Agroinform

Ammónia és légszennyezés: Miért kulcskérdés ez a mezőgazdaságban?

· PT1H12M5S

Összefoglaló

A műsor az Agroinform Podcast legújabb adásában az ammóniával és a mezőgazdasági légszennyezéssel foglalkozik. Annus Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet szakértője, aki a klíma és környezetkutatási osztályon dolgozik, az üvegházhatású gázok és légszennyező anyagok…

Röviden

Műsor
Agroinform
Megjelenés
2026. 04. 28.
Hossz
1 óra 12 perc
Szereplők, említett nevek
Kátai-László Károly, Koczor Ádám
Témák
ammónia, légszennyezés, mezőgazdaság, üvegházhatású gázok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Agroinform podcastas, a mezőgazdaság hangja.

Ez az Agroinom Podcast legújabb adása.

És a mai műsorban egy olyan témát hoztam, ami már egy régóta foglalkoztatott, hiszen az ammóniával fogunk foglalkozni és egyéb légszennyező anyagokkal, de leginkább az ammóniával, hiszen az ammónia az állattenyésztőket is érint, érinti a növénytermesztőket is és érinti az egyszerű lakosokat is itt a városokban, falvakban, hiszen mindenki találkozik ammóniával a levegőn keresztül.

És ezt a témát szeretnénk kitárgyalni a Annus Norberttel, aki a Zakitól érkezett.

Szia Norbi. >> Szia és üdvözlöm a kedves hallgatókat és nézőket. >> Norbi, egy pár szó vagy bemutatkoznál, hogy mivel foglalkozol, honnan jöttél?

Az aki agrárközgazdasági Intézetben dolgozom, azon belül is a klíma és környezetkutatási osztályon.

És ez az osztály tulajdonképpen a mezőgazdaság és a környezet kapcsolatát és egymásra való hatását vizsgálja.

Föl lehet osztani így a környezetet elemek szintjén.

Tehát beszélhetünk ugye a vizekről, talajról, levegőről.

És amivel én foglalkozom konkrétabban, az én fókuszterületem az a az a levegő.

És ez most konkrétabban azt jelenti, hogy üvegházhatású gázok és légszennyező anyagok kibocsátásával foglalkozom, tehát azokkal a kibocsátásokkal, amik mezőgazdasági forrásból származnak. >> Hú, ez izgalmasan hangzik, hiszen azért az ember nap mint nap találkozik így ezekkel a témákkal. volt egy podcast, amit már publikáltunk Litkai Gergellyel. ő ugye környezetvédelemmel foglalkozó, vagy hát fenntarthatósági menedzsernek mondja magát, és ugye azért ezek is szóba kerültek a nyilván a sok más gyakorlat mellett és szerintem sokunkat foglalkoztat az, hogy az ammónia, üvegházhatású gázók ezek ezek ezekről így tudnál beszélni, hogy most egy konkrétan itt a légszennyezés alatt, hiszen a fókusz most ebbe az adásba, főleg a légszennyezése lesz, ahogy említetted, ez a szakterületed, hogy ezeknek mi az a fogalmi meghatározása és mi a jelen jelentősége. >> Igen.

Érdemes külön választani a kettőt, az üvegházhatású gázokat és a légszennyező anyagokat.

Röviden, hogyha definíció szerint próbáljuk meghatározni, akkor azt lehet mondani, hogy a légszennyező anyag az egy olyan anyag, ami a levegőben van, és károsítja a az ember és más élőlények, illetve a környezet egészségét.

Az üvegházhatású gáz az pedig egy olyan gáz, ami szintén a levegőben van, és a a talajból származó infravörös hullámokat, azokat elnyeli és visszasugározza, ami leegyszerűsítve hő hővel jár.

Tehát ez az, ami a klímaváltozással áll erősebb összefüggésben. hogyha egy kicsit ilyen érzékletesebb irányba szeretném ezt elvinni, akkor azt lehet mondani, ez egy leegyszerűsítés lesz, de talán érdemes megközelíteni így, hogy az ember az orrán keresztül érezheti azt, hogy most légszennyező anyagról vagy üvegházhatású gázról van szó, hiszen a légszennyező anyagok azok szinte kivétel nélkül kellemetlen szagúak, irritálják irritálják az embernek a az az orrát az egész és légzőrendszerét.

Az üvegházhatású gázok ezzel szemben többnyire szinttelen szaktalan gázok, és erre az analógiára föl lehet húzni tulajdonképpen a a hatásuk közötti különbséget is, hiszen a légszennyező anyagok hatása az sokkal közvetlenebb.

Ö, tehát ezt ha bekerül a az ember vagy más élőlénynek a a légzőrendszerébe, belekerül a vérébe, akkor egészségügyi problémákat fog okozni rövidebb távon, tehát sokkal közvetlenebb a hatása.

Az üvegházhatású gázokról, hogyha beszélünk, itt közvetlenül nehezebb kimutatni ezt a hatást, hiszen nem közvetlen módon fog egészségügyi problémát okozni. viszont hosszabb távon és és globálisan nézve hozzájárul, nagy mértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz, ami persze megint vissza fog hatni a a teljes bioszférának az egészségére.

Csak azt szerettem volna szemléltetni ezzel a különbséggel, hogy a lég légszenező anyag ez egy közvetlenebb, üvegházhatású gáz az egy kicsit közvetettebb mód.

Ha ha egy kicsit az agrár fókuszt elhagyjuk, akkor mik a legismertebb légszennyező anyagok?

Meg meg hát nyilván az üvegházhatású gázokra is így ugye mondtál egy tök jó definíciót erre, hogy hogyan tudjuk ezt meghatározni, de ami így nem a mezőgazdasághoz közvetlenül kapcsolódik vagy közvetve, azok mik így egy-kettő elemet így fel tudnásolni.

A a légszennyező anyagok ö tekintetében röviden felsorolnám, hogy milyen anyagokkal foglalkozunk, vagy milyen anyagokról beszélünk.

És hát a drámai hatás kedvé azért mégis csak beviszem oda a mezőgazdaságot is, hogy hogy mögé lehet tenni, hogy ez a mezőgazdaságban mennyire mennyire jelentős.

És azzal kezdem azokkal az anyagokkal, amik kevésbé, és akkor utána haladok afelé, ami sokkal fontosabb.

Ö kezdhetjük a nehéz fémekkel és a perzisztens szerves szennyezőanyagokkal.

Ezek jelen vannak a mezőgazdaságban, de hát elhanyagolható.

Tehát Excel táblákat, hogyha nézünk, akkor a sokadik tizedes jegynél ott előjön valami szám, hogy a mezőgazdaságban is származnak, de tulajdonképpen nem számottevőek.

És akkor, hogyha megyünk tovább, akkor beszélnünk kell a nitrogén dioxidról, ami már a mezőgazdaságban is egy jelentősebb légszennyezőanyag.

Elsősorban műtrágya felhasználás során keletkezik, de kisebb mértékben a szervestrágya is hozzájárul ehhez a kibocsátáshoz. nagyjából 20% a mezőgazdaság hozzájárulása.

Tehát most Magyarországról beszélünk, a magyarországi mezőgazdaság hozzájárulása az körülbelül 20% az összes magyarországi nitrogéndioxid kibocsátásból.

Hasonlóan 20% környékén mozog a nemán illékony szerves vegyületeknek a a kibocsátása.

Ennek az anyagnak az elsődleges forrása a szerves trágya és másodlagos, tehát kicsit kisebb, de a műtrágya is egy jelentős kibocsátási forrás.

Hogyha megyünk tovább, akkor a szállóporról érdemes még beszélni.

Ezt frakció szerint három csoportra lehet bontani.

Van a 2,5 mikromnél kisebb frakció.

Ez a mezőgazdaság szempontjából nem annyira jelentős.

Tehát körülbelül ilyen 2% a mezőgazdaság hozzájárulása a a teljes kibocsátáshoz.

A 10 mikromnél kisebb szállóporfakció az már egy jelentősebb.

Ott megint ilyen 20% környékéről lehet beszélni.

Ennek az elsődleges forrása a szántóföldi gépi munkák során keretkező szállópor.

És beszélhetünk úgynevezett TSP szállóporral is, amit az összes méret, tehát hogy mérettartomány nélkül az összes szállópor mennyiségét magában foglalja.

És itt megint körülbelül körülbelül 20% környékén van a a mezőgazdaság hozzájárulása.

És azt hiszem, hogy most már a nagyágyú kivételével az összes légszennyező anyagot felsoroltam.

Úgyhogy jöjjön a végére az ammónia ami nagyon jelentős mezőgazdasági szempontból, hiszen a magyarországi összes kibocsátásnak több mint 90%-át azt a mezőgazdaság adja.

És jelentős ammónia kibocsátó a a szervestrágya. ö és az ahhoz kapcsolódó ö folyamatok, illetve a szántóföldi növénytermesztés.

Itt elsősorban a műtrágyára kell gondolni. >> Igen, ez egy elég komoly összetett rendszer, és hogy mondod, hogy a nagy ágyú az ammónia, tehát ugye nyilván erre kell a legnagyobb fókuszt is tenni, hogy amint említetted, hogy a mezőgazdaság érintettsége talán itt a legnagyobb és a jelentős részét a mezőgazdasági gyakorlat hozza magával.

Nyilván majd itt az adásba kiderül, mi mire tudunk majd hatással lenni, és mire amivel kevésbé.

De így most így, hogyha úgy elindulunk a nulladik lépéstől, ismerjük meg magát az ammóniát, ugye az nitrogénből épült fel, és ugye azt miért is használjuk mi a szántóföldi növénytermesztésben, mire használjuk, mi az élet folyamataiban mire jó nitrogén.

Ezt erről egy pár szót így említeném?

És elsősorban itt az élet folyamataira próbálok meg rákapcsolódni, amit mondtál. talán egy minimálisan ez most nem lesz annyira egy percig mezőgazdasági fókuszú, de hát rá fogunk jönni, hogy mégis csak az a nitrogénről azt nagyon fontos megállapítani, nagyon fontos látni azt, hogy minden élő szervezetben, minden élő sejtben megtalálható, hiszen a DNS-nek az az össze az egyik nagyon fontos összetevője a fehérjéknek a nélkülözhetetlen összetevője. növények esetén a klorofillnak egy egy alapvető összetevője.

Látjuk, hogy nélkülözhetetlen, nitrogén nélkül nincs élet.

És hát ide jöhet a levegőnek a kompozíciója.

Hiszen mondhatjuk, hogy kész szerencse, hogy a levegőnek körülbelül 78%-a az nitrogén.

Nagyon jó, akkor harapjunk friss levegőt, és akkor a a nitrogént azt tulajdonképpen be is be is tudjuk építeni.

Jó lenne, hogyha ha ilyen egyszerű lenne ez a ez a helyzet, de a gyakorlatban ez nem nem így működik.

És csak röviden behoznám ide a nitrogén körforgást, mint mint fogalmat.

Ö nem fogok nagyon mélyen belemenni ebbe a folyamatba, de mezőgazdasági szempontból is fontos, én úgy gondolom, azt látni, hogy hogy a levegőben lévő nitrogént, azt különböző mikroorganizmusok képesek fixálni, és a ezalatt fixálási folyamat során a növények számára elérhető formába kerül az eredetileg légkörben lévő nitrogén és ammónia és ammónium formájában már a talajból a növények képessé válnak arra, hogy fölvegyék ezt a nitrogént.

Tehát már itt ebben a folyamatban láthatjuk, hogy az ammónia az már megjelenik, mint mint természetes összetevője ennek a folyamatnak.

És hát utána tulajdonképpen azért magától értetődően megy tovább a folyamat, hogy jönnek a növényevő állatok, állatevő állatok, és akkor ez a ez a nitrogén, ami eredetileg a légkörben volt, ez végül minden élőlénybe eljut, és utána később az anyagcsere folyamatok során ennek a ez a nitrogénnek egy része, ez kiürül, és onnan megint a levegőbe fog jutni.

Tehát van egy ilyen természetes körforgása is a nitrogénnek.

Viszont azt fontos kiemelni, hogy a modern korunkban, ahol 8 milliárd embert, ha jól emlékszem, kell táplálni, ott ez a természetes körforgás, ez nem biztosít elegendő mennyiségű nitrogént ahhoz, hogy élelmiszert állítsunk elő, és ehhez külső forrásból szükséges bevinni ezt a ezt a nitrogént.

És hát itt jönnek képbe ugye a tápanyag utánpótlási eszközök, elsősorban a műtrágya. >> Igen.

És hogyha már a nitrogén felülépünk eggyel, ugye NH3 ugye az ammóniának a a egyele. >> Így van. vagy hát a képet.

És akkor hogyha most itt tovább lépünk, itt mint ammónia, mint légszennyező, az milyen mechanizmusonokon keresztül jelenik meg, vagy hogy jelenik meg itt a körforgásban, ahogy említetted, ugye azért van egy nitrogén körforgás, és ugye van egy gyakorlat, amit az élelmiszertermelésért teszünk mind állattartás, mind növénytermesztés szintjén, hogy ez hogy jelenik meg itt a a rendszerben, mint szennyező.

Tehát a a lég a légszennyező folyamata az ammóniának az az nem nem közvetlen, hanem a levegőbe kerülve az ammónia egyéb más szerves vegyületekkel lép reakcióba.

És a reakció során szállópor, ez a PM-nek, particulate matternek nevezett szállópor keletkezik, amiutána bekerül a a légzőrendszerbe.

Tehát most akár emberről, akár állatról beszélünk, ugyanúgy ez ez problémát jelent, hogy a légzőrendszerbe kerülve ez a szállópor légzőszervi megbetegedéseket és szív és élrendszeri megbetegedéseket, illetve rákos megbetegedéseket is okoz. és nagyon komoly egészségügyi kockázata van.

A szív és élrendszeri, illetve a légzőszervi megbetegedéseknek egy jelentős része az a légszennyezéshez köthető, a légszennyezéshez kapcsolható.

És hogyha már mezőgazdaságról beszélünk, akkor elsősorban itt az ammóniáról van szó.

Tehát röviden összefoglalva ez az egész ciklus, a a teljes lég légszennyezés az tulajdonképpen a mindenkinek a bőrére megy, a mindenkinek az egészségére megy.

Ezt érdemes leszögezni, azt gondolom.

Igen, nyilván mindenki különböző szinten érintkezik ezzel, de hogy hogy ez ott van, ott lehet mindenhol az ammónia légszennyezésen, ahogy mondod, ugye a legnagyobb probléma nem az, hogy helyben ott akkor érzi az ember a szagát, hanem hogy amikor a kis por részecskékre vagy más kénnel vagy más együletekkel reakcióba lép, akkor ugye szépen tova tudja vinni a szél, és akkor akár városlakók is ugye könnyen tudnak ezzel találkozni. >> Így van.

Ezt ez teljes mértékben így van, ahogy ahogy mondod.

Az ammónia és más légszennyező anyagok is, hogyha bekerülnek a levegőbe, nem állnak meg ott, ahol keletkeztek, ahol a levegőbe kerültek, hanem a légzgások hatására ezek rendkívül nagy távolságokat tudnak vándorolni.

Tehát ami mondjuk itt Magyarországon keletkezik, ammónia, az nem biztos, hogy itt Magyarországon fog valam egy embernek a légzőszervébe belekerülni, belekerülni és megbetegedést okozni, és ugyanígy visszafelé is.

Tehát, hogy más országokban keletkező légszennyező anyag, az nagyon könnyen lehet, hogy kimegyek az utcára és azt fogom majd beszívni.

Ugye ugye a beszélgetés elején már említettem, hogy ugye az állattenyésztés is és a növénytermesztés is érintett az ammóniával kapcsolatban.

Ugye az állattenyésztés esetében ott ugye az állati örülék, illetve vizelet az, ami ami hordozza ezt a vegyületet.

És ugye nyilván annak a kezelése, feldolgozása vagy hát nem is tudom, hatástalanítása határozza meg hát a tartási körülmények, hogy milyen szinten kerül a levegőbe be az ammónia, ugye ezekből a szilárd vagy éppen folyékonyhalmaz állapotú dolgokból.

De erről egy pár szót így említené, hogy az állattartás az hogy tud így az amónia kibocsátóvá válni tulajdonképpen. >> Igen, az állattartás során megint érdemes egy ilyen ciklust elképzelni. hogy az állat elfogyasztja a táplálékot, és azt a táplálékot, takarmányt nevezzük így szakmaiasan, annak a nitrogént tartalmát nem fogja teljes mértékben beépíteni a saját szervezetébe, ami azt jelenti, hogy az anyagcsere folyamatai során az a az az ürülék ami ami a végtermékké válik az nagy mennyiségben, jelentős mennyiségben ben fog nitrogént tartalmazni.

Tehát azt lehet elmondani, hogy tulajdonképpen itt az ammónia kibocsátás az mindig nitrogén veszteségről szól.

Tehát mezőgazdaságról mezőgazdasági folyamatokban hogyha valamilyen inputanyagot beadunk, akkor nem fog teljes mértékben hasznosulni, hanem hanem egy része kikerül.

És hogyha a folyamatban tovább megyünk akkor ugye ez a ez az ürülék szerves trágya és ez akár bélsár, akár vizelet formájában az állattartó telepeken megjelenik. tulajdonképpen…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Agrárközgazdasági Intézet

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ammónia és légszennyezés: Miért kulcskérdés ez a mezőgazdaságban?”

Miről szól ez az epizód: „Ammónia és légszennyezés: Miért kulcskérdés ez a mezőgazdaságban?”?

A műsor az Agroinform Podcast legújabb adásában az ammóniával és a mezőgazdasági légszennyezéssel foglalkozik. Annus Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet szakértője, aki a klíma és környezetkutatási osztályon dolgozik, az üvegházhatású gázok és légszennyező anyagok… Az epizód a Agroinform című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ammónia és légszennyezés: Miért kulcskérdés ez a mezőgazdaságban?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kátai-László Károly, Koczor Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ammónia és légszennyezés: Miért kulcskérdés ez a mezőgazdaságban?”?

Fő témái: ammónia, légszennyezés, mezőgazdaság, üvegházhatású gázok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ammónia és légszennyezés: Miért kulcskérdés ez a mezőgazdaságban?”?

Megjelenés: 2026. 04. 28.. Hossz: 1 óra 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agroinform/ammonia-es-legszennyezes-miert-kulcskerdes-ez-a-mezogazdasagban-39fdaa57

Több epizód a Agroinform-ből

  • Mikotoxinok a telepen - a rejtett veszteségek nyomában

    Az Agroinform podcast legújabb adásában a mikotoxinok kerülnek a középpontba, különös tekintettel az állattenyésztési gyakorlatra. A vendégek – Dr. Kisgerda (állatorvos), Dr. Deák…

  • Litkai Gergely: Megújulhat-e a magyar mezőgazdaság, vagy elkéstünk?

    Litkai Gergely, a Zöld Válasz Podcast műsorvezetője vendége az Agroinfon podcast legújabb adásának. PL Péterrel beszélget a magyar mezőgazdaság megújulásának lehetőségeiről, a fen…

  • Állati teljesítmény nyáron: hogyan védekezzünk a hőstressz ellen?

    Az adás a hőstresszről, az állattenyésztés egyik legkomolyabb kihívásáról szól. Beszélgetés arról, hogyan hat a meleg a tejelő állomány teljesítményére, egészségi állapotára, szap…

  • Adatintegráció az agráriumban: az ökoszisztémák új szintje

    Pitli Péter és Szabó Levente az Agroinform podcast legújabb adásában az agrárszisztémák és az adatintegráció fontosságát vitatják meg. Szabó Levente, a Forágsi Informatikai Zrt. p…

  • Növénykondicionálás stresszhelyzetben

    A magyar gazdálkodásban a biostimulátorok és lombtrágyák szerepét, elvárásait és fogalmait tárgyalja a podcast. A vendégek, Faragó Gábor, Kasza István, Guys Dénes és Illés Róbert…

  • Autonóm mezőgazdaság testközelből

    A magyarországi autonóm mezőgazdasági gépekkel kapcsolatos tapasztalatokat mutatja be ez az Agroinform podcast epizód. A holland származású Kalfbeek Harm, az Europe Farming Kft. ü…

  • A jövő agráriuma Mezőhegyesen: stratégia és precízió

    A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója, Kovács Norbert osztja meg tapasztalatait a podcastban. Az közel 10 ezer hektáron gazdálkodó vállalat működését, a modern…

  • Termelési rendszer új alapokon

    A gazdálkodás jövőjét tárgyalja az Agroinform podcast legújabb adása, Pli Péter műsorvezetésével. Rezsek Attila, a Prolansys Kft. ügyvezető tulajdonosa az új termelési rendszerek…

  • Agrárium üzleti alapon

    Az Agroinform podcast e heti adásában Pitli Péter vendége Hollosi Dávid, az MBH bank agrári és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. A beszélgetés az agráriumot érintő…

  • Mérhető-e a fenntarthatóság az agráriumban?

    Az Agroinform Podcast legújabb adásában a fenntarthatóság mérését vizsgálják az agráriumban, mint hatékonysági és piaci alkalmazkodási feladatot. A vendégek, Dr. Tikás Szilidkó Ed…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból