Agroinform

Növénykondicionálás stresszhelyzetben

· PT43M56S

Összefoglaló

A magyar gazdálkodásban a biostimulátorok és lombtrágyák szerepét, elvárásait és fogalmait tárgyalja a podcast. A vendégek, Faragó Gábor, Kasza István, Guys Dénes és Illés Róbert kiemelik a növényi stressz (szárazság, hideg, gyomirtás) kezelésének fontosságát. Hangsúlyozzák a…

Röviden

Műsor
Agroinform
Megjelenés
2026. 03. 24.
Hossz
44 perc
Szereplők, említett nevek
Koczor Ádám, Kátai-László Károly
Témák
növénykondicionálás, biostimulátorok, lombtrágyák, növényi stressz
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Agroinform podcastas, a mezőgazdaság hangja. >> Sziasztok, ez az Agroin Podcast legújabb adása.

Engem Pátli Péternek hívnak és a mai műsorban növénykondicionálókról, levéltrágyákról fogunk beszélgetni és azoknak a felhasználási lehetőségeiről, illetve az, hogy ezek miért fontosak a növények számára.

A téma komolyságát hozva ismét négy vendégünk van. akikkel ezek a a témát fogjuk kibeszélni.

Az első vendégem Faragó Gábor, aki a Kalocsai Mezőgazdasági Szövetkezettől jött. >> Növénytermesztő és állattenyésztő. >> Második vendégem Kasza István, aki Kunszent Miklósról érkezett a Kasza Mezőgazdasági Kft-nek a tulajdonos. >> Köszönöm kívást. >> Az Impavidus Zrt-vel közösen csináljuk ezt a műsort.

Guys Dénes a kereskedelmi vezető.

Szia Dénes! >> Sziasztok! >> És a vezériga igazgató pedig Illés Róbert.

Szia Róber! >> Sziasztok! >> Mint ahogy említettem, ez a téma szerintem most úgy már négy-öt éve, főleg mióta AUP még pontot is lehet érte kapni, egyre egyre felkapottabb.

Ö mi a saját gazdaságunkban már hát nem is tudom 15 éve használunk tombtrágyákat különböző szinten meg különböző mennyiségben, illetve időszakokban, de én úgy gondolom, hogy ezek azért a termelést nagyban segítik.

És hogy itt a biostimulátorok irányába indulunk el, akkor akkor ezek ugye még még tudnak egy plusz hozzáadott értéket adni a termeléshez, hiszen a növényeket kicsit kondícióba tudjuk hozni, vagy bizonyos stressz helyzeteken át tudjuk segíteni, de hogy így elinduljunk így a témában, mik is a miért van szükség arra, hogy egy növényt stimuláljunk, és mik mi mik mi a különbség egy lomtrágya és egy biostimulátor között, növénykondicionáló között? hogyha még jó, hogy engem szólítottál meg vele.

Köszi [nevetés] mert Dénes az kifejezetten haragszik a arra, hogy a biostimulátor szót elcsépelték a piacon.

Ha jól tudom, a biostimulátornak a hivatalos fogalma úgy szól valahogy a tápanyag felvételét a növénynek serkenti, és vagy az abiotikus stresszel szembeni ellenálló képességét növeli, és hogy ezek nem tápanyagok hanem a megfelelő biológiai folyamatot stimulálják.

És ugye itt jön a dolog, hogy összekeverik azt, hogy ha én nekem a lébik féle minimum elv szerint vagy a hordódong elv szerint hiányzik a növényemből egy tápanyag, vagy tápanyagok, és én kiteszek egy sima lomtrágyát, egy mikro makroelemes lomtrágyát, persze, hogy a tápanyagfelvételt növelem és stimulálom, de ez attól még nem lesz biostimuláns, hogyha nem tudom érthető-e, hogy mit akarok kinyögni.

Tehát egy lomtrágya az tápanyag mennyiséget pótol.

Még a biostimuláns nem feltétlenül tartalmaz tápanyagot, hanem a növény biológiai folyamatait indítja be, és szükséges a megfelelő időpont is ahhoz, hogy az tényleg biostimulálás tudjon létrehozni.

Tehát van olyan termékünk, amit meghatározott időbe kell kijuttatni, mert különben nem tudjuk stimulálni a növényt, mert nem jó tud már abba a biológiai folyamatba beavatkozni, amire mi szeretnénk.

Ö gondoljunk bele mindenkinek, ha kitesz mindenféle műtrágyát, szerves trágyát, megad mindent a növénynek, akkor ugye fogalmazhatunk így, ez a hordódong elv szerint teli van a a tartály, de még szeretné kihozni belőle, amit még ki lehet hozni a növényből, mert genetikailag az a növény már valószínűleg előrébb tart, mint esetleg ő, amit táplálással utána pótol.

Na és akkor itt jön el a biostimuláns szerepe, hogy akkor ezt még hatékonyabbá tesszük, ezt a tápanyagfelvételt, amit már egyébként biztosított neki. vagy jön a meleg, jön a hideg, jön az asszály satöbbi, satöbbi, és akkor a stressztűrés ellen stimuláljuk a növényt, beindítjuk a az ellenállási ellenállási folyamatokat, még a a védekezése folyamatait a növénynek, és >> és ez segít átvészelni bizonyos kritikus időszakokat.

Én valahogy így tudnám ezt megfogalmazni.

Most lényegében, hogyha azt nézzük, az biztos, hogy hogy nem tápelemeket adunk hozzá, tehát a az ezekkel a stimulánsokkal, biostimulátorokkal ugye nyilván tápelemekkel is lehet az ellenállóságát serkenteni egy növénynek, de amit említetted itt a lebigféle minimumelv miatt azért ez egy nagyon nehéz és vékony jég.

A biostimulátorok ugye egy teljesen más elven működnek.

Dénes, még egy pár szót így tudnál-e ehhez így, ha már meg voltál így szólítva, ha ha már ha már meglettem említve.

Én miért miért nem szeretem ezt a szót, hogy biostimulátor?

Tegyük fel valakit egy hideghívásba felhívok és azt mondom, hogy biostimulátorral foglalkozok, akkor azt fogja mondani, hogy ebből Dunát, Tiszát egyszerre lehet rekeszteni, mert annyi van a piacon.

Nekem ezzel egyetlen egy problémám van.

Nagyon sok olyan cég, aki tök jó lomtrágyát árul, tehát egy tök jó terméket, de már biostimulátornak nevezi.

Ne nevezzük, amit Robi is elmondott, kettő dolgot meg kell különböztetni. biológiailag stimulálni szeretném-e a növényemet, vagy a hiánytünetet szeretném kezelni, és ezáltal egy mikro makro tápanyagot szeretnék neki lombon keresztül kiadni.

Ha stimulálom a növényt, akkor ami abba benne van terméspotenciába, genetikai potenciába, ki fogom tudni használni, és ezzel tudok előrébb menni, illetve tudok védekezni adott esetbe egy stressz ellen, vagy ha ne úristen, bekövetkezett az a stressz, legyen mondjuk ez egy gyomírtózt stressz.

Ezt is utána fogom tudni kezelni, és a növényt helyre fogom tudni állítani.

Még egy lombtrágyával nem biztos, hogy mondjuk amit már megállított egy gyomirtózást, egy rosszul sikerült gyomirtózást, azt utána még helyre fogom tudni hozni egy lomtrágyával.

Nyilván a mi kínálatunkban is vannak különböző termékek, legyen az biostimulátor, vagy legyen az lombtrágya.

Bár mondjuk a saját lombtrágyáinknak meg megint van egy olyan egyedi tulajdonsága, ami miatt talán picit más, mint a piacon kapható többi termék.

Én úgy gondolom, ez kettő dolog miatt is nagyon fontos.

Legyen három, ha növeljük a tétet.

Tehát először is ugye a mikroakro elemeknek az utánpótlása, hogyha lomtrágyázásról, levélfelületen történő tápanyag kijuttatásról beszélünk, akkor legyen az, hogy ezeket a mikroakro tápanyagokat szeretnénk kijuttatni.

A másik stimuláljuk a növényt, hogy a lehetőségekhez mérten a legeslees legtöbbet akár terméseredménybe, terméspotenciálba ki tudjuk hozni.

Ez lehet egy aszály, lehet egy elbaltázott gyomirtás, vagy éppen egy hideg.

Tehát itt azért nagyon sok olyan stresszfaktor van, amikor nekünk ezekhez a szerekhez kell nyúlnunk.

Nagyon sokan azt szokták mondani, hogy gyökér szája, bocsánat, a növényszája a gyökere.

Tehát innentől kezdve vegye onnan föl a tápanyagot.

Oké, egyetértek vele, de erre meg azt tudom mondani, hogyha a talaj pH-nk nincsen rendben, akkor egy nagyon nagyon nagyon szűk faktor lesz az, amit a talajból fel fog tudni nekünk venni a növény.

És innentől kezdve már megint egy picit bekerültünk abba a hibába, hogy ki kiszórhatom egy komplex műtrágyával, de nem fog hasznosulni.

A növény nem fogja tudni ezt felvenni.

Gábor, te így gazdálkodóként miért gondolod azt, hogy fontos egy biostimulátornak a használata, vagy egy növénykondicionálónak a használata?

Mik azok a >> mivel mivel már említettem többször is, hogy komoly szakértő vagyok, mindig rá rátámaszkodok a növényorvosra, illetve hát a DNS-nek a tanácsaira, mert ugye őneki azért lényegesen nagyobb a rálátása ezekre a dolgokra, és az ő javaslataik alapján szoktuk bevetni a különböző termékeket.

Nagyon fontos az, hogy hogy ezek mondjuk azt, hogy mind kevés agrotechnikai művelettel, amit már korábban is feszegettünk itt, mind pedig mondjuk egy olyan mondjuk egy olyan hanyag hanyagabb kezelésnél, mint amit én tudok produkálni néha a területeken, is megfelelő eredményeket produkáljanak, utána termésátlag címszónál.

Én úgy gondolom, hogy hogyha egy rendszerbe gondolkodik az ember, és itt a talajélet javításáról beszéltünk korábban, akkor akkor elengedhetetlen az, hogy hasonló gondolkodással kezeljük a növényeket is.

Tehát, hogy nyilván kellenek a stimulátorok, kellenek a lomtrágyák mellé azért, hogy hogy a megfelelő mennyiségben jusson tápanyaghoz az a növény, amiből utána nyilván a bevételt várjuk.

István, neked ez még >> hát a növénykondicionálás van nálunk előtérbe igazándiból.

Ugye m nagyon sok ablaktakarmányt meg tömegtakarmányt termelünk, ökóban vagyunk és innentől kezdve nem csak az ajobét pont meg az ökóba ezt tudjuk használni.

Mi használjuk, úgy gondoljuk, hogy azért az eredményekben jól mutatkozik.

És Robin, te neked mi a véleményed itt a biostimulátorok megnövei kondícionáloknak, hogy tényleg használatára, hogy tényleg szükség van rá gazdálkodás során? [sóhajtás] >> Tömren igen, [nevetés] de miért is?

Tehát ezt az elejből is mondtam, hogy tehát van egy szint, amikor tápanyaggal föltöltöttem már, tételezzük föl a növényt, de még kéne rajta tolni egyet, vagy lehetne tolni egyet, mert mert bírja, vagy tápanyaggal föl se tudtam tölteni a növényt.

És ennek vannak valami oka, akkor ezt a az okot átugorni segít egy biostimuláns, vagy hát amint a Dénes is említett, jöhet a stressz. és akkor az ellen megvédeni.

Tehát nagyon sok irányból van létjogosultsága egy biostimuláns használatának.

A ezt meg a gazdának kell látnia, hogy neki mik az adott körülményeik, mik a korlátai és a a lehetőségei, és az alapján kell választani.

Ugye nekünk most, ha bi stimulásról beszélünk, akkor van egy vörös makroalgás cuccunk, az algomel család.

És van egy szal szalicil savas termékünk, ami keményen a stresszellem véd, de az alg is.

Ö, tehát a megfelelőt a megfelelő időpontban szoktuk javasolni a partnernek.

És a kettő között meg ott van a a DNS által is említett érdekes hatásmechanizmussal, egy speciális amixos savas technológiával megold megáldott lomtrágya családunk, ahol meg tényleg speciális módon juttatunk ki makro és mikroelemeket a a növényben.

És akkor ott a felvehetőség formája nagyon érdekes, mert olyan pici a molekulaméret, hogy az ettához képest a harmada, egy aminófhoz képest meg a tizede, és nem csak a gázcsere nyílásokon jut be, hanem akár a levélszűrőkön.

Sőt, a kutikulák találkozásánál is befér bizonyos molekula a levélbe.

És a technológia úgy van kialakítva, hogy 20 perc alatt be is szívja a növény.

Mertogy ezt egy Angliában fejlesztették ki ott a sok eső miatt.

Nálunk meg a reggel korán beköszön a meleg és égetni a növényt.

Itt meg azért kell iparkodni, hogy ne órák alatt jusson be a a növénybe.

És ezért létrehoztak egy technológiát, ami szó szerint a az ionos töltésnek a segítségével följön a a nem csep, hanem lencse forma tetejére a pozitív töltés.

A levél ugye negatív töltésű, és szó szerint belepréseljük a növénybe a hatóanyagot.

És a mellék gombaölőt vagy rovarölőt is betettem, azt is ugyanígy bepréseli, tehát sokkal hatékonyabbá válik a az egész folyamata.

Mondom ez a lomtrágyák. >> Igen.

Így félszavakban már említettétek a stresszt, és ugye a sportban így ott is az ember sok stresszéri, de hogyha készül rá nyilván táplálkozással, edzéssel, akkor azok a stresszek nyilván más hatással vannak rá.

Ezek az előrelátható stresszek, amikor mondjuk van egy megmérettetés, vagy csak úgy az életben szeretsz bármilyen sporttevékenységet végezni, hogyha folyamatosan fejleszted magad, ugye, akkor a egyre nagyobb stresszhatást tudsz elérni.

Vannak ugye olyan dolgok, amikor egy sérülés van, mondjuk egy tércsérülés vagy bokasérülés, utána mondjuk gyógytornával tudja az ember azt minél előbb azt a stresszhatást, mert tulajdonképpen az is egy külső stresszhatás meggyógyítani vagy rendbe hozni.

A növényeket is ugye érik előre, látható stresszek meg amik kevésbé látunk előre, akár egy rossz agrotechnikai behatás vagy egy időjárási hatás.

Erről pár szóban tudnál beszélni Dénes, hogy ezekre hogyan lehet stratégiát alkotni, vagy hogyan lehet felkészülni?

Hívni kell a Dénest. >> Persze.

Tehát igazából most ahogy tetted fel a kérdésedet, akkor az elején ha már kapásból három termék neve fel is ugrott a fejembe, hogy ezekre mint és hogyan, >> ahogy említetted is, nyilván hogyha szeretném a növényemet felkészíteni egy stresszre, arra is van ugye megoldás.

Itt beszéljünk a szalicil savas termékünkről, hogy ez pont erre szolgál.

Kijuttatod és felkészíted a növényt. kvázi mintogyha egy őszi szezonba teletömjük magunkat vitaminnal, felpumpáljuk az immunrendszerünket, értelemszerűen sokkal nehezen kap fogunk elkapni egy bármilyen betegséget, mintogyha ez nincsen meg.

Ha pedig már mondjuk megtörtént a baj, legyen az egy sportsérülés a hasonlatoddal élbe, akkor megint csak van kiút, mert az említett algásermék, az algomerá termékcsalád, az pontosan ez az, amit helyre fog nekünk pakolni nagyon-nagyon hamar.

Tehát hogyha valakinél tavasszal van egy vontatott kelés, akkor azt két hét alatt is helyre lehet hozni.

Nincs az, hogy itt bármiféle olyan probléma lenne.

Ezeket nevezhetjük biostimulátoroknak, és akkor innentől kezdve jön egy mellé a sporthasonlattal élve, hogy az egyéb vitaminok a megfelelő étkezés, megfelelő energizálás, meg a kiízsó meg egyebeknek a pótlására, arra meg akkor használjuk a lombtrágyákat.

Tehát ezt szépen fel lehet állítani ezt a technológiát.

Ehhez értelemszerűen ezt mind Gábornál, mind Istvánnál is úgy csináltuk, hogy mi az az adott technológia, hova próbáljuk meg ezeket beilleszteni.

Mindenkinél van hely, erre te is említetted, hogy saját gazdálkodásban ti is használtok már réges régóta különböző termékeket.

Ha efelé elindulunk, és valljuk be, hogy ebbe a száraz időben nem biztos, hogy mondjuk egy szilárd tápanyagkijuttatás fog előtérbe kerülni, innentől kezdve már megint ezzel is egy picit előrébb tudunk lépni, és a stresszkezelésnél meg hogyha előtte felkészülünk, vagy nehogy úristen, mondjuk egy gyomírtóval egy menetbe egy széfenert beleteszünk, ami megint csak csökkenti azt a stresszhatást, akkor már tettünk egy lépést azért, hogy az állományunk egy teljesen frankó állományba ebbe a homogén állományba tudjon belemenni, és ki tudjuk belőle hozni a maximumot. >> Igen, itt a fagykár szokott meg a hideg hatás szokott ugye nagy probléma lenni.

Erre erre hogy lehet felkészülni?

Tehát, hogy mennyivel érdemes előtte kirakni ezeket a >> a szalis…

Említett entitások

Témák

  • növénykondicionálás
  • biostimulátorok
  • lombtrágyák
  • növényi stressz

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Növénykondicionálás stresszhelyzetben”

Miről szól ez az epizód: „Növénykondicionálás stresszhelyzetben”?

A magyar gazdálkodásban a biostimulátorok és lombtrágyák szerepét, elvárásait és fogalmait tárgyalja a podcast. A vendégek, Faragó Gábor, Kasza István, Guys Dénes és Illés Róbert kiemelik a növényi stressz (szárazság, hideg, gyomirtás) kezelésének fontosságát. Hangsúlyozzák a… Az epizód a Agroinform című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Növénykondicionálás stresszhelyzetben”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Koczor Ádám, Kátai-László Károly.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Növénykondicionálás stresszhelyzetben”?

Fő témái: növénykondicionálás, biostimulátorok, lombtrágyák, növényi stressz.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Növénykondicionálás stresszhelyzetben”?

Megjelenés: 2026. 03. 24.. Hossz: 44 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agroinform/novenykondicionalas-stresszhelyzetben-8fdba983

Több epizód a Agroinform-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból