Agroinform

Mikotoxinok a telepen - a rejtett veszteségek nyomában

· PT1H15M42S

Összefoglaló

Az Agroinform podcast legújabb adásában a mikotoxinok kerülnek a középpontba, különös tekintettel az állattenyésztési gyakorlatra. A vendégek – Dr. Kisgerda (állatorvos), Dr. Deák Konrád (értékesítési vezető, IMPAVIDUS Trade Zrt.), Gil és Róbert (vezérigazgató, IMPAVIDUS Trade…

Röviden

Műsor
Agroinform
Megjelenés
2026. 05. 05.
Hossz
1 óra 16 perc
Szereplők, említett nevek
Kátai-László Károly, Koczor Ádám
Témák
mikotoxinok, állattenyésztés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Agroinform podcastas, a mezőgazdaság hangja. >> Sziasztok, ez az Agroin podcast legújabb adása.

Engem Pli Péternek hívnak, és a mai témához, hát most nagyon sokan összeültünk.

Szerintem ez egy nagyon fontos téma, hiszen az elmúlt években a növénytermesztést is egy kicsit felforgatta, de nyilván az állattenyésztésben ez egy fontos téma, a toxin lesz, toxinok. és ezekről fogunk beszélgetni vendégeinkkel.

Próbáltuk úgy összerakni a csapatot, hogy minden terület megszólaljon az érintettek közül.

Szeretném bemutatni a résztvevőket.

Szia Gerda! >> Sziasztok! >> Dr.

Deák Konrád, az Impovidus Zrt. értékesítési vezetője.

Szia Konrád! >> Sziasztok! >> Gil és Róbert, a Zimpavius Zrt. vezérigazgatója.

Szia Robi! >> Sziasztok! >> És Rónai Bence az Aranyko Zrt.

Szarvasmarha ágazatának a vezetője. >> Sziasztok!

A mai témánk, ahogy említettem korábban, a toxinok lesznek, hiszen [horkantás] ezek azért meghatározták az elmúlt években tényleg a magyarországi növénytermesztést, hiszen nagyon sok probléma volt a szántóföldi növénytermesztésben is, mint alapanyag előállítással kapcsolatban, és így mint mi termelők ezt érzékeltük is, de nyilván ez a leginkább a az állattartásban csapódott le, hiszen nekik okozott nagyobb problémákat.

Ezt a témát fogjuk kibeszélni.

A ami számomra érdekes lehet leginkább az, hogy tényleg hogy milyen megoldások lehetnek itt az állattartásban arra, hogy ne legyen akár a termelésben vagy a szaporodás biológiában probléma a toxinok miatt.

A igazából most így a beszélgetést onnan indítanám, és Konrádnak tenném fel a kérdése elsősorban, hogy minden életforma, ami gombához kötődik, az ártalmas lehet, vagy vagy vannak azért hasznos gombák is, amik velünk élnek, hiszen én is otthon kenyeret is szoktam sütni, és ott használok ugye kovászt, és ez ott azok nyilván hasznos gombák, De itt az állattartásban is nyilván vannak hasznos gombák, meg ártalmasak.

Ezekről egy pár szót így mondanál. >> Talán úgy fogalmaznék, és köszönöm a kérdésed, úgy fogalmaznék, hogy minden életforma hasznos a maga módján, beleértve ebbe a gombákat is.

Tehát a gombákkal önmagában nincsen probléma, hiszen elsődleges feladatuk az, hogy ennek a nagy egésznek a a részét képezzék, és úgy, ahogy mondani szokták, a méhek nélkül nem lenne életünk.

El tudom mondani ugyanezt a gombákról is.

Tehát a gombák nélkül nem lenne életünk.

Tehát annyi folyamatban ők részt vesznek annyi folyamatban alkotói ennek a nagy egésznek, hogy nem lehet őket figyelmen kívül hagyni.

A probléma nem azzal van, hogy ők vannak.

Azzal vannak, hogy ők is egy életforma és ők is túlélni akarnak.

A túlélési kulcsa értelemszerűen egy védekezési mechanizmus, egy védekezési eszköz, amely jelen esetben az úgynevezett mikotoxinok kérdéskörét vonja bele a a beszélgetésbe.

És ez a téma tényleg elég komplexen értékelendő, mert önmagában nem tudjuk a gombákat figyelmen kívül hagyni, de azt se tudjuk figyelmen kívül hagyni, hogy nekik az életfenntartásukhoz egy védekezésre van szükségük.

És ez a védekezés, ahogy korábban említettem, a mikotoxinok kérdéskörét feszegeti.

Különböző gombák különböző mikotoxinokat termelnek.

Tehát lényegében ezt úgy kell elképzelni, hogy ők is védik a territóriumokat.

Tehát az a territórium, amit ők maguknak kialakítanak, az az élet tér, amit maguknak kialakítanak, az véde védelemre szorul, hiszen mindenki arra törekszik, hogy ebből részesedjen.

És ennek apropóján nekik úgynevezett mérgek, mikrotoxinok állnak a a repertoárjukban, a rendelkezésükre, amit föl tudnak használni erre a védekezésre.

Tehát lényegében, mint a csúnyazóval élve a kutyák is megjelöik a területüket, a mikotoxinokkal a gombák is megjelöl a területüket, és ezzel ők egy védekezést, egy mérget bocsátanak maguk köré, amely távol tartja az oda nem illő életformákat egyéb egyéb frontokon.

Tehát ez az alappréma, ami ami itt képbe jön, de a gombák 99%-ban hasznos életformák. 1%-ba sajnos ez a problémakör, ez belünk van.

Ezt az állattenyésztésbe, növénytermesztésbe is kártételként vesszük alapul, de szerencsére már vannak lehetőségek, amiket ezekkel vagy ezekkel kezdeni tudunk.

Vannak lehetőségek, amikkel ezeket a mikotoxinokat semlegesíteni tudjuk. >> Mikotoxinok azok hogy kerülhetnek be?

És hogyan képződnek a takarmyazási láncba?

Jó kérdés, hogy alapvetően induljunk a szántóföldtől.

Ugye a gabonán az, hogy mikotoxin van jelen, főleg a kukoricán, ez senkinek nem jelentságot, hogy itt az elmúlt években az aflatoxin mizéria, az meg rá is nyomta erre rendesen a vélyegét.

Persze am mellette, hogy a mai nap nagyágrend 600 darab mikotokszínt ismernek.

De azért mondok érdekes dolgokat.

Ö a szarvasmarhás szakemberek egy pár évvel ezelőtt lepődtek meg, hogy bizony-bizony a fűszéna mikotoxinokkal szennyezett, a lucerna széna mikotoxinokkal szennyezett.

Volt szerencsém egy előadáson kérdezni a gazdákat, hogy tegye már fel a kezét, aki a lucernát az elmúlt négy évben gomba előzte.

A legerőlről már nem is mernék beszélni.

Tizenpár évvel ezelőtt a skótoknál volt egy olyan óriási probléma, hogy a húsmarha hállományoknak a 60-70%-a alig termékenyült, és nem tudták, mi az ördög.

És olyan klimatikus viszony volt abban az évben, hogy kint a szabadon legeltetett marháknál a fű olyan don szennyezettséggel volt, ami óriási problémát okozott.

De ugye amit a tankönyvekben tanulunk, hogy a másik oldala meg pedig a raktárban képződő mikotoxinok és peniszgombák által termelt mikrotoxinok.

Na, az elmúlt évek azért ezt is egy picit fölülírta.

Megint erre a csúnya haszályos időszakra gondolnék vissza.

Az okratoxin az ilyen minden könyvben leírják gyönyörű nagybetikkkel a szakértők, hogy raktárban képződő öreg gabonán előforduló satöbbi satöbbi frissel leszedett kukoricáról tavaly tavaly előtti években is takarítottuk be az okratoxint ami csendesen a vesét nyírja ki az állatoknál és akkor belegondoltunk, hogy ez hogy az ördögbe lehetett és rájöttünk ugye abb a súlyos aszályban a kukorica lábon leöregedett és ezáltal ott a penész ész már okr toxint kezdettel termelni.

Tehát azért itt a a kutatás is ahogy halad előre, meg az élethelyzet is, ahogy változik meg a klimatikus viszonyok, nekünk is egyre újabb újabb ismeretanyagokkal bővül, mondjuk így a a tárházunk, de alapvetően mindenki a gabonákban gondolkodik, hogy szántóföldi gabona, nem jókor permeteztük, nem jól meg minden.

Meg háthol jön az időjárás, akkor akkor lehet itt permetezni, mert pont amit az előbb a Konrád említett, ha lepermetezem és már rajta volt a penész, akkor mielőtt még megdöglik, ő utolsónak még rúg egyet, és az mikotok szint fog termelni.

Csak, hogy értsétek, ha beteszem a darálóba, akkor és ledarálom, akkor is rúg egyet, amikor lesavazom a gabonát, amikor el akarom tárolni, mielőtt kinyírtam a peniszt, ő védekezik és megint rúg egyet.

De akik kávézunk, azoknak is ugyanez.

A kávészemen is ott van, ott is még egyet, akkor még rúg egyet a a penész, hogy akkor na egy kicsivel több mikrotoxin a kávéba, de a sörösök meg a borosok sincsenek jobb helyzetben.

Tehát ha csak, hogy honnan jön a a penész, de akkor már a topragyük rá az egyéb mogyorókat, pisztáciát, földi mogyorót, satöbbi, satöbbi.

Tehát, hogy így legyen egységes a kép.

Hát igen, így azért most amiket így fölsorolt, ezek mind a kedvenceim közé tartoznak.

Tehát a kávé is, hogyha végiggondolom [nevetés] akkor a pisztácia ugye nyilván az egyik másik kedvenc.

Hát a sör az meg aztán végképp.

Szóval igen, akkor ezt egy kicsit azért átértékeli az ember ilyenkor mindig.

De mik azok a határértékek egyébként, amik így most akár most induljunk az állatok felől, az állatok takarmányozásánál így mérni szoktak, tehát hogy amik így >> kizáró okok lehetnek.

Nyilván ez egy nagyon nehéz dolog, hiszen hosszútávú addiktív összeadódó hatások is vannak. >> 16 éve vagyok ebben a mikotoxin témába benne, és akkor elémtettek akkor egy az Olmix cégnek a az adatsorát, hogy szerinte honnan van probléma az állatoknál.

És az borzasztóan nem stimmelt azzal, amit a hivatalos Európai Uniós jogszabály értékekben támasztott oda.

Ötöde, tizede értéknél termelési probléma van.

Tehát és akkor ugye megkérdeztem, hogy na most segítsetek már, hogy most melyik száma jó?

Azt kérdezték, hogy mikor melyik?

Tegyük megfelelő kontextusba a dolgot.

Tehát amikor a az egyetemi labor kikutatja, hogy az a disznó, vagy az a tehén, vagy az a csirke, milyen mikrotoxin színttől van problémában, akkor ott hát bocsánat, azt mondom, de egy kocára jut 10 diák, aki fényesre takarított mindent, tehát nincs stressz, nincs nyomás satöbbi.

De amikor azt a tehenet bevágom oda egy 70-es80-as csoportba, pluszba ott van még mellette 400 társa, 500-a és iparszerűen dolgozunk, hát ott az a ötöde, tizede lesz az a határérték a a termelésben.

Tehát ez egy nagyon-nagyon összetett dolog.

És onnantól kezdve meg még meg még jönnek a a koktélhatások nem? >> Így van.

Tehát a koktélhatásokról [torokköszörülés] olvasni vannak tanulmányok, tehát találkozunk vele.

Tehát nyilván szakemberekként a a témát ismernünk el kell, hogy ismerjük.

Rengeteg telep tapasztalattal rendelkezünk Szarvasmaras RT és Baronfi de ez a koktélhatás kérdéskör az, ami talán még azt tudom mondani, a legkevésbé kikutatott terület, hiszen honnan tudjuk azt, hogy ahogy Robi is említette, honnan indulunk, tehát mennyire van tele a virtuális poharunk, mert onnantól kezdve a koktélhatásnak kiemelt szerepe tud lenni.

Tehát ha virtuális poharunk csak félig van, akkor értelemszerűen egy egy alacsonyabb koktélhatás még nem feltétlen okoz az állományban olyan szintű visszaesést, vagy olyan szintű problémákat, amik szabadszemmel is látunk.

Persze szubakut mód ott vannak a a rendszerbe, és és csak azt gondoljuk, hogy ez teljesen normális, miközben nem.

De de onnantól kezdve, hogy a poharunk már szinte kicsordult, még éppen nem.

És még erre egy koktélszerű hatást, egy szinergista hatást ráteszek, ami ami tényleg még mondom nem tud nem győzöm elégszer hangsúlyozni, kevésbé kutatott terület, hogy ez hogyan érvényesül, ott teljesen más hatást is ki tud ugyanaz a koktélhást váltani.

Tehát nagyon függ attól, hogy a telepi körülmények milyenek.

Nyilván, ahogy Robi is említette, megint csak őt tudom hangsúlyozni, egy kis jerleti telepen, ahol tényleg csak arra törekednek, hogy minden szuper legyen.

Ha valaki bemutató napokat szervez, akkor ott ott fényes legyenek nyalva az állatok, ott értelemszerűen kevésbé lesz egy egy ilyen koktélhatás is erősen megnyilvánult, mint mondjuk egy olyan telepen, ahol tényleg a napi problémák, a napi rendszeres stresszforrások jelen vannak, ott ezek a hatások kőkeményen bele tudnak szólni a rendszerbe. hogy hogyan erre már vannak, tehát lehet azért összefüggéseket találni, hogyan hat egy don, egy fumonizin kombinációjával, hogyan hat egy egy ergot, hogyan hat egy egy triotecénnek a a kombinációjával.

Tehát erre már vannak tanulmányok, de ennek a a telepi kiértékelése, a telepi látszatjai nagyon sok esetben nagyon nehezen értékelhetőek.

Tehát legtöbb esetben tényleg ezeket csak úgy tudjuk mi is visszamérni, visszabizonyítani, hogy hogy esetleg mondjuk egy megfelelő toxinkötőt használunk és megnézzük, hogy mi történik.

Tehát, hogy tényleg az okozta-e a problémát, vagy az a stresszforrás volt, az a plusz, ami ami már a pohárból kiborította a vizet.

Ennél jobb megoldás jelenleg szerintem, vagy ennél jobb válasz erre a kérdésre szerintem jelenleg nem adható.

Talán még annyi, hogy a van egy portugál professzor, aki ezzel szórakozik, patkányokkal bevizsgálta, mi az aflatoxin, zárolandon, tudod a szint csak az egy mikotoxin.

Megnézte, oké, mi veri ki a biztosítékot.

Aztán csinálta egy egyszerű kis koktélt, és akkor beadta a csoportoknak, és akkor megnézte, hogy mi a megint mi a kiveri a biztosítékot, határt, mikor jelentkeznek [torokköszörülés] bizonyos tünetek.

Aztán lejjebb vette az egészet egy 30%-kal a dózist. és elkezdett az egyik patkánybandát macskával stresszelni, a másikat metázenével, a harmadikat stroboszkóppal és így tovább.

Tehát egy erős stressznek tette ki.

És ugyanól a koktéltól teljesen más szindrómákat, tüneteket mutattak a a különböző patkánycsoportok.

Tehát ilyenkor van az, amikor egy cégcsoportnál megkérdezik tőlünk, hogy központi keverő van, és akkor azon a sertéstelepen vagy marhatelepen, miért ez a tünete együttes?

Amazon meg miért ezt látjuk, amikor ugyanazt a tápot eszik?

Valahol itt van az oka, amikor így visszagondol az ember, hogy ott mennyivel másabb egy picit a stresszkörnyezet, a dolgozó, ott a klíma, az épülettechnológia, a szellőzés, a törödö törödö Józsi bácsi Mariéni, aki épp a a jószágok között dolgozik.

Tehát ezek ezek meghatározzák. >> És egyébként nyilván ez ez az emberre is igaz, hogyha stresszéri meg különböző stresszfaktorok azok máshogy hatnak. hiába eszik, mondjuk egészségesen, hogyha az idegrendszeri stressz az ez még máshogy hat rá.

A itt most a takarmányokban ugye azért általában van egy évjárathatás is, tehát hogy azért nagyon ritka az, hogy nagyon sokféle toxin egyszerrel jelentkezik, de mik azok a párok, amik így általában szoktak jelentkezni együtt ugyanabba az évjáratba? >> Abszolút.

Tehát az évjárat hatása az az maximálisan visszaigazolható.

Tehát vannak olyan összefüggések, amik egyértelműen kijelenthetőek.

Tehát meleg, száraz, nedves nyarak meleg, szárazny nyarakon egyértelműen mindig az aflatoxin jelenléte visszaigazolható.

Tehát amikor aszályos időszak van, amikor kevesebb csapadék esik, akkor akkor mind-mind nagyobb eséllyel takarítanak be aflatoxinnal szennyezett takarmányokat.

És nagyon fontos kiemelni azt, hogy itt itt nem a kukoricáról beszélünk.

Tehát mindenki kukoricát gondolja szennyezetnek. szó sincs róla.

Tehát nagyon sok esetben mérünk szenázsokba, nagyon sok esetben mérünk szójába, nagyon sok esetben mérünk melléktermékekbe, aflatok színt, ami ami ami nem kukorica alapú.

Tehát itt a kukorica alapú termékeket teszik mindig felelőssé.

Nagyon sok esetben nem ott kell keresni a a a problémának a forrását.

És ami érdekesség, ahogy ahogy kérdezted és említetted, még milyen…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • IMPAVIDUS Trade Zrt.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mikotoxinok a telepen - a rejtett veszteségek nyomában”

Miről szól ez az epizód: „Mikotoxinok a telepen - a rejtett veszteségek nyomában”?

Az Agroinform podcast legújabb adásában a mikotoxinok kerülnek a középpontba, különös tekintettel az állattenyésztési gyakorlatra. A vendégek – Dr. Kisgerda (állatorvos), Dr. Deák Konrád (értékesítési vezető, IMPAVIDUS Trade Zrt.), Gil és Róbert (vezérigazgató, IMPAVIDUS Trade… Az epizód a Agroinform című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mikotoxinok a telepen - a rejtett veszteségek nyomában”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kátai-László Károly, Koczor Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mikotoxinok a telepen - a rejtett veszteségek nyomában”?

Fő témái: mikotoxinok, állattenyésztés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mikotoxinok a telepen - a rejtett veszteségek nyomában”?

Megjelenés: 2026. 05. 05.. Hossz: 1 óra 16 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agroinform/mikotoxinok-a-telepen-a-rejtett-vesztesegek-nyomaban-aa137d83

Több epizód a Agroinform-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból