Agroinform

Termelési rendszer új alapokon

· PT42M12S

Összefoglaló

A gazdálkodás jövőjét tárgyalja az Agroinform podcast legújabb adása, Pli Péter műsorvezetésével. Rezsek Attila, a Prolansys Kft. ügyvezető tulajdonosa az új termelési rendszerek fontosságát hangsúlyozza. Szó esik a hagyományos, input-intenzív módszerek helyett a talajélet…

Röviden

Műsor
Agroinform
Megjelenés
2026. 03. 03.
Hossz
42 perc
Szereplők, említett nevek
Kátai-László Károly, Koczor Ádám
Témák
gazdálkodás jövője, termelési rendszerek, talajélet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Agroinform podcast, a mezőgazdaság hangja. >> Sziasztok, ez az Agroin Podcast legújabb adása.

Engem Pli Péternek hívnak, és itt ül velem szemben Rezsek Attila, aki a Prolancis cégcsoportnak a vezetője.

És köszöntök mindenkit, aki hallgatja az adást.

Ezt tudjátok rólam, akik így szokták hallgatni az adás rendszeresen, hogy szeretek ilyen újakat járni, illetve megismerni a termelésben.

Az, hogy ugye folyamatosan évek óta, mióta ezeket a podcasteket csinálom, próbálom mindig megmutatni azt, hogy éppen milyen irányba haladok, és mik azok a gondolatok, amik így a fejemben járnak.

És most egy olyan útra tévedtem, ami egy kicsit így kötődik Attilához is, hogy próbálom ezt a biológiát, vagy nem is tudom, nevezhetjük így.

Egy egy egy mondjuk úgy, hogy új megközelítése az ágazatnak. >> Igen.

Igen, mert nyilván sok út van, amire rá lehet lépni így a mezőgazdaságban és a szántóföldi növénytermesztésben.

Számtalan lehetőségi ismeretanyag van.

Attiláék cég csoportja is mutat egy irányt szerintem, ami amit érdemes megismerni.

És ebben az adásban ezt próbáljuk majd most kibontani.

Most honnan is indulunk, ugye, hogy mi a hagyományos szántóföldi növénytermesztés?

Mi az a konvencionális termelés most Magyarországon, ahogy én látom ugye, hogy azért most már jelentősen megváltozott az, hogy hogyan műveljük a talajt.

Nem tudom ebben mi a tapasztalatod. >> Hála Istennek inkább úgy fogalmaznék, hogy egyfajta tudatosságot látunk, hogy nem csak egy út létezik, hanem elkezdtek a termelők nyitottá válni alapvetően új dolgok elsajátítására.

Igen, itt a klímaváltozás, egyéb más dolgok, sajnos piaci befolyás, input költségek, ezek mind meghatározzák ugye a gazdálkodásunkat, és én is a saját gazdaságomban folyamatosan próbálok új technológiákat, illetve módszereket behozni.

És az egyik volt ugye a talajművelés.

Most az input irányába is el lehet indulni.

Igazából itt is nagyon sok módszer van az, hogy hogyan állítjuk elő azt az egy tonna búzát, kukoricát, vagy bármilyen szántóföldi növényt.

Attila így így röviden így elmondanád azt, hogy te hogy látod ezt a az inputvilágot meg a mostani termelés technológiát?

Bár azt gondolom, hogy lehet, hogy egy picit megosztó leszek, ami egyébként nem baj. annál is inkább, mert egy néhány gondolattal a válasz előtt annyit hadd mondjak mindenféle konkrétumok nélkül, hogy azért alapvetően a cégcsoport, ami ami mögöttem mögöttünk van, teljesen más pályát jár be, és teljesen más alapokra épül, mint általában egyébként a gazdákonből elterjedt szemlélet.

És alapvetően itt ha már az inputra kitértél, akkor erre gondolok.

Tehát amikor mondjuk egy termesztési gyakorlatot megvizsgálsz, akkor látod azt, hogy sok sok sok éven keresztül nagyjából mindenki ugyanazt az utat járja.

Alapvetően ugye ez az ideológia, ez a konvenciális intenzív, de mindenféleképpen inputtó súlyos és kemikál kréplő termesztésű modell az, ami akárhogy szépítjük, ezt csinálja mindenki.

Ugye ezzel mi teljes mértékben szembegyünk.

Tehát én én nem fogok most itt se zsákbacskát árulni, se másképp nevezni a dolgokat, ahogy mi gondoljuk és csináljunk.

Az érdekes az egyébként ebbe, hogy mi sokkal inkább kötöttünk egyébként nemzetközi szinten különböző országokhoz.

Tehát bármilyen fura, mi előbb lettünk sikeresek külföldön, mint itt Magyarországon.

Ennek az okaiba egyébként nem mennék bele, de a lényeg ugyanaz, hogy nekünk a megközelítésünk alapvetően két pillérre épül.

Az egyik az, hogy hogy én azt gondolom, és ezt tudom is természetesen igazolni, ha nem is most a podcast kereteimből, de mindenféleképpen, hogy az a fajta termesztési ideológia, amivel a gazdálkodók nagy része dolgozik, az téves.

Én annyit mondanék most, mielőtt itt nyilván kapom a megfelelő kommenteket, illetve egyéb egyéb kritikákat, hogy hogy merek ilyet kimondani, hiszen láthatnám, hogy az elmúlt sok évben mindenki ezt használja, és még mindig él, és virrul minden gazdaság.

Ez igaz, csak ugye itt ne felejtsük el, hogy azt nem látjuk, hogy mennyit hagytunk ott.

Tehát én akkor itt két dolgot hadd emeljek ki, és akkor felteszem a szakmának a kérdést, hogy vajon akkor most mennyire fals, amit az előbb mondtam.

Ha megnézzük a genetikai potenciálokat, hol jár?

Tehát ha azt nézem, hogy mennyit tudunk termelni, és valójában mennyit termelhetnénk.

Most itt mindenféle növényt nézzük meg a magokba, a nemesítést, a a különböző lehetőségeket, akkor ettől elég távol vagyunk, igaz?

Igen. >> Na most ha azt nézem meg, hogy mindezt ráadásul milyen költségarányból teszem, akkor a következő következtetésre lehet jutni, és az nem szubjektív, ez tényszerű, hogy tulajdonképpen a költséginket mára már maximalizáltuk, miközben egyébként a termés eredményeinket meg minimalizáljuk.

Na most én nem tudom, ki hogy van vele.

Én úgy gondolom, hogy ez a lehető legrosszabb irány.

Én ezt megfordítanám, és azt mondanám, hogy törekedjünk arra, hogy minimális költség oldalról, tehát magyarul minimális energiabefektetéssel próbálja maximalizálni az eredményt.

De mi erre tettük föl az életünket, ha le akarom egyszerűsíteni, hogy olyan termesztési irányokban, olyan módszerekben, olyan gyakorlatban kezdtünk el gondolkozni, és ezt alapoztuk meg idestól most már lassan 30 évvel ezelőtt indult ez a dolog, hogy olyan lehetőséget tudjunk a termelőgazdák kezébe tenni, amivel az önköltségi aránya teljesen szabályozott és egy adott nagyságrendet nem tud túllépni, és a mostani önköltségi arányhoz képest is jelentősebb lej van. magyarul tervezhető önköltség, ami egyébként most jelen pillanatban nincs.

És ezzel szemben viszont elkezdjük kiaknázni a genetikát.

Tehát hogyha azt mondom, akkor nem mondok fals dolgot, hogy jelen pillanatban a szakma jó esetben stagnál a terméseredmények tekintetében, de sajnos a legtöbb esetben már nem stagnál, hanem romlik.

Na most, hogyha én az önköltséget lejjebb tudom, alacsonyabb szintre tudom helyezni egy gazdaságba, a genetikát pedig el tudom kezdeni használni, akkor mit fogok tudni csinálni? növelem a gazdaság profitját.

Itt érkeztünk el egy, bocsánat, hogy így fogalmazok, egy vékony jégre, ami könnyen szakadhat, hogy itt viszont szembe kell mennem a jelenlegi szakmai ideológiákkal, ugyanis ezt a mostani termesztési modellekkel nem lehet elérni.

És megint felmerülhet a kérdés, miért mondom ezt?

Tehát egy éve, két éve, négy éve, öt éve, 10 éve, 20 éve sikerül, nem sikerül.

Tehát örüljünk a 3 meg a 3,5 meg a 4 t repcénnek, miközben 7-8 tonna van benne.

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy az én alapszemléletem, amire az egész cégcsoport épült, az az volt, hogy ne annak örüljünk, ami van, hanem nézzük meg, hogy a másik felét hol hagyjuk el.

És alapvetően a Plancis cégcsoport abban változtatott a növénytermesztéshez való hozzáállásán, hogy azt mondtuk, hogy mi természeti erőforrásokra szeretnénk alapozni.

Ha te a természeti erőforrásaidat használod, és ezt most a szó jó értelmű vagy használod és használod ki, akkor valójában lényegesen hatékonyabban fogsz tudni termelni.

Tehát valójában itt olyan technológiai megoldásokat hoztunk létre, ami valójában neked biztosít három dolgot.

Önköltség, alacsony, termésbiztonságod az időjárási szélsőségek ellenére kiszámítható és konstans.

A termésedményeid az pedig gyakorlatilag folyamatosan fejlődik.

Én úgy gondolom, hogy ez az a három pillér, amire egy olyan vállalkozást lehet és egy olyan gazdaságot építeni, aminek a profitabilitása lényegesen magasabb, ezáltal viszont a jövőképed. >> Igen.

Itt ezt a három pillért említetted.

Én is úgy gondolom, főleg, hogyha az ember számol, termelőként elkezd számolni.

Ezek mind-mind meghatározó tényezői annak, hogy a végén ugye ne egy termésverseny legyen, hanem egy jövedelem verseny legyen a gazdák között, és egy ilyen vállalkozói szemlélet meghonosodjon.

Most itt igazából nekem az a kérdésem, hogy te a genetikai potenciált azt említetted, hogy te minek vagy a híve most itt nyilván az adott inputhoz, vagy hát most mondjuk azt, hogy inputhoz képest maximalizálni azt, vagy tényleg egy belőni egy minimum szintet, és akkor örülni a többinek, ami van. >> Szerintem mind a kettő fontos.

Most hadd hozzak ide egy sportos példát, ami onnan fakad, hogy nekem az édesapám a kézilabdához kötődik elég magas szinten.

Én általa és a sport által egyet megtanultam, hogy legfontosabb a védekezés, arra építhetünk, viszont a támadójetek nélkül hiába van jó védekezésünk.

Tehát valójában erre azért említem, mert fontos, hogy alacsonyan tartsam az önköltségemet.

Ugyanakkor nagyon fontos, hogy azt a fajta potenciált, ami egyébként a magokban rileg, miért nem tudnám felfelé húzni?

Azért érdekes a kérdésed, mert ez a kettő rettenetesen összefügg, és nagyon sokan ezt nem is gondolják.

Tehát minél inkább növelem az önköltségemet, tekintett arra, hogy kizalag szintetikus szervetlen anyagokkal dolgozok egy biológiai rendszerben, annál jó jobban nyomom el azokat a természeti erőforrásokat, amit mi viszont szeretnénk működtetni.

Tehát egy példát hadd mondjak.

Talajfertörtént alkalmazunk most, hogy talajoldalról közelítem meg.

Aztán mindenféle különböző gyomirtással kapcsolatban növényvédelmel kapcsolatbos különböző anyagokat használunk, ami óvatatlanul lejut a talajra.

Nyilván ezek olyan anyagok, olyan molekulák, olyan mesterséges anyagok, amik gyakorlatilag ha tetszik, ha nem, hiába tölti be azt a célját, ami miatt használjuk, de közben azzal nem nagyon foglalkozunk, hogy 13 másik meg 28 másik mellékhatást produkálva gyengíti a talajnak nyilván a termőképességét és gyengíti a talajerőt.

Na most gyakorlatilag, hogyha ezt a pusztítással szemben elkezdem építeni, akkor nagyon egyszerűen a következő dolog fog történni.

Ha növelem a talajerőt, akkor mi fog történni? kevesebb inputra van szükségem, igaz? félhetően. >> Tehát hogyha nekem levegőre van szükségem, és egy olyan hely helységbe tesznek, ahol magasabb szintű az oxigén, akkor az én tüdőkapacitásomnak elég lesz minimumon dolgozni, hiszen minél magasabb az oxigénkoncentráció, annál könnyebben veszek levegőt.

Ellenben, hogyha most elnézést a Morbid példáért, de hogyha mondjuk valamilyen olyan helyzetbe kerülök, hogy kapkodom a levegőt, akkor viszont a legnagyobb erőfeszítésem ellenére se fogok tudni, és a tüdőm már gyakorlatilag 100%-on dolgozik.

Kicsit így működik ez a szakma, hogy óriási erőfeszítéseket teszünk költségileg munka jellegű ráfordításban munkaóraszámban arra hogy azt a minimális eredményt, amit jelenleg el tudunk érni, el tudjuk érni.

Én ezzel szemben azt mondom, hogyha természeti erőforrásokat rendszerbe kezdjük látni, a Prolansisnak van egy módszertana.

Ezt úgy tudnám megfogalmazni, hogy mi nem termékalapú módon gondolkozunk.

Ha ma megvizsgálod a szakmát, akkor mindenki termékeket használ.

De én egy picit itt megállnék, de ez egy rendszer.

De ha rendszeren belül te nem rendszerszinten gondolkozz, hanem csak termékeket használsz, akkor az előbb-utóbb nem fog működni.

Ha te most példát mondok, ha a te saját szervezetedet rendszerben látod, márpedig az, és abból én a rendszernek az egyik elemét kiveszem, akkor a rendszer össze fog omlani.

Tehát én fölteszek neked egy kérdést, hogy kedves Péter, nevezd meg, melyik a legfontosabb szered szerinted? >> Hát ez >> bármilyen választ adsz, az a helyzet, hogy rossz választ fogsz adni, hiszen bármelyiket meg fogod nevezni, és én azt mondom, rendben van, akkor vegyük ki a többit, vagy vegyünk ki még egyet.

Mi fog történni? összeomlik a rendszer.

Egy kicsit azt érzem, az egész hazai és egyébként globális gazdálkodói hozzáállás és alkalmazott termesztési gyakorlat úgy elfelejtette.

És rengeteg probléma pont abból fakad, hogy mi úgy gondoljuk, hogy egy rendszerben különböző termékeket kezdünk el pumpálni, és majd az működni fog.

Hát látjuk, hogy nem, mert hogyha működne, akkor nem állnánk meg 3 tna repcén a mellének a nyolcat.

Miért van ez? azokkal az alkalmazott anyagokkal, amiket használ a szakma, egész egyszerűen nyomjuk nyomjuk lefelé, és korlátozzuk a természeti erőforrásainknak a kibontakozását.

Mi ezzel szemben azt mondtuk, hogy nézzük meg talajszinten, rendszertekintetben, hogy mik azok a folyamatok, amelyek a talaj életet, a talaj regenerációs képességét, a talajnak a termőképességét, a humuszosodási folyamatokat építik.

Mert hogyha nekem van egy egészséges talajom, akkor azt fogja felnevelni a növényt.

És nézzük ezt meg ugyanúgy állományszinten, hogy hogy tudom én mondjuk az állományt anélkül tulajdonképpen felnevelni, hogy ne költsek rá rengeteget.

Nekem van egy nagyon erős mondatom, azt szoktam mondani, hogy a legdrágább mondatunk a szakmában az úgy hangzik, hogy így szoktuk.

Igen. >> És gyakorlatilag azért, mert ennek fizetjük az árát óriási önköltségekkel, nagyon komoly terméskieséssel, nagyon komoly kockáati tényezők beválásával, és éppen ezért nem jön a genetikából ez eredmény.

Ha én azt mondom, hogy a természeti erőforrásokra kezdünk el koncentrálni, megvan ennek a hogyanja.

Nyilván ez a mai podcast, és nem akarok a hallgatókba ugye hiányérzetet ébreszteni, nem fogjuk tudni ezt kibontani és megvászolni, de a Prois módszertan éppen ezért arra épül, hogy ezeket a természeti erőforrásokat építjük, miközben teret engedünk minden olyan természetes folyamatnak, ami majd aztán segít a genetikát kiaknázni.

Tehát röviden, töméren azt tudom mondani, hogy bármennyire hihetetlen, de van az az út, ami egyszerre tudja az önköltségedet optimalizálni, miközben a termésedményeidet növeljük.

Ha egy példát megengedsz név nélkül, hiszen nekünk a saját platforminkon lesznek ezzel kapcsolató konkrét termelőkkel készült videók és interjúk, 2025-ös példát hadd hozzak be, hiszen itt vagyunk ebbe az évben.

Mind a ketten pontosan tudjuk, hogy hát sajnos ez az év sem volt ideális.

Azt is tudjuk, hogy itt vagyunk év végéhez közeledve.

Kukoricabetakarítások napraforgónak egy jelentős része megtörtént.

Igen, >> ezzel szemben az ügyfeleinknek a jelentős része ebből nem érez semmit.

Tehát ez annyit jelent, hogy hiába volt,…

Említett entitások

Témák

  • gazdálkodás jövője
  • termelési rendszerek
  • talajélet

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Termelési rendszer új alapokon”

Miről szól ez az epizód: „Termelési rendszer új alapokon”?

A gazdálkodás jövőjét tárgyalja az Agroinform podcast legújabb adása, Pli Péter műsorvezetésével. Rezsek Attila, a Prolansys Kft. ügyvezető tulajdonosa az új termelési rendszerek fontosságát hangsúlyozza. Szó esik a hagyományos, input-intenzív módszerek helyett a talajélet… Az epizód a Agroinform című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Termelési rendszer új alapokon”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kátai-László Károly, Koczor Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Termelési rendszer új alapokon”?

Fő témái: gazdálkodás jövője, termelési rendszerek, talajélet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Termelési rendszer új alapokon”?

Megjelenés: 2026. 03. 03.. Hossz: 42 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agroinform/termelesi-rendszer-uj-alapokon-dac36a95

Több epizód a Agroinform-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból