok területnek, nagyon sok agrárgazdasági területnek, termelőnek magának kell megoldani ezeket a problémákat.

Nyilván azzal, hogy az egy nemzetgazdaságilag fontos ágazott továbbra is, ami azt jelenti, hogy az élelmiszert meg kell termelnünk, és ennek a termelőknek sikeresnek kell lenniük.

Tehát én azt látom, hogy a gondolkodásmódnak meg kell változnia.

Lehet itt sarkalatos dolgokat mondani.

Most ugye arra nincs mély időnk, hogy végigmenjünk az egyes ágazatokon, hogy milyen változásra van szükség, de meggyőződésem ugye a stratégiákat át kell alakítani.

Az az agrárgazdasági modell, amit a 90-es évek elején felépítettünk a rendszváltozás után, meg aztán ez egy nagyot csavart ugye az uniós csatlakozás, a közös piacra való belépés.

Ez nem feltétlenül tűnik ebben a formában fenntarthatónak.

Ráadásul olyan szinten globalizált lett a világ, úgy kinyíltak azok a csatornák, amelyeken keresztül egy hihetetlen nagy versenynek vagyunk részesei.

Még akkor is, ha most egy kicsit ilyen globalizációs folyamatok zajlanak, meg nagyhatalmi harcok zajlanak, hogy nem ugyanúgy működünk, ahogy említetted, a fogyasztói szokások vezérlik a az ágazatot, nem ugyanúgy működünk, mint 10 20 vagy 30 évvel ezelőtt.

A vásárlási szokások, a komparatív előnyök, az egyes ágazatokban a a termékek versenye meghatározza azt, hogy nem tudunk csak alapanyagmelő ország lenni.

Át kell eveznünk arról, hogy minél inkább feldolgozzuk a termékeinket.

Ezt unalomig ismételjük minden konferenciát nagyon régóta.

És úgy látom, hogy most nagyon sok törekvés van ebbe az irányba, hogy ez ez megtörténjen.

A mostani pályázati ciklus k kiemelten fogja támogatni, mert támogatja ugy az élelmiszeripari termékeket.

Tehát koncentrálódni kell az iparánknak, hatékonyabbnak kell lennie és üzleti alapon kell gondolkodnia. >> Egyébként én is ezt a kulcszónak gondolnám. lesz az, hogy üzleti alapon kell működnie egy vállalkozásnak és egy mezőgazdasági vállalkozásnak is, hiszen eddig azért valamilyen szinten el voltunk kényestetve, mert azt lehet mondani, hogy más iparágakban, ami nem üzleti alapon működött, ott az a vállalkozás már nem létezik.

Mezőgazdaságban azért azért voltak ezek az időszakok, ahogy említetted is az elmúlt 30 évben, hogy nyilván lehetett már üzleti alapon is működni, de de ez nem mindig volt a velejárója a hétköznapoknak. egyébként az Egyesült Államokban volt egy ilyen hasonló jellegű válság a 80-as években.

Ott is ugye a 70-es években volt egy ilyen nagyon nagy felfutás a mezőgazdaságnak.

Szinte boldog boldogtalan jól élt, beruháztak, nagy, nagy fejlesztések voltak és hirtelen megváltoztak akkor is a piraci körülmények.

Akkor ugye az Egyesült Államokban is volt egy viszonylag magas inflációs ráta és nagyon nagy problémája volt ott a a termelőknek. nagyon sok gazdaság tönkrement, hiszen a korábbi években jónak gondolt beruházások ugye buktak be, és és nagyon sokan tönkrement mentek, és ott is a most nagyon sokat foglalkoznak ez amerikai podcastek az elmúlt év végén, hogy hogy erről beszéltek és és mindenki ezt mondta, hogy az üzleti szempontokat, aki elővette a 80-as években és elkezdett számolni gondolkodott tervezett stratégiában gondolkodott, leírta a számait, satöbbi, satöbbi, azok élték túl a azt az időszakot.

Tehát a 80-as években, és ugye még most is, tehát tök hihetetlen számomra, hogy Magyarországon is ugye még a az is már nagyon nagy trúvások esetben, hogyha valaki leírja egy kockáslapra az adott évi költségeit. >> Igen, mert az egész agrár ágazat az egy annyira konzervatívan működő ágazat, ugye gondoljunk bele, hogy a termőföldek 80%-án négy növényt, 90%-án öt növényt termelünk.

Igazából ez az ágazat az úgy termel évről évre, hogy azt sem tudja, hogy kinek fog értékesíteni.

Gondoljuk vele nincs még egy ilyen ágazat, hogy nem tudom a vevőmet, >> a végét.

Igen. >> Tehát ez egy tömegtermék, egy tőzsdei terméket állít elő.

És az állattenésztése hasonlóan egyszerű és koncentrált modellben dolgozik.

És az amerikai esetet ugye mondva a problémát én abban látom, csak keveset beszélünk róla, hogy a 70-es80-as években robban be az az agrár forradalom, ami így a Norman Borlaug nevéhez fűzhető, amikor olyan technológiai ugrást tettünk az agrártermelésben, hogy jóval kisebb területen jóval nagyobb hozamokat tudtunk előállítani.

És ma már nem kérdés, hogy a a világnak a fejlett része, de már a fejlődő is nem ismeri az éhezés fogalmát.

Tehát, hogy olyan pici lett az agráriumnak a GDP arányos részesedése.

Annyira természetes, hogy az agrárium az megoldja a problémáit és megtermeli az élelmiszert, és a gazdálkodók ebből meg tudnak élni, és a termékpálya, ez az élelmiszer ellátási lánc, az folyamatában működik, hogy belekényelmesedtünk ebbe a ebbe a szituációba, és lehet, hogy hogy túl sokan vagyunk és túl sokat termelünk még mindig. a te válságot említetted, az teljesen egyértelműen egy árválságról beszélünk, és olyan egyszerű néha ezeknek a az okozata túl sok tejet termelünk.

Meg lehet nézni, hogy a a tejelő tehenek az elmúlt 10-20 évben mekkorát változtak, fejlődtek 1 ladott tej kapcsán.

Óriási irodalmi és historikus története van a tejtermelő ágazatnak a a hatékonyság fejlesztésének.

Kína bezárkózott, újsabán vámpolitikát vetett ki, és az európai tej nem tud kimenni feldolgozott termékekben, nem tud kimenni a világból exportra.

A többlet ez itt van velünk és leveri az árakat.

Tehát erre az ázatra mindig igaz volt ez.

Tehát mindig ismertünk tejpiaci, sertéspiaci gabonapiaci szőllőpiaci vagy borpiaci válságokat, csak mintha most ezek úgy úgy halmozottan kezdenének jönni.

Egy olyan időszakban, amikor az Uniónak el kell döntenie, hogy világpiaci játékos akar-e maradni az agráriumban, vagy azt mondja, hogy ebből visszább húzódik azért, hogy a többi iparága boldogulni tudjon.

Ugye ez önmagában már a mergazú egyezménynek az alapja.

És erről mi a véleményed egyébként, hogyha így pár szó van ezt kifejteni a merkózult, mert nyilván ezt így, ahogy említetted, ugye azért az látszik, hogy Európa sok szempontból nyerhet ezzel, de mondjuk az agrárium szempontjából nem biztos, hogy annyira jó a helyzet.

És hogy azt látni kell, hogy azért a brazil meg a dél-amerikai gazdák is ők ők ők versenzőtípusok, tehát azért látszik, hogy fel próbálnak készülni erre.

Tehát nem az lesz, hogy akkor feladják a versenyt, hanem ami ami lehetőségük lesz, hogy a piacainkra belépjenek, azt meg fogják tenni. >> Én azt láttam, hogy az egész hangulat ezzel kapcsolatban eltúlzott mindamellett, hogy hogy ez veszélyes dolog nyilván.

Tehát az, hogy szinte minden országban a gazda társadalmak fellépnek és hevesen tiltakoznak, az nyilvánvaló az ő egyszerű megközelítésükben azt jelenti, hogy az ő termékeikre veszélyes lehet egy bizonytalan eredetű import termék.

Ugye ez alapvetően ugye a a kukoricában, a cukorkomplexekben, tehát a a cukortermékekben, a mézben, baromfiban, az legnagyobb v szőlőben is, borban is lehet, ott vannak a legnagyobb veszélyek.

De ha valaki beleássa magát a mélyére az egyezménynek a jelenlegi rendszerébe, amit ugye még majd jóvá kell hagyni a parlamentnek, meg az országoknak ratifikálni kell, meg tele van védőintézkedésekkel, tehát nem eszik ezt azért olyan forrón.

Inkább azt kell látni, hogy hogy a a farkas beteszi a lábát az ajtón, és azért ez felpuhul, akkor lesz gond.

Tehát itt itt ilyen kvóták vannak, hogy az európai a baromfi termelés 1,6%-a érkezhet onnan be.

És 180000 tonna évente most is bejön, csak most vám nélkül jött be, vagy vám nélkül jönne be eddig, ugye némi vám jött be.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Agrárium üzleti alapon”

Miről szól ez az epizód: „Agrárium üzleti alapon”?

Az Agroinform podcast e heti adásában Pitli Péter vendége Hollosi Dávid, az MBH bank agrári és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. A beszélgetés az agráriumot érintő pénzügyi és stratégiai kihívásokat taglalja a korábbi, kiszámítható időszak lezárulásától… Az epizód a Agroinform című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Agrárium üzleti alapon”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pitli Péter, Kátai-László Károly, Koczor Ádám, Hollósi Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Agrárium üzleti alapon”?

Fő témái: agrárium, pénzügyek, stratégia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Agrárium üzleti alapon”?

Megjelenés: 2026. 02. 20.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agroinform/agrarium-uzleti-alapon-4901fbf9

Több epizód a Agroinform-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból