Agroinform

A jövő agráriuma Mezőhegyesen: stratégia és precízió

· PT30M45S

Összefoglaló

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója, Kovács Norbert osztja meg tapasztalatait a podcastban. Az közel 10 ezer hektáron gazdálkodó vállalat működését, a modern technológiák (öntözés, precíziós gazdálkodás) alkalmazását mutatja be a szántóföldi…

Röviden

Műsor
Agroinform
Megjelenés
2026. 03. 13.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Kovács Norbert, Kovács Norbert, Koczor Ádám, Kátai-László Károly
Témák
mezőgazdaság, precíziós gazdálkodás, öntözés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Agroinform podcastas, a mezőgazdaság hangja. >> Sziasztok, ez az Agroinfon podcast legújabb adása.

Engem Pátli Péternek hívnak és ismételten a pregáról jelentkezünk.

Ő Norbia Nemzeti Ménesbirtok és tangazdaságnak a vezérigazgatója, és olyan témát szeretnék most ide behozni ebbe az adásba, hiszen ők tulajdonképpen a kirakatban vannak, hiszen modern eszközöket használnak, korszerű eszközöket használnak folyamatosan, és a rendszereket is próbálják úgy fejleszteni, hogy ez a kors szellemének, a modernitásnak megfeleljen.

És erről pró beszélünk majd most vele, hogy milyen rendszereket használnak.

Norvé párszóban így bemutatnád a gazdaságot, ahol dolgozol, mert ugye nyilván így hallani dolgokat a ménes birtokról, méretről meg minden, de hogy így konkrétan most mi tartozik oda? >> Rendben.

A Nemzeti Ménes Birtok és Tanggazdaság Zrt. 8300 hetár szántó területen gazdálkodik.

Ez ugye Mezőhegyes közigazgatási területén van. ö délbékésben, ami ugye az elmúlt években meglehetősen szélsőséges időjárási körülményeket kapott.

Ezenkívül 1500 htáron van erdőgazdálkodásunk ebbe a 8300 ha területbe illeszkedve.

Így egészében a művelt területünk közel 10000 hattár.

Ehhez kapcsolódóan van egy ezres szarvasmarhatelepünk, ahol tejtermelő állomány van. illetve az egész ágazatra ráépül egy vetőmagüzem, ahol elsősorban kukoricafeldolgozásra volt az üzem berendezkedve, de az utóbbi években már szinte az összes magyarországi növényfajt fogadtuk és dolgoztuk is föl a az üzemben.

Ezenkívül természetesen a a nagyon fontos ágazatunk a lótenyésztés. ugyanis ez a 240 éves történelmünknek a a bázisa.

Nóius és Gidrán őshonos állományba végzünk fajtafenntartást, gémmegőrzést, illetve olyan sport ló képzést, ami ami ehhez kapcsolódóan meg tud történni.

És a cégnek része egy középfokú oktatási intézmény, szakképző és technikum, ahol mintegy 300 diák tanul olyan jellegű tevékenységet, amit végzünk a cégben.

Tehát növénytermesztés, állattenyésztés, lovász, gazdaképzés van ebben az intézményben. >> Hát ezt így elmondva is rengeteg, nem?

Hogy még csinálni is és ezt átlátni ezt az egész rendszert, de most így a növénytermesztésre szeretnék fókuszálni inkább az adásban.

Milyen eszközök az, amiket így kiemelnél most, amit az elmúlt pár évben elkezdtetek használni, és tényleg ilyen nagyon újdonság volt még akár Magyarországon mást nem is használta, tudná egy párat így kiemelni. >> A növénytermesztésből én mindenképpen kiemelném az öntözést.

Az egy hatalmas beruházásunk volt 2022-ben.

Az említett 8300 hárból 5000, 5100 hár között van, amit tudunk öntözni.

Tehát arányaiban ez egy nagyon nagy felület.

A géppark tekintetében hagyományos szántóföldi növénytermesztést folytatunk.

Ami ettől eltér, az a az a már említett hibrid kukorica.

De emellett hibrid napraforgót, hibrid repcét, kalászos vetőmagokat magas szaporítási fokon is termelünk.

Tehát, hogy ilyen értelemben tényleg egy fejlett gépparkról, eszközparkról beszélünk. egyébként a a gépeink többségében elérhetőek a a gazdatársadalom teljes egészére nézve.

Itt talán inkább azokban a ö speciális felszereltségekben lehet eltérés, ami amire próbáltál kérdezni, hogy tényleg szinte minden ö kapcsolóhely a fülkében az az nem egy leugított és levakított hely, hanem hanem próbáljuk a gépeknek az összes funkcióját használni. legyen az a fronthidraulika front-től elkezdve ugye a digitalizációnak vagy a távoli elérésnek a a mindenfunkcióját tekintve.

Eszközparkban pedig természetesen ugye a izobus vagy elektromos hajtású munkaeszközöket is használjuk, és és ezeknek a kombinációját úgy, hogy az a az a leges leghatékonyabb legyen.

Jellemzően azért nagy munkaszélességű eszközökről beszélünk, vagy nagy teljesítményű traktorokról.

Ugye két hevederes quadrakot használunk, illetve próbálunk afelé a CTF technológia felé mozdulni, ami nálunk a 12 mtől a 36 m terjedne.

Tehát a talajművelő eszközeink, vetőgépeink 12 m szélességen, vágóasztal szélességünk is ez, és a hidaspermetező meg ugye ennek a háromszorosa, a 36 m, meg a műtrágyaszóró.

Tehát művelőutakat, illetve ezeket a művelt területeket így próbáljuk fölosztani.

És hát talán a technológiákhoz még hozzátartozik, hogyha így a teljes vertikumot nézem, az adatgyűjtés, ami nem csak a gépekből, eszközökből jön, hanem drónokat használunk üzemi szinten.

Tehát van végzett pilóta kollégánk, aki monitoring drónokkal is repül, illetve anyagijuttató drónokkal is repülünk, kísérleteket végzünk, és tényleg folyamatos adat gyűjtés is van, úgyhogy ez így egyben egyben működik.

Hát igen, gondolom elképesztő mennyiségi adatár rendelkezésre meg gyűlik össze.

Ezeket hol kezelitek, hol tároljátok most így egy van egy sz valahol, [nevetés] vagy egy szerverparkotok, amit így építettetek, vagy vagy ezt hogy képzeljük el? >> Ilyenünk sajnos nincs, de de nem vicces a kérdés abból a abból a tekintetből, hogy már gondolkozunk rajta, illetve ez fölmerül ez a kérdés.

És hát azért nem tudok konkrét választ adni, mert egyrészt maga ez a téma sem túl konkrét, tehát itt az adatgyon körül nagyon nagyon sok bizonytalanság van.

Melyik adat tartozik a gyártóhoz, melyik a felhasználóhoz, meddig lehet megőrizni, ki őrizheti meg, mit kezdhet vele, föl lehet-e dolgozni, át lehet-e konvertálni.

Egyébként erre is azt tudnám mondani, hogy a szoftverek teljes mértékben elérhetőek, amiket használunk.

Szerintem a felhasználásnak a mélysége itt is az, ami ami megkülönböztet minket egy picit, illetve a az adatnak a mennyisége, ahogy említetted, de ott nem a hektárt nézném mennyiségnek, hanem az időbeliségét.

Tehát, hogy már tényleg olyan időtávra visszamenőleg rendelkezünk a akár a drón és a műholdképekkel csakú úgy mint a hozamtérképekkel a teljes terület egészében.

Talajszkenner térképünk van a teljes 8000 hárra.

Úgyhogy ezek ezeknek a sokasága ugye most már az öntözési térképeket is rá tudjuk tenni.

Ez tényleg egy olyan adat vagyon, amely amely egyébként kiáltana tárolás, adattisztítás, mentés után, de ez jellemzően ma még felhőben tárolt adat, és ugye a szoftvereknek a a háttértáraban van a a legtöbb adat elhelyezve.

Igen, mert egyébként kérdeztem volna, hogy ekkora területen azért gondolom sok gépkezelő van, de inkább azt a kérdést tenném fel, hogy hány ember dolgozik az adatokkal a cégnél nálatok egy egy döntéselőkészítéshez vagy egy munkakiadáshoz konkrétan az irodában.

Erre van két olyan kollégánk, akinek kvázi tényleg ez a munkaköre, hogy ők a precíziós gazdálkodásnak a az adatgyűjtését, feldolgozását, és utána a egészen a gépekre való kiküldését is menedzselik.

És akkor ebben a folyamatban utána és közben a termelést irányító vezető, bonyolító kollégák is ugye részt vesznek.

Adott esetben ők validálják egyrészt a beérkező adatokat, másrészt a a feldolgozást.

Ők irányítják abból a tekintetből, hogy most a gyűjtött adatokból egy tápanyagkijutatási térképet csináljunk, vagy egy egy tőszám térképet a a szemenkénti vetőgépekhez.

És akkor ezek ez egy ez egy kommunikáció ott a ott az agronómus csapatban, de a a lényegi válasz az, hogy két fő teljes munkaidőben az csakis kizárólag az adatgyűjtés, a szoftvereknek a töltése, menedzselése, majd utána az adatoknak a a földolgozása és továbbvitele. és minden munkafolyamatot, munkaműveletet most már így terveztek és digitalizáltok már előre tervszinten, vagy vagy azért van még ami ami még nem nincs így becsatornázva teljesen? >> Hát az első gondolatom az az volt, hogy igen, bálázni még így random bálázunk, de de azon túl, ami a szántóföldi munkállatotokat érinti, vetés, növényvédelem tápanyagutánpótlás betarítás, azok azokra mondhatom, hogy szinte mint tervezettek. és valamilyen gyűjtött adatalapon hozott döntések alapján van. >> És így vezetői szinten egyébként mit tartasz a legnehezebbnek egy ilyen adatgyűjtésben mi a legnehezebb feladat? >> Az, hogy valósak legyenek az adatok és hogy ha ezekre támaszkodunk és ezekből döntést hozunk, akkor akkor ugye rossz adatból rossz döntést fogunk hozni.

Jó adatból viszont viszont lehet jó döntést hozni.

Ez én én azt gondolom, hogy hogy működik.

Persze kell ezt ellenőrizni, persze kell ezt validálni és és jól meg kell nézni, de nagyon nagy fegyvertény az, amikor valamiről beszélünk, és nem valakinek a véleménye, ami alapján döntünk, nem valakinek a megérzése, nem valakinek az emléke, hanem gyakorlatilag ki van vetítve, vagy benne van az Excel táblában, vagy benne van bármilyen szoftverbe. és több évre visszamenőleg, több táblát áttekintve vagy azonos növénykultúrát visszaelemezve, tényleg azt lehet mondani, hogy itt itt látszik a tendencia.

Még talán azt is el tudom fogadni, hogy az adatokban van némi torzítás, eltérés satöbbi, satöbbi.

Amikor tendenciózan az látszik, hogy hat évből ötször valami rosszabb, vagy kisebb, vagy kevesebb, akkor arra azért lehet azt mondani, hogy ezen ezen itt van egy kis keresnivaló, és akkor menjünk mögé, nézzük meg, döntsünk róla, ne úgy műveljük, ne kapjon annyi tápanyagot, vagy épp adott esetben pont ugye az ellenkezője.

AKG feltételekbe milyen vállalást tegyünk rá, miet ne tegyünk rá, vetésforgóba be merjük tenni, ne merjük betenni.

Tehát az, amikor ugye egy egy tényleg nagyon tapasztalt több évtizedes agronómus, aki ott nőtt föl, ott dolgozott, ő tudta azt mondani, hát itt a kukorica nem érzi jól magát, mert ugye ilyen mondások voltak, és igaza is volt a végletekig a a kollégának.

Ezt ezt ma nagyon jó, hogy tudjuk a a az adatokra támaszkodva mondani. >> És akkor az adatokkal vissza is tudjátok igazolni.

Tehát, hogy nem csak a népi megfigyelés az, ami ilyenkor >> Igen.

És hogyha hogyha szabad ezt a gondolatot továbbvinnem, akkor akkor azért nagyon jó, hogy van adat, mert egyébként a környezet az pedig annyit változott, és értem ez alatt az időjárást, és értem ez alatt a gazdasági környezetet, önköltséget vagy az eladási árakat, hogy arra viszont már nem igaz, amit a régi agronómus mondott, hogyha arról arról borul, akkor tuti, hogy esni fog, hogyha arról, akkor csak a szél jön.

Ma ez már nem igaz, mert akkor se esik az eső, amikor a kellene, hogy essen, de a másik körülmény esetén meg leesik 100 milli egy nap alatt, és akkor ezek ezeknek a hatása, vagy ezekre való felkészültséghez nagyon jó, hogy tudunk tudunk adatokra támaszkodni.

Vagy most említhetném a mostani tejhelyzetet, amikor be kell avatkozni és eldöntjük, hogy hogy próbálunk csökkenteni az önköltségen, hogy nyúlunk hozzá receptúrához, melyik növénynek mi az önköltsége, mi a várható önköltsége, vetéstervbe, hogy lehet beilleszteni, fővetésbe vagy másodvetésbe, akkor nagyon nem mindegy, hogy hogy ott így elkezdünk érzésre dobálózni 8000 hektáron.

Azt csak szorozzuk föl egy átlag 500000 önköltséggel az 4 milliárd költség, amikor még semmi. >> Extrát nem mondtam hozzá, az négy azért 4 milliárdal így hasból dobálózni az az szerintem az nem túl felelősségteljes. >> Igen.

Gondolom azért az üzleti folyamatok is hasonlóképpen szabályozva vannak és mérben vannak akkor a vállalaton belül.

De te mint vállalatvezető milyen riportokra figyelsz oda mondjuk maradjunk a növénytermesztésnél.

Mi az, amiket így figyelszok? egy egy felmelőről, mert ugye rengeteg adat áll rendelkezésre. >> Én megmondom őszintén, hogy hogy nagyon költségcentrikus vagyok és azt figyelem a legtöbbet.

Ugyanis arra van a lehető legtöbb hatásunk.

Természetesen többi információt is próbálom napra készen tartani, de azt figyelem.

Viszont abból a tekintetből figyelem, és ez egy nagyon nehéz harc olyan szempontból a a cégen belül, hogy a a költségérzékenység nem azt jelenti, hogy spórolunk, és nem azt jelenti, hogy olcsón csináljuk, és nem azt jelenti, hogy gagyizzuk, mert mert az olcsó a legrosszabb, hanem hanem itt a hatékonyságon van a a fókusz, és talán az a legjobb szó a költségérzékenységre, hogy költséghatékonyan próbáljuk csinálni.

Tehát nem arról van szó, hogy amikor az öntözésen spórolunk, akkor akkor nem akarok annyit öntözni, hanem arról van szó, hogy megkeressük azt, hogy az a 20 milli amikor kijuttatjuk, az mikor a leghatékonyabb kijuttatás, hogy előtte ott legyen a tápanyag, a növényvédelem, bemosó csapadéknak is használjuk azzal együtt, hogy a növénynek is a legfontosabb fenofázisába juttatjuk ki, tehát hogy ezeket ezeket próbáljuk keresni.

És ugye erre is nagyon-nagyon jó ez a ez a rengeteg adat. 8000 hektáron nem lehet emlékezetből a műtrágyaszórásra visszamenni, hogy mikor szórtuk, mennyit, milyen hatása lett.

Most egy év után is le tudunk ülni a szezon végén, és akkor táblánként végigmenve, hogy ezen a napon volt műtrágyázva ilyen dózissal, itt megkapta az öntözést.

Egyébként ez egy ilyen fajta volt ilyen elővetemény után, ilyen talajban.

És akkor a következő évi döntéseket ebből egy picit megalapozottabban tudjuk meghozni.

Azt gondolom, >> az következő évi terv az mikor készül nálatok?

Tehát ugye gondolom terveztek.

Igen. >> És milyen időtávban terveztek?

Éves terveitek vannak, vagy vagy hogy dolgoztok?

Így >> alapvetően van egy 10 éves tervünk, amit így tolunk magunk előtt abba az értelemben, hogy ezt mindig két-három évente igen újrafissítjük.

Nagyon érdekes [horkantás] hogy ez azért ez a 2020-ban készült generálisan ez a 10 éves tervünk, és hát ahhoz képest nagyot fordult a világ, ha mást ne mondjak, egy coviddal, [horkantás] utána egy energiaválság, utána az árrobbanások, akár a termény, akár a költség, aztán jött utána egy RSZKF, van egy maros sós vizünk és lehet, hogy mindent föl se soroltam a vetőmagháború ámháború a vetőmag előállítás az országba 37000 hektárról 11 néhány ezerre omlott össze és ezek hát ezek azért nem voltak benne a 10 éves stratégiánkban lényeg a lényeg hogy ezt azért ugye kellett frissíteni és változtatni rajta és akkor ehhez kapcsolódóan természetesen éves tervet készítünk a amelynek a kezdete a szeptember-október tehát az a az év végére összeáll egy egy következő évi üzleti terv, vetéstervre alapozva természetesen, meg termelési tervre alapozva, de de azt látjuk, hogy ez ez korai és ez a februári időszaka az, amikor…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A jövő agráriuma Mezőhegyesen: stratégia és precízió”

Miről szól ez az epizód: „A jövő agráriuma Mezőhegyesen: stratégia és precízió”?

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója, Kovács Norbert osztja meg tapasztalatait a podcastban. Az közel 10 ezer hektáron gazdálkodó vállalat működését, a modern technológiák (öntözés, precíziós gazdálkodás) alkalmazását mutatja be a szántóföldi… Az epizód a Agroinform című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A jövő agráriuma Mezőhegyesen: stratégia és precízió”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kovács Norbert, Kovács Norbert, Koczor Ádám, Kátai-László Károly.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A jövő agráriuma Mezőhegyesen: stratégia és precízió”?

Fő témái: mezőgazdaság, precíziós gazdálkodás, öntözés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A jövő agráriuma Mezőhegyesen: stratégia és precízió”?

Megjelenés: 2026. 03. 13.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agroinform/a-jovo-agrariuma-mezohegyesen-strategia-es-precizio-7209a5dd

Több epizód a Agroinform-ből

  • Mikotoxinok a telepen - a rejtett veszteségek nyomában

    Az Agroinform podcast legújabb adásában a mikotoxinok kerülnek a középpontba, különös tekintettel az állattenyésztési gyakorlatra. A vendégek – Dr. Kisgerda (állatorvos), Dr. Deák…

  • Ammónia és légszennyezés: Miért kulcskérdés ez a mezőgazdaságban?

    A műsor az Agroinform Podcast legújabb adásában az ammóniával és a mezőgazdasági légszennyezéssel foglalkozik. Annus Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet szakértője, aki a klíma…

  • Litkai Gergely: Megújulhat-e a magyar mezőgazdaság, vagy elkéstünk?

    Litkai Gergely, a Zöld Válasz Podcast műsorvezetője vendége az Agroinfon podcast legújabb adásának. PL Péterrel beszélget a magyar mezőgazdaság megújulásának lehetőségeiről, a fen…

  • Állati teljesítmény nyáron: hogyan védekezzünk a hőstressz ellen?

    Az adás a hőstresszről, az állattenyésztés egyik legkomolyabb kihívásáról szól. Beszélgetés arról, hogyan hat a meleg a tejelő állomány teljesítményére, egészségi állapotára, szap…

  • Adatintegráció az agráriumban: az ökoszisztémák új szintje

    Pitli Péter és Szabó Levente az Agroinform podcast legújabb adásában az agrárszisztémák és az adatintegráció fontosságát vitatják meg. Szabó Levente, a Forágsi Informatikai Zrt. p…

  • Növénykondicionálás stresszhelyzetben

    A magyar gazdálkodásban a biostimulátorok és lombtrágyák szerepét, elvárásait és fogalmait tárgyalja a podcast. A vendégek, Faragó Gábor, Kasza István, Guys Dénes és Illés Róbert…

  • Autonóm mezőgazdaság testközelből

    A magyarországi autonóm mezőgazdasági gépekkel kapcsolatos tapasztalatokat mutatja be ez az Agroinform podcast epizód. A holland származású Kalfbeek Harm, az Europe Farming Kft. ü…

  • Termelési rendszer új alapokon

    A gazdálkodás jövőjét tárgyalja az Agroinform podcast legújabb adása, Pli Péter műsorvezetésével. Rezsek Attila, a Prolansys Kft. ügyvezető tulajdonosa az új termelési rendszerek…

  • Agrárium üzleti alapon

    Az Agroinform podcast e heti adásában Pitli Péter vendége Hollosi Dávid, az MBH bank agrári és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. A beszélgetés az agráriumot érintő…

  • Mérhető-e a fenntarthatóság az agráriumban?

    Az Agroinform Podcast legújabb adásában a fenntarthatóság mérését vizsgálják az agráriumban, mint hatékonysági és piaci alkalmazkodási feladatot. A vendégek, Dr. Tikás Szilidkó Ed…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból