Agroinform

Állati teljesítmény nyáron: hogyan védekezzünk a hőstressz ellen?

· PT1H2M53S

Összefoglaló

Az adás a hőstresszről, az állattenyésztés egyik legkomolyabb kihívásáról szól. Beszélgetés arról, hogyan hat a meleg a tejelő állomány teljesítményére, egészségi állapotára, szaporodásbiológiai mutatóira és a borjúnevelés eredményességére. A megelőzés fontosságát hangsúlyozzák…

Röviden

Műsor
Agroinform
Megjelenés
2026. 04. 15.
Hossz
1 óra 3 perc
Szereplők, említett nevek
Kátai-László Károly, Koczor Ádám
Témák
hőstressz, állattenyésztés, tejelő állomány, borjúnevelés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Agroinform podcast, a mezőgazdaság hangja. >> Sziasztok, ez az Agroinfon podcast legújabb adása.

Engem Pli Péternek hívnak, és a mai témánk az a hőstressz lesz az állattenyésztésben, és erről fogunk beszélgetni vendégeinkkel, akik ket szeretnék most bemutatni nektek.

Deák Konrád, az Impovidus Zrt. értékesítési vezetője.

Szia Konrád. >> Sziasztok. >> Dr.

Szia Gerda. >> Sziasztok. >> Illés Róbert, az Impovírus Zrt-nek az ügyvezető igazgatója. >> Szervusztok. >> Negyedik vendégünk Rónai Bence, aki az Aranykocsi Zrt.

Szarvasmarha telepének a vezetője. >> Sziasztok.

Mint említettem, a hőstressz lesz a mai adásunk témája így az állattartásban, de most így feltenném a kérdést nektek első körben Gerdának, hogy a milyen stresszhatások érik még az állatokat így a hőstresszen kívül, melyek így >> huhú szinte csak stressz éri szegény állatainkat.

Ö a hőstressz az olyan szempontból, idézőjelben mondom, hogy egy hálás történet, hogy azért ez ez úgy eljut a tudatunkig, tehát hogy nekünk is melegünk van, az állatoknak is melegük van.

Mondjuk a szarvasmarhának sokkal hamarabb van melege, mint nekünk.

De hogy ez látható, meg elég látványos következményei is szoktak lenni.

Ezenkívül nyilván rengeteg olyan stresszhatásról beszélhetünk.

Nyilván maga a magas termelési szint is egy stresszhatás.

Szerintem bárki el tudja képzelni, hogyha minden nap le kéne futnia egy maratont, akkor az mekkora stressz lenne az életében. akár nézzük a a takarmányoldalt, változik, nem változik, milyen a beltartalma, milyen akár a mikotoxin szennyezettsége, akkor az ember például a legnagyobb stresszfaktor szerintem az állatok életében.

Ugye most már elég elterjedtek hazánkba is a robotos technológiák, tehát azért ott ott nagyon erősen lehet látni, hogyha kivesszük az embert ebből a rendszerből, és az állata a természetes viselkedési formáját tudja gyakorolni, akkor akkor az a termelési mutatókon is meglátszik, meg az egészségügyi állapotán is.

De lehet ez technológia, vagy egy rosszul fölmartt betonplacc bármi, vagy vagy kiálló sarkok, vasak, ahol az állat sérüléseket szenved, tehát rengeteg, rengeteg minden van, ami ami napi szinten tud egy állatot stresszelni. >> Nálatok, Robi, itt ez a mit láttok így a cégszinten, hogy mik a legfőbb stresszforrások még a hőstressz mellett? >> Húha!

Kinyitjuk a pandor szerencs szerintem. [nevetés] Nekem a vessző paripám a csoportos tartás.

Tehát ha ha kimegyek egy mezőre, ahol mondjuk húsmarhák legelésznek, nem állnak olyan sűrűn egymás mellett, mint egy tejelőteenészetben állnának egymás mellett.

És ha magamból is kiindulok, hogy egy idő után az osztálytársak mennyire tudtak zavarni, hogy olyan közel benne vannak az aurámban, az az egy alapvetően meg [horkantás] pakolja a stresszfaktoromat, legalábbis nekem.

Gondolom az állatok is hasonlóan így vannak.

Ö de aztán onnantól kezdve, amit Gerda is mondott, ö minden minden, tehát a milyen épületet építettem köré, milyen dolgozóm van, milyen gépem van, mikor etetek, mikor nem etetek, hogy fejek, hogy nem fejek.

Tehát rengeteg a stresszfaktor.

Tehát ezt igazán el se lehet kerülni őket.

Egy jó menedzsernek az a dolga szerintem, hogy megfelelően állítsa be az egyensúlyt.

Persze próbálja őket minimalizálni, de van amit nem lehet.

Tehát hogyha megépítettem az istálót 70-es csoportra, akkor oda be kell [horkantás] tenni a 70-et.

Tehát mert akkor az a gazdaságos, akkor az >> azt a szintet kell tartanom.

Tehát ezeknek a kihívásoknak a hullámain kell vezetnie a hajót egy jó menedzsernek, és és megpróbálni ezeket a ezeket a problémákat lépésről lépésre minimalizálni, de nem lehet nullázni.

Tehát most nézzük meg kint a vadakat, a szarvast, az őszt is.

Éri mindig valamilyen stressz.

A kérdés szerintem a mértéke, >> főleg egy zsákmányállatnál, mint a szarus. [nevetés] >> Igen, igen, igen. >> Ennél rosszabb csak a ló, ami mindentől megijed, ami mozog meg attól is, ami nem. >> Igen, igen, igen.

Egyébként erre pont a két első hozzászólásotokra tudnék rácsatlakozni.

Ugye, ahogy Gerda említette a maratonfutást, nekem jó barátom, Szőnyi Feri, aki ultrasportoló és akkor hát többször voltam vele különböző helyeken versenyen segíteni, illetve hát volt, hogy csak néztem is a versenyeken, és akkor pont említetted ezt a minden nap lefuttunk egy maraton nő csinált, 30 nap 30 Iron ment, és ugye itt az volt a lényege az egésznek, hogy hogyan menedzseli azokat az időszakokat.

Ugye nyilván a versenyt is nagyon kell kontrollálni végig, mert ugye azért ezek egy ilyen 10-12 órás napi 13 órás kihívások, de utána a többi körülményt, a többi stresszt, ami éri, de az élet fenntartásához nagyon fontos, azt hogyan tudta menedzselni, és ugye így ér eredményeket, hogy ő ebbe nagyszerű meg gyorsan tud regenerálni.

Ezt most csak így mellékesként a stresszre hozzátűzném.

Be Bence neked így a a stresszről mi jut eszedbe így az állatokkal kapcsolatban?

Hát itt a legtöbb dolog elhangzott már igazából ugye a csoport létszám az egyik dolog meg a csoportosítás tehát egyikből a másikba kerülés is egy ilyen stresszfaktor.

Meg ugye ezeknek a ugye az egyik legkritikusabb a borjaknál a választások.

Ott a takarmányváltás is van, ott csoportos behelyezés is van, adott esetben az elhelyezés is változik, tehát hogy az egyidejűséget kell nyilván itt is megpróbálni lecsökkenteni, de annyira több faktoros a dolog, hogy ezt ezt nagyon nehéz sokszor lekezelni.

Hát igazából ez a dolgunk, tehát ez a ez a nehézsége és ez a szépsége, és azt hiszem a a mi munkánknak, vagy amit én próbálok csinálni, hogy ezt kell menedzselni, ahogy elhangzott már, hogy minimalizáljuk a ezeknek a összességét. >> Konrád neked erre, hogyha már így a stresszről beszélünk, mindenki egy kicsit hozzászóljon?

Nekem is a az első gondolatom az az, hogy hogy a csoportosítás.

Tehát ugyanez, amit Robi is mondott, ez ez biztos, hogy az állat számára egy egy nagyon nagyon komoly stressz.

Ott van egyfajta takarmányváltás is értelemszerűen, tehát változik a takarmánynak az összetétele.

Ez egy emésztőrendszeri stressztermény az állatnál.

Igen, szarvasmarhánál is a férőhelyeknek a a megválasztása.

Kellő állatot tegyünk egy helyre, ha többet teszünk, az már megint egy stresszforrás. disznónál ez kifejezetten érzékeny, amikor amikor falkásítunk, még inkább egymást hergelik, egymást piszkálják.

Valamilyen szintű rivalizálás van az állatok között, tehát úgymond a hierarchia rendszert nem tudjuk kiszűrni a a nagy egészből.

Próbáljuk meg meg genetikailag ebbe az irányba fejlesztik a az állatokat, hogy a hierarchiát valamilyen szinten háttérbe tudjuk szorítani, de nem [torokköszörülés] lehet.

Tehát azt látom én is külső szemlélőként, hogy ezt nem lehet kizárni, és ez egy ez egy piszoknak stressz az állatnak. hogy hova kerül a ranglétrán, hol helyezkedik el.

Főleg az első helyekért folyói küzdelem az még inkább keményebb tud lenni, mint a hátsóbb helyekért folyó küzdelem.

A gyengébbeket kizárják a rendszerből, szekálják piszkálják idő mire ez beáll és erre jönnek még, erre tetőznek a különböző stresszforrások.

És ez ha nem jól van kezelve, én is csak ezt tudom mondani, az az nagyon komoly termeléskiestés tud eredményezni.

És ugye ezek itt most úgy hangzanak el, mint evidenciák, de még ma is vannak olyan telepek, akik azzal próbálkoznak, hogy van egy mondjuk egy fejési kapacitás egy istálóban, és 105, 110, 115%-ra próbálják az instálót a névleges létszámra tölteni, hogy kihasználják a technológiát, miközben nem biztos, hogy ez célravezető.

Sőt, hát ez olyan szintig el tud menni, hogy hogy szinte jó példaként emlegetjük az Egyesült Államokat, ahol ugye az van, hogy hát a fogadót azt ne töltsd föl olyan nagyon, csak [horkantás] olyan 85-re, utána megsúfolhatod őket úgy, ahogy akarod.

Azért ezt ennek nem olvastam úgy annyira utána, hogy ezt így kiérte, hogy mérte, miért mérte, vagy mérte egyáltalán, hogy ez ez milyen jellegű stresszt vagy vagy termelésszaesést okoz.

De igen, ahogy a Bence mondja, hogy evidencia, de közben mégse. >> Igen, sokszor az gyakorlat mást mutat nyilván az életben, ezekben a témákban is.

Most így a hőstresszre vinném akkor a szót, hogy a azért nagyon sok stresszt tényezőt fölsoroltatok, de a hőstresszt azért az elmúlt években elég jelentősen megjelent.

Tehát ugye szántóföldi növénytermesztőként ezt mi tapasztaljuk, meg inkább ezekről volt szó az elmúlt pár évben, hogy ez milyen hatással van a kis kicsy országunkban a növényt termesztésre.

Az állattenyésztésről is esett szó, de azért olyan szinten nem a hőstessszel kapcsolatban, mint amennyire szerintem ez fontos téma lehet.

Tehát, hogy azért ez ez biztos, hogy az állatokra is hatással van nagyon sok szempontból.

Induljunk itt a tejelőállományból, hogyha már annak a képviselői vannak itt a Bence állatok.

Ez ez miben jelenik meg egy tejelő állományban a hőstressznek a hatása? >> Hú, hát ez egy [nevetés] nagyon összetett kérdés.

Megint csak sok szempontból összetett kérdés.

Hát hogy hogy jelenik meg? elsősorban nyilván a szárazanyagfelvétel csökkenésbe kérődésszámcsökkenésbe ezen keresztül nyilván a termeléscsökkenésbe, borjaknál is rend, tehát nagyon sok módja van annak, ahogy ez ez ez gondot tud okozni.

Azért nagyon nehéz kérdés ez, mert ugye itt hiába a telepen dolgozó szakemberek hiába vannak ezzel tisztában, nagyon sok része ennek olyan döntéshozói szinten kéne, hogy hogy jelen legyen.

Egyrészt, hogy ez jelen legyen, másrészt meg, hogy erre legyen akarat és legyen anyagi forrás, mondjuk, hogy a feltételeket megteremtsük, hogy a jobb feltételeket megteremtsük.

Szóval én egy olyan telepen dolgozom, ami egy nagyon régi múltra visszatekintő telep, és ilyen, hogy mondjam, toldozott, foldozott megoldások vannak sok helyen, és nyilván egy pár éve mi is belefogtunk egy fejlesztésbe, ami ami egy egy úgy gondolom, hogy egy nagyon jó irány és óriási különbséget is tud jelenteni.

Ugye robot technológiával kezdtünk el dolgozni.

Az állománynak a 60%-a van jelenleg robotfeléses instálóban.

És nyilván ezzel járt együtt egy teljesen modern tartástechnológia is.

És egy ilyen istáónak a megtervezése az egy nagyon hosszadalmas és nagyon-nagyon nehéz feladat.

Most újra ebben vagyunk benne, mert a második istálunkat tervezzük szerencsére.

Ö de annyi szempont van, és annyira, hogy mondjam, a szakemberek is nagyon szertágazó tanácsokat tudnak adni, mert nincs nincs egy olyan megoldás, amire azt mondjuk, hogy van itt egy típusistáló, azt ide lerakod, így és így berendezed ilyen ventilátorokkal ilyen gerincszerellőzéssel, egyebekkel, és akkor az jó lesz, mert ez nem így működik.

Tehát van egy állományod egyszer ez se ugyanolyan.

Van egy vannak terepviszonyaid az istá hol helyezkedik el a többihez képest a szintek.

Szóval ez egy ez egy borzasztó nehéz kérdés.

És nagyon nagy viták vannak azzal kapcsolatban, hogy ugye itt az energiafelhasználás kérdése is egy óriási kérdés. villamosenergia sokszorosában jött a az utóbbi években.

Nagyon költséges lett, tehát hogy mennyit éri meg belefektetni ebbe a részébe is a napi működtetésbe, mennyit fog az visszahozni a másik oldalon.

És nyilván én, mint állattenésztő a az állatoldaláról próbálom megközelíteni, és a a tényleg az optimális viszonyokat megtervezni, de hát vannak nyilván más szempontok is.

Szóval ez egy nagyon-nagyon nehéz nehéz történet.

Ha megengedtek egy kis anekdótát a a nemrég nyugdíjba volt vezérigazgatónk, nagyon jó kapcsolatot ápolunk egyébként mai napig is.

És őnek volt mindig egy ilyen kis megjegyzése ilyen megbeszéléseken, hogy hát a tehén az egy sivatogéja állott, merthogy igazából 30 fok környéken sincsenek problémái. [horkantás] Ez ugye sok mindent elárul, de ő is nyilván ironizált azért ezzel félig meddig, de abban is nagyon nagy különbség van, hogy a páratartalom hogy alakul.

Tehát ezt azért az utóbbi években megtapasztaltuk, hogy egy száraz meleg az sokkal jobban kezelhető történet.

A ha vannak azért nyilván feltételek hozzá, de egy [horkantás] olyan évben, nem is emlékszem már, hogy melyik volt ez pontosan, de volt egy nagyon-nagyon csúnya évünk ilyen szempontból, hogy volt egy nagyon párás meleg nyarunk, és nagyon-nagyon sokáig elhúzódott a az állatoknak a regenerálódása.

Tehát a termelés helyreállása az eltartott ilyen december januárig.

Szóval itt azért a a stresszfaktorok, ugye a toxinkérdés, szóval a az összehatása, ezeknek a dolgoknak a kommunálódása azért az az nem mindegy, hogy hogy alakul.

Tehát nagyon-nagyon le tud amortizálódni egy állomány.

Attól függen, hogy milyen nyarat kell végigcsinálni, és nagyon nagyon hosszú idő belőle kijönni, hogyha ez ez túl sok a az együttállása. >> De kimondtál egy kulcsszót egyébként, hogy mekkora befektetés.

Tehát az a legnagyobb baj, hogy a döntéshozók, tulajdonosok szemében ez mindig egy költség, hogy megint költök az állatra, nem, ez egy befektetés, mert az állat jobban érzi magát, akkor jobban fog termelni, kevesebb lesz a problémám, kevesebbet kell vele foglalkozni, kevesebb lesz a gyógyszerem, mindenem.

Tehát, hogy ha már idáig eljutunk, hogy ez egy ez egy befektetés, akkor már már jó úton járunk, de azért nagyon sok helyen érezni még a 60-as évekbe épült istálók, és akkor 30 éve is jó volt ez, akkor 30 év múlva is még jó lesz.

És hát ugye beszélgetünk róla mindig, hogy semmi nem olyan, mint 30 éve, úgyhogy ezen is érdemes elgondolkodni.

Szeretném azt hozzátenni, de hogy megdorgáljanak még a végén otthon, [torokköszörülés] hogy azért ebben nagyon, tehát mi a mi vezetőségünk egy nagyon konstruktív társaság egyébként.

Tehát látták azt az évek alatt, hogy tényleg amit az ember jó helyre fektet be a szarvasmarhába, az az sokszorosan vissza tud jönni.

Úgyhogy nehéz a tervezési folyamat, de de egy a szándék úgyhogy >> Igen.

Gerda te így a tapasztalataidat így megosztanád velünk, hogy mik szoktak így lenni a hőstressznek az első tünetei így az állatoknál, amiket így tejtermelés során így >> nyilván vannak ezek a magától értetődő jelek.

Ög hát ez abból is következik, [torokköszörülés] hogy nyilván a szárazanyagfelvételcsökkenés, kérődéscsökkenés, de hogy az állatok ugye ilyenkor nem is…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Állati teljesítmény nyáron: hogyan védekezzünk a hőstressz ellen?”

Miről szól ez az epizód: „Állati teljesítmény nyáron: hogyan védekezzünk a hőstressz ellen?”?

Az adás a hőstresszről, az állattenyésztés egyik legkomolyabb kihívásáról szól. Beszélgetés arról, hogyan hat a meleg a tejelő állomány teljesítményére, egészségi állapotára, szaporodásbiológiai mutatóira és a borjúnevelés eredményességére. A megelőzés fontosságát hangsúlyozzák… Az epizód a Agroinform című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Állati teljesítmény nyáron: hogyan védekezzünk a hőstressz ellen?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kátai-László Károly, Koczor Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Állati teljesítmény nyáron: hogyan védekezzünk a hőstressz ellen?”?

Fő témái: hőstressz, állattenyésztés, tejelő állomány, borjúnevelés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Állati teljesítmény nyáron: hogyan védekezzünk a hőstressz ellen?”?

Megjelenés: 2026. 04. 15.. Hossz: 1 óra 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agroinform/allati-teljesitmeny-nyaron-hogyan-vedekezzunk-a-hostressz-ellen-8efe0265

Több epizód a Agroinform-ből

  • Mikotoxinok a telepen - a rejtett veszteségek nyomában

    Az Agroinform podcast legújabb adásában a mikotoxinok kerülnek a középpontba, különös tekintettel az állattenyésztési gyakorlatra. A vendégek – Dr. Kisgerda (állatorvos), Dr. Deák…

  • Ammónia és légszennyezés: Miért kulcskérdés ez a mezőgazdaságban?

    A műsor az Agroinform Podcast legújabb adásában az ammóniával és a mezőgazdasági légszennyezéssel foglalkozik. Annus Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet szakértője, aki a klíma…

  • Litkai Gergely: Megújulhat-e a magyar mezőgazdaság, vagy elkéstünk?

    Litkai Gergely, a Zöld Válasz Podcast műsorvezetője vendége az Agroinfon podcast legújabb adásának. PL Péterrel beszélget a magyar mezőgazdaság megújulásának lehetőségeiről, a fen…

  • Adatintegráció az agráriumban: az ökoszisztémák új szintje

    Pitli Péter és Szabó Levente az Agroinform podcast legújabb adásában az agrárszisztémák és az adatintegráció fontosságát vitatják meg. Szabó Levente, a Forágsi Informatikai Zrt. p…

  • Növénykondicionálás stresszhelyzetben

    A magyar gazdálkodásban a biostimulátorok és lombtrágyák szerepét, elvárásait és fogalmait tárgyalja a podcast. A vendégek, Faragó Gábor, Kasza István, Guys Dénes és Illés Róbert…

  • Autonóm mezőgazdaság testközelből

    A magyarországi autonóm mezőgazdasági gépekkel kapcsolatos tapasztalatokat mutatja be ez az Agroinform podcast epizód. A holland származású Kalfbeek Harm, az Europe Farming Kft. ü…

  • A jövő agráriuma Mezőhegyesen: stratégia és precízió

    A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója, Kovács Norbert osztja meg tapasztalatait a podcastban. Az közel 10 ezer hektáron gazdálkodó vállalat működését, a modern…

  • Termelési rendszer új alapokon

    A gazdálkodás jövőjét tárgyalja az Agroinform podcast legújabb adása, Pli Péter műsorvezetésével. Rezsek Attila, a Prolansys Kft. ügyvezető tulajdonosa az új termelési rendszerek…

  • Agrárium üzleti alapon

    Az Agroinform podcast e heti adásában Pitli Péter vendége Hollosi Dávid, az MBH bank agrári és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. A beszélgetés az agráriumot érintő…

  • Mérhető-e a fenntarthatóság az agráriumban?

    Az Agroinform Podcast legújabb adásában a fenntarthatóság mérését vizsgálják az agráriumban, mint hatékonysági és piaci alkalmazkodási feladatot. A vendégek, Dr. Tikás Szilidkó Ed…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból